Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-12-07 / 49. szám

Vasárnap 1990. december 9. A NAP kél - Kelet-Szlová­­kia: 07.17, nyugszik 15.45 Közép-Szlovákia: 07.24, nyugszik 15.52 Nyugat- Szlovákia: 07.30, nyugszik 15.58 órakor A HOLD kél - Kelet-Szlová­­kia: nyugszik 11.47 Kö­zép-Szlovákia: nyugszik 11.54 Nyugat-Szlovákia: nyugszik 12.00 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük NATÁLIA­­ IZABELA nevű kedves olvasóinkat A VASÁRNAP következő számának tartalmából AZ ÉN SZÁMOMRA HÁY GYULA AZ ELSŐ Szénássy Edit beszélgetése Háyné Majoros Évával PÁRIZS AZ PÁRIZS Urban Gabriella írása FÜR ANIKÓ ÖRÖMEI Szabó G. László írása TARTS MEG ENGEM ÖRÖMÖMBEN Michel Tournier novellája Állandó rovataink ÖTLETPARÁDÉ GYERMEKVILÁG HOGY MIK VANNAK KERESZTREJTVÉNY HÁZUNK TÁJA HELYREIGAZÍTÁS A Vasárnap múlt heti számá­ban a Szakmunkásképzők ma és holnap(?) című cikkben a 3. oldalon a „Van saját vállalko­zási programunk“ bekezdés alól kimaradt az iskola neve: a Jednota Fogyasztási Szövet­kezetek Szlovákiai Szövetsé­gének Somorjai Szakmunkás­képző Intézete. ENGEDJÉK MEG, HOGY BEMUTATKOZZUNK: X ÉS Y VAGYUNK... Könözsi István felvétele Levelek Pflp7-­W‘13 Vélemények Városok és falvak egyesülése Sajógömörön tartották a Rimaszombati és a Rozsnyói járás városainak és községeinek vezetői, valamint a központi szervek munkatársai Gömör városai és falvai egyesülésének alakuló gyűlését. Bevezetőként Schwartz Árpád tartott előadást a régi Gömör vármegye területi egységéről, an­nak történelmi, archeológiai, kulturális, gazdasági és néprajzi múltjáról. A Városok és Falvak Szlovákiai Egyesülésé­nek márciusban Zsolnán tartott alakuló konferen­ciája óta fokozatosan bekerültek a köztudatba, s­ megőrizték függetlenségüket. Céljuk a polgárok életének javítása. Az új önkormányzatnak lesz­nek nehézségei, esetleg hibái is. Ezért közösen kell megtanulniuk az irányítást, a szervezést, a gazdálkodást és a választókkal való humánus bánásmódot. Nagy munka vár az egyesülésre. Segíteni kívánja a városok és falvak önkormány­zatát, azonnal a helyhatósági választások után. A jövő év elejétől megjelenő hetilapokban mód­szertani tanácsokkal akarják ellátni az induló városi és községi önkormányzatokat. Támogatni fogják a kisprivatizációt. Céljuk, hogy az újjáéledő magánvállalkozás méltó kon­kurense legyen a monopolvállalatoknak, s a la­kosság jobb ellátását is szolgálja. Azon fáradoz­nak, hogy a városok és a községek kapják vissza ingó és ingatlan vagyonukat, hiszen ezek képezik majd az új önkormányzatok költségvetésének jelentős részét. Szlovákia közel 2700 községének csak össze­fogással és jól szervezett képviselettel tudnak segíteni regionális és közös gondjaik megoldásá­ban. Külön-külön a falvak vezetői nem képesek a kitűzött feladatokat megvalósítani, ezért na­gyobb tájegységekbe szerveződve segítik terveik valóra váltását. A Városok és Falvak Szlovákiai Egyesülése irányítja, egyezteti az eddig megalakult 13 területi egyesülés érdekeit, tanácsokkal látja el és min­den téren segíti a problémák megoldását. Gömör városai és falvai egyesülésének meg­választott ideiglenes vezetősége feladatul kapta, hogy körlevélben tájékoztassa a távol maradt városi és községi vezetőket, s a jövő év elején tartsák meg első vezetőségi ülésüket, melyen kidolgozzák az időszerű tennivalókat és a távlati terveket. Tehát lerakták azt az alapot, melyre tovább­építhetnek az új önkormányzatok. Ugyanakkor bizalmat előlegeztek annak az egyesülésnek, mely felméri és értékeli a regionális helyzetet, megállapítja a szükségleteket, s annak alapján összefogja az igényeket, s eredményesen képvi­seli majd az állami szerveknél és a kormánynál a városok és falvak érdekeit. Gömöri Kovács István Együttélni, de kivel? Nem a politikai mozgalomról akarok szólni, hanem e szó értelmét szeretném elemezni. Tiszt­ségemből kifolyólag alkalmam nyílik megismerni az embereket. Szomorúan tapasztalom, hogy minél többet hangoztatjuk az együttélés fogal­mát, a valóságban annál inkább sziszegünk egy­másra a gyűlölettől. Nem a nemzetiségi gyűlölet­ről akarok szólni. Falunk 70 százaléka magyar nemzetiségű, de hál’istennek, itt ilyen jellegű ellentétek nincsenek. Vannak azonban köztünk, akik egy nyelven be­szélünk. Az utcán széles mosollyal üdvözlünk valakit, majd amikor továbblép az illető, nyomda­festéket nem tűrő jelzőkkel illetjük. Majd utána beülünk a templomba, hallgatjuk az Isten igéjét, de úgy gondoljuk, az nem nekünk, hanem a töb­bieknek szól. Máshol lebontják a szögesdrótokat, falakat döntenek, melyek elválasztották az embereket egymástól. Nálunk sajnos most emelünk falakat, kirekesztjük azt, aki nem úgy gondolkodik, ahogy azt mi elvárnánk, aki más nézetet vall. Nem vesszük figyelembe tehetségét, akaraterejét, ten­­niakarását a faluért, a népért, egyszerűen min­dennek elmondjuk. Még azt is a rovására írjuk, ha nem idevaló, nem itt született. Természetesen legtöbb esetben a kocsmában, sör mellett. Jó lenne, ha megtanulnánk a tízparancsolatot, s aszerint is cselekednénk. A vagyonhajszolás­­ban megfeledkezünk a tisztességről, szeretetről, embertársaink megbecsüléséről. Szerintem csak az segítene, ha Salamon bölcsességét, Mátyás király igazságát és nem utolsósorban Krisztus szeretetét sajátítanánk el, minden embert úgy szeretnénk, mint saját magunkat. Senkinek nem kívánnánk rosszat és igyekeznénk megbékélni mindenkivel. Ez lenne az igazi együttélés... Mácaj Júlia, Oroszka ELEKTRO SHOP ELITE GROUP Adamaszek & Co. Ges. m. b. H. A-1020 Wien, Schmelzg. 2 telefon: 216 14­20 Most vásároljon, most érdemes! Karácsonyi árleszállítás! 1000,- osztrák schilling felett 20 százalékos engedmény 500,- osztrák schilling felett órát kap ingyen, ha ezt a hirdetést magával hozza! Kínálatunk: - mikrohullámú sütő - fritőz - elektromos kés - kávéfőző, daráló - orgonák - autórádió - TV, videók - Walkman - kétkazettás magnetofon - musikcenter - COMM 64 ti­­­a­il tábor STR “T-------­RUHA BOUT - kávé, fonal - satelit antenna - órák, kvarcjáték Győződjenek meg róla, nálunk olcsón, jót kap! Nyitvatartást hétfő - péntek: 8.30 -18.00 óráig, szombaton: 13.00 óráig. Különleges nyitvatartás: december 15-én, 22-én - hosszú nyitvatartás. December 8-án ünnep miatt zárva! Szeretettel várjuk önöket! ÚP-557 REJTVÉNYKEDVELŐK, FIGYELEM! Következő számunkban nagy karácsonyi rejtvénypályázatot közlünk, értékes nyereményekkel. Már most biztosítja újságárusánál a Vasár­nap 51. számát. fOO-ddí az emberségről Az idén annyi dokumentum, írás, vallomás látott napvilágot az elmúlt negyven évben elkövetett embertelenségekről, törvénysérté­sekről, vallási, nemzetiségi, etnikai, eltérő világnézetű csoportok üldözéséről, diszkrimi­nálásáról, lehetetlenné tételéről, hogy a de­mokratizálástól mindenki a méltánytalan­ságok lehető leggyorsabb rendezését várta. Azt hittük, az emberség visszanyeri méltósá­gát és a közösségi, társadalmi kapcsolatok természetes velejárójává válik. Aztán kirobbantak az ország államjogi ren­dezéséről a viták, amelyek felkorbácsolták a nacionalista szenvedélyeket és csaknem vál­ságba sodorták a demokratikusan választott kormányt. Az ellentétek fő ütközőpontja a szlovák-cseh viszony. S miközben folyik a gazdasági és „illetékességi“ kötélhúzás, a szélsőséges erők megpróbálják meglovagol­ni a hazafias érzelmeket és az önálló szlovák állam eszményképével szédítik a tömegeket. Olyan magabiztosan idealizálnak mindent, mintha az ötmilliós Szlovákia Európa egyik oszlopa lenne, amelynek nincs szüksége a szomszédos és távoli országok barátságára, együttműködésére. A nyelvtörvény körüli tűzijáték, tünteté­sek, éhségsztrájk, aláírásgyűjtés, népszavazás a szeparatisták kelléktára, amellyel felkorbá­csolhatják a szenvedélyeket és háttérbe szo­ríthatják a józan ész követelményeit. A lé­nyeg az, hogy a cseheket lehetőleg minden szinten kiszorítsák Szlovákiából, ezért attól sem riadnak vissza, hogy tőlük is megkövetel­jék a szlovák nyelv használatát. Ez aztán az összeférhetetlenség netovábbja! Két ennyire közeli nemzet közé éket verni, a barbársággal határos. Mit várhat akkor a csehszlovákiai magyarság? Pedig mi sohasem veszélyeztet­tük a szlovákok gazdasági és politikai pozí­cióit. A magyarok többsége a ranglétrákon csak az alsó fokig jutott el. Igen sokan még oda sem. Elég végigjárni Pozsonyban azokat a he­lyeket, ahol nehéz és piszkos fizikai munkát végeznek, a munkások többsége magyarul beszél. Miközben tovább folyik a Matica-nyelvtör­­vényjavaslatának élesztgetése, végre megszó­lalt a szlovák értelmiség lelkiismeretes, em­berséges része, a hallgató becsületes többség. Már nem tudom, melyik szlovák politikus­tól hallottam először azt a bölcs megállapítást, hogy először emberek vagyunk, csak azután szlovákok és állampolgárok. Végre eljutot­tunk a legmeggyőzőbb érvhez, az emberség­hez. Számomra az utóbbi napokban ez a leg­nagyszerűbb felismerés. Sokáig nem tudtam megérteni, hogy a gya­lázkodó jelszavak hirdetőivel, az összeférhe­tetlenség mételyének terjesztőivel miért nem szállnak szembe a szlovák nemzet lelkiisme­retének igazi letéteményesei. Hiszen azok a szlovák barátaim, akikkel a főiskolán tanul­tam, akikkel „száműzetésemben“ két évtize­den át együtt dolgoztam, egyáltalán nem hasonlítottak azokra, akik a gyűlölködést szítják. Jó érzés mostanában a szlovák értelmiségi lapokat olvasni. A szlovák nép igazi fiai első helyre állítják az emberséget. Oldalakat lehet­ne idézni azokból az érvelésekből, amelyek­ből kicseng az együvétartozás érzése, a szél­sőségek kérlelhetetlen elítélése. Az igazságke­resés egyik példája a Kultúrny zivatban meg­jelent írás, amely a Matica szemére veti, hogy meg akarja őrizni Sládkovitovo, Hurbanovo, Hamuliakovo, Stúrovo, Bemolákovo, Safári­­kovo jelenlegi nevét, pedig ily módon még Hitler sem keresztelte el az egyes helységeket. Súlyos szavak, vihart keltő felismerések. Ezek a becsületes szlovák értelmiségiek vállalják azokat a támadásokat, amelyeket véleményük a szélsőséges körökben kiválta­nak. A Júdásnak, árulónak bélyegzés sem tántorítja el őket. Szeretném még idézni a Slobodné slovo Ids hírét. Ivan Carnogursky a Szlovák Nemzeti Tanácsban kijelentette: sokszor nem is tud­juk, mennyire egymásra vagyunk utalva. A bősi vízi erőmű építkezésén egy teherautó belezuhant az üres vízkamrába. A gépkocsi kabinjában két szlovák és egy magyar dolgo­zó lelte halálát. A roncsokat cseh baggeresek emelték ki darukkal. Közben szlovákul, cse­hül, magyarul beszélgettek. Senkinek sem jutott eszébe, melyik a hivatalos nyelv. Emberséges felismerés. Reméljük, nemcsak tragédiák idején. Szűcs Béla , 1990. XII. 7.

Next