Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

ötödik évfolyam, 66. (1042.) szám Ára 60 korona , Budapest, 7923 mdrj^és 22. Csütörtök ( ' 'fék u. *' v] \ — J III Nemzedék A katedrák hősei Ma a főigazgatók konferenciára férnek össze, hogy a magyar taná­rok ügyeit, többek közt a létszám­­csökkentést megbeszéljék. Ehhez a konferenciához volna szavunk nekünk is, mert az ifjúság neve­lőinek sorsa iránt mindig külö­nös érdeklődéssel és rokonszenv­­vel viseltettünk. De ezenkívül magasabb szempontok is súgják azt, hogy a magyar tanári kar megfelelő figyelemben részesül­­jjön. Ha igaz az, hogy Németorszá­got tanítói és tanárai tették nagg­­gyá, kétszeresen hinnünk kell, hogy Magyarország feltámadásá­nak eszközei tanítóink és taná­raink kezében vannak. Különösen fontos, hogy az új magyar intelli­gencia megteremtője, a magyar­­tanári kar továbbra is teljes ma­radjon, mert egyetlen egy tagját sem nélkülözheti a magyar jövő kiépítésének munkája. S éppen ezért olyan lehetetlenség a lét­számcsökkentés gondolata, hogy nem is tartjuk szükségesnek az ellene való argumentálást. De nem elég, ha a főigazgatók konferenciáján csak erről van szó. "A középiskolai tanárok minden időben és minden kormányok alatt a legmostohább sorsú alkal­mazottjai voltak az államnak. Ki­mondhatatlan kincsek voltak és vannak kezükre bízva és soha senkinek eszébe nem jutott Ma­gyarország urai közül, hogy sok­sok panaszukra orvosságot adjon. Ott van például a tanári kar státusrendezésének kérdése. Egye­temi képzettséggel, hatalmas in­telligenciával legföljebb csak a hetedik, vagy nagy ritkán a hato­dik fizetési osztályba vergődhet­nek fel, akkor is csak hoszú-hosszú szolgálati évek után, megrokkan­va, megőrölt idegekkel, míg mások aránylag fiatalon, mint miniszteri titkárok vagy osztálytanácsosok ezeket az osztályokat csak átszálló állomásnak tekintik, a még maga­sabb és fényesebb rang felé. Régi, régi fájdalma és keserűsége ez a tanári karnak, jó volna erre is gondolni. Elismerjük, hogy legújabban már a magasabb, az ötödik fizetési osztály is megnyílt pedagógusaink előtt, de az a kevés szerencsés, aki ide jut, főleg munkában meg­őszült igazgató, míg a nagy töme­gek a nyolc és kilenc fizetési osz­tályban sínylődnek. A kormány­nak terve a tisztviselő-redukálás­sal kapcsolatosan az általános stá­tusrendezés is. Jó volna, ha a fő­igazgatók már most gondolnának arra, hogy a tanári kar ismét le ne maradjon. Éhesen és lerongyo­lódva, kulturszomját ki nem elé­gítve végletekig nem bírhatja a tanári kar. Tagjai így is héroszai a katedrának, munkájuk emberfö­lötti. A főigazgató urak is voltak valaha vézna és kopott tanárok: erről a szegényes és becsületes múltról vezető állásukban sem feledkezhetnek meg. Helyes, ha fokozni akarják a tanárok munka­kedvét. Nagyon helyes, de akkor adják meg hozzá a kedvet) \ , I ' l ’ -''Fn» . * I k.,.k ... Előfizetési ér­v Szerkesztőség és kiadóhivatal s Budapest, V. kas« Egy hónapra 600 korona, negyedévre 1700 korona. _ _ _ _ . _ _ _ ___ . _ Honvéd­ utca 10. szám. — Telefon­szám: 127—46. Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron jtC/jLi 11I\.AI NAt*lLiAi 121—41, 127—18, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 30 kor.— Hirdetés milliméteres díjszabás szerint: 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatali IV. Duna­ u. 6. Reklamációk: 19—25. Telefon t 123-08 és Teréz-körút 62. Telefon : 121-41. A pénzügyminiszter nyilatkozik a kosztpénzuzsora letöréséről — Az Új­­Nemzedék tudósítójától. —• A kormánypárt tegnap esti va­csoráján Bethlen István gróf mi­niszterelnök kijelentette, hogy a kormány minden intézkedést meg­tesz a kosztpénzuzsora letörésére. A miniszterelnöknek a kijelentését po­litikai és gazdasági körökben nagy megnyugvással fogadták. A koszt­pénzuzsora letöréséről Kállay Tibor pénzügyminiszter a következőket mondotta az Új Nemzedék munka­társának: — Már régen felszólítottam a tőzsde intéző köreit, jelöljék meg azokat a módokat és eszközöket, amelyeknek a segítségével meg le­hetne szüntetni, illetve enyhíteni lehetne azt a káros folyamatot, amely a hitelélet terén a kosztpénz­­uzsora következtében megindult Kétségtelen, hogy a kormány részé­ről bizonyos intézkedés vált szüksé­gessé. Ezek az intézkedések egyrészt a banküzletek fokozottabb ellenőr­zésére irányulnak, másrészt pedig arra, hogy a kosztpénzeket, kiadó­sabb illetékekkel sújtsák. Meg va­gyok győződve arról, hogy ennek a kiadósabb illetéknek a megállapítása nem lesz káros hatással a tőzsdei árfolyamok alakulására. Az a körül­mény ugyanis, hogy kevesebb pénz kerül a tőzsdére, vagyis, hogy keve­sebb embernek lesz alkalma, hogy kevés pénzzel, vagy kölcsönpénzzel játszék, ez a körülmény, véleményem szerint nem fogja meggátolni a tőzs­de egészséges működését.­­ A kosztpénzilleték felemelésé­nek kérdését egyébként előzően meg­tárgyalom az érdekelt körökkel is.­­ Ami a banküzletek fokozottabb ellenőrzését illeti, erre vonatkozóan már ősszel tárgyaltam a különböző érdekeltségekkel, és a tervezett intéz­kedéseket csak a Devizaközpont ki­elégítő mű­ködése következtében ha­­lasztottuk el. Ez a kérdés azonban most újból időszerű lett és az intéz­kedéseket most már rövidesen foga­natosítjuk is. (XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30000000000000000C Búzakötvények kibocsátásával rendezik a mezőgazdasági hitelt Számos földmivelésügyi javaslat kerül legközelebb a nemzetgyűlés elé — Az­ Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés ma délelőtt folytatta a kisebb mezőgazdasági szociális javas­latok tárgyalását. A Ház valószínűleg holnap a javaslatok harmadszori olvasá­sára még ülést tart és azután megkezdi húsvéti szünetét. A húsvéti szünet után a Házat ismét számos földmivelésügyi javaslat foglalkoztatja. Arról a nagy törvényelőkészítő munkáról, amelyet a földmivelésügyi minisztériumban vé­geznek, Schandl Károly dr. földmivelés­ügyi minisztériumi államtitkár a kö­vetkezőket mondotta munkatársunknak: — A földreformnovella, amelyet most készítenek elő, körülbelül 20—25 szakasz­ból fog állni. Ez a novella foglalkozik a kis családi birtokok terjedelmének meg­állapításával, a járadékelv gyakorlati alkalmazásával, tudniillik, hogy az mennyiben legyen kötelező, azután a földreformvégrehajtási eljárás egyszerű­sítésével, végül az országos földbirtok­rendező bíróság munkájának tehermen­tesítésével. A javaslat részleteiről még nem lehet nyilatkozni, mert a földmive­lésügyi miniszter egyes pontokat ille­tően még nem foglalt végleges állást. A mostani parlamenti tárgyalés befeje­zése után nagyatádi Szabó István föld­mivelésügyi miniszter tanácskozást kezd az országos földbirtokrendező bíróság elnökségével és e tanácskozás során ön­tik formába a javaslat végleges szöve­gét.­­ A földmivelésügyi miniszteri javas­latok közül itt van a bortörvény reví­ziója. Javaslat készül továbbá a szőlőte­rületek korlátozásáról, nevezetesen arról, hogy olyan talajt, amely szőlőművelésre nem alkalmas, ne ültessenek be. Szőlőnk ugyanis van elég, úgy­hogy kitűnő bor­vidékeink abban a veszedelemben van­nak, hogy nem bírják a bort elhelyezni. A tavalyelőtti termés három és félmillió hektoliter volt, a tavalyi négy és fél­millió hektoliter, az ország szükséglete pedig nem egészen 2 millió hektoliter. A belső borfogyasztás az idén emelke­dett és jórészt ennek tulajdonítható, hogy a bortermelés válsága nem éppen ka­tasztrofális.­­ A mezőgazdasági hitel rendezéséről, a búzakötvényekről szóló törvényjavas­lat már­ elkészült. Ez lehetővé teszi, hogy a Pénzintézeti Központ első kategóriá­jába tartozó intézetek és a külön törvény alapján alakult intézetek, mint a Magyar Földhitelintézet, búzakötvényeket bocsás­­sanak ki és az ezen alapuló követeléseket is be lehessen vezetni a telekkönyvbe. Ez a javaslat húsvét után kerül a Ház elé és részben megoldja a mezőgazda. sági hitel kérdését. Minden attól függ természetesen, hogy a búzaköt­vény­eket mennyire lehet majd elhelyezni. Illeté­­kes pénzügyi körök remélik, hogy ha nem is nagyobb, de bizonyos körben el­helyezhetők lesznek és ezen az utón a gazdák kölcsönhöz juthatnak.­­ A földművelésügyi minisztérium 11-­­ es éves osztálya már megállapította, hogy 1861 óta nem volt olyan erős eső­­zés, mint az idén. Az őszi vetés minde­nütt jól áll és igen kitűnő szénatermés várható. Az országban azonban minde­nütt nagy vadvizek vannak. Ez aktuális­sá teszi, hogy a belvizek lecsapolásáról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjesszük.­­ A gazdasági oktatás reformjával is foglalkozik a földmivelésügyi miniszté­rium, különösen a falusi gazdák és földmivelők oktatásának kérdésével. Ki­építik a megyei földmivesiskolákhoz csatolva a téli gazdasági iskolák és a mintagazdaságok rendszerét és ezzel előbbre visszük a szakoktatást. Ez a munka évtizedekre szól, de csak így le­­het megoldani, mert a gazdasági is­métlő iskolák és az önálló gazdasági is­kolák nem mutatnak fel kívánatos eredményt.­­­ A földmivelésügyi minisztérium el­készült az állategészségügyi törvény re­víziójával is, de ez csak később került tárgyalásra. Alkalmasint a népszövetség is szóhoz jut a Ruhr-kerítésben —­ Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — London, március 21. A londoni sajtó nagy idegesség­gel fogadja Cecil Robert lordnak azt a tervét, hogy Franciaország és Németország között terület­sávot demilitarizáljanak és a népszövet­ségi csendőrség igazgatása alá he­lyezzenek, mert attól tart, hogy ilyen irányú akcióba az egész nép­­szövetség belepusztulhat. Másrészt azonban megállapítják a lapok, hogy a helyzet abban az irányban fejlődik, hogy a népszövetségnek a rajnai és a Ruhr-kérdés megoldásá­ban fontos szerep jusson. D'Abernon lord berlini angol nagykövet londoni útja és Mon­tague Norman angol bankkormány­zóval folytatott ,párisi tárgyalása iránt még mindig igen nagy az ér­deklődés, annál is inkább, mert az a hír terjedt el, hogy egyidejű­leg Bergmann német államtitkár Svájcba utazott, hogy ott tárgya­lást folytasson a Ruhr-kérdés ren­dezéséről. Francia mértékadó körök­ben tegnap este kijelentették, hogy a francia kormány változatlanul ellenzi az ilyen előzetes tárgyalást és szerinte a megoldás egyetlen módja az, hogy Németország és Franciaország közvetlenül tárgyal­jon. Az első lépést azonban nem Franciaországnak kell tennie. Min­den olyan akció, amely kulisszák mögött folyik és arra irányul, hogy Franciaországot az első lépésre reá­­bírja, már eleve is kudarcra szá­mliha­t.­­.

Next