Unitárius Élet, 1957 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1957-09-01 / 1. szám

öregebbek, akik koruknál fogva a legtöbbet dolgoztak a mi kenyerünkért, — és a gyülekezet elöljárói, a kö­zösség képviselői, akik az örök jézusi üzenetet képvi­selik: „Példát adtam ti néktek, hogy amiként én cse­lekszem, ti is azonképen cselekedjetek!” Hálát adunk a m­i kenyerünkért és fogadalmat te­szünk, hogy igyekezni fogunk méltókká válni a m­i kenyerünkre. A m­i kenyerünk abban különbözik az én, vagy a te kenyeredtől, hogy a mi kenyerünk a gondviselés eredménye. Az é­n vagy a t­e kenyered viszont talán csak emberi harcé. A m­i kenyerünk bizonyosság. A te vagy az én kenyerem, mindig bizonytalan. A m­i ke­nyerünk mindig édes. A te vagy az én kenyerem sok­szor keserű. A miénk mindig szeretet és béke. Az enyém, vagy a tiéd gyakran gyűlölet és háborúság. A m­i kenyerünk üzenet, hogy „nem csak kenyérrel él az ember .. Az én vagy a te kenyered idegőrlő kötöttség, féltő gond, sokszor remegtető izgalom, elvakító hiedelem, mi­szerint minden csak a kenyér! É­n vagy t­e, mindig a holnapi kenyérért har­colunk, mert félünk a holnaptól. — M­i a mi minden­napi kenyerünkkért dolgozunk, hogy az meglegyen szá­munkra, m­a, mert a holnapot illetően bizonyosak vagyunk: a holnap mindig, minden körülmények kö­zött, egyedül az Istené! Milyen nagy és hatalmas üzenet mindez! Üzenet az egész világnak, de az egész világ csak akkor fogja magáévá tenni ezt az evangéliumot, azaz örömteli üze­netet, ha T­e meg é­n magunkévá tesszük. És aztán elmenvén, „tanítványokká teszünk minden népeket“. Minden népeket... a szomszédot, a jó barátot, a ked­ves ismerőst, a házastársamat és a gyermekemet. — Ta­nítványokká tenni embereket pedig elsőrenden a sze­mélyes példaadás hatalmával lehet. Ahogy Jézus szólt: „Példát adtam ti néktek, hogy amiként én cselekszem, ti is azonképen cselekedjetek“. A példamutató cseleke­deten van tehát a hangsúly. A cselekedet — az munka. Az a munka, amit a magvető végez a m­i kenyerünk­ért, a munkás, a jobb életért, a tudós az igazságért. Az őszi hálaadás ünnepén erre emlékezzél, Jézusra emlékezvén. Az úrvacsorában így vegyétek a m­i ke­nyerünket! És imádkozzatok, amikor a mi kenyerünket veszitek a Jézus emlékezetére, akinek megtöretett a teste és ki­­ontatott a vére. És emlékezzetek minden emberfiára, akinek megtöretett a teste és hullott a verejtéke a mi mindennapi kenyerünkért, hogy ez az áldozatban fogant kenyér az áldásnak, a békességnek, a szeretetnek és az igaz emberségnek kenyere legyen,­­ ami kenye­rünkké váljék Isten áldásaként! És ne feledd, hogy a hálaadásnak ez az úrvacsorája nem csak fényes templomokban vár reád, hanem te távoli szórványokban élő kedves hívünk, részesévé vál­hatsz otthonodban is, a családi szentélyben, amikor buzgó imádság közepette, az evangélium olvasása után, apai, anyai vagy testvéri szeretettel megszeged az új kenyeret és Jézusra emlékezvén — elosztjátok magatok között, hívő lélekkel adva hálát szeretteiddel a m­i mindennapi kenyerünkért! Ámen. R. Filep Imre: 2 UNITÁRIUS ÉLET Egyházköri közgyűlésünkről Június 2-án tartotta Egyházkörünk az őszi esemé­nyek miatt elmaradt közgyűlését pestszentlőrinci templl­­­­munkban. Az előző Közgyűlés alkalmából ugyanis pestszenlőrinci gyülekezetünk fennállásának két évtize­­des évfordulója tiszteletére meghívta az Egyházkört, hogy templomának falai között tartsa meg Közgyűlését. A Közgyűlésen tekintélyes számban jelentek meg vi­déki afiak is, felhasználván a Budapesti Ipari­ Vásár alkalmából élvezett vasúti kedvezményt. A Közgyűlést Bencze Márton közügyigazgató benső­séges imája vezette be, majd dr. Gálfalvi István fő­gondnok mondott elnöki megnyitót. „A mai rendkívül feszült világhelyzet perceiben intő és kérő szóval for­dul Anyaszentegyházunk vezetősége egyházunk tagjai-e-­ hoz — mondotta megnyitó beszédében többek között a főgondnok, — hogy a békét, Istennek ezt az egyik leg­drágább ajándékát még a legnagyobb áldozatok árán is őrizzük meg“. A nagy figyelemmel hallgatott megnyitó után a Köz­gyűlés üdvözlő iratot küldött Kállai Gyula művelődés­­ügyi miniszternek, Horváth Jánosnak a Művelődés­­ügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala elnökének, a Romániai Unitárius Egyháznak, az Amerikai Unitárius Társulatnak, az Angol Unitárius Egyház vezetőségének és az I. A. R. F. titkárságának. Napirend előtt a titkár-előadó felolvasta dr. Csíki Gábornak, a megrendült egészségi állapota miatt nyu­galomba vonuló esperes-püspöki helynöknek a Közgyű­léshez intézett búcsúiratát, melyben köszönetet mon­dott a Közgyűlés tagjainak a bizalomért, mellyel közéig 10 évvel ezelőtt egyházunk élére, püspöki helynökké vá­lasztották és szolgálatában támogatták.­­ Szász János debreceni lelkész napirend előtti felszólalása kapcsán az 1557. évi tordai országgyűlés 400 éves fordulójának jelentőségét méltatta. Ez az országgyűlés volt a vallás­­szabadság 1568-ban történt kihirdetésének tulajdonkép­peni előkészítője. Ezen az országgyűlésen anna a dávid­­ferenci szellemnek az ereje jutott kifejezésre, amelyre ma is szükségünk van az egységnek, a harmóniának és a jézusi szeretetnek a jegyében. A tárgysorozat rendjén foglalkozott a Közgyűlés dr. Csíki Gábor esperes-püspöki helynök saját kérelmére történt nyugállományba helyezésével, tudomásul vette és jóváhagyta a Nyugdíjtanácsnak ezirányú határo­zatát. Elnök ezután az ülést az istentisztelet tartamára fel­függesztette. Az istentiszteleti szolgálatot R. Filep Imre budapesti lelkész végezte, Ekárt Gábor vecsési szór­ványgondnok énekvezér közreműködésével. A szünet után folytatott tárgysorozat rendjén a Közgyűlés a lelkészi testület javaslatára elsősorban is kimondotta, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház­­körben nincsd életfogytig tartó tisztség. Minden tiszt­ség, minden fokon hat évre szól, kivéve azokat a tiszt­ségeket, amelyekre egyházi törvényünk másképpen intézkedik (pl. közügyigazgató). Kimondotta a Közgyű­lés ezzel kapcsolatban, hogy valamennyi egyházközi tisztség lejárt, s ennek megfelelően új ciklus kezde­tének jellegével elrendelte a választásokat. Az elnök­ség ennek folytán az elnöki tisztséget a Közgyűlésnek visszaadta és javasolta korelnök kijelölését. Közgyű­lés világi részről korelnökké Gyallay Domokos egyházi tanácsos a fiát, egyházi részről Győrfi István lelkész a fiát, jegyzővé Szász János debreceni lelkész afiát je­lölte ki. A kijelölt elnökség elrendelte a választások végrehajtását, s a választás tartamára az ülést felfüg­gesztette. A titkos szavazással megejtett választások eredményét Gyallay Domokos korelnök olvasta fel és­­ hirdette ki. A szavazás eredményeként a Közgyűlés es­peres-püspöki helynökké Pethő Istvánt, főgondnokká, ká: dr. Gálfalvi Istvánt és Ferencz József a fiait, egy­házközi főjegyzővé R. Filep Imre budapesti lelkészt, közügyigazgatóvá Győrfi István budapesti lelkészt vá­lasztotta meg. Az új elnökséget Gyallay Domokos kor­elnök meleg szavakkal üdvözölte, Isten áldását kérve az egyházkor új vezetőire, hogy egyházi életünknek megújhodáséra irányuló programjukat valóra tudják váltani. Az újonnan megválasztottaktól az esküt Szász János debreceni lelkész vette be.

Next