Ujság, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . . .................... 4.1 pengő Negyedévre ..................10.80 peng« Egész évre ..................................43.20 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap........................ 16 fillér Vasárnap .........................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével milylen nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSEG] ÉS KIADÓHIVATAL, VI . Aradi­ utca 8. TELEFON:­­1-207-57, 1-207 50, 1-207-55, 1-207­ 54 Budapest ,2. postafiók 282. FIÓK KI­ADÓHIVATAL KÖI. CSONK­ÖNYVTAN­ (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYÍR­ODA VII., Erzsébet-körut 43 szám (Royal-épület. Telefon: 222-405 és 422-986. Budapest, 1940 március 1. péntek * SZABADELVŰ NAPILAP * XVI. évfolyam, 49. szám HÓDOLATTAL ÜNNEPELTE A NEMZET HORTHY MIKLÓST A kormányzóvál­aszt­ás huszadik évfordulója Március elsején húsz esztendeje, hogy a ma­gyar nemzetgyűlés vitéz Nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává válasz­totta. Ez az évforduló ünnepe a magyar nép minden fiának s a nemzet szivében ott élt a vágy, hogy ezt a napot méltóan megünnepelje. A kormányzó azonban elhárított minden ün­neplést és igy óhajának eleget téve, csak egy­szerű, de lélekemelő összejöveteleik voltak, ahol a hazafias lelkesedés egész melegével, a hódolat és szeretet minden fellobbanásával emlékeztek meg Horthy Miklós országosának húszéves for­dulójáról. A magyar főváros már csütörtök délután zászlódíszbe öltözött. A királyi Várat, a Cita­dellát este kivilágították és fényárban ragyogott a Lánchíd is. Az ünnepi összejövetelek között a legkiemelkedőbb csütörtök délután fél hatkor kezdődött a Vigadóban, amelynek díszesen fel­lobogózott és kivilágított épületében a külön­böző társadalmi egyesületek díszruhás kiküldöt­­t ünnepség a Hiszekegy elmondásával kez­dődött, majd a Filharmóniai Társaság zenekara Dohnányi Ernő vezényletével Erkel Ferenc ün­­n­epi nyitányát adta elő. Azután Teleki Pál gróf miniszterelnök, az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke, mondotta el ünnepi beszédét. A miniszterelnök igy kezdte beszédét: — Mélységes hódolattal és tisztelettel, benső­séges szeretettel üdvözöljük Főméltóságú Kor­mányzó Urunkat annak a napnak előestéjén, amelyen húsz éve lesz, hogy a szegedi fővezért, a Magyar Nemzeti Hadsereg megteremtőjét az ország kormányzójává választottuk. — A magyar ember nem hajlong, de megbec­­süli a maga közül előbbrevalót; elfelejti mára a tegnapi parádé ujjongását, de akit egyszer szívébe zárt, kábelében csöndesen ünnepli azt holtig. A magyar ember becsüli azt, aki nagyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki tisztádévi és egyenes­­, akinek tehát a fegyverei is mindenkor tiszták. Ezért járulunk Főméltóságu Kormányzó Urunk elé, nem alattvalói, de fiúi hódolattal: a nemzetnek s e nagy magyar családnak a családfőre felte­kintő tiszteletével. Nem fellobbanó cifra lelke­sedést hoztunk, nem szalmalángot, — de a szi­vünkben égő szeretet öröktüzét. — Kormányzó Urunk minden díszes ünnep­lést, felvonulást, hangosságot elhárított magá­tól. Kormányzó Urunk óhaja atyai parancs szá­m­unkra! De kettőt nem tilthatott meg nekünk Azt, hogy ne imádkozzunk hálás szivvel templo­mainkban és otthonainkban Istenhez, aki őt nekünk adta. És azt sem tilthatta meg Kor­mányzó Urunk, hogy e nemzet fiai és leányai össze ne jöjjünk, mert vagyunk mind együtt lenni ezen az ünnepen! Együtt is vagyunk, fő­városban, városban, falun és tanyákon és egy­azon időben, egyazon szavakkal, egyazon nemzeti énekkel együtt fordulunk feléje valamennyien, mit,d. az egész ország. Ebben az ünnepségben nincsen semmi hi­vatalos. Nincs ide senki sem meghíva hivata­lától fogva, mindnyájan egy közös érzésben összeolvadó gyermekei vagyunk e hazának. Sem a miniszterelnök beszél, hanem a magyar társadalomnak egyik tagja, a Keresztény Nem­zeti Liga elnöke. ,,Néhány szót a magam nevében is...“ —■ Nem tudok szebb szavakat azoknál, ame­lyeket Kormányzó Urunk mondott I. Ferenc József királyról való megemlékezésében, akinek oldala mellett öt évet töltött mint szárnysegéd. Ha tehát szabad néhány szót a magam nevé­ben külön is szólanom, Kormányzó Urunknak ezekkel a tulajdon szavaival élve mondom: szeretettel teljes és ragaszkodó csodálattal hó­dolok neki én is, akinek a Gondviselés meg­adta, hogy együtt felesküdött minisztertársa és bajtársa lehettem Szegeden és kétszer lehettem oldala mellett első bizalmasa, miniszterelnöke. „A legnemesebb, a legjóságosabb, a leglovagia­­sabb ember, akivel valaha életemben találkoz­tam. Népeknek és embereknek egymással össze­ütköző érdekei számára csak az ő bölcsessége tudja a kiegyenlítést megtalálni. Ismeri az em­ber állottak sorfalat. A feljárattal szemben örök­zöld növényekkel díszítve a kormányzó élet­­nagyságú mellszobra ragyogott feh­ér fényben. A Vigadó nagytermét pompásan feldíszítet­ték. Az emelvény mögött nemzetiszinű zászlók közepette állt a kormányzó arcké­pe, kétoldalt két festmény és Horthy Miklós családi címere, valamint a vitézi címer. Az emelvényen zászló­­erdő meredt­ a mennyezet felé. Az ünnepségen a kormányzói család tagjai közül megjelent vitéz Nagybányai Horthy Mik­ósné, vitéz Horthy István miniszteri tanácsos menyasszonyával, Edelsheim-Gyulay Ilona grófnővel és ifj. Ká­rolyi Gyula gróf, a kormányzó veje. Az emel­vény közepén egyszerű fekete magyar ruhában foglalt helyet Teleki Pál gróf miniszterelnök, majd a kormány tagjai, a titkos tanácsosok, a földszinten pedig, amelyet zsúfoltságig megtöl­tött a közönség, a politikai, katonai, társadalmi és művészi élet kitűnőségei foglaltak helyet, bereket, le tudja mérni értéküket és éles szeme az összefüggések mélységébe lát.“ — Horthy Miklós beszédében I. Férif­z József személyében azokat a tulajdonságait emelte ki éppen, azokat érezte nagynak a bölcs öreg királyban, amelyek nagyok magának Horthy Miklósnak ■ lelkében és személyében is. — De miképen is bírta volna különben azt az országépítő munkát, amelynek húszesztendős évfordulóját ünnepeljük mostan? Hűséggel és engedelmes­séggel követjük őt tovább A miniszterelnök ezután elmondotta, miként érkezet Szegedre Horthy Miklós, miként vezette Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereget a Dunán­­túlra és miként vonult b­e Budapestre. A nem­zet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot bízta Horthy Miklósra, de a romtakarító csákányt és ásót is kezébe adta, az ekét is, a kalapácsot és a tollat, az ország újjáépítését. A magyar megtalálta benne azt a férfiút, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulaj­donságait látta, aki bizodalmat önthetett a nemzet szívébe, akit arra valónak ítélt, hogy a Feltámadás felé vezesse. Teleki Pál gróf idézett a Kormányzó húsz év előtti szózatából, hang­súlyozva, hogy a Kormányzó csodálatosan rövid alatt vezette a nemzetet oda, ahol ma vagyunk. A Kormányzó Úr akkor kijelentette: „A keresz­tény világnézet erkölcsi felsőbbségével igyek­szünk a romokon uj életet teremteni“. — És mi mindnyájan — folytatta Teleki Pál gróf — e hazának magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor ígértük és hit­tünk Benne és felesküdtünk, hogy követjük őt, 20 éves országlására visszatekintve, boldog és hálás szívvel nyitjuk meg szent eskübeszédün­ket. És velünk esküszik a 20 esztendő folya­mán felserdült magyarság és velünk esküszik az általa visszacsatolt országrészek népe is lel­kesen. Mi mindnyájan nemcsak hiszünk immár, de látunk is. Bizonyosságot látunk Kormányzó Urunknak a nemzet gondos atyjává és a mai Európa tekintélyévé nőtt kimagasló egyéniségé­ben, országosának nehéz időket állt és álló stabilitásában. Köszönjük Néki Ígéretének be­teljesítését és egy emberként Ígérjük valameny­­niyen, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelemmel és engedelmességgel követjük őt tovább.­­ Hozzátette még a Kormányzó Úr akkor, hogy „Bosszú és gyűlölet helyett a kiengeszte­­lődést és megértést keressük a ku­l- és belpoli­tikában egyaránt“. Horthy Miklós az ezeréves alkotmány szellemében kormányoz­ ­ Ezek nemcsak szavai voltak Néki, hanem legbensőbb meggyőződése, mint ahogy mást nem is mondott Horthy Miklós soha. Elszántan követett politikájának egyenességét és igazsá­gát felismerte lassanként az egész világ. Ennek köszönjük Kormányzó Urunk személyén keresz­tül azt a megbecsülést ,amelyben országának és népének ma a külföldön része van.­­ A nemzethez intézett szózatát így fejezte be a Kormányzó Úr: „Egy ezeréves nemzet er­kölcsi tőkéjével, a magyar föld őserejével és a magyar nép lelkének keresztény hitével bátran nézünk szembe a jövendővel“. Ezt pedig ne fe­ledjük sem mi, ma élő nemzedék, sem senki más a világon ! Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biz­tonságával kormányoz, az 1000 éves alkotmány szellemében, mely nem hetükben, hanem a nem­zetnek és az ezeréves nemzetet egyéniségében visszatükröző kormányzónak lelkében él. Ve­zeti a nemzetet nemcsak azzal a jogkörrel, ame­lyet a betű, de azzal a jogkörrel, amelyet a nemzet kimeríthetetlen bizodalma Öreá­ruház és Nála a legjo­bb kéziben tud. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Magyar legyen a kéz: ez annyit jelent, hogy al­kotmányos legyen. Az alkotmányosságot pedig nem törvények paragrafusai teszik nálunk, ha­nem e büszke nemzetnek öntudata, történelmi és jogi érzése. Királyaink és kormányzóink or­száglásában pedig az, hogy magyar, mindenkor egyben azt is jelentette számunkra, hogy szent­­istváni, a magyar mellett Magyarország összes népeit atyai gondossággal összefogó koronája által még mindég uralkodó Szent István kirá­lyunk Istenben való alázata szerint pátriárkális és nem imperialista. „Isten óvja és tartsa meg!“ — Minden nép akkor, azáltal is addig érté­kes, amig is amikor saját életformáját éli. Nem mások jótulajdonságait próbálja utánozni, ha­nem a saját jótulajdonságait fejleszti, a maga kebelében kialakult erkölcs szerint él és attól el nem tántorodik. — A magyarnak lehetnek hibái — mindenki­nek vannak --, de nyíltak vagyunk és becsüle­tesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jólétünknél. És soha­sem voltunk alattomosok, sohasem voltunk szó­­szegők. — Becsületünk őrzője és hordozója a mi Kormányzó Urunk. A tisztességnek néha mere­dek, néha lassú, de mindenkor egyenes utján jár velünk. Ezen az egyedül igaz és magyar lel­künk szerint való után gyarapította és gyara­pítja a nemzetet önérzetében és külső megbecsü­lésben egyaránt. — Külföldön mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országának, de Európának is gondvi­­selésszerű férfiúját, mint leglovagiasabb férfiút emlegetik és tisztelik. Hogy nekünk magunknak mit jelent, ezt nem kell hangos szájjal elmon­danom: érzi azt csendesen mindannyiunk szive. — Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal­­ tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte. És az­zal a fohásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! A lelkes él­jenzéssel és tapssal fogadott beszéd után , Budai Dalárda Ádám Jenő vezénylésével előadta Liszt Ferenc Magyar ünnepi dal ciran­ művét, Kiss Ferenc pedig vitéz Somogyváry Gyula Tavasznép az őszben című versét szavalta el. A lelkes, hódoló ünnepség a Szózat elének­­lésével ért véget. Teleki Pál gróf ünnepi beszéde Csütörtökön délben a magyar országgyűlés felsőháza ünnepi ülést tartott s a képviselőház­ihoz hasonlóan hódolt Horthy Miklós emberi és államférfiai nagysága előtt s letárgyalta a kor­mányzó húszéves országlásának megörökítésé­ről szóló javaslatot. Az ülésen a felsőház tagjai csaknem teljes számban megjelentek. A bár­sonyszékekben fekete magyar ruhában, illetve katonai díszben a kormány tagjai, József, Jó­zsef Ferenc és Albrecht királyi hercegek és Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás foglal­tak helyet. Az elnök beszéde Széchenyi Bertalan gróf elnök nyitotta meg az ülést és az elnöki székből beszédet mondott, amelyet a felsőhöz tagjai állva hallgattak végig. — Ezen az évfordulón — mondotta — min­den igaz magyar mélységes hálával és elisme­réssel, bensőséges hódolattal és tisztelettel for­dul Magyarország kormányzója felé.­­ Az, hogy ezeréves államnak romjaiból újjá­épült és nemzeti életünk ismét az erkölcs, a jog és tekintélytisztelet alapján áll, az, hogy szel­lemi és anyagi téren egyaránt annyit fejlőd­tünk, erőnk és vele együtt nemzeti tekintélyünk fokozatosan nő, az, hogy országunk területben és népességben egyaránt gyarapodott és törté­nelmi hivatása teljesítésére felkészülten vár, mind az Ő nevéhez fűződik, legelsősorban Neki köszönhető. — Ezen az évfordulón sziveinket mélységes hála tölti el a Gondviselés iránt, hogy őt ne­künk adta, megtartotta, küzdelmes munkáját megjutalmazta. A felsőház lelkes éljenzéssel és tapssal fo­gadta az elnök szavait. Herczeg Ferenc ünnepi felszólalása Utána Herczeg Ferenc, a javaslat előadója méltatta a kormányzó érdemeit. — Midőn a nemzetgyűlés húsz évvel ezelőtt államfővé avatta vitéz Nagybányai Horthy Miklóst — mondotta a többi között —, sok be­csületes, de kishitű magyar lélekben felmerült a tragikus kérdés: az adott viszonyok között a rendelkezésre álló eszközökkel fenntartható-e egyáltalában a független magyar államiság. Mert a világháború győztes hatalmai rendszeresen felrobbantottak minden alapkövet, amelyen a magyar állam épülete ősidők óta nyugodott. — Az volt a kérdés, lehet-e a szomorú tör­melékekből kisebb és szerényebb új otthont te­remteni. A sors felvetette a kérdést és Szent István népe megadta rá a választ. Megadta tet­tekkel. Lehet új állami életet kezdeni, a csodá­latos regeneráló-képességű magyar néppel egy­általában sok mindent el lehet érni, ha bölcs és erős kéz vezeti. — Mindannyian tanúi voltunk, hogy egy vi­gasztalan rommező hogyan változik át európai állammá. — Midőn ez ünnepi alkalommal kegyeletes szemmel egy utópillantást vetünk a múltba, a munka, a szenvedések, küzdelmek és sikerek fényével ragyogó múltba, meg kell hajolnunk a szellem előtt, amely a nemzetet nehéz és di­csőséges útján irányította. E sírjából feltámadt, új életre kelt, megifjodott magyar nemzet szel­leme vitéz Nagybányai Horthy Miklós urban találja meg a legtökéletesebb megszemélyesítőjét. — A nép megérthette, hogy vezérének agyá­ban és szivében él legforróbb életet a magyar hit, a magyar élniakarás és a jobb jövőbe ve­tett bizalom. A nép tudja, hogy míg Horthy Miklós áll az élén, addig a magyarság sorsa csak olyan lehet, amely egy nemes, férfias, ősi néphez méltó. A kormányzó úr pedig tudja, hogy ebben az országban mindenki, aki a ma­gyarság mellett van, Horthy Miklós mellett áll. A kormányzó úr annyira magyar, hogy aki meg­hódol előtte, az egyszersmind fejet hajt a ma­gyarság legjobb tulajdonságai előtt. Herczeg Ferenc beszédét sűrűn szakította félbe a taps, majd a végén zajos éljenzés hang­zott fel. A felsőház tagjai ezután a javaslatot általánosságban és részjeleiben is egyhangú lel­kesedéssel elfogadták. • ' • \ g i. ' 1 , * : * ' Horthy Miklós ünnepl­ése a felsőh­ázban A H­áz részlegeiben is elfogadja a kormányzó jubileumáról szóló javaslatát A képviselőház csütörtöki ülését tíz órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Be­mutatta a XII. Pius pápa koronázásának év­fordulóján tartandó ünnepi szentmisére szóló meghívót, majd a Ház egyhangú lelkesedéssel részleteiben is megszavazta a kormányzó húsz­éves országlásának megörökítéséről szóló javas­latot. Az elnök indítványára kimondta a Ház, hogy legközelebbi ülését március 5 én, kedden délelőtt tíz órakor tartja, napirenden a katonai bűnvádi perrendtartás egyik szakaszának módo­­sításáról szóló javaslattal, zárszámadási, vala­­mint mentelmi jelentésekkel. Ára 16 fillér

Next