Unitárius Élet, 1997 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1-2. szám
51. évfolyam 1-2. szám ÚJÉVI PÁSZTORLEVELEK Kedves Testvéreim! Atyámfiai az Úrban! Isten jóvoltából reánk köszöntött új esztendőnk első napja, s ebből az alkalomból szeretettel köszöntelek. Kívánok mindannyiatoknak boldog új esztendőt. Adja a jó Isten, hogy örömteli érzésekkel indulhassunk el és járhassunk életünk útján 1997-ben. Visszatekintve az elmúlt esztendőre, megköszönjük a jó Istennek, hogy megsegített minket a mi mindennapi munkánkban. Reátűzött áldott napja a megművelt földekre, megérlelte a búzakalászokat, mindennapi kenyerünk hordozóit. Testi és lelki erőt adott, hogy a reánk bízottakban híven és odaadó lélekkel eljárjunk. Családjaink békéjét újra és újra a jó úton vezérelte, hogy otthonainkban jól érezzük magunkat. A szeretet meleg érzésével ajándékozott meg és egyúttal sugallta, hogy ezt a szeretetet szüntelenül gyarapítsuk és szerteárasszuk otthonainkban, környezetünkben, hazánkban mindenhol, ahová életünk útjai vezéreltek. És ha mégis megnehezültek időnként életünk terhei és a cél felé vezető útjaink irányát eltévesztettük, a Te szent Fiadnak, az Úr Jézusnak intelmei visszavezettek a jó útra. Legyen hála szent Nevednek érette. Az Úr Jézus intelmét megismerni és bensőnkben megerősíteni, ebben a szent hajlékban, melyben most is jelen vagyunk, gyakran ellátogattunk. Mindannyiszor boldog és imádságos érzések töltötték el bensőnket. És különösen hálás szívvel mondunk köszönetet Néked, szerető szent Atyánk, hogy megnehezült napjainkban, betegségünk idején és amikor halottainkat sirattuk, a vigasztalás igéit fogadtuk szívünkbe a templomi áhítat csendjében. Hia valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem.” Máté 16.24. Mindannyiszor megéreztük, hogy velünk vagy, édes jó Atyánk. Az elmúlt esztendőben nevezetes évfordulóval ajándékoztál meg minket édes jó Atyánk: a Te jóvoltodból hálás szívvel emlékeztünk arra, hogy őseink hosszas vándorlás után, megérkeztek e honba, és itt végleges hazára találtak a velünk rokon népek közösségében. A millecentenáris ünnepségek emlékeztettek arra, hogy ezeregyszáz évvel ezelőtt nagy és emlékezetes tettet hajtottak végre eleink: a honfoglalás nagy művét alkották meg. Segíts meg minket édes jó Atyánk, hogy elevenen éljen bennünk a hazaszeretet lángja. Add számunkra a reménységnek drága gyöngyét, hogy hitvallásunkból erőt merítsünk s megszerezzük azt a bizonyságot, hogy e drága honban, e féltőn szeretett magyar hazánkban, Te édes jó Atyánk velünk vagy minden napon. Szeretett Testvéreim! Az Úr mindannyiunkat hív az ő példája követésére, a szeretet gyakorlására, a becsületes munkálkodásra. „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem”. Ebben az új esztendőben, 1997 - ben, növekedjék bennünk az egymás iránti megértés és szeretet. A munkálkodásnak mezején legyünk serények. Egymás megbecsülésében mutassunk jó példát. Unitárius Anyaszentegyházunk hitvalló lélekkel hív az együttimádkozás hajlékába, hogy a templomi áhitat csendjében találkozzunk Istennel. Adjon a jó Isten mindannyiunknak boldog új esztendőt! Őszinte szeretettel és megbecsüléssel köszöntelek Titeket, kedves unitárius Testvéreim! Bencze Márton unitárius püspök 1997. január-február