Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-17 / 64. szám

8 I Danny Boyle írja az új Bond-film forgatókönyvét New York. Az Oscar-díjas brit rendező, Danny Boyle az új Ja­mes Bond-film forgatókönyvén dolgozik. A 007-es ügynök 25. filmes kalandjának lehetséges rendezőjeként is emlegetett Boyle erről a Bizalom című új, tízrészes tévéfilmsorozata pre­­mierjén beszélt. A produkció J. Paul Getty dúsgazdag olajmágnásról szól, akinek elrabolják tizenhat éves unokáját. A megtörtént ese­ményt a közelmúltban Ridley Scott A világ összes pénze című filmje is feldolgozta. Boyle (Gettómilliomos, T2 - Trainspotting) azt is elárulta a premier vörös szőnyegén, hogy rendszeres munkatársával, John Hodge-dzsal együtt úja a Bond­­sztori forgatókönyvét. A rendező hozzáfűzte: párhuzamosan Ri­chard Curtisszel ír egy filmet a Working Titles számára. Arra is utalt, hogy a zenés vígjáték for­gatása után foghatna bele 2018 végén a Bond-moziba. A brit titkos ügynök kalandjait gyártó MGM stúdió még nem hozta nyilvánosságra, ki rendezi az új filmet. Tavaly a stúdió annyit jelentett be, hogy a 25. Bond­­filmet Észak-Amerikában 2019. november 8-án mutatják be. A legutóbbi, 2015-ben bemu­tatott Spectre - A Fantom vissza­tér című Bond-mozit Sam Men­­des rendezte. A 007-es ügynököt abban egy titokzatos múltbeli üzenet arra késztette, hogy a sza­bályokat megszegve magánakci­óba kezdjen Mexikóvárosban. A készülő 007-es produkció­ban megint Daniel Craig alakítja Bondot, immár ötödik alkalom­mal. (MTI, k) 2018. március 17. I www.ujszo.com KULTÚRA ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A nemzeti ünnep, március 15. alkalmából csütörtökön a Parlamentben átadták a Kossuth-díjakat. A díjazottak között olyan művészek vannak, mint Sára Sándor, Esztergályos Cecília és Tordai Teri. Áder János köztársasági elnök a díjak átadása előtt elmondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: március 15. örökre szólóan nemzeti önbecsü­lésünk és a haza legjobb tudásunk szerinti szolgálatának ünnepe. Ezért vált hagyománnyá és ezért köszöntik ezen a napon mindazokat, akik a leg­jobb tudásukkal szolgálnak. Magyarország köztársasági elnö­ke Kossuth-nagydíjat adományozott Sára Sándor Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, opera­tőrnek, a nemzet művészének, a Du­na Televízió volt elnökének a ma­gyar filmművészet nemzetközi elis­mertetéséhez hozzájáruló, kima­gaslóan sikeres operatőri és rende­zői pályája elismeréseként. Sára Sándor operatőrként többször dol­gozott Szabó István rendezővel (Apa, 1966; Tűzoltó utca 25., 1973; Budapesti mesék, 1976), és egyebek mellett ő fényképezte Huszárik Zol­tán legendás Szindbádját is. Rende­zői munkásságából kiemelkedik a Feldobott kő (1968), a 80 huszár (1978) és a Tüske a köröm alatt (1987) című filmdráma. Kossuth-díjban részesült Eszter­gályos Cecília Jászai Mari-díjas színművész sikeres pályafutása elis­meréseként. Nagy ívű művészi pá­lyafutása, egyedülálló színpadi ele­ganciát tükröző előadó-művészete elismeréseként vehette át a díjat Tor­dai Teri Jászai-díjas színművész. Faragó Laura énekművész, nép­dalénekes, etnológus, zenepedagó­gus a magyar népdalok hiteles meg­szólaltatása mellett Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak, valamint az elmúlt öt évszázad műdalirodalmá­­nak széles körű megismertetéséért, továbbá zenepedagógusi munkája el­ismeréseként kapta a díjat. Oláh Zoltán Harangozó Gyula­díjas balettművész, a Magyar Nem­zeti Balett első magántáncosa a ba­lettirodalom legjelentősebb szerepeit már fiatal korától kezdve kiemelkedő érettséggel megformáló, magas szintű művészi munkája, a szakma és a közönség körében nemzetközi és hazai szinten egyaránt nagy sikernek örvendő alakításai elismeréseként vehette át a kitüntetést. Lengyel György Jászai-díjas ren­dezőt öt évtizedes pályája, pécsi és debreceni színházigazgatói munkája elismeréseként jutalmazták a díjjal. Péreli Zsuzsa képzőművész, gobelinművész az indoklás szerint „a magyar textilművészetben kima­gasló alkotóművészi pályája, téma- és formavilágában egyaránt külön­leges, egyedi technikával alkotott gobelinjei elismeréseként” nyerte el a kitüntetést. Kossuth-díjat kapott továbbá Ber­­kesi Sándor karnagy, Farkas Árpád író, költő, műfordító, Geszler Mária keramikusművész, Györfi Sándor szobrászművész, Kiss Benedek köl­tő, Lantos István zongoraművész, Rieger Tibor szobrászművész, Sü­megi Eszter operaénekes, valamint Zádori Mária énekművész. (MTI, k) A Kossuth-díj kitüntetettjei Tordai Teri és Esztergályos Cecília művészi pályafutása elismeréseként részesült a díjban Sára Sándor kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályáját ismerték el Kossuth-nagydíjjal (Fotó: Médiabükk) Cseh Tamás észak-amerikai indián népmese-válogatása alapján készí­tett bábjátékot a rozsnyói Meseszínház. A Csillagokkal táncoló kojot című előadás premierje szerdán volt a rozsnyói városháza színháztermében, ahol felnőtt nézők is szép számmal voltak kíváncsiak a négy feldolgozott mesére. Az előadás rendezője Badin Ádám, a dramaturg Boráros Milada, a látványt Cseh András illusztrációi alapján Grosschmid Erik tervezte. A tárgybáboktól a kesztyűbábokig többféle bábtechnikát vonultat fel az elő­adás, amelyben egy Cseh-Bereményi dal, a Gyermekkorom is elhangzik. A zenei betétek 90 százalékát Czakó József írta, aki Badin Ádámmal együtt játssza és meséli el a történetet. (Czakó Lydia felvétele) Mátyás király Pozsonyban A Mátyás király - Mecénás és katona című kiállítás március 23-ig tekinthető meg a Pozsonyi Magyar Intézetben. Pozsony. A Hunyadi Mátyás életét a 21. századra is reflektálóan bemu­tató vándorkiállítást - mely Pozsony­ból indul közép-európai körútra - a Mátyás király-emlékév alkalmából rendezték meg. Az emlékévet Hu­nyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordu­lója alkalmából hirdette meg a Nem­zetpolitikai Államtitkárság. * A Merényi Zoltán és Somodi András által összeállított, a Magyar­ság Háza gondozásában megvaló­sult kiállítás pozsonyi megnyitóján Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: Mátyás a ma­gyar történelemben az első olyan uralkodó volt, aki Közép-Európában gondolkozott, és származásában is tükrözte a közép-európaiságot: fel­menői között a magyarok mellett hunok, besenyők, délszlávok és ro­mánok is voltak. Bár királlyá válasz­tása nehézségekkel járt, uralkodása alatt sikerült összekovácsolnia a közép-európai népeket, seregében ott voltak több nemzetnek a katonái is. „Uralkodóként észrevette, hogy a fenyegető oszmán veszedelmet csak egy közép-európai egység háríthatja el. Emellett nagyon sokat tett a gaz­dasági felemelkedés érdekében, és hogy Magyarországot a humaniz­mus, a reneszánsz művészetek útjára állítsa. Ő az első reneszánsz uralko­dónk, akinek az udvara a gazdagsá­gáról híres, és arról, hogy mecénása volt az ide érkező tudósoknak, művészeknek. Uralkodása Po­zsonyhoz is több szállal kötődik. 1465-ben itt alapította meg Közép- Európa egyik legjelentősebb egye­temét. Szívesen tartózkodott ezen a vidéken, szívesen járt a Felvidékre vadászni, számos helyi legenda, tör­ténet, népmese őrzi az emlékét” - mondta Potápi Árpád János. A fémkapukba illesztett acél-, vö­rösréz és vászonkomponensekből ál­ló installáció történetmeséléssel idézi meg a király életének főbb epizódjait. A szöveges tablókon Bajcsy- Zsilinszky Endrétől, Berzeviczy Al­­bertől, Fraknói Vilmostól, Kardos Tibortól, Kubinyi Andrástól és Szathmáry Lászlótól olvashatók Má­tyásról szóló, az uralkodót a látoga­tókhoz közel hozó idézetek. Bajcsy-Zsilinszky így fogalma­zott: „Mátyás király... Különös, rej­telmes és mégis: derűsen és édesen zengő visszhangja van ennek a két szónak a magyar ember lelkivilágá­ban. Mintha még ma is inkább a nép­mese Hunyadi Mátyása élne ben­nünk, mint a »történelemé«. De csak kevesen tudják, hogy a népmese Má­tyása—az igazi.” (tébé) A kiállítás történetmeséléssel idézi meg az igazságos Mátyás király életének főbb epizódjait (MTI-felvétel)

Next