Uj Világ, 1953. június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
A rohambrigád új esztendeje •J ÉVET köszöntünk! Nyolcadszor üdvözöljük felszabadultan, boldogan az új esztendőt. Optimista emberek, a szocializmus vidám építői köszöntik 1953 első napjaiban az új év új feladatait az elkövetkezendő új sikereket és győzelmeket. Milyen képet nyújt újesztendei mérlegünk? Büszkén és elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a magyar népi demokrácia rohambrigádja — ahogyan Sztálin elvtárs nevezett bennünket — egyre eredményesebben teljesíti feladatát, napról-napra ragyogóbb sikereket mutat fel a szocializmus építése terén. A múlt esztendőben 22 százalékkal többet termelt iparunk, mint 1951-ben. A termelés növekedése azt jelenti, hogy minden dolgozó asztalára több kenyér, több hús, több cukor került, mint egy évvel előbb. És azt is jelenti, hogy az országnak több munkáskézre volt szüksége, mint az előző években. 1949-ben, a hároméves terv utolsó esztendejében iparunk 625 ezer dolgozót foglalkoztatott. És 1952- ben 1.060.000 főre emelkedett az iparban dolgozók száma. Mindez győzelmek és sikerek fényes bizonyítéka. Mit látunk ugyanekkor a „marshallizált" kapitalista országokban? Az elmúlt év első hét hónapjában Angliában 70 százalékkal, Hollandiában 65, Belgiumban pedig 30 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma! Ausztriában évente 120—140 ezer fiatal kerül ki az iskolákból, de csak 40 ezer számára akad munkaalkalom!... * És nálunk? 1953-ban közel másfélszázezer új munkaerőre lesz szükségünk. Jóval többre, mint amennyit a felnövő munkaképes évjárat nyújt! ÍME, EZ A NÉHÁNY ADAT világosan megmutatja a különbséget a kapitalista világrendszer egyre mélyülő válsága és a szocialista tábor egyre emelkedő jóléte között. Mi, magyar dolgozók még csak most rakjuk le jövendő boldog életünk alapjait. De már most, az építés idején is milyen sokat kaptunk. Az elmúlt esztendőben lépett életbe a szocialista szellemű nyugdíjtörvény, amely minden dolgozó számára biztosítja a békés öregkort. Új iskolák és egyetemek kezdték meg működésüket. Dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedésének útjelzői azok az új kórházak, rendelőintézetek és üdülők, amelyek 1952-ben nyíltak meg. Azok az új gyárak, üzemek, amelyek a munkások és alkalmazottak újabb tízezreinek nyújtottak munkalehetőséget. Év végi mérlegünk a felemelkedés nagyszerű üteméről tanúskodik. Arról, hogy jól használtuk fel azokat a tanácsokat, amelyeket a Szovjetuniótól, a szovjet dolgozóktól kaptunk, azt a nagy segítséget, amelyet felszabadítónk, a Szovjetunió nyújtott nekünk. És arról tanúskodik, hogy a magyar-szovjet barátság híveinek tábora — a béke harcosainak tábora — napról-napra nő. Azt bizonyítja, hogy a Magyar Szovjet Társaság vezetői, aktivistái és tagjai is jó munkát végeztek. A dolgozók ezreit és tízezreit tanították meg arra, hogyan építik és erősítik hazájukat a szovjet emberek, a kommunizmus építői. A sikerek még jobb munkára köteleznek. Arra, hogy még „szilárdabbra vonjuk megbonthatatlan baráti kapcsolatainkat felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval!". A Magyar-Szovjet Társaságnak soraiba kell toboroznia minden hazáját szerető magyar dolgozót, hogy szocialista hazánk minden építője még közelebbről ismerkedjék meg az új esztendőben a béke élharcosainak, a szovjet embereknek munkamódszereivel, diadalaival. AZ IMPERIALISTA kormányok az újesztendő küszöbén a háborús feszültség fokozásával, a népek még további elnyomásával igyekeznek növelni a nemzetközi politikai élet borús hangulatát. És ebben a helyzetben — mint már olyan sokszor — ismét Sztálin elvtárs bölcs szavai nyújtanak reményt az egész emberiségnek. Sztálin elvtárs egy héttel az új esztendő beköszöntése előtt kijelentette: „Továbbra is hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közti háborút nem szabad elkerülhetetlennek tekinteni, hogy országaink továbbra is békében élhetnek." Sztálin elvtárs nyilatkozata újabb meggyőző bizonyítéka a Szovjetunió békepolitikájának. Joggal mondotta a a Szovjetunió küldötte az ázsiai és csendesóceáni népek békekongresszusán .Államhatárain kívül a Szovjetuniónak csak egyetlen támaszpontja van: az embermilliók szíve!" Az embermilliók, a dolgozók százmilliói a világ minden részén azzal a reménysugárral köszöntik az új esztendőt, amelyet Sztálin elvtárs gyújtott meg valamennyiünkben. Mi, magyar dolgozók, a magyar rohanbrigád, hittel, bizalommal, optimizmussal köszöntjük az új évet, mert ahhoz a hatalmas békesereghez, a békének ahhoz a legyőzhetetlen világkoalíciójához tartozunk, amelynek élén a Szovjetunió s a népek bölcs tanítója és vezére, Sztálin elvtárs halad! Boldog új évet, új sikereket és diadalokat, elvtársak! A vezetőségválasztások tanulságai A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG alapszervezeteinek vezetőségválasztó taggyűlései hamarosan befejeződnek. Az eddig megtartott taggyűléseken szervezeteink megmutatták, hogy mit tettek a magyar-szovjet barátság elmélyítése, a szovjet tapasztalatok terjesztése, a békemozgalom kiszélesítése érdekében, hogyan mozgósítottak a párt és a kormány által meghatározott feladatok elvégzésére. Azokban a szervezetekben, amelyek felismerték, hogy fő feladatuk a magyarszovjet barátság elmélyítése, a taggyűlések a magyar-szovjet barátság ünnepévé váltak. Ilyen ünnepi esemény volt például a vezetőségválasztás a győrmegyei Vág községben. Este 7 órára hirdették a taggyűlést, de már 6 órakor zsúfolásig megtelt a terem. A taggyűlés előtt a helyi tanács titkára a Sovjetunió történetéről tartott előadást. Az a tény, hogy a taggyűlésen résztvettek a falu vezetői, a párttitkár, a tanácselnök, a tszcs elnöke, a legjobban dolgozó parasztok, a község tanítói, arról tanúskodik, hogy a község életében milyen fontos szerepet tölt be az MSZT-szervezet. A titkári beszámoló azt tükrözte, hogy a Szovjetunió iránti szeretet, hála és érdeklődés elevenen él a község dolgozóiban. Ennek bizonyítéka többek közt, hogy az MSzT három kiskiállításának több mint 3000 látogatója volt. Ugyancsak erről tanúskodik a tszcs elnökének hozzászólása is, aki elmondotta, hogy 1948-ban, Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után a semmiből alakították meg a termelőcsoportot és vagyonuk ma már 1 millió 300 ezer forint. Ezt elsősorban a Szovjetunió segítségének s a szovjet tapasztalatok felhasználásának köszönhetik. Számos hasonló példát ismertethetnénk. Az MSzT-tagok gyakorlati példákon keresztül bizonyították be, hogy jó munkát végeztek a békeharcban, a párt és a kormányhatározatok végrehajtásában. Barcson Morvai Gusztáv, a Fűrésztelep dolgozója az MSzT II. kongresszusa tiszteletére felajánlotta, hogy 135 századra emeli brigádja teljesítményét. Répáspusztán (kaposvári járás) Szántó elvtárs a szovjet munkamódszerek átvételének jelentőségéről beszélt Elmondotta, hogy noha a termelőszövetkezet fagykárt szenvedett, ahol a kukorica négyzetes vetését alkalmazták, eredményük megkétszereződött, 18 és fél mázsás átlagtermést értek el. A jó eredmények mellett azonban mulasztásokat is tapasztalhatunk. A zalamegyei felsőrajki állami gazdaságban, objektív okokra való hivatkozással, háromszor halasztották el a taggyűlést, mert sem a szervezet, sem a gazdaság vezetői nem értették meg, hogy a taggyűlés előkészítésére fordított idő többszörösen visszatérős azáltal, hogy a vezetőségválasztás mozgósítja a dolgozókat az előttük álló feladatok gyors és pontos végrehajtására. A szepetneki MSzT-titkár közel egy év óta a fiókjában keverteti a brosúrákat, dokumentációs anyagokat, kiskiállításokat, sőt a tagsági bélyegeket is. Ezzel megfosztotta a falu dolgozóit a szovjet tapasztalatok átvételétől, a Szovjetunió eredményeinek megismerésétől. A SZERVEZETI ÉLET elhanyagolásának következménye volt, hogy a taggyűlés több helyen elmaradt. Ahol rendszeres a szervezeti élet, ahol tartalommal töltötték meg, ott nem fordult elő gyesni. Ahol azonban a vezetés csupán egy emberre — a titkárra — épül, mint Nagysimonyban v vagy Kiskomáromban, ott bizony nehéz összehívni a tagokat. A hiányosságok oka elsősorban az, hogy az MSzT Országos Központja gyengén végzi az ellenőrzés munkáját. Hiba az is, hogy nem foglalkoztunk eléggé aktivistáinkkal. Megyei és járási titkárságaink nem magyarázták meg kellően alapszervezeteink vezetőségének a taggyűlések célját, azt, hogy az MSzT-tagokat a demokratikusan, alulról fejelé történő vezetőségválasztással, a kritika és önkritika fegyverének alkalmazásával mozgósítjuk a magyar-szovjet barátság elmélyítésére, a párt- és kormányhatározatok végrehajtására és a békeharcra. Az elért eredmények és a feltárt hibák szolgáljanak tanulságul valamennyi MSzT-szervezet számára a még hátralévő vezetőségválasztások és küldöttértekezletek idején is. Szervezeteinknek, aktivistáinknak úgy kell dolgozniuk, hogy munkájuk nyomán a magyar dolgozó nép mind többet és többet ismerjen meg a szovjet nép felbecsülhetetlen értékű tapasztalatainak kincsestárából. Az a feladatunk, hogy a kommunizmust építő szovjet nép hősi munkájának és haladó irodalmának ismertetésével még fokozottabban elmélyítsük a magyar dolgozókban a Szovjetunió iránti hála és szeretet érzését. Lantos Zoltán az MSzT Országos Központ alosztályvezetője. Duj világ 1953. január 1. Műszaki értelmiségiek az MSzT vezetőségében A Mávag gyári MSzT 48-« alapszervének titkára. Sieben» Dezső gépészmérnök Kakuk Gáborné (balról) diszpécser, a Lemezárugyár MSzT szervezetének propagandistája és Hajmovszki Mária, aki már sok új MSzT tagot szervezett Kacsek Ferenc főtechnológusa, a Rico Kötszerművek MSzT szervezetének elnöke Güntér Gábor mérnök, a Dinamó gyár MSzT szervezetének új elnöke Ellenőrző úton a társadalmi ellenőrökkel Színhely: a Kerepesi út 36. szám alatti Füszért. Idő: két nappal december 25-ike előtt. Egy férfi lép a pult elé és harsány hangon lisztet kér. Az üzletvezető odapillant, ráismer és a fejére olvassa, hogy percekkel előbb vitt már egy csomaggal. A férfi követelőzik, a vásárló „jogáról" szaval. Szó szót követ már, amikor Sztornik Gézáné lép be az ajtón. Azonnal átlátja a helyzetet. — Nagyon helyes. — mondja határozottan — ha az üzletvezető nem engedi, hogy áruhalmozók megrövidítsék a dolgozókat. — Mi köze magának az én dolgomhoz? — támad rá a férfi. — Az, hogy társadalmi ellenőr vagyok. "Láttam magát odakint a feleségével, aki már két csomag lisztet szorongatott a kezében — feleli Sztamikné nyugodtan. A férfi elvörösödik és megszégyenülten somfordál a kijárat felé... Sztanikné kereskedelmi társadalmi ellenőr. A Ruggyanta árugyár dolgozója, Rákosi elvtárs éppen legutóbb hívta fel a dolgozók figyelmét arra, hogy egyes közért dolgozók hogyan kapattak rá embereket áruhalmozásra azzal, ho£y rábeszélték a vásárlásra. Az ellenség persze igyekszik a fagykáros és aszályos esztendőből tőkét kovácsolni mafának, rémhíreket terjeszt, felvásárásra bujtogatja a hiszékenyeket,igyekszik feltámasztani az élelmiszerspekulációt, megzavarni tervszerű közellátásunkat. Ezen a bajon is segít a társadalmi ellenőrzés. A Szovjetunió mutatott rá példát, hogyan vonjuk be a kereskedelem ellenőrzésébe a dolgozók széles rétegét. A szovjet Szakszervezetek hatalmas társadalmi aktívahálózata ügyel arra, hogy a közellátás a lehető legtökéletesebben elégítse ki a dolgozók igényeit. A szovjet példából kiindulva, a magyar szakszervezetek is kidolgozták a társadalmi ellenőrzés rendszerét. A SZOT erre vonatkozó határozata alapján 1952 december 1-én kezdődött el a munka. Ez a rendelkezés az egész országban egyelőre 16 üzemben — Budapesten 9 üzemben —■ szervezi meg a társadalmi ellenőrzést és egy fél év múlva — a tapasztalatok hasznosítása után — terjesztik majd ki szélesebb körben. Kívánatos lenne, ha ez minél előbb megtörténne. Ezt kívánják a dolgozók érdekei. Kik a társadalmi ellenőrök? Az üzemek legjobb, legörztudatosabb dolgozói, akiket munkatársaik választanak maguk közül, mert megbíznak bennük, mint megközelíthetetlen, feltétlenül becsületes emberekben. A társadalmi ellenőrök fő feladata a felvilágosítómunka a fogyasztóközönség és kereskedelmi alkalmazottak között.Ellenőrzőútjuk során megfigyelik a kereskedelmi dolgozóknak a fogyasztókkal szemben tanúsított magatartását és éberen őrködnek, várjon a kereskedelmi egységek, üzemi konyhák, étkezdék betartják-e az egészségügyi és tisztasági rendszabályokat. Figyelemmel kísérik az áru helyes kezelését és gondos raktározását. Rendszeres harcot folytatnak azért, hogy rossz minőségű áru ne kerüljön a forgalomba, s hogy a vásárlók kívánságait a kereskedelem a legmesszebbmenően figyelembe vegye. Állandóan szemmel tartják a panaszkönyvbe bejegyzett észrevételeket és ellenőrzik, hogy az illetékes szervek mielőbb orvosolják a panaszokat. Ügyelnek arra, hogy a boltokban kifüggeszszék az árjegyzékeket, a kirakati árukat ármegjelölő címkékkel lássák el. Ellenőrzik, vájjon a mérlegek, súlyegységek pontosak-e, s a vevőnek kiszolgáltatott áru mennyisége és minősége megfelel-e az előírásnak. Szigorúan felügyelnek arra, hogy a fogyasztó sem a mérésnél, sem a számolásnál ne károsodjék. A közétkeztetés területén a társadalmi ellenőrök néznek utána, hogy a kiutalt nyersanyagokat maradéktalanul felhasználták-e, ellenőrzik a készételek adagolását és minőségét, valamint az ételek választékát és a kalkulációt is. A társadalmi ellenőrök munkáját az üzemi bizottságok mellett működő munkásellátási bizottság fogja össze. Az aktívákat a dolgozók a szakszervezeti taggyűlésen választják, ugyancsak itt számolnak be meghatározott időközökben a végzett munkáról. Megbízatásuk hathavi időtartamra szól.Szerintünk helyesebb volna ha legalább egy évre terjedne megbízatásuk. Ennyi idő ugyanis feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az aktívák megfelelő gyakorlatra tegyenek szert.) fia bebizonyosodik, hogy a társadalmi ellenőr nem alkalmas erre a megtisztelő feladatra, a dolgozók visszavonják megbízatását. Utasítást a társadalmi ellenőrök nem adhatnak a kereskedelmi egységeknek, de az észlelt szabálytalanságról jegyzőkönyvet vesznek fel, javaslataikat, megfigyeléseiket köztik a vezetőkkel. Tapasztalataikról tájékoztatják a rájuk bízott kereskedelmi egység pártszervezetét és üzemi bizottságát is. A törvénytelenségekről felvett jegyzőkönyv alapján a felettes szervek a vizsgálatot megindítják mind a vezető, mind a szabálytalanságot elkövető alkalmazott ellen. Bleszéltünk a Ruggyantaárugyárban a társadalmi ellenőrökkel, ahol 42 aktíva látogatja a gyár körzetéhez tartozó 5 Közért, illetőleg Fűszért boltot. Már az első útjuk alkalmával felfedezték és jegyzőkönyvbe foglalták, hogy a Kerepesi út 36 szám alatti Füszértben 3 mázsás penészes kenyér fekszik.Tatabányán is jól dolgoznak a társadalmi ellenőrök. Jelentéseik elmondják, hogy a kenyérgyárban a tetőről lecsurgó víz több zsák lisztet átnedvesített, s hogy szennyezett morzsát akartak átadni a forgalomnak. Gaál Béla társadalmi ellenőr, a XIX-es akna dolgozója pedig éppen akkor érkezett a gyárba, amikor 9 zsák penészes kenyeret akartak elégetni. Elmondták az aktívák, hogy az ellenőrző munka folyamán látták át igazán a maga teljességében feladatukat. Akkor győződtek meg róla valóban, hogy milyen fontos és felelősségteljes a megbízatásuk és milyen komoly szolgálatot tesznek a társadalomnak, ha alaposan, éberen, nyitott szemmel végzik feladatukat. Görög Edit A „csodálatos szovjet fúrógép“ „Egy csodálatos szovjet fúrógép órák alatt fúrta át a földet, amelyet régebbi gépek napokig fúrtak” ... (A Szabad Nép ,A tizenhét szuhakállói bányász megmentésének története” c. riportjából.) Arról az emberfeletti erőfeszítésről, amellyel állami szerveink, bányászok és mérnökök kimentették a szuhakáilói bányában rekedt tizenhét dolgozót, napokig beszélt az ország. A mentőcsapatok legendába illő küzdelmét, hősi harcát egy szovjet fúrógép vitte diadalra. December 16-án hajnali öt órakor öntötte el a víz a szuhakáilói bányát, s röviddel utóbb már mérnökök serege hatolt a bánya térképrajzai fölé. Számítgatták azt a legkissebb távolságot, amelyen áttörve elérhetik a foglyait őrző bánya folyosóit. A szuhakállói domb egyik horpadása látszott legmegfelelőbb terepnek a félóráshoz. Itt mindössze 18 méteres réteget kellett volna áttörniük. Felállították a fúrótornyot, s a fúrófej marni kezdte a mennyezetet a bentlévők feje fölött. A fúrószál minden süllyedő métere közelebb hozta a szabadulást. Egyszerre csak elhallgatott a zörej, megszűnt az ellenálló közeg sírós-reszelős muzsikája — a fúrófej beletörött a túlságosan erős kőzetbe.. Ezen a helyen minden további fúrási kísérlet sikertelennek látszott. A mentést vezető mérnökök egyike akkor a MASZOLAJ-hoz fordult telefonon. Olyan fúróberendezést kért, amely a leggyorsabban szállítható s legjobban meg tud birkózni m. akadályokkal. Néhány óra múlva hatalmas teherautó kanyarodott be Szuhakállóra s hirtelen lendülettel a bánya fölötti dombnak is nekirugaszkodott, de elakadt a dugvánnyá dagadt sárban. Hatalmas harckocsi vontatta fel a dombtetőre. És megkezdte küzdelmét a percekért , amelyek itt életeket jelentettek. Milyen is ez a szovjet fúrógép? Egészen más, mint a mi Craelius-féle fúrógépeink. A berendezést egyetlen teherautóra lehet szerelni. Felvonulása és „telepítése” gyorsan történik. Nem kell hozzá külön fúrótorony: a teherautón van egy csigasoros árbócszerkezet, amely szállítás közben az autón fekszik, a fúrás helyén pedig a motor segítségével perceken belül felállítható. A fúró berendezés harmadik egységét, a szivattyút is az autóba szerelték, ezt külön motor hajtja meg. Valóságos „fiahordó” ez a — 120 lóerős motorral működő — terepjáró.. Régi fúróberendezéseinkkel szemben más lényeges előnye is van. Vastagabb a rudazata, vagyis vastagabbak a menettel összekapcsolt fúrószálai. Nagyobb a fordulatszámai is, s így gyorsabban tud áthatolni a rétegeken. A szuhakáilói dombon 17-én hajnali 4 órától 18-án délelőtt 10 óráig 43 métert hatolt a földbe, akkor érte el a folyosót, ahová a víz elől menekülő bányászok szorultak. A megmentett bányászok életéért vívott harc győzelmével, ott a szuhakáilói dombon, a szovjet segítség szép új fejezete íródott népünk emlékezetébe. Megkezdődnek a küldöttértekezletek A Magyar-Szovjet Társaság szervezeteinek túlnyomó többségében lezajlottak a vezetőségválasztások. Az MSzT II. kongresszusát előkészítő munka most új állomáshoz érkezett: január 4-én megkezdődnek a járási, városi, a budapesti kerületi és nagyüzemi küldöttértekezletek. 138 járás, 39 város, 22 budapesti kerület és több nagyüzem értekezletén sokezer küldött választja majd meg a megyei és a budapesti küldötteket A küldöttértekezletek színvonalát emeli, hogy azokon meghívottakként részt vesznek a párt- és tömegszervezetek képviselői, iparunk, mezőgazdaságunk és értelmiségünk legjobbjai. A küldöttértekezleteken a legjobb aktivisták számot adnak arról, mit tettek a magyar-szovjet barátság elmélyítéséért, hogyan harcoltak a béke megvédéséért, a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Elmondják, hogyan fejlődtek a járás, város, kerület vagy nagyüzem területén az MSzT-szervezetek, beszámolnak a szovjet tapasztalatok alkalmazásának helyi eredményeiről és feltárják a szervezeti munka fogyatékosságait. Megvitatják az elkövetkező idők feladatait is. Az aktivisták ismertetik javaslataikat, átadják bevált módszereiket, tapasztalataikat, hogy az MSzT szervezetei a jövőben még eredményesebb munkát fejthessenek ki Szovjetunió ismertetése terén.