Unitárius Értesítő, 1922 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1922-06-15 / 1. szám

I. évfolyam, 1. szám. Előfizetési ára: Megjelenik havonkint. Felelős szerkesztő: JÓZAN MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., KOHÁRY­ UTCA 4 . N­.­EM. Minden pénz a lelkészi hivatal címére küldendő. Egy évre...........................................100 kor. Egyes szám­ára: 10 korona. Torda: 1568. HATÁRKÖVEK Pozsony, 1848. az unitárius egyház történetében. Ezeken a helyeken mondotta ki az országgyűlés előbb Erdélyre, azután egész Magyar­­országra nézve, hogy az unitárius vallás bevett vallás (recepta religio). Budapest, 1922. junius 15. Beköszöntő. Kedves Atyánkfia! Kopogtatunk ajtódon, mint jó barátok. Bocsáss be! Fogadj szívesen ! Mert mi jó hírt hozunk a közös oltár mellől. Meglátogatunk minden egyes házi tűzhelyet. Felszítjuk annak hamvadó parazsát, s mellette mi is felfrissítjük borongó kedélyünket. Akik eddig a főváros tömkele­gében, vagy a vidéki szórványokban némaságra voltak kárhoztatva, szóhoz jutnak. Szájról-szájra adhatjuk az örömhírt, hogy hozzánk is elküldötte Isten a pünkösdi lelket, a Vigasztalót. Ez a lélek indít, vezet minket minden dolgainkban. Ennek engedünk most is, amikor elmondjuk, hogy voltaképpen mit akarunk. Azt akarjuk, hogy ebben a hazában minden egyes unitárius férfi és nő, egyetemi tanuló és iskolás gyermek érezze, hogy ő valamely unitárius szervezethez tartozik. Annak védelme alatt jogai gyakorolja, kötelességét teljesíti. Időről-időre részt vesz a közös imában, vallásos szokásainkat és szertartásainkat tiszteletben tartva, hű marad azokhoz a családi szent hagyományokhoz, amelyek mind­nyájunkat odafűznek a mi hitünk ősi földjéhez, szép Erdélyországhoz. Ettől várjuk és reméljük, hogy az egyházi élet nálunk is bensőbb és melegebb lesz. Azt akarjuk, hogy a mi szavunkat a gyülekezet falain túl is meghallják és megértsék, hogy mi békés együttműködést óhajtunk a többi egyházakkal, s az egyenlő elbánás, a kölcsönösség és viszonosság elvét hangoztatva, nemcsak az országos törvényre hivatkozunk, hanem a krisztusi szere­tetnek örökkévaló érzésére, melyet az Úr Isten minden igaz hívőnek a szívébe oltott. Ettől várjuk és reméljük a felekezeti béke és összhang helyreállítását az egész vonalon. Azt akarjuk, hogy ennek a hazának minden hű fia testvért, megértő felebarátot lásson az ő honfitársában. S a szeretet és megbocsátás isteni parancsának engedve, vigye a maga önzetlen, tiszta áldozatát a közös oltárra. A haza javára és Isten dicsőségére ! Ettől várjuk és reméljük a pusztító pártoskodás és visszavonás megszűnését, s kitartó, békés munka és megváltó hit alapján a nemzeti feltámadást. Erre az együttes munkára kérjük — Istennek áldó kegyelme mellett — a mi híveinknek és barátainknak anyagi és erkölcsi támogatását. Szerkesztő.

Next