Uj Szó, 1946. június (2. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-12 / 130. szám

a magyar kormányküldöttség párizsi tartózkodása ' 'A Párizsban tartóz­kodó magyar kormányküldöttség szombat délelőtt 11 órakor érkezett a francia fővá­rosba. A magyar kormányférfiak a dél­után folyamán tisztelgő látogatást tettek Bidault francia külügymi­niszternél. Az esti órákban a kor­mányküldöttség sajtófogadást rende­zett a magyar követségen a párizsi magyar újságírók számára. Vasárnap Nagy Ferenc miniszter­­elnök és Gyöngyösi János külügy­miniszter a párizsi magyar házat lá­togatták meg. Rákosi Mátyás a Com­mune 75. évfordulójának ünnepségén Páriszban Párizsból jelentik. A Commune 75. évfordulója alkalmából rendezett nagy ünnepségen megjelent a Pá­rizsban tartózkodó Rákosi Mátyás magyar miniszterelnökhelyettes is. A tömeg a miniszterelnökhelyettest nagy éljenzéssel fogadta. Az ünnepségen a franciaországi magyarság küldöttsége is részt vett Magyarországi hírek A pécsi rendőrség kikérte a soproni rendőrségtől a Nyugatról visszaszivárgó és Sopronban horogra akadt báró Bran­­densteim Antal pécsi alezredest, aki sza­­dizmusával pokollá tette alárendeltjei­nek életét. * A fasiszta sajtótermékek beszolgálta­tása befejeződött Szegeden. 36.055 köny­­vet, 8178 tankönyvet, 5211 kg egyéb saj­tóterméket és 11 ké-et szolgáltattak be. A Pannónia Textilgyár tulajdonosa, Padányi Jenő ellen eljárás indult, mert a textilkészlet kötelező bejelentését hiá­nyosan készítette el Az uzsorabíróság háromhónapi fogházra és ötmillió adó­pengő pénzibü­ntetésre ítéle. Győrött 12 napos országos sakkmesteri verseny kezdődött, amelyet szombat dél­­után ünnepélyes keretek közt nyitottak meg. A versenyt Regőczi-Bxner Győző, az elhunyt magyar sakkmester emlékére tejtőzik. A Munkás Dalosszövetség pünkösdi dalosünnepe A Munkás Dalosszövetség ez évben is megrendezte pünkösdi dalosünnepségét, amely szombat este 64 munkásdalárda felvonulásával kezdődött. A Hősök­ terén rendezett ünnepségen részt vett Tildy köz­­társasági elnök és családja, Szakasits miniszterelnökhelyettes és családja, vala­­mint a mag­yar társadalmi és politikai élet sok kiválósága. Kossa István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára mondotta az ünnepi beszédet, amelyre Fódor Dániel, a Munkás Dalos­­szövetség elnöke válaszolt, majd megkez­dődött az ünnepi hangverseny, amely va­sárnap délután 4 órakor a KISOK-páyán folyta­tódott. Uj Szó A szovjet ifjúsági küldöttség meglátogatta a Győrffy István­­ kollégiumot A Győrffy István és a Petőfi Sán­dor kollégium vendéül látta héttagú szovjet­ ifjúsági delegációt. A a küldöttség tagjai teljes egészében végzett vagy még aktív egyetemi hallgatók és így igen nagy jelentő­ségű és úttörő léizes volt ez a láto­gatás a két ország egyetemi hallga­tósága közötti barátság elmélyítésé­re. A magyar egyetemi hallgatóság szellemében és társadalmi összetéte­lében még ma is magán viseli reakciós Horthy-rezsim súlyos örök­­­ségeit és a haladó egyetemisták moz­galmának igen nagy nehézségekkel kell megbirkóznia az egyetemi hall­gatóság demokratizálása terén. Ép­pen ezért bíztató eredmény ez az első lépés, amely a két nép leendő értelmiségi vezetőrétege közötti szo­ros barátság kiépítésével és egymás problémáinak kölcsönös megisme­résével hozzá fog járulni a magyar egyetemi hallgatóság demokratikus átneveléséhez. A küldöttséget a két kollégium nevében Kázmér Sándor üdvözölte orosz nyelven, majd az üdvözlésre válaszolva Jevgenyij Kapusztin, a Moszkvai Állami Egyetem közgaz­dasági karának hallgatója, a szovjet egytemisták kiküldötte kiemelte a szovjet és a magyar egyetemisták közötti barátság szükségességét. Kardos László, a Győrffy István kolléguim igazgatója ismertette a kollégium szervezeti felépítését, ne­­velési rendszerét és szerepét a ma­gyar társadalomban és az egyeteme­ken. A küldöttség élénken érdeklő­dött a magyar egyetemi hallgatóság problémái iránt és kérdéseikben meglátszott az az együttérzés és ba­ráti szellem, amely az oroszokat ál­talában eltölti a magyar problémák iránt. A közösen elfogyasztott szerény vacsora után a kollégiumistáik tettek fel kérdéseket a szovjet egyetemi hallgatóság és a szovjet ifjúság álta­­­lános problémáira vonatkozóan. Majd Győrffy-kollégium átnyújtotta ajándékát a küldöttségnek: egy dí­szes albumot a magyar parasztság küzdelmeiről, amelyet Platyin, a küldöttség vezetője átadott a moszk­vai egyetemisták képviselőjének. A Petőfi-kolégium egy díszes Petőfi­­kötetet és egy Petőfi-képet adott át a leningrádi egyetemisták képviselőjé­nek, Anatolij Szitnyikovnak. A továbbiak során fesztelen beszél­­getés és vidám hangulat alakult ki, a kollégium fiataljai ősi magyar népdalokat énekeltek és régi mayar táncokat mutattak be vendégeiknek. A mindvégig szívélyes barátság szellemében lefolyt találkozó­n igen eredményesen zárult és biztató jele a két ifjúság értelmisége közötti ba­rátság elmélyítésének­ szolgálni az a levelezés Ezt fogja is,­­ amely meg fog indulni a küldöttség által megadott egyetemek és a Győrffy­­kollégium egyetemistái között. R OY. 1946 június 12, szerda Károlyi Mihály Kát-Kápolnán Károlyi Mihály, a IL magyar köztár­­saság elnöke pünkösd vasárnapján ellá­­togatott Kápolna községbe, ahol 1919-ben birtokának szétosztásával megtette az első lépést a földreform felé. Károlyi Mihályt, aki felesége társasá­­gában utazott Kápolnára, a falu hatá­rában lovasbandérium várta, amely elkí­sérte a kápolnai csatában 1849-ben hősi halált halt honvédek emlékművéhez. Az emlékmű körül hatalmas tömegben gyülekezett a község lakossága, de igen sokan érkeztek kerékpáron vagy szekér­háton környékbeli községekből és váro­­sokból is. Az ünnepséget Domoszlay István gazda nyitotta meg, majd Milassin Kornél, He­­ves vármegye főispánja üdvözölte a II. magyar köztársaság elnökét. ünnepi beszédében Károlyi Mihály hangoztatta, hogy az elnyomott magyar nép, tegnap még semmi sem volt­ ma minden. Régen az uraknak voltak jogaik, köte­lességeikről azonban megfeledkeztek. A mai uraknak, a föld új tulajdonosainak és a dolgozó ipari munkásoknak soha­­sem szabad kötelességükről megfeledkez­­niök, mert csak akkor lesznek igazán jó ország uraivá, ha kötelességüket tel­­jesítik. Az a földosztás, amelyet 26 ével ezelőtt megindított, 1945-ben befejeződött. A földosztással kapcsolatban mindig az volt a véleménye: a magyar jövő attól függ, hogy fel­számoljuk-e a feudális rendszert vagy sem és földhöz jut-e a mag­yar föld­­műves. — A mai demokrácia — folytatta be­szédét Károlyi Mihály — nem azonos a XIX. század és a századelő demokráciá­­jával. Nekünk ugrásszerűen kell áttérni arra a demokráciára, amelyhez másutt fokozatosan, az intézmények fejlődésén keresztül jutottak el. A parasztság, az ipari munkásság és az értelmiség szoros együttműködésének szükségességéről, majd a bizalomról, mint a jó pénz megteremtésének előfel­tételéről beszélt Károlyi. — A fasizmus maradványait kímélet­lenül ki kell irtani — mondotta a továb­­biakban. — Meg vagyok győződve róla, hogy minél erősebb lesz a demokrácia, annál inkább fognak könnyíteni helyzetünkön. — Külpolitikánk csak akkor kristályo­sodik ki, ha saját házunk táján rendet teremtettünk. Még mindig sokan vannak az országban, akik nem tudják megérte­ni, hogy vesztes ország vagyunk és minden nyomorúságunk oka az előző rendszer katasztrofális politikájában keresendő. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Horthyt, a németek fullajtárját é­s az ő nyomába lépő Szálasit csak a Vörös Hadsereg segítségével tudtuk lerázni. A magyar népnek, a föld­et tulajdonosainak jól a szí­vükbe kell vésniük, hogy a földet is a Szovjetuniónak köszönhetik. Az oroszokkal komoly és tartós szövet­ségi viszonyt akarunk kiépíteni. Ez a magyar külpolitika lényege. Szívélyes, baráti viszonyt kívánunk megtartani a nyugati hatalmakkal is és tanulni aka­­runk tőlük. Olyan demokráciára van szükségünk, amely minden izében ma­gyar és megfelel a nép lelkületének. Károlyi Mihály beszéde szében hangoztatta, hogy mint befejező ré, egyszerű közkatona kíván résztvenni a magyar közéletben. Az óriási lelkesedéssel fogadott beszéd után Golyka András átadta azt a karót, amellyel az első Károlyinak földrefor­mot megindította, majd Károlyi Mi­hályné mondott rövid beszédet. A m­oszkijai rádió Magyarországról A moszkvai rádió beszámolt a szovjet ifjúsági küldöttsé magyarországi tar­tózkodásáról. Közölte, hogy a küldöttség tagjait előbb Tildy köztársasági elnök, majd Nagy Ferenc miniszterelnök fo­gadta. Idézve a minisz­terrelnök kijelenté­­seiből, különösen kiemelte Nagy Ferenc­nek azt a reményét, hogy hasonló lá­­togatások mindkét részről minél gyak­rabban fognak megtörténni. Ugyanekkor beszámolt a moszkvai rá­­dió a Budapesten rendezett nagysikerű Puskin-emlékestről is. November 10-re elkészül az állandó jellegű déli összekötő vasúti Duna-híd Gerő Ernő közlekedésügyi minisz­­ter. Varga Lajos államtitkár­­ és Var­ga Lázló MÁV-e­lnök kíséreté­ben megszemlélte a déli összekötő vasúti híd építkezését. Ennél a hídnál végezték a németek legnagyobb eredménnyel a rombo­lást. Nemcsak a vasszerkezeteket rob­bantották fel az utolsó szegecsig, de még külön a pilléreket is. Ennek a pusztításnak következtében a déli összekötő híd újjáépítése sokkal ne­hezebb feladat, mint az ország terüle­tén most folyó hídépítkezések bár­melyike. Közel kétmillió munkaóra A felszabadulás után a szovjet csa­rtok az elpusztított híd mellett vas­­facölöpökön nyugvó ideiglenes hi­dat építettek. Ezt az építményt azon­ban tartósabb és állandóbb jellegű híddal kell felcserélni, amelyet sem­miképpen sem fenyeget a téli jégzaj­lás. Magyarország azonban még nincs abban a helyzetben, — de a tél be­álltáig az idő sem elég ahhoz — hogy már most felépíthesse a végleges két­vágányú vasúti hidat. Itt így egy egyvágányú vasszerkeze­híd felépítését határozták el, amely állandóbb, de nem végl­es jellegű lesz. Az újjáépített pillérek szélén épül és mellette megindulhat­nak a két­, sőt később négyvágányú vasúti híd munkálatai, a már ren­delkezésre álló tervek alapján. Az építkezéshez 1,2 millió munka­óra szükséges és az átlagos munkás­létszám 1500 fő. Az építkezés óriási méreteire egy adat a legjellem­zőbb: 3129 vasúti kocsiból álló, 31 kilomé­ter hosszú, azaz a Nyugati Pálya­udvartól Vácig terjedő hosszúság vonat tudná csak befogadni az épít­kezéshez szükséges anyagokat. A Boráros-téri híd Gerő Ernő miniszter és kísérete a Boráros-téri híd roncskiemelési mun­kálatait is megtekintették. A híd kö­zépső részének vízbeszakadt vas­szerkezetét a Szabadság hídnál már alkalmazott eljárással most emelik ki a Duna medréből. A cél elsősor­ban a Duna medrének szabaddá té­tele, mert e vízbe zuhant középső ív jégtorlódás­a szempontjából a fővá­rosra rendkívül nagy veszélyt je­lent Csak a kiemelés megtörténte után lesz megállapítható, hogy a középső híd helyrehozható állapotban van-e. A híd újjáépítését ez nagymérték­ben megkönnyítené. A Szabadság híd A munkálatok a Szabadság-hídnál is kitűnően haladnak. A budai olda­lon helyreállított ívrésznél a kieme­léshez szükséges cölöpözést rövidesen teljesen eltávolítják, sőt nemsokára megindulnak az úttestburkolási mun­kálatok is. A pesti oldalon a parton folyik az egyszerre beemelendő középső rész összeszerelése. A számítások szerint július 13 és 17 közt kerül sor ennek a résznek két úszódaruval történő beemelésére , így július közepén a Duna ezen a ponton már teljesen át lesz hidalva. Letartóztattak egy ügyvédet a ilas védence levelének fogh­ából való kicsempészéséért Pár héttel ezelőtt letartóztatta a poli­tikai rendőrség Schütter Richárd má­tyásföldi egyetemi hallgatót, akit izga­tással és lázítással vádoltak. Schütter a markó utcai fogházból a magyar köztár­saságot rágalmazó, lázító tartalmú leve­let csempészett ki védő ügyvédje, dr. Per­­sányi Béla segítségével. A politikai rend­őrség most letartóztatta az ügyvédet, Schütter ügyében pedig új nyomozást rendelt el és megállapította újabb bű­­neit: az alája tartozó összes leventéket Nyugatra hurcoltatta és állandóan lází­­tott és izgatott a magyar demokrácia ellen. ________ A kiskunhalasi vérfürdő a népbíróság­ elől Kedden népbíróság­ra került a szégyenletes kiskunhalasi vérfürdő ügye. Kiskunhalason a nyilas­ idők alatt egy munkásszázad teljes le­génységét kiirtottá­k a német SS-ek a magyar kerettagok és vasutasok, sőt a pályaudvar közönsége egy ré­szének segítsé­vel. A bűnügy há­rom vádlottjána­k perét szerdán kezdte tárgyalni a népbíróság Jankó­­tanácsa.

Next