Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-04 / 18. szám

XXII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1884 vasárnap, május 4. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pallactek Miksa könyvnyomdája. Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. VEGYESTARTALMÚ HETILAP, Ungfmegye hivatalos közlönye, 18. SZIM. Előfizetési feltételek: Egy évre...................4 frt -Félévre........................2 „­­• Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám­ ára 10 krajezár. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ung­vár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Érettségi vizsgálati utasítás.*) 1883. évi XXI. t. e. 22 §-a alapján kiadta a vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter (1884. 10288. sz. a.) 1. §. Azon tanulók, kik valamely középiskola egész tanfolyamát elvégezték és a nyolcadik osz­tályról valamely nyilvános középiskolától lega­lább elégséges eredményű bizonyitványt mutatnak fel érettségi vizsgálatot tehetnek. . A tanuló rendesen csak azon középiskolában teheti le az érettségi vizsgálatot, melyben a nyol­cadik­ osztályt végezte, illetőleg a melynél a nyol­cadik osztályból vizsgálatot tett (1883. XXX. t. c- 2­5. §•) 2. §. Az érettségi vizsgálat célja : kipuhatol­ni, váljon a vizsgálatra jelentkező tanuló bir-e az általános műveltség és tárgyismeret azon mérté­kével, mely tőle a középiskolai tanterv szerint megkövetelhető ? s igy az értelmi fejlettség oly fokán áll-e, minő a főiskolai tanulmányokra szük­séges ? . 3. §. Az érettségi vizsgálatokat minden nyolc osztályú nyilvános középiskola tanári testülete tartja. (1883. XXX. t. c. 23. §.) Az érettségi vizsgálat tárgyait képező szak­­tudományoknak nyolcadik osztálybeli tanárai az intézeti igazgatóval együtt, a tankerületi főigaz­gatónak, vagy helyettesének elnöklete alatt vizs­gáló bizottságot képeznek. A felekezeti intézetek vizsgáló bizottságának elnöke az illetékes főható­­ság által kirendelt férfiú, tagjai pedig az illető tanárokon kívül, a törvény 23. és 24-ik §§-aiban megszabott jogkörrel, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiküldött kormány­képviselő, va­­mint a törvény 23. §-a által megengedett bizott­sági tagok is. E vizsgáló bizottság teljesíti az egész vizsgálatot s a felekezeti intézetekhez kine­vezett kormányképviselőn kívül aláírja a bizo­nyítványokat, valamint a vizsgálatnak felterjesz­tendő egyéb ügyiratait, melyek közül a jegyző­könyvet a kormányképviselő is aláírja. 4. § A rendes érettségi vizsgálatra való je­lentkezés minden tanévben az intézeti igazgatónál ápril­ió 15-ig történik. A jelentkezés alkalmával minden tanuló köteles születési bizonyítványát, valamint középiskolai tanulmányairól netalán más iskoláktól nyert bizonyítványait felmutatni. A vizsgálatra jelentkezés után az igazgató a nyolcadik osztály tanáraival értekezletet tart, azon célból, hogy a kétes előmenetelű tanulóknak az érettségi vizsgálattól való visszalépést javasolja. Az ily javaslatot az illető tanulók szüleivel, vagy azok helyettesével az igazgató mindenkor közölni tartozik. Az értekezlet azonban a vizsgálattól senkit el nem tilthat.­­ Az önként visszalépő ta­nuló egy év előtt csak miniszteri engedél­lyel te­het érettségi vizsgálatot. Az értekezlet megálla­pítja az írásbeli vizsgálatok idejét. 5. § A rendes érettségi vizsgálatok a tan­év végén, és­pedig az írásbeliek május hó máso­dik felében, a szóbeliek június havában tartatnak az illető nyilvános középiskolában. Ismétlő- és ja­vító-, illetőleg betegség miatti mulasztás esetén pótló érettségi vizsgálatok csak minden év szep­­tember és december hónapjaiban tarthatók a tan­­kerületi főigazgató, illetőleg a hitfelekezeti főha­tóság által meghatározott napon és általuk kije­lölt intézetnél. E rendkívüli időben tartandó érettségi vizs­gálatok az egy tankerülethez, illetőleg egy egy­házi főhatóság alá tartozó összes intézetek tanu­*) FA gymnáziumi ifjúságu­nk és a szülök érdekében idősze­rűnek véljük közölni ez utasítást. Jóira nézve egy helyre és egy napra tűzendők ki és ez a miniszerhez kellő időben előre bejelen­tendő a végből, hogy a felekezeti iskolák ily érett­­ségi vizsgálataira a kormány­ képviselőt kirendel­hesse. Ezen rendkívüli érettségi vizsgálatok is ugyanazon elnöklet alatt tartandók, mint a ren­desek. 6. §. Az érettségi vizsgálat két részből áll, u. m. a) írásbeli, b) szóbeli vizsgáltokból. Sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgálatok egy tárgyából sem menthető fel senki. 7. §. Az írásbeli vizsgálatokon a gymnáziu­­moknál öt dolgozat készítendő, u. m. a) Értekezés magyar nyelven a középiskolai tananyag köréből vett valamely tárgyról, oly célból, hogy a tanu­lónak alapos nyelvtani ismeretei, helyes gondol­kodása és gondolatainak írásban való szabatos ki­fejezése megítélhetők legyenek. Nem magyar tannyelvű gymnáziumokon az iskola tannyelvén is készítendő írásbeli dolgozat. b) Fordítás magyarból németre, c) Fordítás magyarból latinra, d) Valamely, az iskolában tár­gyalt görög íróból egy nem olvasott részlet for­dítása görögből magyarra, e) Oly algebrai és geo­metriai feladatok megfejtése, melyekből a tanu­lónak a számolásban való biztossága is kiderüljön. Az írásbeli dolgozatok feladatainak megálla­­píthatása végett az igazgató a vizsgáló szaktaná­roktól megfelelő feladványokat kér és pedig a magyar nyelvi dolgozatra hat feladványt, tekin­tettel a különböző tudományszakokra, a többi nyelvi dolgozatokra hármat-hármat fordításul. A feladványokat az igazgató a vizsgálatra jelentke­zők névsorával együtt május hó i­sejéig a tanke­rületi főigazgatónak vagy helyettesének — a fe­lekezeti intézetektől a főhatóság által kirendelt vizsgáló bizottsági elnöknek — felküldi, ki a ma­gyar nyelvi értekezésre a tanuló szabad választá­sa szerinti kidolgozás végett három különböző tu­domány köréből vett feladványt, a többi nyelvi­ekből, egy-egy feladványt a fordításra, reálisko­lánál németből egyet a szabad dolgozatra, mathe­­matikából egy algebrai s egy geometriai felad­ványt fog megjelölni. Azonban ha a feladványo­kat nem helyeselné, azokat módosíthatja, vagy újakat tűz ki, azután minden tárgy feladványait külön borítékba zárva pecsét alatt május hó 10-ig az igazgatóságnak visszaküldeni; egyszersmind a szóbeli vizsgálatok idejét is kitűzi. 8. §. Az írásbeli vizsgálatok a gimnáziumon öt egymásután következő nap délelőttjén tartat­nak. Minden dolgozatra megszakítás nélkül öt órai idő engedtetik, melynek elteltével dolgozatát min­denki beadni tartozik, még ha befejezetlen volna is. (Szövegdiktálás esetén az erre fordított idő nem számíttatik be.) Az írásbeli vizsgálatokon a nyelvekből az illető szótár, mathematikai vizsgálaton a logarith­­mustáblák használata meg­ van engedve. Semmi­féle más segédeszközt az írásbeli vizsgálaton hasz­nálni nem szabad. 9. §. Egy teremben egyszerre 15 tanúlénál több nem tehet írásbeli vizsgálatot. A­hol a vizsgálatra jelentkezők száma a­z 5-öt meghaladja, az igazgató gondoskodni fog a vizs­­gálandóknak­ külön termekben elhelyezéséről. 10. §. Az írásbeli vizsgálatok napjain az igaz­gató a vizsgáló tanárokkal megjelen a dolgozó teremben, felbontja az azon napra kitűzött dolgo­zat feladványát rejtő levelet s a szaktanár által felolvastatja a kidolgozásra megjelölt feladványt , melyet minden tanuló önmagának leir. Ezutá­n a más teremben dolgozók felügyelet alatt átvonul­­nak kijelölt termekbe. Minden teremben egy őr­ködő tanár marad, ki a történtekről pontos jegy­zőkönyvet vezet. Ezen jegyzőkönyvbe beiktatandó az írásbeli vizsgálat ideje, feladványa, a teremben dolgozó tanulók névsora, a dolgozat beadásának ideje s a figyelembe vételt érdemlő egyéb észrevételek, va­lamint az őrködő tanárok névsora felváltásuk sor­rendjében. 11. §. A vizsgálatokon őrködő tanár óráról­­órára történő felváltásáról az igazgató gondosko­dik, ki a névsort előlegesen megállapítja és kifüg­geszti. (Folyt. köv ) A csendőrség igénybevételénél kö­vetendő eljárás tárgyában a belügyminiszter körrendele­tet intézett a törvényhatóságokhoz. A községi elöljáró­ságoknál nem ritka, hogy a megkereséseket nem egy­e­nesen a csendőrparancsnokságokhoz intézik, hanem a szolgabíró és alispán utján jut a megkeresés a csendőri parancsnoksághoz; ez jövőre mellőzendő s a direkt érintkezési eljárás követendő. Másrészt pedig oly ese­tek is vannak, hogy rendőri szolgálatokra oly községek, melyek saját rendőrséggel bírnak, mégis a csendőrsé­­get használják, mely inkorrektség is meg­züntetendő. Egy barátságos értekezdet. el Ilyen értekezletre aztán ki volna, a k nem menne, és kivált ha elgondolja az e'DÉjr'’ hogy a meghívó sorai között oly tág érte­nek nyilik tér, a melyen ki-ki óvatosan rettege‘ tett vágyának kielégítését hiszi megtarTM*' ® mert kérem, az értekezletek olyan­­‘‘mészetüek, hogy azokon beszélni is kell és pecÉ Sü^at> kü­­lönösen ha az ember egyéni néze^m­e^ ^ a­r­t­s­á­g­o­s pártolókat kíván hóditTM ■ akkor bizony ékesszólását nemcsak immel-annaÉ hanem kellő gesztikulációval is kell kísér1­ va^on koznék-e valaki azon, ha­­l yenkor a ki ára­t orgánumok a lelkesedés rnden öszpontositott a­talma dacára oly nemi­ érzésre is vetemedne­k melyből a szomjúság (tiposisát minden kétséged kizárólag meglehet á:aPÍtahh Azonban a barátságos értekezletnek tárgyai megvitató hozzá méltó komolysággal kelletvén szem­­ett tartani, nem tartja elvével összeegyeztetn­,­ének, hogy bárki is­­ még us­ticust sem vi ki, ily vágyak lehűtésére enged­je magát r«gadtatni- ha esetleg a pince és csap­iáros oly­­ sábitó közelségben esnek is a barát­­ságos ér­kezlet terméhez, mint ez p. o. Kapóson történh ötnek. Kezdetét­­ veszi a barátságos kezet, s a­ki ezt összehívta, illő dolog, hogy érte, az elnöki székbe is helyeztessék, hogy pedig a for­m­a is kifogástalan legyen, az elnök mellé egy toll, tenta­ és papiros nélküli jegyző is választa­­tik az összesen 26 számot­tevő tisztelt polgártárs­ból. A felséges nép egy szál falusi polgármester képében van képviselve. (Ne tessék rész néven venni a titulázásnak e szerény hatványozását, mert egy cseppet sem csorbítottam meg az arányt akkor, a­midőn a nagyságos cím feltünőleg me­részen és pazarul osztogattatik lépten nyomon.) A megnyitó elnöki beszéd eléggé loyális. Nincs egyébb kívánni valója, csupán annyi, hogy a kerület képviselő nélkül árván ne maradjon s mivel rendkívüli nehézségekkel jár mai nap képviselőt fogni, tehát idejében kíván gondos­kodni annak beszerzéséről. De hát a magyar em-

Next