Uj Világ, 1953. december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1953-07-02 / 27. szám
SZOVJET TAPASZTALAT NYOMÁN Látogatás a Munkaegészségügyi Intézetben A munkaegészségügy hazai története felől megkérdeztükdr. Pacséri Imrét, a Munkaegészségügyi Intézet helyettes igazgatóját. Jellemző epizódot mond el. — Amikor 1950 januárjában elhelyeztük az intézet feliratát az Országos Közegészségügyi Intézet Nagyvárad téri épületén, egy járókelő megkérdezte tőlem: mit csinálunk itt voltaképpen? Röviden elmondtam, mi lesz az intézet feladata. Az ismeretlen érdeklődő nagy figyelemmel hallgatta válaszomat. Az első intézeti megbeszélésen elmondtam munkatársaimnak ezt az esetet. „Úgy kezdjük a munkát — mondtam akkor, — hogy nálunk sokan nem is tudják még, mi az a munkaegészségügy.” A magyar orvostudomány viszonylagos fejlettsége még feltűnőbbé teszi a magyar munkaegészségügy múltbeli elmaradottságát. A felszabadulás előtti állapotokra jellemző, hogy a magyar orvosképzés tantervéből egyszerűen kifelejtették a foglalkozási megbetegedések gyógyításának és megelőzésének tanítását. A vigasztalan elmaradottságból a szovjet példa és segítség emelt ki bennünket. A Szovjetunióban attól a sztálini eszmétől vezetve, hogy „a legfőbb érték az ember”, már több mint negyedszázada megszervezték a munkavédelem tudományos apparátusát és egyre tökéletesebb tudományos és technikai módszerekkel óvják meg a munkásokat és kolhozparasztokat a foglalkozási betegségektől és mérgezések Arra kértük az elvtársakat, mutassák meg néhány példán, hogy hogyan használják fel hazánkban a szovjet eredményeket. Dobos Gyula mérnök, a műszaki osztály vezetője hatalmas asztal előtt mutat be egy kísérletet és elmagyarázza, hiről van szó. Az iparban évtizedek óta sokhelyütt alkalmaznak elszívóberendezéseket, hogy a gázokkal telített levegőt tisztár tartsák. A Szovjetunióban felismerte, hogy az ilyen berendezések hatásosságát meg lehet sokszorozni, ha az elszívási ráfúvással együtt alkalmazzák. A gázzal telített légtér egyik sarkában légfúvót működtetnek, ez meggyorsítja a gázok áramlását és valósággal betereli azokat az elszívó torkába. A kísérleti asztalon porfejlesztő készülék kavar mesterséges porfelhőt. Működni kezd az elszívó, mérik a légáram sebességét. Azután bekapcsolják a légfúvót is, újból mérik a légáramot. Kiderül, hogy körülbelül tízszer gyorsabban oszlik szét a porfelhő, ha a két készüléket együtt működtetik. A szomszédos asztalon a munkacsarnokok természetes szellőztetésének kísérletei folynak. A szellőztetés kérdését a gazdaságosság szempontjából is vizsgálja az intézet. Az épülő Sztálin Vasmű öntőcsarnokában többmillió köbméter levegőt kell megcserélni óránként, a ventillátorok nagymennyiségű villamosenergiát fogyasztanának. A természetes szellőztetés tudományosan kidolgozott alkalmazása, a szovjet számítások nyomán, megtakarítja ezt az energiamennyiséget. A kémiai laboratóriumokban a legelterjedtebb munkabetegség, a szilikózis korai felismerésének lehetőségeit kutatják. A szilikózis — a beszívott kőzetpor okozta betegség — a tüdőt támadja meg és különösen a bányászok körében gyakori. Ha a feltevések beigazolódnak és sikerül kimutatni a szilikózist a vérfehérjék elváltozásaiból, a betegség fellépését egy-két hónap után meg lehet majd állapítani, nem úgy, mint eddig: három-négy, sőt hat év utáni ★ Ahogyan sorra járjuk Pacséri elvtárssal a laboratóriumokat és kutatószobákat, mind élesebben világosodik meg előttünk a szovjet segítség jelentősége a tudományos kutatásnak ezen a területén. Figyelem az intézet munkatársait. Úgy beszélnek a moszkvai testvérintézetről, hogy az az érzésünk támad, mintha személyes élményeiket és tapasztalataikat ott, Moszkvában szerették volna munkájukhoz. Holott dokumentációs anyag alapján dolgoznak csupán. Ez az anyag azonban olyan tükröt tart a kutatók elé,amelyben éles, pontos képek mutatják a moszkvai intézet életét, eredményeit és terveit. Ezekben a képekben rajzolódik ki a legtöbb magyar munkaegészségügyi probléma megoldásának alapja és ennek az új magyar tudományágnak a jövője is. Dersi Tamás Az Országos Munkaegészségügyi Intézet vándor-röntegenautójában helyszínen vizsgálják meg a szilikózis veszélyének kitett bányászokat Az ország első Koleszov-üzeme A Kőbányai Vas- és Acélöntődében megalakult az ország első Koleszovüzeme: a hengerpercelymagyorló üzem minden dolgozója ma már Koleszov módszerével végzi munkáját. Ez a siker kemény harc eredménye. Répánszki elvtárs, a Kőbányán Viais- és Acélöntődék művezetője és vele együtt még jónéhányan úgy vélekedtek, hogy a persely nagyoltásnál nem lehet alkalmazni a Koloszov-módszert Azért nem — mondták, — mert a hengerpersely öntöttvasból készül, az öntöttvas pedig sokkal keményebb anyag, mint az acél. A Koleszov-módszer bevált az egyszerű, sima acélöntvények megmunkálásánál, de ez még nem jelenti azt, hogy alkalmazni lehet a perellynagyolásnál is, így gondolkoztak. Kalla Kálmán főmérnöknek és másoknak azonban nem ez volt a véleménye. Nekiláttak, hogy bebizonyítsák: nekik van igazuk Kísérletezni kezdtek. Egyik kés a másik úton törött el. A kételkedők már-már igratzolva látták álláspontjukat Ehhez tanít, hogy egy napon eljött a gyárban a Koleseov-brigád, amely az Általános Gépipari Minisztérium megbízásából tapasztalatátadás céljából járja az üzemeket. De a brigád tagjai sem bírtak el az öntöttvassal — az ő késük is eltörött. Miért ragaszkodott mégis Kalla főmérnök olyan „makacsul” ahhoz, hogy a hengerpensdynagyoló üzemnél bevezessék a Koleszov-módszert? Azért, mert az üzemben nagy volt a lemaradás. Nem tudták idejében szállítani a Csepel Autógyárnak a hengerperselyeket. Ha sikerülne a Koleszov-módszert bevezetni, gyorsan pótolni tudnák az eddigi mulasztásokat. Ami pedig a jövőt illeti, óriási jelentőségelenne annak, ha a hengerperselynagyoló üzemben állandóan Koleszov-moderernel dolgozhatnának. Április utolsó napjaiban elkészült az új kés. De forgácstörő nélkül, mert az első kísérleteknél éppen a forgácstörőnél törtek a kések Kiss József, a hidegüzem gyártástervezője próbálta ki. Kun István diszpécser figyelmeztette: hagyja abba, mert tönkre teszi a gépet! De Kiss József nem hagyta abba. És nem tette tönkre a gépet. A kísérlet sikerült... És sikerült nemcsak neki, hanem Sárvári József esztergályosnak is, aki az első héten a Koleszov-r módszer alkalmazásával háromszorosára emelte teljesítményét Mások is követték Sárvárit, így lett a hemgerperselynagyozó Koleszov-üzem. Az első ilyen az országban. Pethő Erzsi A Koleszovmódszer /Vagybanixuán El kell mondanom, hogyan aratott diadalt nálunk, a nagykanizsai Maszolaj Gépgyárban a Koleszov-módszer. Először az MSzT városi titkársága tanulmányozta át a szélesvágásra vonatkozó anyagot Beszéltünk a gyárvezetőséggel s az anyagot átadtuk az újításfelelősnek. Tudtuk, hogy jó kezekbe kerül. Hamarosan megvolt a próbavágás és sikerült Novoth Lajos mérnök, Lang Emil főtechnológus, Marton János és Varga János esztergályosok közös, lelkes munkája nyomán született meg a győzelem. Novoth elvtárs készítette el a kést, amely a harmadszori kísérletnél már tökéletesen vágott. Varga elvtárs krémnikkel anyagot forgácsolt vele, 61 méteres vágási sebességgel, 3 milliméteres előtolással. A kés kopás nélkül bírta a nagy terhelést. — Nem megy minden ennyire könnyen — jegyzi meg Lang elvtárs. — Nincsenek simító készülékeink, magunknak kell szerkesztenünk ilyeneket Reméljük, sikerülni fog. Most már majd harcolunk a kések sorozatgyártásáért. A késeket ezután készülékben élesítjük. És az egész gyár területén bevezetjük a Koleszov-féle gyorsvágást. — Segít leküzdenünk a nehézségeket az elvtársak lelkesedése — felelte Novoth elvtárs. — Azt mondjuk, hogy mind több és több gépre van szükségünk. Nos hát, a Holozov módszer segítségével új gépeket kaptunk, mert megsokszorozhatjuk vele gépeink termelékenységét, és ez átvitt értelemben gépparkunk növekedését jelenti. Baán Lajos az MSzT munkatársa Ez a hosszú, emeletes épület, amely felé most tartunk, már a 17. században épült. Széles árkádsorával egykoron Vak Bottyán kuruc generális lábasháza volt, és amikor 1709-ben, ha csak rövid időre is, Esztergom fölött is felragyogott a kurucok csillaga, Rákóczi ostrommal elfoglalta azt, falai között ott tartózkodott a fejedelem. Esztergom kövei, öreg házai a magyar évszázadoknak és a még azelőtti időknek sok-sok emlékét őrzik. Már Géza fejedelem ismerte fel a hely földrajzi és hadászati fontosságát, és ha megszakításokkal is, az Árpádok székhelye volt IV. Béláig. Ennek a kornak az emlékeit a várhegyen a 30-as években az ásatások tárták fel. De a török- ikonban is jelentős szerepe volt a városnak, sok harc dúlt falai között és ezek során a vár 1594-es ostrománál esett el Balassa Bálint, a virágénekek kettője De varrnak még régebbi emlékei is. A római birodalom idejéből valók, aztán a népvándorlás korából, majd a frankok is elfoglalták és itt létesítették keleti őrhelyüket. Múzeumai a korok sok emlékét és az egyház egykori hatalmának, gazdagságának sok kincsét őrzik. Aki csak egyszer is járt Esztergomiban az a hegytetőn álló hatalmas kupolájú, kéttornyú bazilikájára, az ország legnagyobb templomára emlékezik, amely ott uralkodik el a pilisi hegyeknek ezen a szépségekben gazdag táján, és nem is olyan régen meg az a hatalom, amit jelképezett, eluralkodott az embereken is, akik ebben a csendes, öreg városkában éltek. Mert talán nincs is városunk, amelynek a nevében a múltban annyi megnyilatkozás hangzott volna el, deamikor Esztergom hangját hallatták, az nem a nép hangja volt. Nem a 600 bányászé, akik naponta jártak a városból Dorogra kenyerüket megkeresni, és a Tábor 4000 lakosáé sem, akik jórésze szintén a bányáikból élt. De a kisparasztoké, a kisiparosoké sem, akika tegnapi papi és hivatalnok Esztergomtól elkülönülen élték nehéz életüket. Mindig róluk döntöttek — nélkülük. Akkor is, amikor a század elején többször is felvetődött a város iparosításának a kérdése. Dunamenti fekvése, a közeli bányák nagyon is alkalmassá tették volna erre, azonban minden ilyen kísérlet ellenállásra talált ott. Ezen az ellene,Hason bukott meg az a terv is, hogy a vagongyárait ott építsd meg. A pranási aula akadályozta meg, mondván, hogy az odatelepülő munkások a szocializmus eszméivel mételyeznék meg a város lakóinak lelki nyugalmát. És biztosan ez vezette a 30-as évek végén is a város tanácsát, amikor a felépítendő Viscosa -gyártól megtagadták a háli hold földet. Nyergesújfalu munkásokból és kisparasztokból álló képviselőtestülete azonban 20 holdat ajánlott fel és a hatalmas gyár ott épült fék Prímási székhely, megyeszékhely, szabad királyi város, amelynek örökös főispánja a mindenkori prímás volt. Kevés város mutatott a közelmúltban olyannagy társadalmi ellentétet, mint amilyen itt kiáltozott az aula, a káptalan barokk pompája, dúskáló jóléte, a hivatalnoki szervilizmus és a Szenttamáshegy nyomorviskói, a Szentgyörgymező parasztszegénysége között — Megcsapott bennünket a szabadság szele — mondogatták Esztergomban, amikor hosszú harc után a diadalmas Szovjet Hadsereg felszabadította a várost. Ennek a szélnek azonban még sokáig kelett fújnia és erősen is, amíg az ottszinte megmerevedett múltat kifújta, ■amíg friss levegőst hozott, tisztább szellemet, amíg szétlöbbentette a prímáspalota sötét függönyeit, amelyek mögött összeesküvés szőttek a magyar nép ellen, és pincéjéből napfényre kerülhettek az összeesküvés bizonyítékai. — Ma már mindez a múlté — mondják most Esztergomban, és ahogyan ott járunk, beszélgetünk az emberekkel, csakugyan egymásik, szabad Esztergom levegője árad mindenünnen. Ma már nem hivattalnokváros. A megyeszékhely Tatabánya tett és a járás székhelyévé is a központibb fekvésű és iparánál fogva is fontosabb Dorog. Hogyan találta meg mégis boldogulása utját, hogyan fejlődik ez a város? Erről beszélgetünk Vak Bottyán egykori palotájában, a mostani tanácsházában Andorla Imrével, a volt tatai bányásszal, aki most a tanács elnöke. —Amitől a múltban úgy féltek, amit ittazelőtt mindig megakadályoztak — mondja, — most megvalósítjuk és részben már meg is valósítottak. Az ország hatalmas méretű iparosodása során Esztergom is iparosodik. Járjuk a várost, nézzük fejlődésének eredményeit. Gépek zakatolása, a munka zenéje hallatszik ki a gyárépületből. — Ez itt az esztergomi szerszámgépgyár — magyarázza. A múltban volt itt egy idő primási gépgyár. Abból fejlődött ez, a réginek már eddig is több mint hatszorosára. Többszáz munkást foglalkoztatt és élüzem is volt óvást. Ugyancsak élüzem a sportárutermelő vállalat, amelyben szintén többszáz munkás dolgozik. — Kis üzemekből, műhelyekből ipari vállalatok, gyárak létesültek — lelkesedik városáért atanácselnök. — Ez itt a szigeten az fémszerelvénygyár, amely színesfém- és vasönítvényeket, épületszerelvényeiket készít. Van a városban kőedény- és háztartási tömegcikkeket készítő vállalat, amelyben tűzálló edényeket, szigetelő eszközöket és kerámiai árukat gyártanak Jelentős kapacitású téglagyár és mészüzem, fatömegcikkeket megronbáló vállalat, amely más faüzemek hulladékát dolgozza fel. A régi csüggedt tespedés helyén mendemett a munka lendülete. A bányáknak, Dorognak és Tokodnak a vonzása is tovább tart. Ma már ezernél több munkás jár innen oda és a Doroggal már szinte összenőtt Tábor 4000 családjának keresei szintén a bányába dolgoznak. Már újra itt vagyunk a tanácsházár A régi polgármesterek szobájábanbeszélgetünk, ahonnan a múltban, miert kimondtak valamit, a prímása padot felé lestek. Most nyit, őszinte szinva hangzanak el itt az ajkakról. Ezt mondja Anderta Imre: — Esztergom nagyon sokat szenvedett az ostrom alatt. 1949-ig szint csak a romokat kellett eltakarítani. — És azóta? — Azóta? Azóta 157 új lakóház épül itt. A kisiparosok, akiknek a múltba csak tengődé® volt az életük, szövetkezetekbe tömörültek. 560 tesiparosunkból már csak három öreg nincs szövetkezetben. A kereskedelem teljesen szocialista, és a megváltozott, az egyre fz autó viszonyokra jellemző, hogy trág múltban 230 embert foglalkoztatott, több fránt 500-at. Dogozó parasztigunk nagy része tagja a két termelt szövetkezetünknek. Míg a múltban különösen az építőiparban nagy volt itt munkanélkülisége a szakképzett segéde örültek, ha napszámosoknak mehet fel ma munkások kellenének ide is! A bíztató jövőről beszélgetünk. — Esztergom lesz ennek a bányamedércének a friss levegője — mondja tanácselnök és Dudás László főmérnö már mutatja is a térképet, a tervrajzakat és magyarázza. — Itt, a zöld hegyoldalban már a 1953—54-es évben 308 lakást építünk dorogi bányászok számára.. Emelete házakat, fürdőszobás otthonokat, földszintjükön üzletekkel, műhelyeikkel, garázsokkal. És ez a terv évről-évre fokozódik. Újabb és újabb ilyen házasarával «»ülnek be zöldülő hegyoldalaink. Meleg otthont, friss levegő egészséget adunk a dolgozóknak. Ezek az eredmények, a jövő távlata az építés nagy lendülete. De lassul hogyan változik, hogyan virágzik ennek a városnak a felld világa. * A könyvtármutatja ezt meg a legjobban. Esztergomnak a mustban is nagyhír könyvtára volt. A Bibliotéka, amdyne gazdag gyűjteményében rengeteg világhírű ősnyomtatvány és négy Krina is szerepel. Közkönyvtára azonba nem volt. Mai vámosi könyvtára 680 művet tartalmaz és havi forgalm 5000—5500 kötet. Tágas olvasóterminek asztalait munkások, diákok ülik körül és a könyvtáros, Marisa Altajc arról panaszkodik, hogy egyre kevesebb a helye az igények kielégítésén Petőfi Kulúrotthonának szakkörei és Magyar-Szovjet Társasággal karöltv tartott előadásai is a dolgozók művelődését szolgálják. Fejlődik a városnak a múltban elhanyagolt sportélete is. A Esztergomi Vasas a labdarúgásban,s vízi- és egyéb sportágakban is egy jelentősebb eredményeket ér el. Iskolaváros volt a múltban és megmaradt most is annak. Csakhogy ma technikumai mások, mint a múltban kiváltságos gyermekek részére fenntartott ,régi rendi gimnáziumai voltak , a szocializmus országának új nemzedékét neveli a szigetein a nagyszerű úttörőtelep is. Tanulást, szórakozás egészséget ad. Sportpályája jókedvre hangos. Tiszta, jött és szerelt gyakorló műhelyeiben, laboratóriumaiban, neon fényes könyvtárszobájában elmélyedv fogyatkoznak ezek a gyermekiek A falakon képek, térképek A kommunizmust építő Szovjetunió hatolms eredményeit nézegetik a kis útté, majd csilogló szemeikkel a mi ötéve tervünk sok nagy alkotását. Biztosan jó az ujjuk a térképeken: Sztálinváros. November 7 Erőmű... Komló... — De jó volna látni... — mereng az egyik fiú. — Ha nagy teszek, én is azok közé állok akik ilyen naggyá építik hazánkat... Siméndi Béla Az ötéves terv esztergomi létesítménye: a Szerszámgépgyár Esztergomi részlet