Unitárius Egyház, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-15 / 1-2. szám

UNITÁRIUS EGYHÁZ 193. jat’9.—febr. 15. felidézni, de komoly méltóságteljes megbeszélé­sekre és tárgyalásokra ad alkalmat, melyeken mindig az elvi ellentétek felett a megtalált közös célban a kiegyenlítődés és megbékélés fog győz­ni. " Szeretném, ha minden egyes cikk, amely ha­sábjain napvilágot lát, egyetlen célt tartana szem előtt: megőrizni és megtartani a hagyományos unitárius összetartást és azt ápolni minden egyes mondatával és szavával, de ugyanakkor kerülni mindazt, ami csak arra alkalmas, hogy önérze­tünkben denunciáljuk, jóakaratunkban kételked­jünk. Szeretném, ha el tudnék oszlatni minden olyan előítéletet, amely csak rombolásra tartja alkalmas­nak lapunkat, de építő munkára nem. Szeretném, ha olyan bizalommal támogatna engem ebben a munkámban minden unitárius, a akár mint közkatona, akár mint vezér, hogy ezen a bizalmon és megértésen keresztül az „Unitárius Egyház“ valóban egyházunk „kultur-munkása“, „kultur-tényezője lehessen. Mert szeretném, ha lapunk ne csak a bírálatban és kritikában élné ki a maga hivatását és küldetését, de a produktív munkának a jövő számára való registrálásában is Értem pedig az alatt azt, hogy egyházunk ér­dekében a megértés útját egyengetné az is, ha lapunk olvasóit egyházunk vezető egyéniségei is adott esetekben, egyházunk életében lejátszódó nagyobb jelentőségű eseményekről, célkitűzések­ről, munkatervekről és azokért folytatott küzdel­­mekről, vagy az elért produktív munkáról a ma­guk elgondolásain keresztül tájékoztatnák. Mert lapunk nem akarta és nem akarja a jövőben sem magának azt követelni, hogy birtokában van a meglátásaiban és megállapításaiban absolut igaz­ságnak. Ennek e­ döntését mindig és most is rá fogja bízni az olvasóira. Az­ok munkáját és ítélet alkotását tesszük könnyebbé és tisztábbá azzal, ha egyházunk életharcában felvetődött elvi ellentéteket mindkét oldalról igyekszünk megvilá­gítani. És értem azt is, hogy nekünk nemcsak egy­ház­politikai problémáink vannak, de vannak, missziói, egyleti, egyháztársadalmi, hitéleti és mindezek mellett iskolai és kulturális prob­­lémáink is Ezek megvitatásának,­­ mert minden bizonnyal egyházunk életében van oly súlyuk és jelentőségük, mint bármely egyház po­litikai problémának, s a lap hasábjain létjogo­sultsága is van. Szeretném,­ ha mindazok, akik­nek ezek a problém­á­s szívügyük az írás ere­jén keresztül­­ segítségemre jönnének, hogy így lapunk egyetemes egyházunk célkitűzéseit az egy­házi élet minden vonalán úgy szolgálhassa, hogy munkája, küzdelme és harca valóban egyházunk fejlődését, megerősítését biztosítaná. Ezeknek az elgondolásoknak a megvalósításá­hoz, hogy lapunk Egyetemes Egyházunk életében megteremthesse magának azt a munkakört, amely számára biztosítja nemcsak a létjogosultságot és a nélkülözhetetlenséget, hanem rányomja a kul­­túr érték stigmáját is és hogy annak a szellem­nek legyen a sajtó­orgánuma, amely csak egyet­len célt tart tekintete előtt: a szebb, boldogabb unitárius jövendőt, kérem minden unitárius test­vérem erkölcsi, szellemi és anyagi támogatását. Márkó Sándor társ­szerkesztő: Az Unitárius Egyház című lap munkaköre és jövő feladata. Az új szerkesztő véleményt kér abban a tekin­tetben, hogy váljon az Unitárius Egyház című lap eddigi irányát és célkitűzését helyesnek tar­­tom-e s ha, nem milyen elgondolásom volna a lap jövendő irányával kapcsolatban. U. E. elindulásától kezdve az egyházi közélet irányítását tűzte ki feladatául. Közéleti lap volt, amely megragadta mindazokat az eszközöket és módokat, amelyek segítségével célját megvalósít­hatónak látta. Kétségbe nem vonható, hogy ezen a téren nagy szolgálatokat tett. Igyekezett a hi­bákat javítani, a félreértéseket eloszlatni, az egy­házi közvélemény figyelmét bizonyos kérdésekben ráirányítani. Emellett foglalkozott missziós kérdé­sekkel is. Értékes vitákat provokált reformot sür­gető kérdések körül s így a vélemények tisztázá­sát, a kérdések nyílt megvitatását nagyban előmoz­dította. Melyik volt szükségesebb a kettő közül, az előbbi vagy az utóbbi utóbbi, melyik tett több szolgálatot az egyház f­elődésének, nem akarom, de ebben a pillanatban nem is tudnám eldönteni. Minden kornak meg va­n maga érdeklődési ko­ra, meg vannak szűk ..e.éi s ez a lap is bi­zonyára azokat a kéré­sei­t vette elő, amelyek iránt a maga idejében .­­ érdeklődést tar

Next