Ujság, 1934. október (10. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

2 vetniök. Erre jó példát nyújtott a Frontharcos Szövetség, amely — bár kissé túlhosszú tanácskozások után — alávetette magát a belügyminiszter intézkedéseinek. Az ilyen szervezetek számíthatnak a kormány legmesszebbmenő támogatására, de az olyan szervezeteket, amelyek a kormány másíthatatlan törvényes rendelkezései ellen is demonstrálnak, nem tarthatom hivatásuk magaslatán állóknak. Részletesebben szólt a miniszterelnök azokról a nehézségekről, amelyeket kormányralépésének idején gazdasági, szociális és lelki vonatkozásokban talált. „Sikerült a pengő vásárlóerejét fokoznunk** Röviden beszámolt az elért gazdasági, államháztartási eredményekről. — Helytelen volna azonban — fejtegette —■ ebből arra következtetni — amire némely oldalon megvan a hajlandóság —, hogy most már derure-borura elindítsuk a költséges beruházásokat és figyelmen kívül hagyjuk azt a szabályt, hogy nehéz viszonyok között csakis feltétlenül jövedelmező beruházásokat szabad megkockáztatni. De az óvatosságnak és az előrelátásnak ez az elemi szabálya irányadó nemcsak a közillet, de a mezőgazdaság beruházásaira nézve is. Pénzügyi politikánk vezető irányelve a pengőérték megvédése. A Magyar Nemzeti Bank céltudatos devizapolitikájának eredményeként sikerült a pengő vásárlóerejét nemcsak megóvnunk, hanem fokoznunk is amellett, hogy el tud- ttük kerülni az úgynevezett deflációs pénzpolitikát és ennek gazdasági hátrányait, így A külkereskedelmi mérleg örvendetesen javult. Az 1932. év végén külkereskedelmi mérlegünk aktívuma még csak 11 millió volt, az 1933. évi mérleg már 80 millió pengő kiviteli felesleggel zárult. Leink felől tájékoztassuk a közvéleményt. Az illetékes szakminisztériumokban erőteljes munka folyik a közegészségügy, különösen a vidék közegészségügyének rendezésére, az ország úthálózatának szerves további kiépítésére, az adósvédelem még függő problémáinak megoldására, igen fontos terméspolitikai reformokra. Például erdőtörvény, szőlő- és borgazdasági törvény. Az energiagazdálkodások reformjára több agrárszociális és cselédügyi kérdés megoldáására, a sajtótörvény reformjára, valamint több más igazságügyi reformra. Nyugodt lelkiismerettel merem állítani, hogy megteremtettük az alapot a további produktív gazdasági munkára és hogy konzerválni tudtuk már-már veszendőbe ment gazdasági értékeinket. Már nem gurulunk tovább a lejtőn lefelé, megyünk ismét — éspedig határozott lépésekkel — felfelé a hegynek. — A csúcs felé való törekvésnek ez a felemelő érzése, az a tudat, hogy ki fogunk lábalni a bajokból, megteremtette a közvéleményben a bizakodásnak és a megnyugvásnak a légkörét, amely lelki előfeltétele minden munkábaállásnak, kezdeményezésnek és vállalkozásnak, egyszóval a gazdasági élet nekilendülésének. De ugyancsak a lelkek megnyugvásának tulajdonítható az az örvendetes tény is, hogy a parlament alkotmányos tárgyalásaiban elültek a szenvedélyes pártharcok, enyhült a régebben szokásos személyeskedő hang és a higgadt magasszínvonalú, tárgyilagos és emelkedett parlamenti vita szelleme vonult be a magyar törvényhozás házába, — biztosítékául az alkotmányos kormány bel- és külpolitikai aktivitásának. „Külpolitikánk s küzdeni a revízióért és magyar kisebbségi testvéreink fennmaradásáért** — Külpolitikánkat — egész gondolatvilágomnak megfelelően— a független magyar állameszme és nemzeti öncélúság szemszögéből nézem. Minden, ami a magyar világot megerősítheti, helyet talál ebben a külpolitikában , minden, ami e célokkal ellentétben áll, kirekesztődik belőle. Régi barátságokat fenntartani, új barátságokat szerezni, ez az útja a magyarság nemzetközi elhelyezkedésének. Külpolitikánk vezérgondolata: a fennálló szerződések nyújtotta lehetőségekből kiindulva, békés eszközükkel küz deni a revízióért és az idegen impérium alá jutott magyar kisebbségi testvéreink fenmaradásáért. E két cél egyaránt fontos, egészen egyenrangú és egyforma erővel kell dolgoznunk mindkettő megvalósulásán Bármely nagy ellenállás mutatkozik is, nem adjuk fel a reményt, hogy küzdelmünk sikerre vezet. — Hálával és szeretettel viseltetünk Olaszország iránt, amely az első nagyhatalom volt, Európában, amely az ügyünket magáévá tette, és irántunk a kölcsönös érdekek felismerésén alapuló kitartó és őszinte barátsággal viseltetik. Hálával vagyunk eltelve Itália lánglelkű vezérével, a Ducéval szemben, aki elszakíthatatlan történeti és reálpolitikai kötelékeket teremtett Itália és Magyarország között. Baráti Viszony Etlk legújabb hajtása a római egyezmény, amely az első komoly és becsületes konkrétum a középeurópai probléma egészséges, békés, megoldására. Szemben minden hamis beállítással és tendenciózus külföldi híresztelésekből fakadó félremagyarázással, e helyen is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a két nemzet barátsága és együttműködése változatlanul szilárdan fennáll s külpolitikánk elrős pillérét alkotva, szilárd bázisa a középeurópai békének és nyugalomnak. — Ausztriával ugyancsak a legbarátságosabb Viszonyban vagyunk, sőt bátran mondhatjuk, hogy évszázadokon át soha nem állott fenn a magyar nemzet egyeteme és nyugati szomszédunk közt olyan mély és őszinte viszony, mint ma. Mutatja a kötelékek szorosságát már Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár magyarországi látogatása is, aki felhasználta az első kínálkozó alkalmat, hogy a magyar géniusz egy hatalmas alkotásának bemutatására eljöjjön hozzánk. De állandó érintkezésben vagyunk az osztrák állam többi illetékes tényezőivel is és a rartiai egyezmény szelleméhert szüntelenül tovább dolgozunk gazdasági relációink kimélyítésén, tudva azt, hogy a két ország történelmileg és gazdaságilag ma a természettől fogva is egymásra van utalva. Már ezen oknál fogva is őszintén kívánjuk Ausztria boldogulását és erős a reményünk, hogy egy megértő és konciliáns politika révén a német-osztrák viszony is mihamarabb kiegyensúlyozott állapotba fog kerülni. Nünk a világ becsülését, ami a magyar jövő további kiépítésében bizonyára nagy segítségünkre lesz. Ennek, t a belső rendnek és nyugalomnak tényét ne engedjük megzavarni semmiféle külpolitikai defétizmussal, tendenciózus zavarkeltéssel, vagy kapkodó hisztériával. Fokozódó kereskedelmi forgalom — A folyó év első nyolc hónapjában — folytatta a miniszterelnök — is aktív volt a kereskedelmi mérleg és pedig 22,1 millió pengővel, ami 6 millió pengővel kisebb kiviteli többletet jelent ugyan, mint a múlt évhasonló időszakában, ez azonban arra vezetendő vissza, hogy az exportmennyiség növelése érdekében — és ezen fekszik külkereskedelmi politikánk hangsúlya bevitelünket is fokoztuk és igy helyesen egész külkereskedelmi forgalmunkat növeltük., Ezt a törekvésünket siker koronázta, mert kereskedelmi forgalmunk egész mennyiségét a múlt évi első nyolc hónap 420 milliójáról az idén 473 millióra tudtuk növelni. Minden reményünk megbán azonban arra, hogy a folyó év utolsó negyedében kereskedelmi mérlegünk kiviteli egyenlege erőteljesen fokozódni fog, úgyhogy ez ideig kereskedelmi mérlegünk jelentős aktívumára ezúttal is számíthatunk. A mezőgazdaság helyzetének érezhető javulását az agrárcikkek áremelkedésén kívül a gazdatartozások rendezésére lehet viszszavezetni. Az 1932. évben még 225 millió pengőre rugó mezőgazdasági kamatteher jelenleg évi 90 millió alá csökkent. Minthogy kormányom gazdaságpolitikája valamennyi gazdasági ágazat harmonikus boldogulását kívánja munkálni, és mivel tisztában vagyok az ipar nagy gazdasági és szociális jelentőségével, amelyet még fokoz az ország, hála Istennek, egyre szaporodó népsűrűsége, mellőzhetetlennek tartom az egészséges iparfejlesztést. — Értem ezt elsősorban olyan iparágakra, amelyeknek nyersanyaga idebent az országban terem Vagy amelyeknek a hazai földön még vannak a normális életfeltételei. De az meg vannak a normális életfeltételei. Gazdasági viszonyaink számszerűleg is jelentékeny javulása folytán a bedugult hitel is, bár lassú ütemben, újra megindult. A betétek mérsékelt emelkedése jelentkezik és a vidéki hitelszervezet fokozatosan ismét hozzálát újabb hitelek létesítéséhez. Gondunk lesz arra, hogy a magyar hitelszervezet egynémely vonatkozásban mutatkozó túltengését megfelelő szervezeti módosításokkal korrigáljuk „Nem gurulunk tovább a lejtőn lefelé** Néhány mondatban összefoglalta az egyes tárcák tevékenységét. Az egyes minisztériumokban erőteljes munka folyik a reformok előkészítésére a Pannonhalmán és a Bakonyban tartott minisztertanácsokon megállapított irányelvek szerint. ,E reformok élén a telepítés ügyének megoldása halad, kapcsolatban a hitbizományi ügy korszerű reformjával, E nagy kérdés megoldására — fejtegette — már megtettük az összes szükséges előkészítő lépéseket s már a közeljövőben abban a helyzetben leszünk, hogy konkrét elgondolásunk és Végleges tér- ÚJSÁG KEDD, 1934 OKTÓBER 2 Németország, angol barátaink, Franciaország, a varsói út, a kis-antente — Németországgal szemben változatlan és erős szimpátiával viseltetünk és reméljük, hogy a harmadik birodalom az első berendezkedés természetes nehézségei után minden vonatkozásban el fogja foglalni az őt joggal megillető helyet az európai államok közösségében és hatalmas erőforrása lesz az új háború utáni modern európai békés alkotómunkának. Visszapillantva az elmúlt idők eseményeire, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak azoknak az angol barátainknak, akik jogos aspirációink iránt oly sok megértést mutattak. Ismerve az angol nép tradíciós igazságszeretetét, amely mindig megnyilatkozik azokkal szemben, akik elnyomást szenvednek, nincs kétségem, hogy Nagy-Britannia rokortszenvére a jövőben is számíthatunk.— Most készülök lengyel Utamra és nem tagadom, rendkívüli örömmel. A múltban sokszor találkoztak Lengyelország és Magyarország politikai és gazdasági érdekei és ezen érdekközösségekkel a legőszintébb barátság kötelékei fűztek századokon át a Vitéz lengyel nemzethez. Remélem, hogy utazásom amellett, hogy az európai béke ügyét fogja előmozattani, a két nemzet közötti barátság, valamint szellemi és kulturális együttműködés továbbfejlesztését is fogja szolgálni azh az úton, amelyet a történelem részükre kijelölt. — Szófiai és ankarai utam a bolgár és a török nemzetekkel régóta fennállott baráti és testvéri viszonyunk ujabb megpecsételése volt. Ezekkel az utaimmal kelet felé is ujabb és bensőbb gazdasági kapcsolatokat létesítettünk. — Franciaország barátságát és a Cisentente-ot alkotó szomszédállamokkal való viszonyunk megjavítását őszintén óhajtom. De franciabarát politika részünkre csak akkor helyes és lehetséges, ha erre megvannak a reális tárgyi előfeltételek. A mindenáron franciabarát politikusainkkal szemben, akik Barthou kolozsvári és bukaresti beszédei után is azt követelik tőlem, hogy minden más érdeket és szempontot félretéve francia vizekre evezzem: a magyar önérzet kérdésén kívül rá kell mutatnom e törekvés reálpolitikai indokolatlanságára is. E barátság conditio sine qua non-ja ugyanis— legalább még ez órában — a kis-ententehoz való közeledésünk lenne jogos nemzeti aspirációinkról való lemondásunk árán. Én leszek az első, aki nem fog előre elzárkózni, ha a reálpolitikai lehetőségek — vagy ahogy a római politikai jegyzőkönyv kifejezi —, a „tárgyi előfeltételek" meglesznek erre a közeledésre. De ha Magyarország minden jogos kívánsága elől a legridegebben elzárkóznak, ellenben Magyarországtól csak áldozatot követelnek, úgy ez csak újból megaláztatásunkat jelentené azok részéről, akiknek a történelmi szerencse forgandósága juttatott részt ezeréves országunkból. Ez elvi felfogásom hangoztatása mellett sem adom fel a reményt arra, hogy a három kis-entente-állam egyszer mégis csak felemelkedik annak a tudatnak a magaslatára, hogy hazánkkal 15 évvel ezelőtt súlyos és méltatlan igazságtalanság történt és ha e tudat az európai kooperáció és a békés együttműködés őszinte vágyával találkozik, meglesz a módja a megértésnek és az együttműködésnek. Egyébként téves beállítás az, mintha Magyarország előtt nem állana más választás, mint a jelenlegi francia-lois-ensente irányzatba való bekapcsolódás és ugyancsak téves premisszákból indul ki az, aki az egyes nagyhatalmak közt folyó eszmecserék eredményét előre elkönyvelve, egy képzeleti helyzethez akarná szabni külpolitikánkat. A külpolitika rendkívül bonyolult és nagyon kényes terület, annak szövevényes útjain eligazodni hangulatok és felszínes benyomások alapján nem lehet és nekni is szabad. Jól teszi a közönség, ha a különböző — természetesen nem baráti oldalról —terjesztett híreszteléseknek nem ül fel, mert azok csak a bizonytalanság és nyugtalanság keltését célozzák Ma Magyarország a rend és nyugalom szinte példát adó szigete az európai zűrzavarban. E helyzetünk jelentős erkölcsi, politikai és gazdasági előnyeit élvezi máris az ország. Komolyságunk, békeszeretetünk, állam- és rendfentartó képességünk megszerezte ne milyen titkos választójogot hoz a miniszterelnök ? A választási jog reformjának ügyéről ezt mondotta a miniszterelnök: — Ez, illetve az annak rendezésére irányuló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. Ennek során —amint azt egyszer már hangsúlyoztam volt — a kormány semmiféle más elgondolást vagy tervet nem tart a maga számára irányadónak, csak azt, amit maga készítl elő, illetve dolgoz ki. Azt is újólag hangsúlyozom, hogy csak olyan választójogi javaslatot tudok a magam részéről akceptálni, amely a titkosság alapján állva, megfelel az általam mindig hirdetett és most is képviselt haladó konzervatív világnézetnek. A megoldás nehézsége abban rejlik, hogy a titkos választójog gyakorlását miképpen tudjuk összehasonlítani az állam és nemzetfentartás nagy érdekeivel és azzal a mindenekfelett álló szemponttal, hogy a titkos választójog ne az alkotmányos kormányzás meggyengítésére, hanem annak megerősítésére vezessen. Ezért a titkos választójog bevezetését feltétlenül, junktumba akarom hozni a kormányzói jogkör alkotmányos kiterjesztésével, hogy a kormányzó úr előméltósága aa államfői hatalom teljességével állhasson ert a nemzet léte és jövője mellett. Őszintén meg kell mondanom azt is, hogy a választójog terén a haladó-konzervatív irányban tervezett reform keresztülvitelénél nem hagyom magamat eltéríteni a haladó iránytól azzal az érveléssel, hogy ez veszélyes lehet Magyarország fenmaradására. Amikor a legsúlyosabb terheket kell széles társadalmi rétegek vállalta rakni, lehetetlenség volna kitérni az elől, hogy a meglevő alkotmány keretein belül azoknak, akik erre érdemesek, reális beleszólást ne engedjünk a nemzet, illetve saját sorsuk intézésébe. Retrográd irányú és célú választójogi reformot a magam részéről nem akceptálhatok. ■t-1 — A választójog kérdésével kapcsolatban még egyre szeretném figyelmeztetni a közvéleményt: ne higyjük azt, hogy a választói jog kérdésének rendezésével a nemzet igazi súlyos problémái megoldást fognak nyerni. Ez a cerufiátisjelentősége a választójogi reformnak nincs meg. És hogy csalódást és kiábrándulást hozna a tömegeknek, ha később reá kellene jönniök arra, hogy nem teljesült mindaz a sok ígéret és biztatás, mely a titkos választójog megvalósulása esetére földi paradicsomot varázsolt a nép képzelete elé. Ha végleges mérleget óhajtanak állítani erről a nehézségekkel és küzdelmekkel teti két esztendőről, azt mondanám, megteremtettük a válságból való kibontakozás tárgyi és lelki előfeltételeit, lefektettük az új Magyarország megteremtésére irányuló reformpolitika alapjait s mindezek eredményeként helyreállítottuk a magyar közvéleményben a jövő iránti bizalmat. Azt a bizalmat, amely az életviszonyok leheletnyi megjavulásán nyugodva, tudja azt, hogy a nap-nap után folyó nehéz küzdelemnek, megvan a célja, megvan az értelme. — A céltudatos és rendszeres munka követelményeit tartottam szem előtt. Azt tapasztaltam azonban, hogy a kényelmes szemlélők és kritikusok közül sokan nem bírják idegekkel ezt a rendszeres munkát. Vannak, akiknek az idegrendszere nem tűri fel a nyugalmat, állandóan narkotikumot kívánnak, lépték-nyomok lázas és szenvedélyes kirobbanásokat, szenzációkat szeretnének. Az ilyes kedélyek elfeledkeznek arról, hogy a nemzet már rég nem óhajtja a lázas állapotukat. Magyar testvéreim! Két évvel ezelőtt, amikor itt a mikrofon előtt először szóltam hozzátok, arra kértelek benneteket: „Csodavárással ne ámítsátok magatokat, utunk sziklás, tövises út, de érzem, tudom, hogy elvezet a célhoz." Most, a harmadik kormányzati esztendőm küszöbén két év küzdéseire, munkájára, eredményeire támaszkodva, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy e meredek, sziklás, tövises út jó részét megtettük és a jobb, szebb, boldogabb magyar jövő felé vezető Útón biztos lépésekkel megyünk előre. Ötven percig beszélt Kilenc óra 20 perc van, amikor ismét megszólalt Fudás Lilly s a miniszterelnöki beszámoló befejezését jelezte. Gömbös Gyula tehát tíz perccel túllépte az előadásra megjelölt időt, mert ötven percig beszélt. Mikor kilépett az ajtón, még egyszer el kellett szenvednie a fotóriporterek magnéziumtámadását, néháry szót beszélt az időközben megérkezett Kozma Miklósnéval, azután a rádió vezetőinek társaságában a kapuhoz ment és beszállt autójába majd elrobogott.