Uj Szó, 1946. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-05 / 100. szám

v*-.' s Szemtől szembe páter Kiss Szalézékkal... A Vidéki R­endőrfőkapitányság­­ Politikai Rendé­szeti Osztályán va­gyunk... Este 9 óra. Perceken belül kezdő­­­dik páter Kiss Szaléz és gyilkos bűnszövetkezete tagjainak kiturásfor­tása. Az egész rendőrség lázas munká­­ban v­an. Napok óta — alvás, pihe­nés nélkül — hall­atják ki az el­vetemült gyilkosokat; minden újabb kihall­gatás újabb bűnökre derít fényt, újabb és újabb személyeket von bele a ma még kiszámíthatatla­­nul sokfelé ágazó hálózatba. Mellettem fek­sznek az egyik vé­­zető, Antal­­ József holmijai, levelei, könyvei. Leg­fölül két horogkeresz­tes német jelvény és egy saját maga­ fabrikálta ötágú csillagos bélyegző — hamis orosz igazolványok kiállí­­tására. A bandavezér — akiről hamarosan ki fog derülni, hogy csak alvezér volt — most arról vall, mi késztette őket a szervezkedésre? — A pártban többen beszéltek ar­ról, hogy újabb háború lesz. Arra az időre kellett egy szervezet... — Kik beszéltek erről? — fiát az öreg Vásáry Pista bácsi... — Ezért kellett gyilkolni? — Kérem tisztelettel, tetszik tudni az a helyzet... — s jön a végnél­küli köntörfalazás, mellébeszélés. Kiderül, hogy a páter sürgette állandóan a fegyvereket, lelkigya­korlat örve alatt járta a falv­akat, »magasabb célokról« szónokolt sorra oldozta fel a gyilkosokat, és — még az ötödik gyilkosság után is. Nyúlánk, zavaros nézésű, terhelt­nek látszó siheder következik: Kiz­­mann Ottó. Egyre nagyobb hideg­vérrel, részletesen mesél gyilkossá­gairól. »Szaléz atya, mondta«, »Sza­léz atya kívánta« — minden máso­dik szava. — Szaléz atya mondta, hogy gyil­koljon? Erre megesküszikf — Igen! A kárpátaljai »akcióról« beszél, mely azonban »csak magánvállalko­­zásu­k volt«. »­Jó fiú« akar lenni és perceken belül négy-öt terrorista csoportot árul el. Nyugodtan, minden emóció nélkül beszéli el az öldöklések részleteit. (A többiek általában kerülik a gyil­kosság szót »Én is ott­ voltam ennek és ennek a meglövésénél” — mond­ják például.) A sötétarcú Bodnár László is hi­degvérrel vall. Csu­pán akkor érzé­kenyül el, mikor szüleire emlékezte­tik. »fiatalomátvételről« beszél, szá­nalmas, betanított »politikai« szóla­mokat szajkózik. És most jön Assisi Szent Fermic megcsúfult reverendájában a jól­ápolt, kövérkés, feminin, beteges hajlamú, páter. Kenetesen, állatos, csúszó-mászó modorban, szemét égnek forgatva beszél a »gyermekekről« (ezek gyilkosok...) és arról, hogy »lelki­­­ ismerete szerint helyesen cseleke­­dek­«. »Egy tévedésem volt csaf­; Bánkuti őrnagy úrral kapcsolat­­ban... Kiderül, hogy ilyeneket prédikált­. »Az ötödik parancsolat nemcsak azt mondja, hogy vért ne onts (a, gyil­kosságra uszító pap a szószéken így beszél...), hanem azt is, hogy vért ne ronts, zsidókkal ne köss házassá­got ... Leveleit nézem. Itt fekszik az^^ a névtelen levele, amelyet a gyön­gyösi rendőrség parancsnokához irt. »Fekete, durva lelkét« akarja kiszo­rítani a rendőrparancsnoknak, ha nem hagyja abba a nyomozást...« Pajning, alázab­ítkodik. — ajkait ved­vési fi. nyeldekel. A rézbilincs élesen csattan csukló­­ján. * Éjszaka van. Ezekben az órákban a város különböző pontjain szól a zene, folyik a pénz, dőzsölnek az urak... A Ban^a­ncra egyik házá­ban a Rend örö< ötödik nan — ötö­dik ejszakn v­­askadnak a Rend meg­­bontóival. A felha­jtók tahun még mntetü­nk. De már nem sokáig. LÉVAI BÉLA ra.^exa KpacHofi Apmich m« aen­etiCKorr Ui Szó igazolás japán módra. A­­ japán sa­jtó ké­rése szerint sok­­ esetben előfordult, hogy a nem igazoltak helyére azok család­tag­jait helyezték. Haris Jefimov karikatúrája te- KENZUL A SZAN­AD­ÁS-I­ÍD Tildy Zoltán köztársasági elnök megtekintette a hídépítő munkálatokat A németek Magyarország­ összes hid­ait felrobbantották, vasút­ját, köz­lekedését tönkretették, vasúti kocsi­jait, mozdonyait marinkkal vitték Nyugatra. A felszabadulás után a közlekedésügyi minisztérium, Gerő Ernő miniszterrel az élén azonnal hozzáfogott, hogy rendbehozza az ország közlekedését és feléjjítse hidakat. Bu<la és Pest közötti össze­­­köttetést biztosítja a »hidcsata« eredménye a nyolc hónap alatt ro­hammunkával elkészült Kossuth-híd. A budapesti hidak közül a második híd, amelyen a legelőrehaladottabb állapotban vannak a munkálatok, volt Ferenc­­ József-híd. A Kossuth- a híd rohammunkásainak egy része, valamint újonnan toborzott munká­sok és az I. honvéd utászzászlóalj dolgozik a híd helyreállítási mun­kálatain. A Ferenc­­ József híd — amelyet el­készülte után Szabadság-hídnak fog­nak elnevezni — budai hídfőjét már teljesen kiemelték a Dunából és ez­ alkalomból Tildy Zoltán köztársa­sági elnök,­­Jerö Friic közlekedés­­ügyi miniszter kíséretében megláto­gatta a hídépítő munkásokat. Szécsy Károly főmérnök a közlekedésügyi m­inisztérium hídépítő osztályának vezetője fogadta a köztársasági elnö­köt és a minisztert. A köztársasági elnök megtekintette a munkálatokat, sokáig beszélgetett a hídépítő mun­kásokkal és biztosította őket arról, hogy — »ezt a hidat nem fogják a németek felrobbantani«. A hidat a terv szerint szeptember 1-ére kell elkészíteni, de­­ leró mi­niszter és a hídépítő munkások ha­­tárid­ő előtt — augusztus 20-ig akar­ják befejezni. A magyar partizán-kongresszus előtt A Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége március 2-án­ sajtófoga­dást rendezett, melyen Nógrádi Sán­dor iparügyi államtitkár, a Partizán Szövetség elnöke a sajtó képviselői­­ előtt ismertette a magyar partizánok működésének történetét és kiemel­kedő fegyvertényeiket. A partizánok tevékenysége már 1942-ben megkez­dődött, elsősorban orosz, bjeloru­sz és ukrán területen, a hadifoglyokból alakultak partizáncsoportok, melyek orosz kötelékekben vagy önálló osz­tagokban küzdöttek a szovjet és a magyar nép szabadságáért. Ezenki­­vül :Jugoszlávia, Szlovákia. Francia­­ország területén volt jelentős ma­­"■yiST partizántevékenység. A továb­biak során a magyarországi, az északerdői v­. saln­ ótmrinni, budapesti stb. partizáncsoportok, valamint az ejtőf­ rivős partizánnnk működését is­m­ r“’•ti’t^­e. Amint Nógrádi államtitkár ki­emelte, sohasem volt időszerűbb felhívni a magyar közvélemény figyel­mét a partizánokra, mint éppen ma, mikor le a fasiszta egyre-másr­a leplezik összeesküvő bandá­kat. ^feg kell mutatni­ az ország közvéle­ménye előtt a demokrácia erejét, melynek egyik legbiztosabb, leghű­sé­­gesebb támasza a partizánszövetség és a lakosságnak az a rétege, mely nagy kockázat árán is támogatta a partizánokat. Külpoli­tikai érdekek is fűződnek ahhoz, hogy a partizánmozgalom­mal töbet foglalkozzanak, mint eddig. A béketárgyalások alkalmával Magyar­­ország csak kevés pozitívumot tud szdlmulatni, kevés érvet tud felsora­koztatni békecéljai érdekében. Ezek között az érvek között szerepel az is, hogy­­ Magyarországon volt fegyveres ellenállás, ha nem is nagymé­­etű, s hogy voltak magyar partizánok. Ezek a bel- és külppolitikai szem­­jpontok tették elsősorban indokolttá, hogy május 11—12-re összehívják a partizán­kongresszust, mely a magyar demokrácia legjobb erőinek a sere­gszemléje lesz. Ezen"a kongresszuson beszámolók, viták fog­­­­­ elhangzani a mag­yar k­artizánok eddigi­­ értéiről és feladatairól, meg­választják a vezetőséget. A kitünte­tett k­artizánoknak át fogják nyúj­tani a köztársasági elnök által ado­­mányozandó »Magyar szabadságért« című érdemrende­t, melynek két foko­zata van: ezüst és bronz. M. 1. . . I jr r ; «•>■-•• W . J 1946 május 5, vasárnap Kaptuk a következő levelet: Uj Szó t. Szerkesztősége! Bud­apest A főkapi­tányság sa.Róosztályia tisztelettel kéri a következő helyre­­igazító nyilatkozat közreadását: N­yilatkozat. Az Uj Szó 1946 április 27-én meg­jelent számában: »Túlságosan gyors intézkedés« című­­ cikkéb­en kifogá­solja, hogy­­ a főkapitányság bűn­ügyi osztálya Horváth Sándor orosz szolgálatban álló magyar sofőr meggyilkolá­sa ügyéb­en »túlságosan gyorsan« fejezte be a nyomozást és adta át az ügyészségnek a bűn­­cselekm­én­y elkövető­jét és felbujtó­ját. Ezzel kapc­solatban a tényállás a következő: 1. A gyanúsítottak őrizetbe­n tar­tásának, illetve letartóztatásának időtartamát törvény szabályozza. A megszabott idő leteltével a gyanúsí­tottat át kell adni az illetékes bíró­ságnak. 2­ A gyanúsítottnak az ügyészség­re való átkísérése nem­­ jelenti a nyo­mozás »lezárását«. Mint ahogy ebben az ügyben is tovább folyik a nyo­mozás. .3. A vizsgálat nem fedezett fel ed­dig az ügy hátterében politikai in­dító okokat, két, eddig megállapított tényállás szerint egyszerű összezör­dülés következménye volt az ember­ölés. Budapest, 1946 május .3. dr. Rámos György r- alezredes a sajtóosztály vezető.)« * A főkapitányság közlését készség­gel tudomásul vesszük és várjuk a nyomozás végső eredményét. színházi műsor ÁLLAMI OPERAHÁZ: Faust (6). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Sári bíró (d. e. ill): A nők iskol­á­ iá (b.T . - NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: A N­at­­venkudó katona t:í). Veszélyes forduló ('/iTi. — VÍGSZÍNHÁZ: A császár ('l­, Viz). -- PESTI SZÍNHÁZ: Vá­ljunk el (‘.O. >/i7). _ BELVAROSI SZÍNHÁZ: ('on way-család (‘/14, 'la). — MA­GYAR SZÍNHÁZ: Víg öz­vegy (3, S). — MŰ­VÉSZ SZÍNHÁZ: Vlakraik­os h­ölgy (Vi4. _ MADÁCH SZÍNHÁZ: Mesteri sziyok hál« (1.,4­­.,71. ) FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Florentin kalai,­­2, 61. — MEDGYASZAY SZÍN­PAD: Kiadó feleség­ ('/=■'. ’.s7t. — PÓDIUM: Köztünk maradjon 13, 7)­ — INTIM SZÍNHÁZ: Fifymillió dollár Viz). — ROTAL REVU VARIETÉ; Uáüisi randevú (Vit, '',7). — KA­MARA VARIETÉ: Paródiarevü (''i4, '',7). — VIDÁM SZÍNPAD: S­zeRény férffak (Vi4, Vi 7). — BBKF, SZÍNPAD: Cigánybáró (6). MOZIK MŰSORA CITY: Vadnyugat bosszúja (8, 6, It. — COH&O: Csattan a csók ('/s4, V*6, V»8). — COR­VIN: V­adnyugat bosszúja ‘/sS. — DBCSI: Csattan a csók (‘/»Ž, ‘/*4, ‘/*6, V*6). — KÖRÚTI HÍRADÓ: Mafirt-krónika: A hét ma* gyár eseményei. Donald az autogramvadá­sz* ^^­all Disney színes rajzfilmje. Orosz filmhíradó. M­a­gyarul beszélő szovjet ri­portok. Önvédelem: Hogyan vi­dekezzü­nk a támadók ellen? .Ameri­kai oktatófilm. Amerikai híradó. Előre maks­­zárdok. Dári­s felszabadításának izgalmas filmje magyar beszéddel (folyt. elő?idások reggel 9-től este 10-ig). — LLOYD: Zene varázsa (8, 5, 7). — OMNIA: Csattan a csók (V»4. */*6, */s8). — PALACE: Vágyak a viharban (l, 1, 8, 6. T). — ROYAL APOLLO: Párisi muzsika (8, 8. T). ~ SCALA: Emlék«zel még? (3. 5, 7). — ORA­NIA: Vasekin Bogdán "‘oszl (4. •• 8L FORUM: F.m’ék«zel még? 3. 5, 7). — VÁ­ROSI SZÍNHÁZ:­­Valc^^>ka grófnő U. 71. — IPOLY: Szürke sátán (Ví4. V­ 6. */18) KAMARA: Öten voltak (8, 5, 7). ~ KOSSUTH: A jég há­tán se megélünk (*/­4. Vs6, V>8). RÁDIÓ MŰSOR Vasárnap 6.45: Hírek, mű­soris­mertetés. 7.05: Reggeli zene. 8: Orosz muzsika. 9: Római katolikus val­lásos fél­óra. 9.30:­­rirágkatolikus istentisztelet közvetítése. 10: Hitek. 10 10: Hanglemezek. 11: Vidám fé­lira. 11.30:­ Rádiókamarazene. 12: Déli harang­-y.ó, hírek. 12.15: A­ nyak 6 perce. 12.20: Állják napja 12.30: A b­elvár­osi templom ének­kara énekel. 13: A szenvedély rangja. 13.20: Repülő ritmus, zsongó dallam. 14: llirek. 14.10: Hanglemezek. 15: Ünnepi krónika. Elmondja Thuri Zsazsa. 15­20: Kálmán, Fali és Friml op«­­rettegyvelegek. 15­40: Tahi László: Derűs per­cek. 15.55: Mi­ .orcsijiert lés. 16: Hírek, a Fővárosi Né­pm­űvelési Központ közleményei. 16.10: i^zánthó (Gyula magyar najtákat énkel. 17: Falurádió. 18: Hírek. 18­05: ^'ö•■ö [UNK].kere'7.t közlemények. 18.15: Férj és feleség m­­.l.p tükürhev). 18­40: A Rádió­­zenekar játszik. 20: Hírek­. 20­20: Déri Tibror jazzenekara játs zik. 20 53: Hírek és krónika oro­sz nyelven. 21: A A rádió hangja, utána műsok­­­^mortpiés. 21.15: Hanglemezek. 21.50:­ Hírek és krónika angol nyelven. 22: Hírek, sporthírek. 22.25: Vöröskereszt közlemények. 22.35: Hang­lemez. 22.50: Hírek és krónika francia nyelven. 23: Percenként mást akarsz. » *UJ szó“ szerkesztősés Budapest, VII., Erzsébet-*­~-út 9—11. L Newyork-palota. Telefon: 221—880, 421—387, 421—377.

Next