Ujság, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

ELŐFIZETÉST A RAK: Egy hónapra .............................. 4.80­­jengó Negyedévre........................... 13.— pengó Eső az évre........................................... 32.— pengő F.lyes szám árut Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap .......................... 16 fillér Vasárnap ...................................... ... 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI., Aradi­ utca I. TELEFON: *1-207-57, 1-207-50, 1-207-55, 1-207-51. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKIADÓH­IVATAL K­U­L­C­­SÖNKÖNYV­T­A­R (Tc.croft: 1-316-28) U­T­A­Z­A­S­I 1­5 M F. I­­­T J­E­G­Y I­R­O­D­A Telefon: 1-316-23 és 1-379 56 VII.. Erzsébet­ körút 40. szám­ (Royal-épület.) Budapest, 1959 február 1. szerda * SZABADELVŰ NAPILAP *A XV. évfolyam, 25. szám Mi történt kedden A honvédelmi javaslatot egyhangúlag elfogadta a felsőház egyesített bizottsága. A felsőház pénteki ülésén tárgyalja a nagy­­fontosságú javaslatot. A zsidójavaslat bizottsági tárgyalásán tanulságos beszédek hangzottak el. Imrédy miniszterelnök vasárnap beszédet mond Székes­fehérvárott a Magyar Élet Mozgalom zászlóbontó gyűlésén. Chamberlain az alsóházban nyilatkozott római tárgyalásairól. Benyomásai a követ­kezők: 1. Olaszország békepolitikát folytat. 2. Az angol-olasz egyezmény pon­tos végrehajtása. 3. Olasz-Keletafrika és a szomszédos brit területek határainak módosí­tása. 4. Az olasz-francia viszony csak a spanyol háború befejezése után rendezhető. 5. Olaszországnak semmiféle területi törekvése nincs Spanyolországgal szemben. 6. Mussolini a minőségi leszerelés híve. 7. Mussolini a zsidókérdést nemzet­közi kérdésnek tekinti. 8. A Cseh-Szlovákiának nyújtandó szavatosságot a Duce három fel­tételtől teszi függővé. Chamberlain kijelentette, hogy jelenleg nem foly­nak angol-német tárgyalások, a spa­nyol kérdés nem fenyegeti Európa békéjét. A brit miniszterelnök utalt arra, hogy Hitler beszéde „nem keltette azt a benyomást, mintha a német kancellár újabb válságba ké­szülne Európát dönteni", üdvözölte a beszéd ama kitételeit, amelyek­ben Hitler hangsúlyozta, hogy az angol és a német nép közötti köl­csönös bizalmat és együttműködést kívánja. Hitler hétfői beszéde világszerte kedvező benyomást keltett. Az olasz lapok kiemelik Németország és Olaszor­szág sorsközösségét, békeakaratát és azt, hogy a gyarmati jóvátételt most már nem lehet soká halogatni. Londonban a beszéd megnyugtató hatást tett. A francia közvélemény megkönnyebbüléssel állapítja meg, hogy Hitler hosszú békekorszakra számít. Mussolini szombaton nagy külpolitikai beszá­molót mond. A Palesztina-értekezlet, mint Macdonald angol gyarmatügyi miniszter az alsóházban bejelen­tette, február 7-én ül össze London­ban. Gafencu román külügyminiszter szerdán Bel­­grádba utazik. Düsseldorfban február végén megbeszélések kez­dődnek az angol és a német ipar képviselői között. Chamberlain alsóházi beszéde Mit tisztáztak­ Rómában? Mussolini világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája békepolitika. Az angol-olasz egyezmény hű betartása. Az olasz-francia viszony csak a spanyol háború befejezése után javulhat meg. Olaszországnak nincsenek területi törekvései Spanyolországgal szemben .......Bili IM'I IflVTTTWl ffifnflWflIIPIBlWMW——————i ■ A spanyol helyzet nem fenyegeti Európa békéjét. Chamberlain kedvezően nyilatkozott Hitler beszédéről. Üdvözli az angol-német együttmű­ködés gondolatát London, január 31. Kedden a parlament újból összeült a karácsonyi szünet befejez­tével. Arra a hírre, hogy a ház nagyfontosságú külügyi vitát folytat, a képviselők zsúfolt­ságig megtöltötték a termet. Chamberlain miniszterelnököt megjelenésekor a kormány­támogató pártok melegen ünnepelték. Sir John Simon kincstári kancellár White kép­viselő kérdésére röviden ismertette a cseh­szlovák kölcsönegyezményt és hangoztatta, hogy a tárgyalások során szó volt a mene­kültek devizaszükségletének fedezéséről is. Ifjabb Hemlerson Artúrnak Hitler kan­cellár hétfői beszédére vonatkozó kérdé­sére felelve Chamberlain miniszterelnök a következőket mondta: Üdvözlöm Hitler kancellár hétfői beszédének ama kitéte­leit, amelyekben hangsúlyozta, hogy az angol és a német nép közötti kölcsönös bizalmat és együttműködést kívánja. Örömmel ragadom meg ezt az alkalmat, hogy újból kifejezzem azokat az érzelme­ket, amelyekben az angol kormány és nép teljes mértékben osztozik. Jelenleg az an­gol és a német kormány között nincsen szó tárgyalásokról. Örömmel állapíthatom meg, hogy nemrég az angol és a német ipar képviselői között megbeszélések foly­tak kereskedelmi ügyekről. Sir John Nall képviselő megkérdezi, folytatnak-e tárgyalásokat a közeljövőben az angol és a német kormány között. Chamberlain: Nem. Mal­col­m Macdonald gyarmatügyi minisz­ter bejelentette, hogy a palesztinai értekez­let remélhetőleg jövő kedden megnyílik. T. Smith felvilágosítást kér a miniszter­­elnöktől a cseh-szlovákiai helyzetről. • Chamberlain miniszterelnök: A kincstári kancellár már nyilatkozott a Cseh-Szlovákiá­­val folytatott kölcsöntárgyalások befejezésé­ről. Ezenkívül az egyetlen újabb figyelemre­méltó fejlemény az a békés elintézés volt, amely­­ a csehszlovák és magyar kormány között bizonyos január 6-i és 16-i határinci­densek ügyében létrejött. Mander ellenzéki szabadelvű: Meg van-e elégedve a miniszterelnök azzal a boldog új élettel, amelyet most a csehszlovák nép él­het? Chamberlain nem felel. A római látogatás Az interpellációk befejeztével Chamberlain miniszterelnök tájékoztatta a házat római látogatása felől. Őszinte örömmel üdvözöl­tem — mondta — a Mussolini meghívása által nyújtott alkalmat, hogy megújítsam a vele való személyes érintkezést, amely Münchenben létrejött. Útközben Parisban találkoztunk a francia miniszterelnökkel és külügyminiszterrel és a két országot közö­sen érdeklő ügyekről folytatott beszélgeté­sünk megerősítette a két kormány közt már régebben létesült általános felfogásbeli azo­nosságot.­­ Mussolini elsősorban és mindenekelőtt világosan kijelentette, hogy Olaszország po­litikája a békepolitika és hogy örömmel használná befolyását bármikor a béke ér­dekében, ha annak szü­ksége felmerülne. Olaszország békét kíván minden szempont­ból és nem utolsó helyen Európa általános szilárdsága szempontjából. — Legyen szabad emlékeztetnem a házat, hogy Mussolini a múlt szeptemberben bi­zonyságát nyújtotta annak, hogy hajlandó olasz vendégbarátság és előzékenység és tud is a béke érdekében közbelépni. Kü­lönösen örvendetes volt ennélfogva az az ígérete, hogy szükség esetén ismét számítani lehet szolgálataira. — Vendéglátó házigazdáink hangoztatták, hogy a berlin—római tengely az olasz kül­politika lényeges része, de hogy ez nem je­lenti azt, mintha lehetetlen volna Olasz­­ország számára, hogy a legbarátságosabb viszonyt tartsa fenn Angliával és más hatal­makkal, ha a körülmények erre kedvezők és azt sem jelenti, mintha nem volna lehet­séges a jóviszony Németország és Francia­­ország között. Chamberlain ezután hosszasan fejte­gette, hogy milyen őszinte hálával töltötte el őt és Halifax lordot az a felülmúlha­tatlan előzékenység, amellyel az olasz ha­tóságok a látogatás során fogadták és kényelméről a legmesszebbmenő módon gondoskodtak. Mind a Genovában és To­rióban, mind a Rómában rendezett hiva­talos üdvözlések megkapó őszintesége és melegsége éppen olyan örvendetes volt, mint az a spontán lelkesedés, amellyel a római lakosság fogadta az angol minisz­tereket és amely világosan megmutatta mennyire örül Róma népe az angol-olasz barátság megújításának és mennyire he­lyesli az angol miniszterek által a béke fenntartása érdekében folytatott erőfeszí­téseket. — Legyen szabad itt megismételnem — folytatta Chamberlain — Mussolini urnak táviratilag már egyszer kifejezett legme­legebb személyes köszönetemet és mélysé­ges hálámat azért a fogadtatásért, amelyben nemcsak Rómában, hanem egész utunk so­rán részesültünk. — A külügyminiszter és — így folytatta Chamberlain — két hosszú megbeszélést folytattunk Mussolinival és Ciano gróffal ja­nuár 11-én és 12-én a Palazzo Veneziában. Ezek a megbeszélések a teljes őszinteség légkörében folytak le. Senki sem várta, hogy bármelyik oldal el fogja fogadni a másik oldal összes érveit és nézeteit, de jóllehet nem jelenthetjük, hogy minden pontban egyetértünk, mégis elértük célunkat, mert a beszélgetések befejezése után mindegyik oldal világosabban belelátott a másiknak álláspontjába, mint­­azelőtt. — Programmszerű tárgyalásokat nem folytattunk; megbeszéléseink tájékozódó és nem formaszerű jellegűek voltak. Chamberlain római benyomásai — Habozás nélkül közülhetem a házzal, hogy a beszélgetésekből a következő benyo­másokat szereztük: Mussolini elsősorban és mindenekelőtt világosan­ kijelentette, hogy Olaszország politikája békepolitika és hogy a béke érdekében bármikor örömmel használná fel befolyását, ha annak szüksége felmerül. Hangoztatták továbbá vendéglátó házigaz­dáink, hogy­­ a berlin-római tenger az olasz külpolitika lényeges pontja. Részünkről ha­sonlóan világosan kijelentettük, hogy az Anglia és Franciaország közötti szoros együttműködés az angol politika alapja.­­ A Földközi-tengert illetőleg Mussolini megelégedését fejezte ki az angol-olasz egyez­mény feltételeivel és ismételte, hogy Olasz­ország híven be akarja tartani az ebből az egyezményből származó kötelezettségeit. — Egyetértettünk abban, hogy haladék­talanul megkezdjük egyrészt Olasz-Kelet- Afrika, másrészt Szudán és a szomszédos brit területek közötti határ módosításáról szóló megbeszélést. A Szudánra vonatkozó tárgyalásokban természetesen az egyiptomi kormány is részt fog venni. — Nem titkoltuk el sajnálkozásunkat afelett, hogy Olaszország Franciaországhoz való viszonya újabban megrosszabbodott. A későbbi megbeszélésekből megértettük, hogy a spanyol kérdés a nagy gát Francia­­ország és Olaszország között és a spanyol háború befejezése előtt alig járna ered­ménnyel a két ország köz­ötti tárgyalás. Ugyanakkor hangsúlyozta Mussolini, hogy a spanyol viszály befejezésével Olasz­országnak nem lesz semmi kérnivalója Spanyolországtól és Ciano gróf Halifax lorddal folytatott további beszélgetése so­rán önként újból megerősítette az angol kormánynak már előzőleg adott biztosíté­kot, amely szerint Olaszországnak nincse­nek területi törekvései a spanyol terület egyetlen részében sem. Mussolini kijelen­tette, hogy az önkéntesek elszállítása tekin­tetében a be nem avatkozási bizottság által elfogadott angol terv mellett áll. — Hasznos beszélgetést folytattunk a le­szerelés kérdéséről, amelyből kitűnt, hogy Mussolini ezt a kérdést a minőség szerinti le­szerelés útján szeretné elsősorban megközelí­teni olyankor, amidőn az idő kedvezőbb lesz annak tárgyalására. Megegyeztünk abban, hogy érintkezésben maradunk egymással e kérdés jövendő fejleményei tekintetében. A zsidókérdést illetőleg kiderült, hogy Mus­solini úgy érzi, ez az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg kü­lön és amelyet ennélfogva tényleg általános vonalakban kell kezelni.­­ Ami a Cseh-Szlovákiának nyújtandó szavatosságot illeti, Mussolini jelezte, elvben kész elfogadni azt az eszmét, hogy a cseh­szlovák határokat vétlen támadással szemben szavatolja, de úgy véli, hogy előbb három kérdést el kell intézni, úgymint: 1. Cseh-Szlovákiának magának belső alkot­mánya, 2. Cseh-Szlovákia semlegességének kinyilvá­nítása, 3. A határok megvonása a helyszínen. Ára 16 filér Felejthetetlen élmény volt a vatikáni látogatás Beszéde további során a zsidókérdésre tett célzás után Chamberlain a Vatikánban tett látogatással foglalkozott, hangsúlyozva, hogy felejthetetlen élmény volt mindkettőjük számára, h­ogy őszen­tsége ajkairól hallhat­tak az angol uralkodópár és az angol nép iránt érzett bámulat és szeretet kifejezé­sét. Nem lehet kételkedni annak a mélységes gondoskodásnak őszinteségében, amellyel Őszentsége szívén viseli azt a sok problémát, amely napjainkban Európa békéjét és az emberiség lelkiismeretét nyugtalanítja. — Mindkettőnket mélyen meghatott — mondotta Chamberlain — Őszentségének bá­torsága és mélységes emberi érzése. A külügyi vita Miután Chamberlain befejezte nyilatkoza­tát, az elnapolási indítvány során Attlee őr­nagy a munkáspárti ellenzék nevében meg­nyitotta a külügyi vitát.

Next