Unitárius Egyház, 1912 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1912-01-15 / 1. szám

I VII. évf. 1. szám. Székelykeresztúr, 1912. január 15. — A lelkészkar megbízásából szerkeszti: PÉTER LAJOS unitárius gimnáziumi tanár. GERÉB ZSIGMOND, MOLNÁR KÁLMÁN, SZÁSZ ANDRÁS unitárius lelkészek. Megjelenik minden hó 15.-én 16 oldal terjedelemben. — Előfizetési ára egy évre 6 kor., félévre 3 kor., egyes szám­ára 60 fillér. — Minden pénz Geréb Zsigmond unitárius lelkész címére Fiatfalvára küldendő. UNITÁRIUS EGYHÁZ, EGYHÁZI É­S ISKOLAI LAP. KIADJA A SZÉKELYKERESZTÚRI UNITÁRIUS LELKÉSZKOR, Munkatársak : Az „Unitárius Egyház“ Barátaihoz. E számmal az „Unitárius Egyház“ hetedik évfolyama indul útnak. Az igazság, egyenesség és őszinteség útján járt e lap kezdettől fogva s ez utak követésére törekedtem én is az alatt a rövid egy év alatt, mely óta szerencsés vagyok az Unitárius Egyházat szerkeszteni. Ha vezéreszmék utai bizony, — bármennyire hangoztatják is az emberek jelszavak gyanánt, — épen nincsenek rózsával hintve, sőt az igazmondásért, egyenességért és őszinteségért nem egyszer kijár a fejbeütés, de hála istennek az „Unitárius Egyht“ feje elég erős már ahhoz, hogy holmi sanda ütéseket könnyűszerrel elviseljen! Ez utakról az „Unitárius Egyház“ ezután sem fog letérni, még a chimborassói magaslatról származó fölényes szerkesztői tanácsok kedvéért sem. Lapunk az Igazság, egyenesség és őszinteség hangján szólva is egyedül Egyházunk egyetemes érdekeit, s nem holmi egyéni aspirációkat igyekszik szolgálni! Mi tűrés-tagadás, az egyházunkra nézve veszedelmesnek látszó jelenségeket hol több, hol kevesebb élességgel, amint a körülmények kívánták, szóvá tettük s meggyőződésünk szerint agitáltunk, de úgy hisszük, ez még nem jelenti azt, hogy a világot sarkaiból ki akartuk emelni? Ezt bizony a szükség szerint ezután is megtesszük, de valahányszor tesz­­szük, legyenek olvasóink és barátaink meggyőződve, hogy nem „intézkedésből“, hanem legjobb meggyőződésből és Egyházunk érdekében cselekszünk! Szerkesztőségünk ismeri, sőt követi is a szeretet parancsát, de kényszerítő körülmények közt nem felejti azt sem, hogy a kufárokat Jézus is korbáccsal verte ki a templomból, e szavakat mondván: „Ne tegyétek az én Atyám házát kalmárság házávál“ Midőn az „Unitárius Egyház“ barátait az új évfolyam kezdetén mind szellemi, mind anyagi tekintetben lapunk további támogatására kérem, szükségesnek, s a köze­lebbi események kapcsán alkalomszerűnek véltem e néhány egyenes, őszinte és igaz szót elmondani. Meg vagyok győződve, hogy azok a barátaink, akiket rövid szerkesztőségem alatt oly szép számmal voltam szerencsés megismerni, meg fog­nak érteni, s lapunkat sem szellemi, sem anyagi téren nem fogják cserben hagyni­ Péter Lajos.

Next