Kévekötés, 1931-1932 (4. évfolyam, 2-4. szám)

1931-11-01 / 2. szám

2. oldal KEVEKÖTÉS 1931. november öntudat hiányában, mind inkább a maguk köré való érdek elszigetelésben biztosították létüket, így öntuda­tuk nem volt egyéb, mint osztályérdek védelem. Miben látjuk az osztályöntudat jelentőségét és építőerejét ? A mi nemzettársadalmunkat az osztály­féltékenység, ennek életerejét az osztályellentét, sok egyéb mellett oly tragikusan őrölte fel nem egyszer. A jövőre nézve ezt ellensúlyozni, csak új osztályok új öntudatával lehet, hogy egy egységes faji öntu­datba, mint alkotórészeket bekapcsoljuk. Az emberi munka három fő típusán , az ős­termelésen, iparon és a szellemi munkán épülnek fel az igazabb emberi osztályok. Ezt a tagolódást öntudatosítani kell, mert ez az öntudat lehet a jövő társadalmának regulátora, mely az osztály ellenté­tek feszítőerejét, az osztályérdek azonosításon át vezeti le. Míg ha hagyjuk, hogy ezek az osztályok magukra hagyatva tehetetlenül fejlődjenek, akkor nem fogják megtalálni a közös alapot, az egymásra utaltságot, a szolidárisan dolgozó emberi társada­lom felé való szüntelen törekvést! Már­pedig, nem arra az értelmiségi osztályra van szükség, aki ma­gának előjogokat követel, szellemi fölényétől meg­­ittasodva osztályönhitségbe esik, hanem arra, amely a más két osztályon keresztül, az egyetemes társa­dalom érdekeit tudja szolgálni. És nem az a mun­kás­osztály kell, mely a vérszagú proletárdiktatúra megvalósításáért hörög, hanem az, amely az emberi egyetemességben egyenlő szellemi és anyagi hely­zetet kíván, teremteni magának, belátva, hogy a proletárdiktatúrának épúgy kizárólagos csoportér­dekszolgálat a hibája, mint a vagyonuralomnak. Az általunk hirdetett osztályöntudat odairányul, hogy a három nagy osztály mindenike öntudatosan tudja, hogy az emberi társadalomnak, a többivel egyenlő jelentőségű alkatrésze. Hogy ez osztályhelyré ne mérgesedhessen, arra vigyázni fog az osztály­­önismeret, mely fölismeri a három munkaág egy­másrautaltságának tudatát, külön erőtlenségét, de együtt kollektív erejét. Ez létrehozza az ember tisztult öntudatát, a munka öntudatát, ez pedig el­hozza számunkra az osztálytalan emberi öntudat hajnalát. Amit hirdetünk, az nem materializmus, az nem a megélhetésért gyötrődő munka, hanem egy magasabb cél érdekében való összefogás. Hit az isteni erőben, mely ezen az úton hoz létre, egy szolidárisabb társadalmat, benne egy gyönyörű fa­­kadású mély faji kultúrát, mely része lesz egy sok színű, töretlen vonalú egyetemes kultúrának. Templomszentelés Mészkőn. Lélekemelő ünnepség zajlott le f. év okt. 25 én a mészkői egyházközségünkben. Teljesen újjáépített kis templomát és orgonáját avatta fel a lelkes gyü­lekezet. A mai szomorú viszonyok között valóság­gal esemény­számba megy és különösképpen mél­tánylandó az a lelkesedés és kitartás, mely egy, a maga nemében páratlan, igazi magyar templom épí­tését lehetővé tette. A templomszentelés nem volt csupán unitárius jellegű, együtt ünnepelt és örven­dezett e napon Aranyosszék és Kolozsvár vidékének egész magyarsága. A Debreczeni László terve szerint újjáépített templom minden részében teljesen magyar. A fa­munkás és mintákkal kifestett mennyezet, a fara­gott gerendák, keskeny ablakok és az új négyvál­­tozatú orgona, mind eredeti magyar stílusban ké­szültek. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Mészkő aránylag kis számú gyülekezete az erdélyi magyar templomok egyik legszebbikét mondhatja magáénak. E néhány szó nem tudja visszatükrözni a templom és az ünnepély szépségét és felemelő ha­tását. Őszinte tisztelettel és hálával hajlunk meg, ifjúságunk egyik lelkes vezére Balázs Ferenc, hely­beli lelkész fáradhatatlan munkássága előtt, akinek az új templom magyar stílusban való felépítése első­sorban köszönhető. A mészkő­ új templom ízléses szépsége, me­lyet éppen eredeti magyaros stílusa és díszítése szab meg, más egyházközségeink figyelmét is föl kell hívja, a magyar motívumoknak, a magyaros stí­lusnak templomainkba való bevitelére. Ifj. Kovács Lajos: Minél kisebb igényekhez szoktatjuk ma­gunkat, annál kevesebb nélkülözés fenyeget ben­nünket. ...» ... _________L . •/, j .O­z .: Őszinteség nélkül nem állhat meg a jó­ság, jóság nélkül az igazság nem adható tovább. TOLSTOJ: Minden reggel, mikor felébredsz, tedd fel magadnak a kérdést: „Mi jót tehetnék ma?“ És gondold el: „Hiszen a nap, mikor leáldozik, magával viszi, egy részét a számomra rendelt életnek"­. (Hindu bölcsmondás.)

Next