Ukrajnai Magyar Krónika, 2008 (225-226. szám)
2008-06-18 / 1. (225). szám
(225). szám 2008. június 18., szerda Közéleti lap www.kronika.bereg.net.ua VESZÉLYBEN A MAGYAR OKTATÁS UKRAJNÁBAN Mint ahogy arról vidékünk sajtóorgánumai beszámoltak, 2008. május 26-án az oktatási miniszter 461-es számú rendeletével jóváhagyta az ukrán nyelv oktatásának javításáról szóló programot. A program szerint a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvét fokozatosan ukrán nyelvre kell cserélni. A célt egyes tantárgyak ukrán nyelven történő vagy kétnyelvű oktatásával, az ukrán nyelvórák számának más tantárgyak rovására történő megnövelésével akarják elérni. Természetesen a rendelet nagy felháborodást keltett Kárpátalja magyarságának körében. Az UMDSZ Országos Elnöksége többek között nyilatkozatot adott ki Ukrajna Oktatási Minisztériuma kisebbségellenes intézkedéseivel kapcsolatban, illetve Ukrajna és Magyarország illetékeseihez fordult az ügyben. A Kárpátaljai Magyar Iskolaigazgatók Fóruma is folyamodvánnyal fordult Ukrajna közjogi méltóságaihoz és az Oktatásügyi Minisztériumhoz. Kocsis Mária: „Szeptember elsején kevés iskola fogja megkezdeni az oktatást ilyen feltételek mellett. Azt hiszem, a KAMOT Jótékonysági Alapítványt vidékünkön ma már senkinek nem kell bemutatnom. Az 5 évvel ezelőtt létrehozott szervezet irányítja ugyanis a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatás lebonyolítását és kifizetését Kárpátalján. Az alapítvány elnöke Kocsis Mária. Vele beszélgettünk. — Évekre visszamenőleg azt figyelhettük meg, hogy a pályázók száma 15 ezer körül mozgott, ami közel 20 ezer tanulót jelentett. Az idei évben azonban — sajnos — csökkent a pályázók száma, ami részben azzal magyarázható, hogy kevesebb lett a diáklétszám. Ennek egyik fő oka abban keresendő, hogy a rendszerváltást követő időszakban kevesebb gyerek született Kárpátalján, a másik pedig, hogy az utóbbi időszakban mind több szülő dönt úgy, hogy ukrán tannyelvű iskolába íratja gyermekét. Sajnos, még az oktatási-nevelési támogatás sem tudja arra ösztönözni őket, hogy elálljanak ettől az elhatározásuktól. Viszont örvendetes dolog, hogy emelkedik a hallgatói pályázatok száma. Ebben nagy szerepet játszik, hogy egyre több magyar diák nyer felvételt az Ungvári Nemzeti Egyetemre és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára. — De a támogatások kifizetése mellett — tudtommal— más projektekkel is foglalkoznak... — Valóban. Foglalkozunk sok más oktatási kérdéssel is. Nagy figyelmet fordítunk az oktatási intézmények műszaki eszközökkel való ellátására és a tanintézmények állagának megőrzésére. Itt említhetem meg, hogy tavaly három óvoda felújításában is részt vettünk. Ezek közül az egyik az izsnyétei, ahol teljes rekonstrukciót kellett megvalósítani. A másik a gáti gyermekintézmény, ahol a nyári pavilon elkészítéséből vettük ki a részünket. Ezenkívül a Beregszászi járás szinte valamennyi óvodája az igényeknek megfelelően műszaki cikkeket, játékokat, evőeszközöket kapott. A Szülőföld Alaptól nyert pályázatunkból pedig lepadlóztattunk három tantermet a Hetveni Általános Iskolában, és felújíttattuk a Papi Általános Iskola fűtési rendszerét. A tanintézmények fejlesztése, korszerűsítése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a nyári üdültetésre is. Minden évben van KAMOT-tábor. Kezdetben azt csak a jótékonysági alapítvány szervezte, a múlt évtől azonban egybekapcsoltuk a jurtatáborral. Évente száz gyerek üdülhet itt s pihenheti ki a tanév fáradalmait. — Mint gyakorló pedagógus és igazgatóhelyettes mi a véleménye az oktatási miniszter legutóbbi, a kisebbségeket súlytó rendeletéről? — Elolvasása sokkolóan hatott rám. Nem tartom célszerűnek, sőt kivitelezhetőnek sem — mert szerintem azt senki nem akarja —, hogy három év alatt teljesen áttérjünk a tantárgyak ukrán nyelvű oktatására. 2011-től ugyanis csak a kisebbségek nyelvét, így esetünkben a magyar nyelvet és irodalmat taníthatnánk anyanyelven, már ha azt is egyáltalán megengedik. (Folytatását lásd a 2. oldalon.) Megszűnhetnek a magyar iskolák A magyar oktatás helyett kétnyelvű tanítás? Az ukrán közoktatási miniszter legutóbbi, a magyar iskolákat hátrányosan érintő rendelete, az emelt szintű érettségi tapasztalatainak összegzése képezte a fő témáját a június 14-én a Beregszászi Művészeti Iskolában tartott Kárpátaljai Magyar Iskolaigazgatók Fóruma soros ülésének. A tanácskozás munkájában többek között részt vett Zubánics László, az UMDSZ OT és a KMOA elnöke, Medvigy István megyei képviselő, dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Herczog György, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője, Braun László, a megyei oktatási főosztály vezetőjének helyettese, Lengyel László, a Beregszászi Járási Oktatási Osztály vezetője. A tanácskozás résztvevőit Árpa Péter, a Kárpátaljai Magyar Iskolaigazgatók Fórumának elnöke, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola igazgatója köszöntötte. — Fogyóban van a magyar iskolák tanulóinak létszáma. Ez mindannyiunkat fájdalmasan érint, és a mi dolgunk az, hogy tegyünk ellene valamit — indokolta meg a találkozó célját Árpa Péter. Az emelt szintű érettségi problémakörét Ambrus Pál, a Técsői Magyar Református Líceum igazgatója világította meg. A független tesztelésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy azokkal legalább 250, az emelt szintű érettségire jelentkezett magyar diák alól húzták ki a talajt, lehetetlenné téve számukra az idei ukrajnai továbbtanulást. Az ukrán nyelv és irodalom vizsga mellett maradva Ambrus Pál elmondta, hogy azon estek ki a legtöbben a magyar gyerekek közül, hiszen azt csak az a diák tudta megfelelő — és nem elégséges, mint ahogy a magyar érettségizőknek sikerült — pontszámot elérve leadni, aki anyanyelvi szinten ismeri az ukránt. Erről pedig igen kevés magyar gyerek esetében beszélhetünk. A többi tantárgy tesztfeladatait elemezve a szónok kihangsúlyozta, hogy azok kérdései sem minden esetben feleltek meg a magyar iskolák tanmenetének, s számos olyan kérdés is szerepelt a teszteken, amelyekre a válasz nem lelhető fel a magyarra lefordított tankönyvekben. A kiutat Ambrus Pál abban látja: forduljanak felhívással Ukrajna elnökéhez és miniszterelnökéhez, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az Alkotmány és egyéb jogi dokumentumok betartására, melyek minden kisebbségnek garantálják az anyanyelv használatát. A magyar közjogi méltóságokat is fel kell kérni arra, hogy járjanak közben az ügyben. Emellett a magyarságszervezeteknek és az egyházaknak is össze kell fogniuk a közös fellépés érdekében, s akár Kijevig is el kell menniük igazukért, jogaik betarttatásáért. (Folytatását lásd a 2. oldalon.) Az UMDSZ Országos Elnökségének Nyilatkozata Ukrajna Oktatási Minisztériuma kisebbségellenes intézkedéseivel kapcsolatban Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége aggodalommal figyeli az ukrajnai oktatásban végbemenő legutóbbi fejleményeket. Különösen felháborítónak tartja az oktatási tárca vezetőjének 2008. május 26- án kelt 461. számú rendeletét. E dokumentum olyan kitételeket tartalmaz, amelyek nyíltan kisebbségellenesek, a kisebbségi, így a magyar oktatási rendszer elsorvadásához vezetnek, fenyegetve ezáltal közösségünk fennmaradását. A „reformnak” álcázott intézkedések ellentétesek Ukrajna alaptörvényével, több hatályos jogszabállyal, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, illetve számos nemzetközi dokumentum előírásaival. Ezen intézkedések összeegyeztethetetlenek Ukrajna meghirdetett európai irányvonalával, aláássák az ország nemzetközi tekintélyét. Az UMDSZ az ügyben Ukrajna és Magyarország vezetőihez, nemzetközi szervezetekhez, testületekhez és fórumokhoz fordul, tiltakozó akciókat szervez, aláírásgyűjtést indít. Felkér minden, az ukrajnai magyar közösség megmaradásának ügye iránt elkötelezett honfitársunkat, érdekvédelmi és szakmai szervezetet, nyíltan csatlakozzon ezekhez az akciókhoz, ítélje el a magyarellenes, kisebbségellenes intézkedéseket! Felszólítjuk a másik magyarságszervezet vezetését, vesse latba tekintélyét szövetségesük, a Nasa Ukrajina által delegált oktatási miniszternél a kisebbségellenes rendelet visszavonása érdekében. Beregszász, 2008. június 5. : Ukrajna és Magyarország vezetőinek segítségét kérte az anyanyelvű oktatás védelmében az UMDSZ Gajdos István, az UMDSZ elnöke az országos szövetség elnökségének megbízásából levéllel fordult a két ország legfőbb közjogi méltóságaihoz, illetékeseihez az anyanyelvű oktatást fenyegető veszély miatt. „Ukrajna függetlenné válásának 17. évfordulója küszöbén olyan tervek váltak ismertté, amelyek hatalmas, s talán végzetes csapást mérhetnek a kárpátaljai magyar iskolarendszerre. Olyan, nyíltan kisebbségellenes intézkedéseket helyeztek kilátásba, amelyeket még a sokat szidott szovjet érában sem mertek megtenni. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma 461. sz., 2008. május 26-án kelt rendeletében ugyan azt deklarálja, hogy jó célokat követ: javítani kívánja az ukrán nyelv oktatását a nemzetiségi iskolákban. „ Csakhogy az azok eléréséhez választott módszerek teljességgel elfogadhatatlanok”—áll a levélben. Az országos szövetség vezetése szóvá teszi, hogy „a legnagyobb fenyegetést az jelenti számunkra, hogy a dokumentumban szereplő ágazati program valóra váltása esetén fennáll a teljes nemzetiségi, így a magyar nyelvű oktatás elsorvadásának, megszűnésének veszélye. Elfogadhatatlan , az a kitétel, hogy az ukrán órák számát a nemzeti önismeretet biztosító, fejlesztő diszciplínák rovására növeljék. Ez elllentmond az ide vonatkozó törvényeknek és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Aggodalomra ad okot az ukrán nyelvnek a nemzetiségi iskolák tanmenetében történő fokozott használata. Amennyiben az ukrán kerül túlsúlyba a nemzetiségi nyelv helyett a tanmenet során, ez megkérdőjelezi e tanintézmények nemzetiségi státuszát, egyszerű ukrán tannyelvű iskolákká változtatva ezeket. Ez önmagában is „ ellentétes a nemzetiségek jogait rögzítő hivatalos dokumen- t tumok szellemével”. A levélben szerzői felhívják az illetékesek figyelmét arra, hogy a rendelet végrehajtása esetén megsértik a nemzeti kisebbségek nemzetközi szerződésekben garantált jogait, így az oktatáshoz való jogait is. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a tervezet összeállításakor nem egyeztettek a nemzeetiségek társadalmi és szakmai szervezeteivel, így az országos szövetséggel sem.