Unitárius Értesítő, 1929 (8. évfolyam, 1-20. szám)

1929-01-15 / 1. szám

VIII. évfolyam 1. sz. Budapest, 1029 január 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. Koháry­ u. 4. TELEFONSZÁM: Lipót 974—24 A budapesti unitárius egyházközség hivatalos lapja. Alapította:­ JÓZAN MIKLÓS Főszerkesztő: BARABÁS ISTVÁN Megjelenik kéthetenként ELŐFIZETÉSI ÁRA : egy évre .... 4 pengő Az előfizetési díjak a lelkészi hiva­tal címére küldendők. Bemutatkozó cikkemben tájékoztatni kívánom az Unitárius Értesítő kedves olvasóit a lap külső alakjába?"­ beállott változások okairól. Amint arról múlt havi számunkban szer­kesztő-elődöm is már megemlékezett búcsú­­zójában, budapesti egyházközségünk presbi­tériuma az Értesítőt hivatalos lapjává fo­gadta. Erre az intézkedésre azért volt szük­ség, mert a gyűlések egybehívása sok nehéz­ségbe ütközött, költséges és célszerűtlen volt. Ezután a presbiteri és közgyűlési meghívók az Értesítő Hivatalos rész c. rovatában je­lennek meg. Természetes, hogy a Hivatalos rész-t tartalmazó lappéldányt minden egyes presbiter és adófizető egyháztag atyánkfiá­nak megküldjük, akár előfizetője a lapnak, akár nem. A Hivatalos rész idejében való megjelen­­tetésének érdekében kell adnunk az Értesítőt kéthetenként. Az egyházközség kasszájának szűkös voltára tekintettel félakkora terjede­lemben, mint eddig a havi szám volt. Miután havonta 1-én és 15.-én jelenik meg, az Érte­sítő, terjedelem dolgában tehát senki se vall nagyobb kárt. Változás esett a lap homlokán levő képes ábrázolatban is. Ez a változtatás egyházunk alapítója élete három nevezetes mozzana­tának kiemelése érdekében történt, így kívánunk külsőségekben is hódolni Dávid Ferencnek, akinek halála 350. évfor­dulati évét kegyeletes érzésekkel akarjuk az ő esztendejévé avatni. Erről különben lapunk­nak több helyen is megemlékezünk. Józan Miklós atyánkfia volt szíves beleegyezni abba, hogy nevét — mint alapítóét — a lap élére írhassuk. Köszönjük és ígérete értelmében szellemi támogatását atyafiságos szeretettel kérj­ük. És most áttérek ismét az első személyben való beszédre. Azoknak tájékoztatására, akik ezen a kis kabáton sokalják a három gombot, a három szerkesztőt bejelentem itt, hogy két szerkesztőtársamat Jancsi László és Pethő István barátaimat azért kértem föl a felelős szerkesztői és felelős kiadói tisztség vállalá­sára, hogy eddigi eredményes munkásságuk honorálása mellett erkölcsileg is hozzákössem őket a laphoz és annak sorsához. Két irányú megfontolás vezetett erre. Az egyik az, hogy bennük komoly munkakészséget, egyházsze­­retetet és tehetséget látok, akik tudnak is, akarnak is, szeretnek is dolgozni. A másik összefügg ezekkel. Én ugyanis csak rövid ideig szándékozom a lapot vezetni. Azt szeret­ném, hogy — amennyiben annak idején a presbitérium is úgy látná jónak — ők, mint a lap célját tisztán látó gyakorlott szerkesz­tők, vehessék át azt bármelyik pillanatban. Külön rovatot nyitok az asszonyok mon­danivalói számára, mert azt tartom, hogy le­járt már az az idő, amikor a nőket az egyházi

Next