Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1884-05-04 / 18. szám
XXII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1884 vasárnap, május 4. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pallactek Miksa könyvnyomdája. Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. VEGYESTARTALMÚ HETILAP, Ungfmegye hivatalos közlönye, 18. SZIM. Előfizetési feltételek: Egy évre...................4 frt -Félévre........................2 „• Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Érettségi vizsgálati utasítás.*) 1883. évi XXI. t. e. 22 §-a alapján kiadta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter (1884. 10288. sz. a.) 1. §. Azon tanulók, kik valamely középiskola egész tanfolyamát elvégezték és a nyolcadik osztályról valamely nyilvános középiskolától legalább elégséges eredményű bizonyitványt mutatnak fel érettségi vizsgálatot tehetnek. . A tanuló rendesen csak azon középiskolában teheti le az érettségi vizsgálatot, melyben a nyolcadik osztályt végezte, illetőleg a melynél a nyolcadik osztályból vizsgálatot tett (1883. XXX. t. c- 25. §•) 2. §. Az érettségi vizsgálat célja : kipuhatolni, váljon a vizsgálatra jelentkező tanuló bir-e az általános műveltség és tárgyismeret azon mértékével, mely tőle a középiskolai tanterv szerint megkövetelhető ? s igy az értelmi fejlettség oly fokán áll-e, minő a főiskolai tanulmányokra szükséges ? . 3. §. Az érettségi vizsgálatokat minden nyolc osztályú nyilvános középiskola tanári testülete tartja. (1883. XXX. t. c. 23. §.) Az érettségi vizsgálat tárgyait képező szaktudományoknak nyolcadik osztálybeli tanárai az intézeti igazgatóval együtt, a tankerületi főigazgatónak, vagy helyettesének elnöklete alatt vizsgáló bizottságot képeznek. A felekezeti intézetek vizsgáló bizottságának elnöke az illetékes főhatóság által kirendelt férfiú, tagjai pedig az illető tanárokon kívül, a törvény 23. és 24-ik §§-aiban megszabott jogkörrel, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiküldött kormányképviselő, vamint a törvény 23. §-a által megengedett bizottsági tagok is. E vizsgáló bizottság teljesíti az egész vizsgálatot s a felekezeti intézetekhez kinevezett kormányképviselőn kívül aláírja a bizonyítványokat, valamint a vizsgálatnak felterjesztendő egyéb ügyiratait, melyek közül a jegyzőkönyvet a kormányképviselő is aláírja. 4. § A rendes érettségi vizsgálatra való jelentkezés minden tanévben az intézeti igazgatónál áprilió 15-ig történik. A jelentkezés alkalmával minden tanuló köteles születési bizonyítványát, valamint középiskolai tanulmányairól netalán más iskoláktól nyert bizonyítványait felmutatni. A vizsgálatra jelentkezés után az igazgató a nyolcadik osztály tanáraival értekezletet tart, azon célból, hogy a kétes előmenetelű tanulóknak az érettségi vizsgálattól való visszalépést javasolja. Az ily javaslatot az illető tanulók szüleivel, vagy azok helyettesével az igazgató mindenkor közölni tartozik. Az értekezlet azonban a vizsgálattól senkit el nem tilthat. Az önként visszalépő tanuló egy év előtt csak miniszteri engedéllyel tehet érettségi vizsgálatot. Az értekezlet megállapítja az írásbeli vizsgálatok idejét. 5. § A rendes érettségi vizsgálatok a tanév végén, éspedig az írásbeliek május hó második felében, a szóbeliek június havában tartatnak az illető nyilvános középiskolában. Ismétlő- és javító-, illetőleg betegség miatti mulasztás esetén pótló érettségi vizsgálatok csak minden év szeptember és december hónapjaiban tarthatók a tankerületi főigazgató, illetőleg a hitfelekezeti főhatóság által meghatározott napon és általuk kijelölt intézetnél. E rendkívüli időben tartandó érettségi vizsgálatok az egy tankerülethez, illetőleg egy egyházi főhatóság alá tartozó összes intézetek tanu*) FA gymnáziumi ifjúságunk és a szülök érdekében időszerűnek véljük közölni ez utasítást. Jóira nézve egy helyre és egy napra tűzendők ki és ez a miniszerhez kellő időben előre bejelentendő a végből, hogy a felekezeti iskolák ily érettségi vizsgálataira a kormány képviselőt kirendelhesse. Ezen rendkívüli érettségi vizsgálatok is ugyanazon elnöklet alatt tartandók, mint a rendesek. 6. §. Az érettségi vizsgálat két részből áll, u. m. a) írásbeli, b) szóbeli vizsgáltokból. Sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgálatok egy tárgyából sem menthető fel senki. 7. §. Az írásbeli vizsgálatokon a gymnáziumoknál öt dolgozat készítendő, u. m. a) Értekezés magyar nyelven a középiskolai tananyag köréből vett valamely tárgyról, oly célból, hogy a tanulónak alapos nyelvtani ismeretei, helyes gondolkodása és gondolatainak írásban való szabatos kifejezése megítélhetők legyenek. Nem magyar tannyelvű gymnáziumokon az iskola tannyelvén is készítendő írásbeli dolgozat. b) Fordítás magyarból németre, c) Fordítás magyarból latinra, d) Valamely, az iskolában tárgyalt görög íróból egy nem olvasott részlet fordítása görögből magyarra, e) Oly algebrai és geometriai feladatok megfejtése, melyekből a tanulónak a számolásban való biztossága is kiderüljön. Az írásbeli dolgozatok feladatainak megállapíthatása végett az igazgató a vizsgáló szaktanároktól megfelelő feladványokat kér és pedig a magyar nyelvi dolgozatra hat feladványt, tekintettel a különböző tudományszakokra, a többi nyelvi dolgozatokra hármat-hármat fordításul. A feladványokat az igazgató a vizsgálatra jelentkezők névsorával együtt május hó isejéig a tankerületi főigazgatónak vagy helyettesének — a felekezeti intézetektől a főhatóság által kirendelt vizsgáló bizottsági elnöknek — felküldi, ki a magyar nyelvi értekezésre a tanuló szabad választása szerinti kidolgozás végett három különböző tudomány köréből vett feladványt, a többi nyelviekből, egy-egy feladványt a fordításra, reáliskolánál németből egyet a szabad dolgozatra, mathematikából egy algebrai s egy geometriai feladványt fog megjelölni. Azonban ha a feladványokat nem helyeselné, azokat módosíthatja, vagy újakat tűz ki, azután minden tárgy feladványait külön borítékba zárva pecsét alatt május hó 10-ig az igazgatóságnak visszaküldeni; egyszersmind a szóbeli vizsgálatok idejét is kitűzi. 8. §. Az írásbeli vizsgálatok a gimnáziumon öt egymásután következő nap délelőttjén tartatnak. Minden dolgozatra megszakítás nélkül öt órai idő engedtetik, melynek elteltével dolgozatát mindenki beadni tartozik, még ha befejezetlen volna is. (Szövegdiktálás esetén az erre fordított idő nem számíttatik be.) Az írásbeli vizsgálatokon a nyelvekből az illető szótár, mathematikai vizsgálaton a logarithmustáblák használata meg van engedve. Semmiféle más segédeszközt az írásbeli vizsgálaton használni nem szabad. 9. §. Egy teremben egyszerre 15 tanúlénál több nem tehet írásbeli vizsgálatot. Ahol a vizsgálatra jelentkezők száma az 5-öt meghaladja, az igazgató gondoskodni fog a vizsgálandóknak külön termekben elhelyezéséről. 10. §. Az írásbeli vizsgálatok napjain az igazgató a vizsgáló tanárokkal megjelen a dolgozó teremben, felbontja az azon napra kitűzött dolgozat feladványát rejtő levelet s a szaktanár által felolvastatja a kidolgozásra megjelölt feladványt , melyet minden tanuló önmagának leir. Ezután a más teremben dolgozók felügyelet alatt átvonulnak kijelölt termekbe. Minden teremben egy őrködő tanár marad, ki a történtekről pontos jegyzőkönyvet vezet. Ezen jegyzőkönyvbe beiktatandó az írásbeli vizsgálat ideje, feladványa, a teremben dolgozó tanulók névsora, a dolgozat beadásának ideje s a figyelembe vételt érdemlő egyéb észrevételek, valamint az őrködő tanárok névsora felváltásuk sorrendjében. 11. §. A vizsgálatokon őrködő tanár órárólórára történő felváltásáról az igazgató gondoskodik, ki a névsort előlegesen megállapítja és kifüggeszti. (Folyt. köv ) A csendőrség igénybevételénél követendő eljárás tárgyában a belügyminiszter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. A községi elöljáróságoknál nem ritka, hogy a megkereséseket nem egyenesen a csendőrparancsnokságokhoz intézik, hanem a szolgabíró és alispán utján jut a megkeresés a csendőri parancsnoksághoz; ez jövőre mellőzendő s a direkt érintkezési eljárás követendő. Másrészt pedig oly esetek is vannak, hogy rendőri szolgálatokra oly községek, melyek saját rendőrséggel bírnak, mégis a csendőrséget használják, mely inkorrektség is megzüntetendő. Egy barátságos értekezdet. el Ilyen értekezletre aztán ki volna, a k nem menne, és kivált ha elgondolja az e'DÉjr'’ hogy a meghívó sorai között oly tág értenek nyilik tér, a melyen ki-ki óvatosan rettege‘ tett vágyának kielégítését hiszi megtarTM*' ® mert kérem, az értekezletek olyan‘‘mészetüek, hogy azokon beszélni is kell és pecÉ Sü^at> különösen ha az ember egyéni néze^me^ ^ artságos pártolókat kíván hóditTM ■ akkor bizony ékesszólását nemcsak immel-annaÉ hanem kellő gesztikulációval is kell kísér1 va^on koznék-e valaki azon, hal yenkor a ki árat orgánumok a lelkesedés rnden öszpontositott atalma dacára oly nemi érzésre is vetemednek melyből a szomjúság (tiposisát minden kétséged kizárólag meglehet á:aPÍtahh Azonban a barátságos értekezletnek tárgyai megvitató hozzá méltó komolysággal kelletvén szemett tartani, nem tartja elvével összeegyeztetn,ének, hogy bárki is még usticust sem vi ki, ily vágyak lehűtésére engedje magát r«gadtatni- ha esetleg a pince és csapiáros oly sábitó közelségben esnek is a barátságos érkezlet terméhez, mint ez p. o. Kapóson történh ötnek. Kezdetét veszi a barátságos kezet, s aki ezt összehívta, illő dolog, hogy érte, az elnöki székbe is helyeztessék, hogy pedig a forma is kifogástalan legyen, az elnök mellé egy toll, tenta és papiros nélküli jegyző is választatik az összesen 26 számottevő tisztelt polgártársból. A felséges nép egy szál falusi polgármester képében van képviselve. (Ne tessék rész néven venni a titulázásnak e szerény hatványozását, mert egy cseppet sem csorbítottam meg az arányt akkor, amidőn a nagyságos cím feltünőleg merészen és pazarul osztogattatik lépten nyomon.) A megnyitó elnöki beszéd eléggé loyális. Nincs egyébb kívánni valója, csupán annyi, hogy a kerület képviselő nélkül árván ne maradjon s mivel rendkívüli nehézségekkel jár mai nap képviselőt fogni, tehát idejében kíván gondoskodni annak beszerzéséről. De hát a magyar em-