Ujság, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
ELŐFIZETÉST A RAK: Egy hónapra .............................. 4.80jengó Negyedévre........................... 13.— pengó Eső az évre........................................... 32.— pengő F.lyes szám árut Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap .......................... 16 fillér Vasárnap ...................................... ... 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI., Aradi utca I. TELEFON: *1-207-57, 1-207-50, 1-207-55, 1-207-51. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KULCSÖNKÖNYVTAR (Tc.croft: 1-316-28) UTAZASI 15 M F. IT JEGY IRODA Telefon: 1-316-23 és 1-379 56 VII.. Erzsébet körút 40. szám (Royal-épület.) Budapest, 1959 február 1. szerda * SZABADELVŰ NAPILAP *A XV. évfolyam, 25. szám Mi történt kedden A honvédelmi javaslatot egyhangúlag elfogadta a felsőház egyesített bizottsága. A felsőház pénteki ülésén tárgyalja a nagyfontosságú javaslatot. A zsidójavaslat bizottsági tárgyalásán tanulságos beszédek hangzottak el. Imrédy miniszterelnök vasárnap beszédet mond Székesfehérvárott a Magyar Élet Mozgalom zászlóbontó gyűlésén. Chamberlain az alsóházban nyilatkozott római tárgyalásairól. Benyomásai a következők: 1. Olaszország békepolitikát folytat. 2. Az angol-olasz egyezmény pontos végrehajtása. 3. Olasz-Keletafrika és a szomszédos brit területek határainak módosítása. 4. Az olasz-francia viszony csak a spanyol háború befejezése után rendezhető. 5. Olaszországnak semmiféle területi törekvése nincs Spanyolországgal szemben. 6. Mussolini a minőségi leszerelés híve. 7. Mussolini a zsidókérdést nemzetközi kérdésnek tekinti. 8. A Cseh-Szlovákiának nyújtandó szavatosságot a Duce három feltételtől teszi függővé. Chamberlain kijelentette, hogy jelenleg nem folynak angol-német tárgyalások, a spanyol kérdés nem fenyegeti Európa békéjét. A brit miniszterelnök utalt arra, hogy Hitler beszéde „nem keltette azt a benyomást, mintha a német kancellár újabb válságba készülne Európát dönteni", üdvözölte a beszéd ama kitételeit, amelyekben Hitler hangsúlyozta, hogy az angol és a német nép közötti kölcsönös bizalmat és együttműködést kívánja. Hitler hétfői beszéde világszerte kedvező benyomást keltett. Az olasz lapok kiemelik Németország és Olaszország sorsközösségét, békeakaratát és azt, hogy a gyarmati jóvátételt most már nem lehet soká halogatni. Londonban a beszéd megnyugtató hatást tett. A francia közvélemény megkönnyebbüléssel állapítja meg, hogy Hitler hosszú békekorszakra számít. Mussolini szombaton nagy külpolitikai beszámolót mond. A Palesztina-értekezlet, mint Macdonald angol gyarmatügyi miniszter az alsóházban bejelentette, február 7-én ül össze Londonban. Gafencu román külügyminiszter szerdán Belgrádba utazik. Düsseldorfban február végén megbeszélések kezdődnek az angol és a német ipar képviselői között. Chamberlain alsóházi beszéde Mit tisztáztak Rómában? Mussolini világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája békepolitika. Az angol-olasz egyezmény hű betartása. Az olasz-francia viszony csak a spanyol háború befejezése után javulhat meg. Olaszországnak nincsenek területi törekvései Spanyolországgal szemben .......Bili IM'I IflVTTTWl ffifnflWflIIPIBlWMW——————i ■ A spanyol helyzet nem fenyegeti Európa békéjét. Chamberlain kedvezően nyilatkozott Hitler beszédéről. Üdvözli az angol-német együttműködés gondolatát London, január 31. Kedden a parlament újból összeült a karácsonyi szünet befejeztével. Arra a hírre, hogy a ház nagyfontosságú külügyi vitát folytat, a képviselők zsúfoltságig megtöltötték a termet. Chamberlain miniszterelnököt megjelenésekor a kormánytámogató pártok melegen ünnepelték. Sir John Simon kincstári kancellár White képviselő kérdésére röviden ismertette a csehszlovák kölcsönegyezményt és hangoztatta, hogy a tárgyalások során szó volt a menekültek devizaszükségletének fedezéséről is. Ifjabb Hemlerson Artúrnak Hitler kancellár hétfői beszédére vonatkozó kérdésére felelve Chamberlain miniszterelnök a következőket mondta: Üdvözlöm Hitler kancellár hétfői beszédének ama kitételeit, amelyekben hangsúlyozta, hogy az angol és a német nép közötti kölcsönös bizalmat és együttműködést kívánja. Örömmel ragadom meg ezt az alkalmat, hogy újból kifejezzem azokat az érzelmeket, amelyekben az angol kormány és nép teljes mértékben osztozik. Jelenleg az angol és a német kormány között nincsen szó tárgyalásokról. Örömmel állapíthatom meg, hogy nemrég az angol és a német ipar képviselői között megbeszélések folytak kereskedelmi ügyekről. Sir John Nall képviselő megkérdezi, folytatnak-e tárgyalásokat a közeljövőben az angol és a német kormány között. Chamberlain: Nem. Malcolm Macdonald gyarmatügyi miniszter bejelentette, hogy a palesztinai értekezlet remélhetőleg jövő kedden megnyílik. T. Smith felvilágosítást kér a miniszterelnöktől a cseh-szlovákiai helyzetről. • Chamberlain miniszterelnök: A kincstári kancellár már nyilatkozott a Cseh-Szlovákiával folytatott kölcsöntárgyalások befejezéséről. Ezenkívül az egyetlen újabb figyelemreméltó fejlemény az a békés elintézés volt, amely a csehszlovák és magyar kormány között bizonyos január 6-i és 16-i határincidensek ügyében létrejött. Mander ellenzéki szabadelvű: Meg van-e elégedve a miniszterelnök azzal a boldog új élettel, amelyet most a csehszlovák nép élhet? Chamberlain nem felel. A római látogatás Az interpellációk befejeztével Chamberlain miniszterelnök tájékoztatta a házat római látogatása felől. Őszinte örömmel üdvözöltem — mondta — a Mussolini meghívása által nyújtott alkalmat, hogy megújítsam a vele való személyes érintkezést, amely Münchenben létrejött. Útközben Parisban találkoztunk a francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel és a két országot közösen érdeklő ügyekről folytatott beszélgetésünk megerősítette a két kormány közt már régebben létesült általános felfogásbeli azonosságot. Mussolini elsősorban és mindenekelőtt világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája a békepolitika és hogy örömmel használná befolyását bármikor a béke érdekében, ha annak szüksége felmerülne. Olaszország békét kíván minden szempontból és nem utolsó helyen Európa általános szilárdsága szempontjából. — Legyen szabad emlékeztetnem a házat, hogy Mussolini a múlt szeptemberben bizonyságát nyújtotta annak, hogy hajlandó olasz vendégbarátság és előzékenység és tud is a béke érdekében közbelépni. Különösen örvendetes volt ennélfogva az az ígérete, hogy szükség esetén ismét számítani lehet szolgálataira. — Vendéglátó házigazdáink hangoztatták, hogy a berlin—római tengely az olasz külpolitika lényeges része, de hogy ez nem jelenti azt, mintha lehetetlen volna Olaszország számára, hogy a legbarátságosabb viszonyt tartsa fenn Angliával és más hatalmakkal, ha a körülmények erre kedvezők és azt sem jelenti, mintha nem volna lehetséges a jóviszony Németország és Franciaország között. Chamberlain ezután hosszasan fejtegette, hogy milyen őszinte hálával töltötte el őt és Halifax lordot az a felülmúlhatatlan előzékenység, amellyel az olasz hatóságok a látogatás során fogadták és kényelméről a legmesszebbmenő módon gondoskodtak. Mind a Genovában és Torióban, mind a Rómában rendezett hivatalos üdvözlések megkapó őszintesége és melegsége éppen olyan örvendetes volt, mint az a spontán lelkesedés, amellyel a római lakosság fogadta az angol minisztereket és amely világosan megmutatta mennyire örül Róma népe az angol-olasz barátság megújításának és mennyire helyesli az angol miniszterek által a béke fenntartása érdekében folytatott erőfeszítéseket. — Legyen szabad itt megismételnem — folytatta Chamberlain — Mussolini urnak táviratilag már egyszer kifejezett legmelegebb személyes köszönetemet és mélységes hálámat azért a fogadtatásért, amelyben nemcsak Rómában, hanem egész utunk során részesültünk. — A külügyminiszter és — így folytatta Chamberlain — két hosszú megbeszélést folytattunk Mussolinival és Ciano gróffal január 11-én és 12-én a Palazzo Veneziában. Ezek a megbeszélések a teljes őszinteség légkörében folytak le. Senki sem várta, hogy bármelyik oldal el fogja fogadni a másik oldal összes érveit és nézeteit, de jóllehet nem jelenthetjük, hogy minden pontban egyetértünk, mégis elértük célunkat, mert a beszélgetések befejezése után mindegyik oldal világosabban belelátott a másiknak álláspontjába, mintazelőtt. — Programmszerű tárgyalásokat nem folytattunk; megbeszéléseink tájékozódó és nem formaszerű jellegűek voltak. Chamberlain római benyomásai — Habozás nélkül közülhetem a házzal, hogy a beszélgetésekből a következő benyomásokat szereztük: Mussolini elsősorban és mindenekelőtt világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája békepolitika és hogy a béke érdekében bármikor örömmel használná fel befolyását, ha annak szüksége felmerül. Hangoztatták továbbá vendéglátó házigazdáink, hogy a berlin-római tenger az olasz külpolitika lényeges pontja. Részünkről hasonlóan világosan kijelentettük, hogy az Anglia és Franciaország közötti szoros együttműködés az angol politika alapja. A Földközi-tengert illetőleg Mussolini megelégedését fejezte ki az angol-olasz egyezmény feltételeivel és ismételte, hogy Olaszország híven be akarja tartani az ebből az egyezményből származó kötelezettségeit. — Egyetértettünk abban, hogy haladéktalanul megkezdjük egyrészt Olasz-Kelet- Afrika, másrészt Szudán és a szomszédos brit területek közötti határ módosításáról szóló megbeszélést. A Szudánra vonatkozó tárgyalásokban természetesen az egyiptomi kormány is részt fog venni. — Nem titkoltuk el sajnálkozásunkat afelett, hogy Olaszország Franciaországhoz való viszonya újabban megrosszabbodott. A későbbi megbeszélésekből megértettük, hogy a spanyol kérdés a nagy gát Franciaország és Olaszország között és a spanyol háború befejezése előtt alig járna eredménnyel a két ország közötti tárgyalás. Ugyanakkor hangsúlyozta Mussolini, hogy a spanyol viszály befejezésével Olaszországnak nem lesz semmi kérnivalója Spanyolországtól és Ciano gróf Halifax lorddal folytatott további beszélgetése során önként újból megerősítette az angol kormánynak már előzőleg adott biztosítékot, amely szerint Olaszországnak nincsenek területi törekvései a spanyol terület egyetlen részében sem. Mussolini kijelentette, hogy az önkéntesek elszállítása tekintetében a be nem avatkozási bizottság által elfogadott angol terv mellett áll. — Hasznos beszélgetést folytattunk a leszerelés kérdéséről, amelyből kitűnt, hogy Mussolini ezt a kérdést a minőség szerinti leszerelés útján szeretné elsősorban megközelíteni olyankor, amidőn az idő kedvezőbb lesz annak tárgyalására. Megegyeztünk abban, hogy érintkezésben maradunk egymással e kérdés jövendő fejleményei tekintetében. A zsidókérdést illetőleg kiderült, hogy Mussolini úgy érzi, ez az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg külön és amelyet ennélfogva tényleg általános vonalakban kell kezelni. Ami a Cseh-Szlovákiának nyújtandó szavatosságot illeti, Mussolini jelezte, elvben kész elfogadni azt az eszmét, hogy a csehszlovák határokat vétlen támadással szemben szavatolja, de úgy véli, hogy előbb három kérdést el kell intézni, úgymint: 1. Cseh-Szlovákiának magának belső alkotmánya, 2. Cseh-Szlovákia semlegességének kinyilvánítása, 3. A határok megvonása a helyszínen. Ára 16 filér Felejthetetlen élmény volt a vatikáni látogatás Beszéde további során a zsidókérdésre tett célzás után Chamberlain a Vatikánban tett látogatással foglalkozott, hangsúlyozva, hogy felejthetetlen élmény volt mindkettőjük számára, hogy őszentsége ajkairól hallhattak az angol uralkodópár és az angol nép iránt érzett bámulat és szeretet kifejezését. Nem lehet kételkedni annak a mélységes gondoskodásnak őszinteségében, amellyel Őszentsége szívén viseli azt a sok problémát, amely napjainkban Európa békéjét és az emberiség lelkiismeretét nyugtalanítja. — Mindkettőnket mélyen meghatott — mondotta Chamberlain — Őszentségének bátorsága és mélységes emberi érzése. A külügyi vita Miután Chamberlain befejezte nyilatkozatát, az elnapolási indítvány során Attlee őrnagy a munkáspárti ellenzék nevében megnyitotta a külügyi vitát.