Uj Szó, 1946. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1946-05-07 / 101. szám
1,500.000 J^ENGÔ 11. évfolyam ÍOl. (290.) »7, 1946. MÁJUS 7. KEDD KOKOLY 8ZO bizonyos: a népnek elég volt a háborúból. A nép békét és biztonságot akar. A nép széles tömegei azért hoznak mőst is roppant áldozatokat, dolgoznak nélkülözve és sokszor nyomorogva az újjáépítésért, hogy végre maguk élvezzék munkájuk gyümölcsét. Sztálin a népek, és közöttük a magyar nép lelkéből beszélt, amikor május elsejei napiparancsában azt mondta: >A világ népei nem akarják, hogy a háború borzalmai megismétlődjenek«, »a népek nem hajlandók tovább a régi módon élni«. A reakció azonban, és a magyar reakció is, éppen az ellenkezőjét akarja. A sorozatos összeesküvések az ország különböző részében, amelyeket alighanem központilag irányítanak, napnál világosabban bizonyítják, — ezt az eddigi vizsgálat is megállapítja — hogy az összeesküvő nyilasok és egyéb reakciósok egy Új háborúra spekulálnak és arra törekszenek, hogy a nép a régi módon éljen, vagyis tartós elnyomásban, nyomorban, rabszolgaságban. Ez nem meglepő, mert az ellenség, a reakció nem adja meg magát, nem mond le tegnapi uralmi helyzetéről; a reakciót meg kell semmisíteni, ha a demokrácia győzelmét biztosítani akarja. Kétségtelen, hogy a magyar demokrácia komoly sikereket ért el ezen a téren is, amikor a háborús bűnösök egy részét ártalmatlanná tette. Ma mindenki tudja, hogy igen nagy mértékben éppen ez szilárdította meg jelentősen Magyarország nemzetközi helyzetét, aminek legbeszédesebb bizonyítéka a magyar kormányküldöttség moszkvai útjának sikere. Közismert azonban az is, hogy a reakció teljes felszámolásáért folyó harc a magyar demokráciának továbbra is egyik legnagyobb gyengéje. A most leleplezett összeesküvések ennek a gyöngeségnek természetes következményei. A demokrácia következetes hívei számtalanszor utaltak arra, hogy a reakció elleni, megalkuvást nem ismerő, kérlelhetetlen harc sarkköve és létkérdése a magyar demokráciának, de olyan kérdés is, amely semmi esetre sem tekinthető csak magyar belügynek. A Szovjetunió és a többi demokratikus állam számára sem közömbös, megtűrik-e vagy szétzúznák-e a reakciót a többi országokban és különösen a vele szomszédos országokban. A Szovjetunió a legnagyobb áldozatokat hozta ebben a háborúban és nem tűrheti, hogy határai közelében a háborúnak és reakciónak újabb tűzhelyei alakuljanak. A Fegyverszüneti Egyezmény ezért követeli a fasizmusnak teljes felszámolását. A magyar reakció elleni harcnak van néhány olyan gyengéje, mely bizonyos politikai köröknek bizonyos politikai kérdésekkel kapcsolatos magatartását igen híven tükrözi és amire végre, legalább most, amikor a reakciós összeesküvések méretei kibontakoznak, leplezetlenül rá kell mutatni. A reakció elleni harc Magyarországon egyre szemléltetőbben azt a tendenciát mutatja, hogy: le kell számolni a nyilas és hozzájuk egészen közelálló háborús főbűnösökkel, de meg kell menteni a Horthy-reakciósokat. Mintha nem ők szülték volna a nyilasokat! Mintha lett volna nyilas-rémuralom Magyarországon, ha számukra a talajt Horthyék nem készítik elő. Ez a tendencia nemcsak az államapparátus megtisztításáért folyó harc igen makacs és sokoldalú szabotálásában jut kifejezésre, hanem igen sok esetben a népbírósági tárgyalások menetében (helyesebben azt mondhatnák: rendezésében, a kérdések feltevésében, Horthyék számára enyhítő körülmények tudatos keresésében, stb.) és az ítéletekben is. Például Szombathelyi esetében, aki felelős Voronyezsért, ,Jugoszlávia területén elkövetett vérengzésekért, vérbíróság megszervezéséért, stb. és mégis — mindössze 1# évre ítélték el. Súlyos politikai hiba nem látni, hogy a Horthy-reakciósok tartalékai és sok esetben szervezői a mai reakciónak. Szembeötlő az államapparátus megtisztításának a huzavonája is, de még inkább az, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban már hetek óta egyre kevesebb szó esik az államapparátus megtisztításáról a reakciós elemektől és nyilatkozatokban, valamint a sajtóban igen bánatosan legtöbbször a »szükséges létszámcsökkentésről« csevegnek. Pedig — az államapparátus megtisztítása a reakciós elemektől a fontosabb politikai kérdés megoldására ott is szükség van, ahol a létszámcsökkentés esetleg nem is áll napirenden. Egyre nyilvánvalóbb a magyar közéletben, hogy mióta Mindszenty hercegprímás a reakciósok és nyilasok élére állt, utasítására vagy hatása alatt egyre több egyházi személy vesz részt nemcsak a reakció harcában általában, hanem annak szervezésében, sőt — mint kiderült — a demokrácia elleni összeesküvések szervezésében is. Ez azért lett lehetséges és az egyház széles, sokféle kapcsolatai folytán azért jelent komoly veszélyt, mert bizonyos politikai körök olyan cégér alatt, hogy az egyházat nem akarják megbántani vagy hogy az egyház híveit nem akarják megsérteni, ténylegesen védelmébe vették vagy legalább is szépítgették a reakciós egyházi körök fasisztabarát ténykedését. A demokráciának végre nyíltan, egyértelműen meg kell mondania, hogy természetesen esze ágában sincsen bármelyik egyház, bármelyik vallás szabadságát akár legkisebb mértékben is korlátozni, hogy tiszteletben tartja mindenkinek a jogát, hogy azt a vallást gyakorolja, amelyben hisz és hogy a vallásszabadság a demokratikus szabadságjogok egyike, de — éppen olyan egyértelműen kell mindenkinek értésére adni, hogy a reakciót a demokrácia az egyház örve alatt sem tűrheti meg. Az összeesküvésekkel kapcsolatos nyomozás során kiderült, hogy papok tevékenyen résztvesznek a demokrácia elleni összeesküvésekben sőt — magas egyházi személyiségek tudtával, talán utasítására. Ezeket az összeesküvőket és segítőiket nem papoknak, hanem összeesküvőknek és fasisztabarátoknak kell tekinteni, akikre a Fegyverszüneti Egyezmény nem kevésbé vonatkozik, mint bárki másra. A Fegyverszüneti Egyezménnyel az sem egyeztethető össze, hogy egyházi iskolákban demokráciaellenes, reakciós tanárok adnak elő, reakciós tankönyvekből. A Magyar Köztársaság önálló, független, demokratikus állam és aki azt akarja, hogy önállóságát és függetlenségét senki kétségbe ne vonhassa, nem tűrhet meg államot az államban. Ne húnyjon senki szemet afölött, hogy bizonyos reakciós egyházi körök gócpontjai a reakció szervezkedésének. A reakció elleni harc egy másik jellegzetessége Magyarországon az, hogy a legelsősorban érdekelt körök nem leplezik le a reakciósokat. Megelégszenek azzal, hogy mint ellenzékieket eltávolítják őket, hogy politikai tevékenységüket folytassák a párt keretein kívül. A Kisgazdapártból kitessékelt képviselőket a Kisgazdapárt demokratikus választási programja alapján választották meg. Kizárásuk a Kisgazdapártból azért lett szükséges, mert megszegték ezt a programot. Ha választóik előtt leleplezték volna őket, akkor a választók aligha egyeztek volna bele abba, hogy ezek az urak, mint parlamenti képviselők a választók nevében a választóknak ígért programmal A magyar pedagógusok harca A VÖRÖS HADSEREG LAPJA A MAGYAR LAKOSSÁG SZÁMÁRA Kedden összeül a Biztonsági Tanács Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kedden ülést tart. A jövő hét során a Biztonsági Tanács még folytatja a Pranco-kormány ügyének vitáját, majd tárgyalja a Biztonsági Tanács haderejének megszervezésére vonatkozó nemzetközi vezérkari jelentést, valamint Albánia felvételi kérvényét az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Jugoszlávia a felvételi kérelem teljesítése mellett száll síkra, az Egyesült Államok küldöttje viszont a döntés elhalasztását kéri. A moszkvai rádió Nagy Ferenc parlamenti beszédéről A moszkvai rádió budapesti jelentésben ismertette Nagy Ferenc magyar miniszterelnök parlamenti beszámolóját moszkvai útjáról. A magyar miniszterelnök a nemzetgyűlésen kijelentette, — mondta a moszkvai rádió — hogy a magyar kormányküldöttség moszkvai útja Magyarország legjelentősebb külpolitikai eseménye volt Szabadságunkat és függetlenségünket mindenekelőtt a Szovjetuniónak köszönhetjük, mondotta Nagy Ferenc. Csak a Szovjetunió támogatásának köszönhető, hogy gazdasági fejlődésünk gyors előrehaladást mutat. A moszkvai rádió megemlíti, hogy a miniszterelnök beszámolóját a képviselők tetszésnyilvánításukkal több ízben félbeszakították. A teheráni szovjet követ ebédet adott Ghavam-Esz-Szaltan tiszteletére Teheránból jelenti a TASS: Szadcsikov teheráni szovjet követ ebédet adott Ghavam-Esz-Szaltan iráni miniszterelnök tiszteletére a szovjet követségen. Az ebéden részt vett az iráni kormány valamennyi tagja. Szadesikov és Ghavam-Eaz-Szaltan beszédet tartottak. A francia népszavazás eredménye Franciaország népe vasárnap népszavazáson döntött afölött a kérdés fölött, hogy az ország alkotmányát megváltoztassák-e, vagy sem. Az alkotmány megváltoztatása ellen a választók 52.9, mellette 47.1 százaléka szavazott. Harci napok Indiában májust Delhiből jelentik. Május elsejét sok indiai városban megünnepelték. A munkászivargások megelőzésére a hatóságok könnyfakasztó bombákkal felszerelt rendőröket vezényeltek Bombay ipari negyedeibe. Sok tüntető csoportot feloszlattak. Az indiai szakszervezeti szövetség által rendezett gyűléseken a szónokok egységre és a munkásság jogai, valamint az ország függetlensége kivívása érdekében küzdelemre szólította fel a résztvevőket. Madras utcáin a sütőmunkások május elsején felvonulásokat rendeztek. belvárosban sok szálloda bezárt, mert alkalmazottainak nagy része részt vett a tüntetésen. Kalkuttában, Delhiben és több más városban is szabadságot és függetlenséget követeltek a május elsejei tüntetők össze nem egyeztethető működésüket folytathassák. Hasonló politikai állásfoglalás észlelhető most a »Független Ifjúsággal« kapcsolatban. A Független Ifjúság vezetői és lapja reakciós, soviniszta és provokáló politikát folytattak. A Független Ifjúság legutóbbi nyilatkozatában kijelenti, hogy »vezetősége átértette a miniszterelnök bel- és külpolitikáját« és »módszereiben alkalmazkodni fog hozzá . El is árulja, hogyan kíván alkalmazkodni a miniszterelnök demokratikus ,Moszkvában jelentő« sikereket elért politikájához, így: a Független Ifjúság felhívja szervezeteit, hogy a központ által meghatározandó időre (!) tagjai sorából mindenkit távolítsanak el, aki"esetleg (!) más célok megvalósításáért akar a Független Ifjúságban elhelyezkedni«. Kecskére bízzák a káposztát. Ugyanaz a vezetőség, amelynek legalábbis számos tagja követett eddig olyan politikát, mely nyilatkozatát szükségessé tette, ez távolítja el azokat, akik nem értenek egyet a miniszterelnök politikájával, éspedig — az ugyanezen vezetőség által meghatározo itt időre! — Mélyen tévednek azok, akik azt hiszik, hogy ez harc a reakció ellen. A magyar demokrácia ma már elég erős ahhoz, hogy rendet teremtsen minden portáján. Moszkvában éppen ezt méltányolták. A miniszterelnöknek tökéletesen igaza volt, amikor a parlamentben megállapította, hogy a megszállott országnak ritkán van olyan tekintélye, mint amilyen most már .Magyarországnak van külföldön. És ennek Moszkvában jöttünk tudatára , és hogy most már tehát csak a magyar demokráciára hárul, hogy megmutassa a magyarság igazi arcát . Az elért eredményeket támasszuk alá a demokrácia szolgálatával, ezzel elérjük azt, hogy mindegyre jobban megbecsülnek bennünket a világ népei, Moszkvától Londonig és Washingtonig . Ezért kell véget vetni azoknak a félrendszabályoknak, amelyekkel a reakció mesterkedéseit megakadályozni amúgy sem lehet. Bizonyos, hogy a fasiszta összeesküvők szervezkedése nem jó irányban befolyásolja a külföldi demokratikus közvéleményt. De bizonyos az is, hogy ezeknek az összeesküvéseknek a leleplezése azt bizonyítja, hogy a magyar rendőrség a demokrácia színvonalán áll és ez viszont igen kedvezően befolyásolja a demokratikus világot. A demokratikus rendőrség komoly szolgálatot tett a magyar ügynek. Ugyancsak kedvező a visszhangja a Kisgazdapárt állásfoglalásának a fasiszta szervezkedések ügyében. .Most már minden azon múlik, hogy az egész magyar demokrácia ingadozás nélkül levonja a tanulságokat a legújabb eseményekből: gyorsan, hatékonyan számolja fel a magyar reakciót, nem szavakkal, hanem erélyes tettekkel. KASSAI GÉZA