Unitárius Élet, 2001 (55. évfolyam, 1-6. szám)
2001-01-01 / 1. szám
Szeretett Testvéreim! Unitárius Híveim! A fenti bibliai verssel köszöntelek Benneteket, a 21. század, és egyben a harmadik évezred reggelén. Legyen áldott Gondviselő Mennyei Jó Atyánk, hogy megérhettük ezt a napot. Milyen nehéz, és ellentmondásos századot hagyunk magunk mögött. A két világháború borzalmaival, a diktatúrák félelmetes, kegyetlen elnyomásával, többszöri rendszerváltozásokkal, társadalmi kiábrándultsággal. És mégis, mennyi emberi szépséget élhettünk át, családunk, szeretteink körében! Mert, akik bíznak az Úristenben, törhetetlen hittel, azokat megsegíti az Úr! A csapásokat egyformán méri, hívőre és nem hívőre egyaránt, a különbség az emberi válaszban van. A hívő, unitárius, keresztény ember, nap, mint nap megtapasztalja, hogy „velünk az Isten”! Hogy Valaki gondot visel reánk. Több, mint nyolc évtizeddel ezelőtt, egy kis székely faluban, a Homoród mentén láttam meg a napvilágot, s 57 esztendőt töltöttem szeretett unitárius anyaszentegyházam szolgálatában. Mindvégig az Úr Jézus evangéliumát hirdettem, nehezebb és könnyebb időkben egyaránt. Arról szólottam híveinknek, hogy Isten szereti ezt a világot, s benne, az Ő képére alkotott embert. Ezt a Bennetek lévő isten-arcot ápoljátok, gondozzátok, Testvéreim! Soha nem volt számomra terhes a szolgálat, akár szórványban jártam, akár nagy gyülekezetben hirdettem az Igét, akár családi otthonokban osztoztam örömben, bánatban, akár egyházi lapunkat szerkesztettem. Hálás vagyok a homoródkeményfalvi családi „Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincséből hoz elő jót... ” (Máté 12,34b-35a) hajléknak, édesanyámnak, és édesapámnak, akik útra bocsátottak. Testvéreimnek, akik féltő szeretettel kísérték pályám alakulását, gyermekeimnek, akik hű, és igaz unitáriussá lettek, s mindazoknak, az elöljáróimnak, szolgatársaimnak, akik a jézusi úton járva Isten és a felebarát szeretetét élték meg. „Ha jó a fa, jó a gyümölcse is” - tanítja a názáreti Jézus. Igyekezzetek Atyámfiai, hogy hitetek jó gyümölcsöket teremjen : a remény, a szeretet, a megbocsátás, a türelem, a jóindulat gyümölcseit! Az ezredforduló során a teológiai kérdések, irányzatok is megváltoznak, de az Igazság, az örök! Más kérdések foglalkoztatják a ma emberét, mint foglalkoztatták, 50, vagy 100 évvel ezelőtt. De az emberi alapviszonyok változatlanok: éppúgy szenvedünk, éppúgy szeretünk, épp úgy keressük a transzcendens valóságot, mint a régi korokban. Egy új korszak kezdődik egyházunk életében is! Immár 433 évvel ezelőtt fogalmazták meg a tordai országgyűlésen, hogy a hit Isten ajándéka, azért üldözni senkit sem lehet. Maradjatok meg a dávidferenci úton, Testvéreim! Valljátok és hirdessétek a tolerancia, a türelem tanítását! Járuljatok hozzá az egyházak közeledéséhez! Merítsetek a múlt számos értékéből, de ne feledjétek, hogy örökké meg kell újulnunk a reformáció tanítása alapján. Kívánom, hogy egyházunk tovább gyarapodjék, elsősorban hitben és lélekben, létszámban és anyagiakban egyaránt! Hogy a következő évszázadokban is hirdethessük történelmi, keresztény, unitárius egyházunk hit igazságait. A hit és a szeretet mindennek az alapja, hisz ezekből fa Újévi pásztorlevél UNITARIUS ESET 3