Unitárius Élet, 1979 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1979-01-01 / 1. szám
kéletesebb élet majd kívülről jön és teszi szebbé, teljesebbé életünket. Pedig mindenki tudja, hogy ha vannak is csodák, azok sohasem kívülről érkeznek hozzánk, azok bennünk fakadnak. Ha önéletünk teljesebbé válását reméljük, méltán tesszük azt. De a változásnak önmagunkban kell megtörténnie. A szebb, a jobb, a tökéletesebb szüntelenül remélhető — ha — magunk is megfeszítjük erőinket ezeknek érdekében. Miként alapigénk tanítja, önvizsgálattal, alázattal le kell vetnünk hibáinkat, bűneinket, önzésünket, s akkor megújulhat az ember. Igen, az ember egyedül képes a teremtett lények között, a szüntelen megújulásra. Ebben és csakis ebben az állandó önművelésben, önmegigazításban remélhetjük a boldogabb holnapot, így a boldogabb új esztendőt is. A vallások azt tanítják, hogy az ember Isten képére teremtetett. Istent hordjuk magunkban, aki maga a szépség, jóság, igazság, hűség és szeretet. Ha ezeket a vonásokat, jegyeket életünkben maradéktalanul megvalósítjuk, ha nem teszünk engedményeket az ellenkezők irányában , akkor valóban Isten képére hasonlítunk. Csak így közeledhetünk Istenhez és igazi önmagunkhoz. Egyházunkban, ősi szokás szerint, istentisztelettel kezdtük az 1979-ik esztendőt is. Kértük Istent, hogy vigyázzon ránk, őrizzen meg, segítsen meg az új esztendőben. Rendíthetetlenül hisszük, hogy irgalmas Istenünk meghallgatja kérésünket. Isten valóban segít, megáldja az új esztendőt is — ha — ... felöltözzük „amaz új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt...” (Pál: Kolossébeliekhez 3,10). Bajor János Örömünkre szolgál, hogy emlékezésünkben nem állunk egyedül. A Magyar Tudományos Akadémia már május 15—19. napjain, az egykor töröktől is ostromolt Siklós várában előadássorozatot tart, melyen neves hazai és külföldi tudósok emlékeznek annak a szellemi-vallásos irányzatnak az elindulásáról, első küzdelmeiről, melyet mi unitárizmusnak nevezünk. Ez a vallásos irányzat, a XVI. század második felében, magyar földön alakult első ízben egyházzá. Augusztus havának kilencedik napján Budapesten zsinati ünnepséget tartunk, melyen megemlékezünk arról az emberről, akit Jézus egyik legjobb tanítványának tartunk, s akinek példaadását és hitét ma is követjük. Zsinatunkat aug. 11—12. napjain követi a kolozsvári zsinat, majd a dévai várban, az egykori börtöncellában elhelyezzük az emlékezés élő virágait. Dávid Ferenc az apostol szavaival figyelmeztet, hogy emlékezésünk és ünnepszentelésünk akkor lesz méltó őhozzá, ha az evangélisták munkáját cselekedjük, s szolgálatunkat teljesen betöltjük. Dr. Ferencz József Dr. Borbély Samu kitüntetése — Dr. Borbély Samu ny. egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 1978. december 7-én tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki. A kiváló matematikatudós kolozsvári Unitárius Kollégiumunk neveltje és jeles diákja, annak idején a Kriza János önképzőkör nagymúltú folyóiratának, a „Remény”-nek tudományos szerkesztője is volt. Régi iskolájához való ragaszkodását mutatja, hogy 1975-ben részt vett a kollégium diákjainak 50 éves érettségi találkozóján. A miskolci ünnepélyes avatáson mondott beszédében élete tanulságát így foglalta össze: mindig követni kell a lelkiismeret emberi parancsait. Amikor kitüntetéséhez, élete munkájának e méltó megbecsüléséhez gratulálunk, ezt azzal az érzéssel tesszük, hogy az alapelvül vallott gondolat kialakításában a kolozsvári alma mater szelleme is értékes útravalót adott. 2 UNITÁRIUS ÉLET A Kriza önképzőkör levele Arany Jánoshoz A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött kiadatlan Arany János levelezés között találta az alábbi érdekes levelet és Arany Jánosnak arra adott távirati válaszát dr. Gergely Pál, a kolozsvári unitárius kollégium Kriza önképzőkörének 1919/20. iskolai évi elnöke, az ismert irodalomtörténész, aki szíves volt azt közlés céljára az Unitárius Életnek átengedni. A KRIZA ÖNKÉPZŐKÖR LEVELE ARANY JÁNOSHOZ Mélyen tisztelt Uram! Az unitárius tanodák ifjúsága, tanáraival egyetértve elhatározta, hogy a székely népköltészet halhatatlan gyűjtője s feledhetetlen költő és püspök, KRIZA JÁNOS szülőházát (Nagyajtán) emléktáblával jelölendi meg f. é. júl. 16-án, s ez alkalomra emlékalbumot fog kiadni. Bocsássa meg nekünk, parányoknak, édes hazánk legnagyobb költője, ha Kriza iránti lelkesedésünk túlbátorrá teszen! Óhajtásunk szerfelett merész, tán a lehetetlennel határos. Mindazonáltal a cél nemes volt a reményt, a remény hitet ad, a hit pedig bátorságot önt belénk alázatos kérésünket nyilvánítani. Ha a Toldi-trilógia alkotója néhánysoros költeménnyel szerencséltetné irodalmi vállalatunkat, mellyel Krizának akarunk áldozni: meg vagyunk győződve, nagyobb s kedves elégtétel lenne ez Kriza szellemének, s a szellemiét őszintén tisztelő Unitárizmusnak, — mintha az a társadalom hozná babérkoszorúját a költő szülői házára, mely oly kevés elismeréssel adózott, míg élt, a székely csalogánynak. — Az emléklap tiszta jövedelmét a takarékpénztárban fogja elhelyezni, s kamatait önképzőköri pályamunkák díjazására fordítandja. — Ha bátorságunk nem tolakodás, legyen szabad mélyen tisztelt Uraságod legbecsesebb válaszáért esedezünk: remélhetjük-e, hogy becses költemény küldeményével e hó 28-ig megajándékozni kegyeskedik? Ha ellenben bátorságunk túl ment az illem s a józan ész határán, legbecsesebb elnézését kérjük, így is, úgy is maradunk M. T. Uraságodnak alázatos szolgái, a szerkesztőbizottság nevében: Kovács János igazg. tanár, az ünnepély vezetője, Győrffy József, Székely József és Gábor Albert. — Kolozsvár, 1882. jún. 10.” Arany János egészsége élete utolsó heteiben leromlott. 1882. októberében akadémiai hivatali lakásán el is hunyt. Érthető tehát, hogy a kolozsvári Kriza Önképzőkörtől kapott levél vétele után, 1882 nyarán a következő távirattal válaszolt: Kovács János tanár úrnak, Kolozsvár. Folyvást szenvedek, nem látok: visszavonultam az irodalomtól, nem küldhetek verset. Arany. Közli: dr. Gergely Pál ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE Az Országos Anyag és Árhivatal közleményére hivatkozással szeretettel értesítjük előfizetőinket, hogy a sajtótermékek árának megváltozásával kapcsolatban 1979. február 1-től kezdődően az Unitárius Élet belföldi előfizetési ára 48 Ft-ra, a külföldre történő előfizetések ára 80 Ft-ra változott. A különbözet kizárólag a lelkészi hivatalok, vagy kiadóhivatalunk útján egyenlíthető ki. LAPZÁRTA UTÁN: Benczédi Domokos ny. unitárius lelkész — útban Amerikába —, Budapesten január 16-án, 80. éves korában váratlanul elhunyt. A Farkasréti temetőben helyeztük örök nyugalomra nagy részvét mellett. Munkásságáról következő számunkban emlékezünk meg. Áldott legyen emléke.