Az Üstökös, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-01-06 / 1. szám
Béküljünk ki a választások után. Vígjáték, írta Kakas Márton. Személyes : Duzzoghy, bukott képviselőjelölt. Csákány, az ő kortesvezére. Fránya, az ellenfél kortesvezére. Ábrahám, kocsmáros. Ábrahám. Tekintetes urak. Maguk mind a hárman jó emberek, derék emberek. Ez előtt félesztendővel jó barátok voltak, ide jártak együtt tarokkozni , a követválasztás alatt öszszeveszekedtek. Most már mindennek vége van. Az újságírók azt írják, hogy már ki kell békülni minden embernek, el kell felejteni minden keserűséget. Lássák a tekintetes urak, itt gyón a tél, a csúnya förgeteges tél, jó volna együtt tarokkozni megint, mint eddig, egy pohár diószegi mellett. (Nagyon jó diószegi borom érkezett!) Én azt tanácsolom, hogy béküljenek ki a tekintetes urak. Fránya. No, nem bánom, minthogy mink vagyunk a győztes felek, hát nekem illik legelőször a kezemet nyújtanom. Megbocsás Csákány pajtás, hogy az ablakaidat bevezettem. Bizony Isten a legjobb akaratból történt, azt gondoltam , egészségtelen levegő van a szobádban , hát hogy meg ne fulladj odabenn. Ugyebár nem haragszol érte. Csákány. Dehogy haragszom. Tréfaság az egész. Te is megbocsáss, kedves barátom, hogy a választás előestéjén ekkora lyukat ütöttem a tarkádon azzal a nagy kővel. Acsesegélyen nem ismertelek fel, különben kisebb követ választottam volna. De ugye, már nem fáj ! Fránya. Soha se is fájt, még inkább igen kedvesen fogok rá emlékezni. (Duzzoghyhoz..) Ugyebár, kedves urambátyám is elengedi azt a tréfát, hogy azt a famosus pasquillust bocsátottam ki ellene, amiben spionnak, meg Bajxrátnak van titulálva. Duzzoghy. Hát te írtad azt ? te nagy kópé! Dehogy haragszom érte, még magam is jót nevettem rajta, remélem, te is jó néven veszed tőlem, hogy az első választáskor szétverettem a választóidat az útfélen. Fránya. Ugyan ki apprehendálna az ilyesmiért? Csak négyezer forintunkkal került többe, hogy másodszor is be kellett hozni a választókat. Hanem hiszen urambátyám sem haragszik ugye azért, hogy olyan ügyesen megbuktattuk? Duzzoghy. Au contraire! Higgye el kedves uramöcsém, nem adom egy millióért, hogy nem nekem kell abba az egészségtelen új országházba beülnöm; sokkal jobb itthon, tessék elhinni. Fránya. És így „felejtsük a múltakat.“ (Hármas kézszorítás.) Abrahám. Hát — a tekintetes urak — azt a kis tizenöt akó borocskát, amit utolsó este nem tudom melyik párt választói ittak meg nálam? mert egy éjszaka háromszor, négyszer is elfoglalta őket hol az egyik, hol a másik, vagyon ki fogja kifizetni ? Csákány. Ábrahám barátom. Ne feszegessünk most ilyen kedély izgató dolgokat, maga is tegye kezét a szívére, és — felejtse el a múltakat. Ábrahám. Wie hajszt ? — Ezt nevezik universal quittnek ? (Általános összecsókolózás.) A magyar sajtkukacz a párizsi internationális sajtkiállításon. „Tisztelt sajtbiráló bizottmány!“ „Hogy a sajtkukaczok mindnyájan egymás testvérei, azt elismerem, de azt mégis kikérem magamnak, hogy engemet a német sajtkukaczokkal öszszekonfundálni ne méltóztassék. A sajt, melyből eredetemet vevém, magyar birkának a sajtja, a magyar birka magyar mágnásnak a birkája, s a magyar mágnás Magyarországnak a hű fia, aki mindig Londonban lakik, azért én is protestálok a félreismertetés ellen. A német sajtkukaczok is tartanak ugyan összejöveteleket, de azok csak azon tanakodnak olyankor, hogy hogyan egyék meg leghamarább a sajtot; míg mi, ha ellenséges fegyverrel közelít valaki sajtunkhoz, annak a szeme közé ugrálunk, és sajtunkat megvédelmezzük. — Uraim ! Mi a hazaszeretet legelevenebb jelképe ? a sajtkukacz ! Ez nem élhet hazáján kívül, s ha belőle elűzetik, a honvágy elpusztítja. Moszie! uram! Ez a mi sajtunk igen dicső sajt, legzsírosabb, legtovább eltart és soha sem penészedik meg. Nem kenhető kenyérre, mint a schmirkász, ellenben az a jó tulajdonsága van, hogy nem igen lehet kikezdeni. (E szavaknál a franczia sajtostul együtt bekapta és megette a szónokot.) Egy levél kezdete. Nógrádból 1865. Deczember. .... „a mi vármegyénk jelenleg a legelforgácsoltabb vármegye ....“ stb. A vasúti állomáson. Vasúti pénztárnok. Hová tetszik, kérem ? Utazó képviselő. Pestre ! Az országgyűlésre. Vasúti pénztárnok. Oda és rögtön viszsza, kérem ? Utazó képviselő: No nézd! Már ez is tudja, hogy petitió jön utánam, s rögtön viszsza fognak küldeni!