Ujság, 1938. március (14. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-27 / 69. szám

10 iiy­ikt ez az öt néma ember, mint öt roboter, öt precíz gép. És úgy hat ez az üt ember, mintha valami hollywoodi detektiv-f­ilmból léptek volna ki, remekül rendezett, nagyméretű detektív-, vagy inkább még kém­filmből. Színház? nagy légüres térben hiába zakatoló masinéria'-/ Semmi mindebből. Hanem olyan gigan­tikus gépezet, amely akkor is tovább dolgozik, tovább él, tovább hat, amikor maga a nép­szövetség élete forog kockán. A miniszterek egyre ritkábban járnak Genfbe. Akkor is csak napokig maradnak. Genfi követeik informálják őket. (Mert ez is jellemző: egy városban a vilá­gon sem él, m­a is még, annyi diplomata, mint Genfbe­ns. Az információk klíring-központjának közelében.) A miniszterek egyre ritkábban láto­gatnak el Genfbe. De Genf nem a miniszterek, d­ent a hétszáz névtelen munkája. Edén mon­dotta utolsó népszövetségi beszédében, hogy minden igyekezetét arra kell irányítani, hogy a népszövetség egészséges szervezete megmarad­jon, míg eljön egy jobb idő. A hétszáz névtelen a népszövetség egészséges szervezete.­­Néhány rendkívül érdekes emberről, a hétszáz közül, legközelebb szeretnék elmondani egyet-mást.) Victor Marguerite, a népszövetség egyik nagy kritikusa, rosszkedvűen azt írta a múltkor Genf­­ről, hogy Genf ma — Putois. Putois pedig Anatole Francé egyik legnagyszerűbb alakja. Annak a kertésznek a figurája, akit a család azért esztel ki, hogy távoltartsa a nagynéni láto­­gatását. De a kitalált Putois életre kel. A végén m­ár azok is hisznek benne, akik kitalálták. Mégsincs igaza a francia írónak. A nép­­szövetség nem Putois. Genf nem a fantázia produktuma. Genf él és dolgozik. Stanley sem jelenthetne mást Gordon Bennettnek. HANS HABÉ Mussolini Triesztbe látogat Róma, március 26. Mussolini fogadta Trieszt soros küldöttségét, amely a trieszti tartomány­­főnökből, a város polgármesteréből és a helybeli párttitkárból állott. Mussolini megígérte a kül­döttségnek, hogy ellátogat Triesztbe. A Duce biz­tosította Trieszt vezetőit arról, hogy a fasciszta kormány az új nemzetközi helyzetben is a leg­nagyobb gonddal fog őrködni Trieszt érdekei­nek megóvásán. NAPIREND Vasárnap, 10.18 március 27. Római kat.: B. 4. Laetare. P protestáns: B. 4. Hajnalka. — Görögkat.: Nagyböjt 4. vas. — Izraelita: Yeadar 21. Középeurópai idő­­számí­tás szerint Budapesten a nap kel. 5 óra 30 perc­kor, nyugszik 18 óra 06 perckor; a hold kel 3 óra 12 p­erckor, nyugszik 13 óra 36 perckor. Nyitvalévő múzeumok: a Magyar Történeti Múzeum (Múzeum-körut 14) történeti és régészeti tára 9—­­»2. Iparművészeti Múzeum (Üllői-út 33) 9—^2. Néprajzi Múzeum (Könyves Kálmán-körut 40) 9—K'2. Hopp Fe­renc keletázsiai művészeti múzeum (Andrássy-út 103) 0-%2. A Magyar Természettudományi Múzeum (Múzeum­­körút 14) állat-, ásvány- és őslénytára 9—Növény­tára (Akadémia­ u. 2) 10—1. A Szépművészeti Múzeum­­bin (Aréna-út 41) grafikai gyűjtemények, régi és modern képtár 10—a 12. Új Magyar Képtár (Andrássy-út 69)­­10—%2. Mezőgazdasági Múzeum (Városliget) 9—1. Társadalomegészségügyi Múzeum (Eötvös-u. 3) 3—6. Közlekedési Múzeum (1­erminalut 16) 9—1. Magyar Tudom. Akadémia Múzeuma (Akadémia-u. 2), Goethe-, Széchenyi- és Vörösmarty-szoba 10—12. Királyi palota­­ rinei 9—1. Erzsébet királyné-emlékmúzeum­ (kir. palota)­­ 1. Országház termei (Kossuth Lajos-tér) 9—1. Tudo­mányegyetemi Növénykert (Romanelli-u. 25) 8—2. Óbudai Zsidó Múzeum (Lajos-utca 163) 9—12. Aquincumi Múzeum ( Szentendrei-ut 7) 9—12 és 3—6. A Petőfi-Ház és Jókai­ Mu­zeum (Bajza-u.) 10—12. A Várhegy barlang jégkorszak­ból ésállatcsontok múzeuma (Szentháromság-tér 2) nyitva egész nap. Nyitvalévő könyvtár: Fővárosi nyilvános könyvtár (Reviczky­ u. 1) 9—2 óráig. Nyitvalévő kiállítások: A Műcsarnok (Hősök-tere) Téli Tárlata 9—2. Az Országgyűlési Múzeumban (Ország­­háza): 1911—1934, húsz év politikai történeti kiállítás 9— 2. A Nemzeti Szalonban (Erzsébet-tér) a svéd repre­zentatív képzőművészeti kiállítás 9—5. Az Ernst Museum­­ban (Nagymező­ u. 8) Magyar-Mannheimer Gusztáv ha­gyatékának és Kernstok Károly festményeinek és raj­zainak kiállítása 9—2. Szo­botka Imre gyűjteményes ki­­állitása (Mária Valéria-u. 8) 9—2. A Műterem­ben (Kos­­s­uh Lajos-u. 12) apátfalvi Gzene János és ifj. Ozene Béla. C.7. Hikády Erzsébet gyűjteményes kiállítása 10— 2. A Tamás-Galériában (Akadémia-u. 8) Kelemen Emil gyűjteményes kiállítása 10—2. A Szentföldi Múzeum­ban (Heinrich Bernic­ u. 3/5) képzőművészeti kiállítások 9—2 A Nemzetközi Autókiállítás (Városliget) nyitva egész nap. Az Országos Mezőgazdasági és Tenyészállat­­vásár (Pongrác-ut) nyitva egész nap. Hétfő, Isik március 28. Római kat.: Kapisztr. J. —­­protestáns: Gedeon. — Görögkat.: István. — Izraelita: Yeadar 25. — Középeurópai időszámítás szerint Buda­pesten a nap kel. 5 óra 34 perckor, nyugszik 14 óra 60 perckor; a hold kel 3 óra­­39­ perckor, nyugszik 14 óra 41 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Iparművészeti Múzeum (Tllei­­vt 23) 9—1ó2. Néprajzi Múzeum (Könyves Kálmán­-körut 1 1ó) 9—K1 2. a Magyar Természettudományi Múzeum ( Múzeum-köru­t 1 f) állat-, ásvány- és őslénytani 9—V/2. A Szépművészeti Múzeumban (Aréna­ út 41) grafikai gyüj­temén­yele, eredeti szoborgyüj­temények 10—­i1­2. Új Magyar Képtár (Andrássy-út 69) 10—12. Országos Levéltár (Bécsikapu-tér 4) 9—1­2. Mezőgazdasági Múzeum (Városliget) 9—1. Egészségügyi Múzeum (Eötvös-u. 3) 14—1. Magyar Tudományos Akadémia (Akadémia­ u. 2): Goethe- és Vörösmarty-szoba 10—12. Erzsébet királyné­­♦­mlékmúzeum­ (királyi palota) 9—1 Királyi palota termei 9—1 Országház ternvei 9—1. Tudományegyetemi Növénykert ( Romanelli­ u. 25) 9—12 és 3—6. A Várhegy­­barlang jégkorszakbeli ősál­latcson­tok múzeuma (Szent­­három*ág*tér 2') nyitva egész nap. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilvános könyvtár (Reviczky-u ! ) 9—7 Orsz. Széchényi-könyvtár (Muzeum­­kVnt 14) 9—12 Fővárosi neoagógiai könyvtár (Mária f­ ■ ózia-tr,­ 9—2 /•* 5—8. Statisztikai könyvtár (Keleti K.Loly-u. Ml) 9 —12 és 3-6 Mezőgazdasági szakkönyvtár (Városi, Széchényi-sziget) 9—2. Iparművészeti könyvtár (f .Git-ut 1) 10—11*2 és 5—8. Technológiai könyvtár (­József-kö ut 6) 9—1 és 5—S Vakok könyvtára (Ida-u. 5) 8,­12 és 2—5. Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara könyvtára (Szemere-t1. 6) 10—1. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5/n) 8—8 óráig. Nyitvalévő kiállítások: A Műcsarnokban (Idősök-tere) :­ Téli Tárlat 9—2. Az Országgyűlési Múzeumban (Kos­­su­th T­iros-tér): 1911—1934; húsz év politikai* és törté­neti kiállítás 9—2. A Műteremben ( Kossuth Lajos-u 12) náik'iv' ('zene'István, ifj. Czene Béla és (r. Hikády Erzsébet gyöjteményes kiállitása 9—(».­­ Szentföldi Mu­ru'mban (Meinrich Ferenc-u. ;'97) képzőművészeti ki- Kihi*- r­—12 és 2—6 A Nemzetközi Automobil Kiállítás (Városliget) nyitva egész nap. Az Országos Mezőgazda­­sági Kiállítás (Fongrác-ut) nyitva egész nap. ÚJSÁG VASÁRNAP, 13.18 MÁRCIUS 27 Csak ennyit irhatok Kékszin selyembe öltözött­­t­ ég, keblén a nap izzik, mint sárga folt és éjszaka, mint sápadt száműzött, felhőerdökön bujdokol a hold, a levegő fojtott és nyugtalan, mint tej, ha lázas emlőkből bugyog, de sohasem nyílt ennyi ibolya, tavasz van . . . másról inni nem tudok! Az ágakat átbökték zöld rügyek, kidugták szarvuk, mint a kis csigák, bogár nyüzsög, gyík surran nesztelen, most kelnek ki a pelyhes, csöpp libák s a nap, ha este fáradtan lehuny, feltűnnek mind az örök csillagok, sorsunk betűi égi biblián, és nincs kivétel . . . mást nem írhatok! Ilyenkor mennék, szállnék messzire, fölébred vándorösztönöm, mint házilúd, szárnyam emelgetem, itt hagyni gazdám s kedves tömlöcöm, fejem fölött szabad madár rikolt s már szinte érzem, mindent itthagyok . . . de visszaránt ólomnehéz szivem, e föld, e táj . . . csak ennyit irhatok! Idegen földnek más a dallama s szavam zenéje máshol mit sem ér, mint kagyló, melyben gyöngyöt szül a kin, úgy megszenvedtem én a kincsemért az életemmel egy az énekem: a gyöngy, mely sebzett ajkamon sajog . . . de mért kell szólnom erről e tavaszban? Talán azért, mert mást nem irhatok! Mély tenger dajkálta a gyöngyömet, sós könnyek mosták s fénye nem kopott, porszemből érett kagylóm bölcsőjében, nem téphetik ki, enyém! Nem lopott! S ha menni kell Charon sötét hajóján, nyelvem alá rejtem, ha meghalok, obulusként viszem a túlsó partra . . . magamról most cs­ak ennyit irhatok! De semmi ez! Csak úgy minden tavasszal reámszakad e furcsa fájdalom, talán azért, mert tavasszal születtem, mint vadrügyek utszéli ágakon . . . De nem kánt senki s nem fáj semmi sem, csak jólesik, ha verset sírhatok . . . mint .sir az erdő dúló förjsetegben . . . most semmi többet már nem irhatok! VÁRNAI ZSENI. Évi ötmillió pengőt forgatnak meg az asztaltársaságok Hihetetlenül elszaporodtak a • A régi, békebeli Józsefváros egyik kedélyes és ártatlan szórakozását elevenítette fel az utóbbi évek gazdasági nyomása. Néhány hónap óta szinte gombamódra szaporodtak el a budapesti korcsmákban és vendéglőkben az asztaltársasá­gok, spóregyletek és pumpkasszák. Valaha tényleg a józsefvárosi korcsmákból in­dult ki az asztaltársaság intézménye, a házias nők örök ellensége­s mentőhelye a férjeknek, akik késői kimaradásukat spóregyleti működé­sükkel igazolták. Ma már a város minden ré­szében, nemcsak a szegény néposztály között, hanem a jómódúak társaságában is soha nem várt mértékben virágzott ki ez az intézmény, úgy, hogy ma Budapesten és környékén körül­belül négyszáz ilyen asztaltársaság működik. Ezeken kívül vidéken is teret hódít a takaré­kosság s főleg a gyors kölcsön gondolata és egymás után alakulnak iparegyletek, amelyek­nek működése fontos közgazdasági érdek. Saját kezükbe vették sorsukat a kisemberek Az utóbbi évek gazdasági pangása a kisiparost és kiskereskedőt teljesen kirekesztették a kész­pénzi k­öl­csönből. .A személyi hitel megszűnt, a bankok garanciafeltételeit a kiskereskedő nem tudja teljesíteni. Az uzsorakölcsön távol áll a szolid iparostól és kiskereskedőtől, akiknek üzletét valami módon mégis folytatni kellett. Kézenfekvő volt tehát az a gondolat, hogy a kisiparosok és kiskereskedők saját maguk segít­senek keserves helyzetükön, összeálljanak s a régi jó békebeli elgondolás jegyében, baráti ala­pon, vállvetve oldják meg azokat a problémákat, amelyeknek megsegítésére hivatalos helyen nem voltak kilátásaik. A kisemberek maguk vették kezükbe sorsukat s amit hivatalos helyen nem tudtak megoldani, ők a spóregyletek felelevení­tésével virágzásnak indítottak. spóregyletek és pumpkasszák ! Békében az asztaltársaság valóban csak arra való volt, hogy néhány férjnek kifogása legyen a kimaradásra. Korcsmár barátok, ismerősök állottak össze, hogy baráti társaságot alkossa­nak. Az alakulás rendszerint úgy történt, hogy a korcsmáros vagy vendéglős kezdett el akciót az asztaltársaság megszervezésére. Baráti kö­röket kovácsolt össze, akik ezáltal állandó ,,kuncsaftokká" váltak. A társaság az év végén a kamatok által szerzett hasznot arra fordította, hogy a környék szegény gyermekeinek jó kará­csonyt szerezzen. Megható ünnepségek között ruhákat osztogattak szét. A sparegylet tehát az asztaltársaságok jótékonycélú működése volt. Az utóbbi években az asztaltársaság öncélú lett, nélkülözhetetlen hitelezője a kisembernek, aki minden héten egyszer feltétlenül megjelenik, hogy befizesse a részét s hogy ugyanakkor, köl­csönt szippantson fel. Hogyan működik a spóregylet Az első lépés az elnökválasztás. Ez rendszerint a társaság legtekintélyesebb férfije. Ezután el­lenőrt, majd pénztárost választanak. Az utóbbi — már óvatosságból is — a legjobb módú maguk közül. Érdekes formája a pénzkezelésnek, amikor maga a korcsmáros a pénztáros, aki egy­ben felhatalmazást kap arra, hogy a befizetett pénzeket forgótőkénél,­ használhassa k, termé­szetesen megfelelő kamat ellenében. A társaság megalakulása után­­ a vagyoni vi­szonyoknak megfelelően azt állapítják meg, hogy fejenként mennyi legyen a hetenként be­fizetendő összeg. Van olyan asztaltársaság, ahol hetenként csak húsz fillért fizetnek a tagok, de van olyan is, ahol személyenként huszonöt pengő­­ folyik be. A társaság rendszerint az év elején­­ alakul, így néhány hét múlva már vagyonnal­­ rendelkezik- A tagok száma nincsen korlátozva,­­ hiszen mennél többen vannak, annál nagyobb Látogatás a spor­tletnél Éppen a befizetés napján látogatást tettünk az egyik budapesti asztaltársaságnál. A józsefvárosi kis korcsma hátsó helyiségében hosszú asztal mellett kispolgárok ülnek. Folyton újabbak és újabbak érkeznek, akik a heti fizetési kötele­zettségüknek akarnak eleget tenni. Ebben a társaságban a heti kvótát 3 pengőben állapítot­ták meg. — A társaságnak kilencven tagja van — mondja valaki. — Hetenként száznyolcvan pengő folyik be, ezt rendszerint ki is kölcsönözzük. A tőkének körülbelül hetvenöt százaléka állan­dóan kintlevőség. A tagok fizetési kötelezettsé­geiket pontosan teljesítik. Az asztaltársaság ki­lenc és fél éve áll fenn, ezalatt egyetlenegy em­ber volt, aki a tőkét nem fizette vissza. Igaz, hogy teljesen tönkrement és el is költözött Bu­dapestről ... A sparegyletek szaporodása nem állt meg. A kisemberek tömörülése létfentartásukat ered­ményezte. Magukra hagyottságukban egymást segítik, küldöttségek, kérvényezések helyett, a piros asztalnál önmaguk oldották meg problé­máikat. PELLER GYÖRGY tőke gyűlik össze. Van olyan társaság is, amely háromszáz taggal rendelkezik. Egy két hónapi működés után megkezdődik a kölcsönök folyósítása. A kölcsön nem lehet több, mint amennyit a tag az év végéig befizetne­, illetve amennyit a felosztásnál visszakapna. De ez is­ csak egy másik tag jóváhagyásával vehető fel, tehát itt is kezes kell, egy másik tag, aki felelősséget vállal. A kölcsön felvétele után ter­mészetesen a heti hozzájárulást, illetve a meg­állapított törzsösszeget tovább kell fizetni. A kölcsönvett pénz után megállapított kantat jár: ez a társaság nyeresége. Évi ötmillió pengő forgalom Karácsony előtt történik az összegyűjtött tőke felosztása. A tartozások levonásával kifizetik az ötven hét alatt összegyűlt összeget. A társaság haszna a kamat, amelyet azonban rendszerint jótékony célra fordítanak. A békebeli szokásból még átvették a környék szegény gyermekeinek felruházását. Rengeteg rongyos gyerek kapott egy ruhát az elmúlt karácsonykor is. A fővárosban működő négy-ötszáz asztal­­társaság hatalmas összegeket forgalmaz. Az el­múlt­ évben körülbelül 4,5 millió pengőt forga­tott meg ily módon, amivel kétségtelenül injek­ciót, sőt hatalmas lökést adott a kisiparnak és a kiskereskedelemnek, amely enélkül az összeg nélkül súlyos anyagi válságba sodródott volna. A társaság pontos könyvelést végez. Ez a pénztáros kötelessége, aki úgy a kifizetésekről, mint a befolyt összegekről, valamint a társa­ság vagyonáról állandó pontos kimutatást tar­tozik vezetni. A nagy mértékben elszaporodott asztaltársaságok nagy feladatot róttak a ható­ságok részére is, ahol súlyt helyeznek arra, hogy a kisemberek kárt ne szenvedjenek és éppen ez­ért a társaságokat és spóregyleteket állandóan hatósági ellenőrzés alá vették. A befizetési na­pokon időnként megjelenik a hatóság képvise­lője, aki részben az ellenőrzést gyakorolja, rész­ben megjelenésével módot ad a tagoknak arra, hogy esetleges panaszaikat előadhassák. Egy hely, ahol pontosan fizetnek Az asztaltársaságokban jártasak és a spar­egyletek minden titkát ismerők szerint érdekes pszichológiai tünetről számolhatunk be. Míg a kiskereskedő, vagy a kisiparos a napi életben felvett kölcsönét kényelmesen, sőt vontatottan szereti visszafizetni, (s mint ismeretes, ezek a követelések nagyrészt dublózak, vagy peresek), addig az asztaltársaságok és spóregyletek va­gyonát szinte kivétel nélkül mindenki pontosan adja vissza. Ezt a pontosságot a tagok szemérem­érzetével magyarázzák, akik korcsmár barátok és ismerősök előtt szégyenlenék, ha a közösség pénzével tartoznának, a kölcsönt nem fizetnék vissza, vagy akár nem teljesítenék pontosan heti befizetési­ kötelezettségeiket. Alig akad egy-egy eset, amikor a tagot kötelességére kellene fel­szólítani, olyan meg nagyon ritka, akit perelni kellene. Gyakoribb, amikor a pénztáros áll odább a társaság pénzével. A tagok éppen ezért jobban is szeretik, ha a pénzt maga a vendég­lős kezeli, akinek vagyona, ingatlana, vagy üz­lete mindig fedezet lehet a társaság tőkéjére. Az asztaltársaságokkal és spóregyletekkel együtt igen elszaporodtak a hivatali pumpkasz­­szák is, amelyeknek működése lényegileg a spóregyletével egyenlő. Majd minden nagyobb hivatalban pumpkasszát alakítottak a tisztvise­lők, akik már a hónap elején köcsönöket vesz­nek fel. Itt is igen ritka a tartozás, sőt igen sok helyen olyan megállapodás történt, hogy a cég pénztárosának elsején joga legyen a tisztviselők fizetéséből a pumpkasszatartozást levonni. ­­mm hmm*? cím­ű Dr. Bródy Ernő, országgyűlési képviselő tájékoztatójának második kiadás? megjelent Ára 1­pengő Kapható az Újság könyvkereskedésében Budapest, VII. Erzsébet­ körút 43.

Next