Uj-Somogy, 1930. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

XII. évf. 1. (3070.) szám. Ára: 16 Aller. Kaposvár, 19. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI HAPILAP. El­ő fizeté KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZ.I.­­ . Egy hóra 2 pengő.­­ Negyed évre ""­ Felelős szerkesztő : Vasúti pályaudvaron a lap ! TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZIGMOND. Hirdetések ára millimétersoronkén Új év küszöbén. Az óriási filmvászon, amely év­milliókkal ezelőtt láthatatlan kezek munkájával készült és amely a technika minden csodájánál tökéle­tesebben rögzíti meg az egész te­remtett világ legkisebb mozzanatait .s, végnélküli folytonossággal pereg, pereg ... és az élők szeme előtt lejátszódó események, jelenségek egy-egy évi részei csak rövid lélegzetű fejezetei az örökké­valóságok. Pereg a nagy film és megállás nélkül követi a lepergett 11/29-et az 1930-cal jelzett következő fejezet. E­gy mik lesznek ennek a ma még ism­­értlm­ részleteket takaró 1930-as vászonnak a főbb és mellékesebb feliratai, milyen lesz a kisérő zenéje, mi lesz a bonyodalma, a csat­tanója, ma még igen kevés földi halandó tudhatja. Bizonyos csak annyi hogy akár látja meg a fejezet végét az, aki az elejébe belekóstol, akár nem, a film peregni fog és mindegyre újabb és újabb képeket fog a szemek elé ve­títeni láthatatlan kamarájából a nagy film tökéletes operatőrje. Pereg a nagy film és a véges em­beri elme legfeljebb csak azt kísé­relheti meg, hogy, a múlt és jelei körülményeiből következtetve, pró­bál magának fogalmat alkotni a film következendő tartalmának egyne­hány részletéről. Ha ez a film csal időtöltésül, szórakozásul szolgálna számunkra, akkor talán még az­­ felesleges lenne, hogy a várható fejlemények kiszámításával a látni­va­lók sorrakerülése előtt megfossza magunkat az új jelenségek szemlé­­letének idegzsongitó izgalmait­. De minthogy nekünk, magyaroknak, az élet filmjének pergése nem pusza kedvtelést jelent, hanem vagy feltá­­madást, vagy örök halált, ezért ért­hető, ha már az 1930-as fejezetnél kíváncsi érdeklődéssel tépelődünk azon, hogy vájjon mi is lesz ebben a filmrészletben olyan, ami közelebbi vonatkozásban állhat velünk és ezer éves országunk jövőbeli sorsává ? Távol áll tőlünk még a szándéka is annak, hogy jóslásokba bocsát­­kozzunk, akár hogy délibábos licérc­­fény káprázatával ámitgassuk ma­gunkat, vagy másokat. De hiába is festenék a legrózsásabb képeket olvasóink elé a szebb jövőt illetően, mindenki joggal mondhatná, hogy mi sem lehetünk a jövő titkaiba annyira beavatva, hogy jóslatunk hitelre is találjon. Viszont meggyő­ződésünkkel és lelkiismeretünkkel, szilárd hitünkkel ellenkeznék, hogy sötét színbe vonjuk azt a jövőt, amely még a legmostohább körül­mények között is hozhat valami jót, valami jobbat az eddiginél, orszá­gunk számára. Hoz természetszerűleg kellemet­­lent, kedvezőtlent is, így mindenek­­előtt érdemel megemlítést, hogy en­nek az 1930-as évnek a filmje hozza meg jan. 4-én az első 10 éves for­dulóját annak a gyászos napnak, amelyen a végzetes kihatású th­ai noni diktátum, kényszerűségből, más gyár részről is aláíratott. Ennek­ a még soká meggyászolandó nap­,­nak a méltó fájdalommal való meg­­ülése bizonyára nem fog elmaradni, a másért nem is, csak azért, hogy a maikat „győzők“-ké kikiáltó házainkat a magyarság egységes felújítása is emlékeztesse szokra az­aszságtalanságokra, amelyeket velük szemben méltatlanul elkö­­vette ezer éves hazánknak, a nyu­gati kultúra keleti védelmezőjének, fodrabolásával. Híg mi lesz még ebben az 1910-as bizin filmben országos jelentőségű, az így mértékben fog függni a vele egyetértéstől és a külállanok egbbjainak igazságérzetétől. Csak fajtai tudnánk, ha nemzetünk egy legitja, az önzetlenül érdekünkben olgozó Rothermere lord, kudarcot vinni lenne kénytelen akciójával ,s£r azért, mert kedvét veszítie iballagútjá felvilágosító, igazsága fekvő propagandáját a siker kiv­­ona előtt, akár azért, mert sem í­ke urainál, sem a háború áldoza­tál nem tudja még megtaláln a lelkületet, amelyik Trianon el­­fátott paragrafusainak kiigazítás­ához szükséges. Isten óvja meg pnka országunkat attól, hogy mái ,30. pergése alatt a revíziós mozg­alom csődjének fájdalma rázkód­­­sa meg a magyarság lelkületét. Hiszen akkor valóban megszámlál­­h­atók lesznek azok a filmfejezetek, amelyeket még magyar szemek néz­hetnek végig ezen az ősi földön. A belső politikában, a vármegyei és városi közéletben, a gazdasági helyzetben, a hiteléletben, a ma­gánháztartásokban való 1930-as ese­mények terén még a hozzávetőle­ges jóslatoktól, illetve kombinációk­tól is tartózkodunk, mert ezek java­része különben is összefüggésben áll azzal a helyzettel, amely Tria­non revíziójához, vagy annak késé­séhez képest változik, illetve javul­hat, vagy rosszabbodhatik. Csak általánosságban fejezünk itt ki annyit, hogy hitünk szerint a magyar igazság most már nem ma­­rad­at sokáig 1920 sziklasírjába temetve, hanem el kell következnie, talán már ebben az 1930-as évben annak a napnak, amikor Trianon­nak hazugságokra épített kártya­vára összeomlik és Szent István ezeréves birodalma a törvényes ki­rály jogara alatt régi épségében újból tényezője lesz Európának és a világnak. Úgy legyen! Ma délelőtt 10 órától tartotta meg rendkívüli köz­gy­űlését Kaposvár megyei város képviselőtestülete, dr. Zétek György polgármester elnök­­letével. A közgyűlésen, amelynek össze­­sen csak két tárgysorozati pontja volt, elég szép számban jelentek meg a képviselőtestület tagjai. Dr. Lehotzky Brúnó főjegyző ter­jesztette elő az 1929. évi virilisek­­nek az 1930. évre való kiigazítása tárgyában az illetékes bizottság ja­vaslatát, amely szerint a 38 virilis rendes tagsági helyre adóik aapján a következők kerülnek be: Zidor Ferenc, Brenner Adolf, özv. Kenény Albertné, dr. herceg Esterházy Pál, dr. Simon István, Bereczk Sándor, dr. Zánkay Jenő, Horvát Andor, Barta Dezső, dr. Matolcsy Sándor, Kladnigg Alajos, Bien Dávid, Her­mann Manó, Lengyel József, Ring Pál, Lázár Dezső, Léhner Jánosné, dr. Berger Samu, Darnay Kejetán, Fleischmann Miksa, özv. Lajpczig Antalné, özv. Frászt Jánosné, Lirsch­­feld Lakab, dr. Magyar Jenő, dr. Hoss József, özv. Lang Sándorné, dr. Hegyi Árpád, Abaffy A. Zoltán, Rózsa János, Kövesdi Imre, Lengyel Pál, Sohr Pál, Kacskovics Lajos, Fürst József, Geiszler István, Hirsch Ödön, Königsberg Viktor, dr. Csá­­goly Sándor. A 8 póttagsági helyre bekerülnek a következők: özv.­­ Krázsovits Jó­zsef­né, dr. Balázs Árminné, Frank Ira, Jelinek Miksa, Zucker Ármin, Fist Ármin, özv. Kiss Henrikné, öz’ dr. Haidekker Károlyné. A kiigazított névjegyzék 15­ napi köszemlére van kifüggesztve a vá­ros főjegyzői hivatalában és ellen a e­setleges felebbezések ugyané idő alatt nyújthatók be. A javasolt névjegyzéket egyhan­gulg elfogadta a képviselőtestüle­tük Lajos pénzügyi tanácsnő ezután a pol­tanélküliség pengős függ javaslatát te munkák les:­lyek télen is végrehajtási munkaalkaki jutnak. A ki­hagyás nélt hatónak inc Dr. Csősz­lós, dr. Hei­mos pártolt hangulag e­tület a javaslatot és azt azonnal vég­­rehajtandónak mondotta ki, miután dr. Vétek polgármester kifejtette, hogy a felveendő összegből útépíté­seket, csatornamű - beágyazásokat, Szokolya-bérek feltöltést és egy szó­val olyan munkákat fognak végezni, amelyeknél a befektetések 60—70 százaléka esik munkabérek kifize­tésére és csak a kisebbik rész esik anyagra. Azt is kilátásba helyezte a polgármester, hogy a munkások meg­­válogatásánál csak a rászorultságot és a családtagok számát fogja tekin­tetbe venni. Egyes utcákban már meg is kezd­ték a csatorna létesítés földmunká­latait, január 2-ától kezdve pedig az utcák munkálataihoz fognak hozzá és mintegy 100 embert fognak fog­lalkoztatni. (Meg is jelent ma már a város­háza kapuján a hirdetmény a mun­kások felvételére, akiknek jan. 2-án a városháza udvarán talicskával, csákánnyal, ásóval stb. kell jelent­kezniük.) A munkában egyaránt részesíteni kívánja a polgármester a földmun­kásokat, akár szervezettek, akár nem, úgyszintén az arra rászorult törpe birtokosokat, igazságos kivá­logatással. (Helyes). A felsőbb jóvá­hagyást pedig rövid uton fogja ki sürgetni. stájtMÉÉAÉRIAMIÉll Megszavazta a képviselő­testület a munkanélküliség enyhítésére felveendő 100 ezer pengős függőkölcsönt. Összeállították az 1930. évi vrilisek névjegyzékét. — A­elsőbb jóváhagyás bevárása nélkül, már január 2-án megindulnak az inségmunkák Kaposváron. mkdtd Mppppkkpfddddddikppi Tisztújító tartott vásár Kőröshegy Fokozottabb agilitás progi veze­tség. A Kulturális és Is­tervb Folyó hó 29-én délután 4 órako tartott közgyűlését a Kőröshegy Olvasókör. Razgha Gyula él megnytóbeszédében mindeneken­ lerótta a kegyelet adóját a kor meg­alapítója, elnöke, majd később tisz­teletbel elnöke, a múlt évben elha­lálozott Löwentritt Gyula Irónt A titkári jelentés után Márta Ferenc állott fel szólásra és élő szavakkal bírálta el a kor működ­sének eddigi meddőségét és foko­zottab­b kára serkentette úgy

Next