Uj Világ, 1956. október (9. évfolyam, 27-42. szám)

1956-07-05 / 27. szám

Befejezéshez közeledik az ország egész területén az őszi árpa aratása. Az éljszem címmel kitüntetett Pusztaszabolcsi Állami Gazdaság 150 katasztrális hold őszi árpáját hat kombájn aratja egyszerre, a fogásokra felosztott táblában. Ezzel a módszerrel a pusztaszabolcsiak 8 nap alatt végeznek az őszi árpa aratásával. (mti Foto : Bereth Ferenc felvétele) --------­IX. évfolyam, 27. sz. Ára 60 fillér 1956 július 5 ÚJ VILÁG A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából a SZOVOSZ és a Kisipari Szövet­kezetek Országos Szövetsége ünnepi díszelőadást rendezett szombaton, június 30-án a Magyar Néphadsereg Színházában, ünnepi beszédet mondott Nánási László, a SZOVOSZ felügyelőbizottságának elnöke (MTI Fotó : Barta­ Ferenc felvétele) Július 1-től az ország több üzemében az egészségre ártalmas munkahelye­ken bevezették a 6, illetve 7 órás munkanapot. — Képünkön: Országh Gézát, a Chinoin-gyár dolgozója gázálarcban, vastag gumikesztyűvel és köténnyel védve végzi a kálllng-adagolást­ Az ifjúság karneváljából szombaton, június 30-án (Farkas Tibor felvételei) Ami másképp is lehetne... Bérelszámolás Amióta ügyvitelünk egyszerűsíté­sére valóban konkrét javaslatok is születnek, másképp esik szó a bürok­ráciáról, mint eddig. Beszéltünk róla eddig is, ha hónapokig húzódott va­lami ügyünk, ha tíz-húsz aláírás kellett egy papirosra valami egészen jelentéktelen ügyben, ha kálváriát kellett járni, amíg egy-egy munka­darabhoz kiadták végre a szükséges papírokat, s élénken lefestettük azo­kat a statisztikai jelentéseket, ame­lyeket — készítőik szent meggyőző­dése szerint is — soha, senki, sehol nem használ fel. Az utóbbi hónapokban azonban már idem ácsaik dühösek vagyunk, nem csak szidjuk a bürokráciát, ha­nem meg is jelöljük a jobb ügyvitel lehetőségeit, javaslatot teszünk, hogy hogyan lehetne egy új módszert át­ültetni a gyakorlatba. AZT MONDTA A MÚLTKOR egyik gépipari üzemünk bérelszámo­lója, hogy náluk az adminisztráció harmada foglalkozik bérelszámolás­sal. Mégpedig úgy, hogy több mint húsz százaléka közvetlenül készíti és ellenőrzi a bérelszámolásokat, s az­tán ugyanannyi ember a terv- és sta­tisztikai, a munkaügyi, az időelemző, a számviteli meg az utókalkulációs osztályokon és csoportokban idejé­nek egy jelentékeny részét azzal tölti, hogy vizsgálja a bérelszámolási adatok helyességét. A kép egy kissé megdöbbentett, s mert tamáskodó ember vagyok, fel­hívtam még egy-két üzemet és mi­nisztériumot. Kisebb-nagyobb elté­réssel mindenütt ugyanaz az arány: egyharmad. De mind megegyeztek abban, hogy az adminisztráció egy­szerűsítésének fő feltétele: megvál­toztatni a bérelszámolási rendszert. Említett barátom részletes adatok­kal is szolgált. 75 munkás tíznapos összesítőjén és bérelszámolási lapján mintegy 70 000 számjegy található. Ahhoz, hogy a végső összeget meg­kapják, el kell végezni 7500 szorzást, 1300 összeadást, több mint 2000 ki­vonást és 300 osztást. Ezt az óriási számtömeget azután megadják a sta­tisztikának, a munkaügyi osztálynak, a számvitelnek és az utókalkuláció­nak, különböző bontásokban. Jupi­terre mondom, az lenne a csoda, ha nem csinálnának hibát. De csinálnak. És ezzel megindul a másik áram­lat. A reklamációé. Amikor a bérel­számolóknak már régen más, érdemi munkákkal kellene törődniük. Általában az egyes vállalatoknál a hiba a munkás-béralap is 1 1 száza­lékát érinti, s ez a munkás szem­pontjából szétfolyó forintokban je­lentkezik, a vállalat szempontjából pedig a globális béralapfelhasználás mutatóját veszélyezteti. BONYOLULT A BÉRELSZÁMO­LÁSUNK A különböző munkakategóriák, nor­maidők, prémiumok és személyi pót­lékok, a rengeteg elaprózott utalvány olyan szörnyű szövevényt alkot, hogy alig lehet benne eligazodni Tudós az a munkás, aki azonnal meg tudja mondani, hogy munkájából mit kell időbérben és mit darabbérben, mit kell folyó havi átlagkeresettel és mit 12 havi átlagkeresettel elszámolni, s egy nap az hány óra a fizetett sza­badság, hány óra a fizetett munka­szüneti nap esetében. Mert nagy ám ebben a különbség! Egyik gyárunk­ban például minden egyes bérelszá­molás idején körtelefonnal közült, hogy az elszámolási időszakba eső fi­zetett munkaszüneti napokat a dol­gozók egyes csoportjai részére ho­gyan kell elszámolni! Már most persze — így mondják a szakemberek — két lehetőség is len­ne a bérelszámolás egyszerűsítésére. Egyik a jelenlegi bérrendszeren be­lül maradna, s például az utalványok összevonásával, keret­utalványokkal segítene a bajon. De ez csak a tü­neti kezelés, itt pedig a sebész be­avatkozására van szükség. Ezt, a se­bészeti beavatkozást kívánja a má­sik megoldás: megváltoztatni magát a bérrendszert. E téren a legtöbb ja­vaslat azt kívánja, hogy a különböző pót- és melléktételeket valamilyen formában szervesen illesszék bele az alapdíjba, s hogy lehetőleg ne ra­gaszkodjunk a darabbérhez ott, ahol az óradíj az áru minősége érdeké­ben is, de a munka természetéből folyóan is jobb. SZAKEMBEREK, MUNKA­BIZOTTSÁGOK már vagy két éve megtették javas­lataikat, ezeket — legalább is jóré­­szüket — illetékes szervek is helye­selték. Mégsem történt semmi. Az most az érv, ha valaki sürgeti a bérelszámolás egyszerűsítését, hogy várjuk meg július végét, addig kell beérkezniük a különböző javaslatok­nak. Igaz, egy hónap nem nagy idő, s ha kibírtuk eddig, kibírjuk vala­hogy július végéig is. De valósuljon meg végre a munkások és a bérel­számolók egyöntetű követelése, egy­szerűbb bérelszámolást! Aba Iván Szép iparág — szépséghibákkal Díszműáru és Műanyagfeldolgozó KTSZ. Ha az ember belép a kapuján, mintha valami ódon tabáni házban találná magát. Földszintes épület a Nyár utcában, macskaköves udvar, rogyadozó falak. A termekké áttört szobákban fényesen csillogó divat­cikkek készülnek műanyagból. A bürokrácia malmai őrölnek A szövetkezet három részlegből áll. A „boszorkánykonyha", ahol a bakelitáruk, a PVC-játékok, a köz­kedvelt lépegető elefánt, vízipisz­toly és társai készülnek, a Gellért­hegy oldalán van, a Társ utcában. Zuglóban, a Telepes utcában gyárt­ják por alakú alapanyagból és hulla­dék PVC-ből a különféle mintákkal díszített PVC-lapokat a kisskereske­­­­delmi forgalomnak és a Nyár utcai központi részlegnek, ahol fürge kezek dolgozzák fel retikülnek, strandtás­­kának. Negyedévenként 12 ezer tás­ka készül, évente 120 fazonban. A feldolgozott anyag súlya mintegy 15 tonna. Mi sem egyszerűbb — gondolná az ember —, mint hogy áthozzák a PVC-táblát a Telepes utcából, s máris készülnek a táskák. Nem. Mert az OKISZ szerint: „Az állami ipar ismer tipikusan félkész árut, a szövetkezeti nem... Tipikusan fél­kész­ árunak nevezzük azt az árut, amelyik egyebütt kész termékként jelentkezikA PVC-lap például a bőrdíszműveseknél félkész­áru,­­ a cipőkellék-kereskedésben már kész­áru, mert hiszen árulják. Az OKISZ-törvény szerint, mert nem ismernek „tipikusan félkész­árut", a KTSZ-nek a PVC-t az utolsó szálig a­ Bőr- és Cipőkellék Nagy­kereskedelmi Vállalathoz kell szál­lítania. Ezért aztán a bőrdíszmű­­részleg majd minden hónapban­­. (Folyttatás a 2. oldalon)

Next