Üvegipar, 1974 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. AZ ÜVEGIPARI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA______________1974, JANUÁR A kiemelkedő eredményeket elérő brigádok, dolgozók legyenek a legmegbecsültebbek is Az Építők Székházában, de­cember 10-én tartottuk meg szocialista brigád­vezetőink vállalati tanácskozását. A ta­nácskozást Tóth Kálimén vszb­­titkár nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, gyáraink küldötteit; külön köszöntötte Kovács Pált, az Építő-, Fa- és Építőanyagi­pa­ri Dolgozók Szakszervezetének szervezési és káderosztály-vezetőjét , és Rab Józsefet, az ÉVIM Építő- és Épí­tőanyagipari­ főosztályá­­nak képviselőjét és az elnök­ség többi­­­ tagját is. — Szocialista brigádveze­tőink tanácskozása mindig fontos esemény vállalatunk életében — kezdte vitaindító beszámolóját Szokup Lajos vezérigazgató. — Ezek a ta­nácskozások elsősorban arra hivatottak, hogy felmérjük­­ a­­ munkaverseny-mozgalom vál­lalati helyzetét,, elett eredmé­nyeiit, őszintén feltárjunk mozgalomban mutatkozó hiá­­­nyosságokat, a további fejlő­dést gátló körülményeket, s meghatározzuk a feladatokat. A mai tanácskozásunk annál is inkább fontos, mivel a leg­utóbbi, 1971. októberében tar­tott, szocialistái brigádvezetői tanácskozásunk óta eltelt idő­szakban a munkaversennyel kapcsolatosan párt-, kormány- és SZOT-l határo­zatok jelentek meg, amelyek a munk­aver­­seny-mozgalom továbbfejlesz­tésével, irányításával, tartal­mi­­ célkitűzéseivel, a munka­­versenyben résztvevők erköl­csi, anyagi elismerés­ével kap­csolatos feladatokkal foglal­koztak. Ezek pedig mindnyá­junk, a vállalat gazdasági és társadalmi szerveinek közös ügye. A szocialista munkaverseny­­mozgalom nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy mind 19­1­. éviben, mind 1972-b­en gazdasági eredményeink, dol­gozóink szociális ellátottságai, a munkakörülmények, beru­házási-műszaki fejlesztési te­vékenységünk olyan mérték­ben javult, illetőleg fejlődött, hogy az Üvegipari Művek mindkét évben elnyerte a­­„Kiváló Vállalat” kitüntető címet. — Munkaverseny-mozgal­­muink fejlődése lehetővé tette, hogy az előző éviekben elért eredményeik alapján 10711-ben két brigád, 1972-b­en négy bri­gád érdemelje ki a „Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntető cí­met. Bízunk abban, hogy a következő években legjobb brigádjaink megpályázhatják a „Szakma (ágazat) Kiváló Brigádja” és a „­Magyar Nép­köztársaság Kiváló Brigádja” cím elnyerését.­­ A szocialista munkaver­senyben résztvevők között je­lentősen növekedett a fiatalok szám­a. Ez segítette a „Kiváló­­ Ifjúsági Brigád” cím elnyeré­séért folyó versenyforma szé­lesedését. 107il-f­en és 1972- ben 12—12 brigád nyerte el e kitüntető címet. E versenyfor­mán belül 1971-ben az első helyezést jelentő KISZ-van­ A továbbiakban Szokup La­jos vezérigazgató röviden ös­­­szefoglal­ta a gyárainkban fo­lyó szocialista munkaverseny­­mozgalom főbb eredményeit, amelyek versenymozgalmaink nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődését is jellem­zik. — Az elmúlt két évben a munkaverseny-mozgalomban résztvevők száma tovább emelkedett. Míg 197­1-ben 8544 dolgozó 768 brigádban vett részt a szocialista munkaver­senyben, 1972-re ez a szám 8914 dolgozóra, ill. 812 brigád­ra emelkedett. Dolgozóink kö­zel 70 százaléka vesz részt a munkaverseny­i mozgalom va­lamilyen formájában. Különö­sen jelentős, hogy a szocialis­ta brigádokban dolgozók szá­ma az 1971. évi 5­643-b­ól és 50S brigádról 1972-re 6410-i­e és 548 versenyző brigádra emel­kedett. Célkitűzéseinknek megfelelően 107,3. évben első­sorban a munkaversenyben részt vevő dolgozók és brigá­dok számának növelése he­lyett a­­ vállalások tar­talmi kö­vetelményeinek emelésére, a szocialista módon tanulni, és élni jelszó megvalósítására törekedtünk, ennek következ­tében 1973-b­a a szocialista munkaversenyben részt vevő dolgozók és brigádok száma a tartalmi növekedés mellett várhatóan az előző évi szint­nek megfelelően alakul. — Jelentős fejlődés követe­kezett be a gyárak között fo­lyó munk­avers­enyben is. 107­1. évi eredményei alapján öt gyár nyerte el az „Élüzem” címet, három gyár pedig „Szociálista Mlank­a Gyára” cí­a­met, 1072. évi eredményei alapján pedig ugyancsak öt gyár kapta meg az „Üvegipari Művek Kiváló Gyára” címeit. Gyáraink közül ki kell emel­ni a Parádi Üveggyár gazdasá­gi eredményeit, melynek alap­ján a gyárak közötti verseny­ben mindkét évben első he­lyezést ért el, továbbá a Sal­gótarjáni öblösüveggyárat és a Sajószentpéteri Üveggyárat, amelyek mindkét évben meg­kapták a kitüntető címet. borzászlót a parádi Május 1. csiszolób­ri­gád, 1972-ben az ugyancsak parádi II. Rákóczi Ferenc csiszolóbrigád nyerte el. E versenyforma népszerű­ségére jellemző, hogy 1972- ben a versenyben részt vevő brigádok tagjainak létszáma közel l­OO0 fő volt.­­ Az „Üvegipar Ifjú Meste­re” címért folyó verseny is nagy népszerűségre tett szert 30 éven aluli dolgozóink kö­zött. A versenyre való felké­szülést az érdekelt gyáraikban komoly elméleti és gyakorlati felkészítés előzte meg, mely­nek során legjobb műszaki, és szakmunkás dolgozóitok készí­tették fel a versenyzőket. A versenyben azok a legjobb eredményt elérő fiatalok ve­hettek részt, akik a gyári elő­készítő versenyeken eredmé­nyesen szerepeltek. A gyárak legjobb fiatal szakmunkásai­nak versenyén 1­971-ben az üvegfúvós, üvegcsiszoló és üvegfestő szakmában 18, 1972- ben az esztergályos, marós és lakatos szakmában 15, 1973- ban pedig az üvegfúvó, csi­szoló és festő szakmában, 17 fiatal nyerte el az ,­Üvegipar Ifjú Mestere” kitüntető címet és az ezzel járó pénzjutalmat. Ezt a versenyformáit tapaszta­lataink és döntően a verseny­ben részt vevő fiatalok javas­latai alapján évről évre to­vábbfejlesztjük. — Műszaki dolgozóink és közgazdászaink alkotó kedvé­nek, kezd­aményező készségé­nek kibontakoztatása érdeké­ben meghirdetett ,,Üvegipar Kiváló Mérnöke és Közgazdá­sza, Technikusa” cím elnye­réséért folyó versenyre olyan elméletileg jelentős, a terme­lőmunkában hasznosítható pályázattal lehet benevezni, mely a gyakorlatban már be­vezetésre került és annak műszaki-gazdasági realitása és eredménye biztosított, ille­tőleg mérhető. Értékelésre kerültek olyan nagy jelentősé­gű műszaki feladatok megol­dása, mint pl az automata­­ gépeken történő kehelyi gyár­­tás, ahol az eredmények meg­valósítói a tényleges feladat megoldása után részesültek a kitüntető címben. E verseny­­forma népszerűségére jellem­ző, hogy az elmúlt két évben összesen 28 pályázat érkezett be, melyből hét nyerte el a kitüntető címet, további hét pedig dicséretben és pénzju­talomban részesült. A szocialista brigádmozga­­­lom a vállalatun­knál folyó munkaverseny legjelentősebb szervezeti formája. A mozga­lom alapvető célkitűzése­i az előzőekben ismertetett párt-, kormány- és SZOT-határoza­­tok alapján — változatlanul az eddigi hármas jelszó: „Szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni és éllii”. E hármas jel­szóból új, az eddiginél gyobb jelentőséget kapott m­­a szocialista módon dolgozni rész. A munkaverseny-mozgalom­­ban részt vevő dolgozóink be­csületesen teljesítették gazda­sági, politikai és társadalmi felajánlásaikat, s ezzel nagymértékben járultak hoz­­­­zá az elmúlt két év kedvező gazdasági eredményeinek el­éréséhez. A szocialista bri­gádjaink termelési feladataik elérésén nyitottak, túlmenően bebizo­hogy a brigádok kollektíváiban színes, mozgal­mas társadalmi élet folyik, mely nagymértékben elősegíti a szocialista embertípus kiala­kítását. A szocialista brigádok termelési eredményei tükrö­ződnek a gyárak és a vállalat eredményeiben, ezért a to­vábbiakban a szocialista bri­gádok tanulásban és a szocia­lista együttélés területén el­ért eredményeinek néhány ki­ragadott példáját sorolom fel: — Az állami oktatásban résztvevők száma évről évre növekszik. A legutolsó tanév­ben elsősorban a szocialista brigádok tagjai közül 94 foly­tatott egyetemi és főiskolai, 376 középiskolai tanulmányo­kat. Különösen örvendetes a közép- és felsőfokú képesítés megszerzését szolgáló beisko­lázások szám­ának növekedé­se. A gyárak nagy részénél a legjobb műszaki és gazdasági szakemberek foglalkoznak közép- és felsőfokú tanulmá­­­­yokat végzők patronállásával. Meg kell említeni, hogy a ta­nulmányaikat befejezők ma­gasabb munkakörbe kerülése­kor még kedvezőtlen jelensé­gek is tapasztalhatók, több eset­ben nem bízzák meg je­lentősebb feladatok ellátásá­val a tanulmányaikat befeje­ző dolgozókat. Legalább ugyanolyan örvendetes, hogy dolgozóink közül általános is­kolai, oktatásiban részt vevők száma növekszik, 1973-ban 208 munkás vett részt alapfo­kú oktatásban. Ugyanakkor azonban még mindig elég je­lentős vállalatunknál azoknak a dolgozóiknak a száma­, akik Vállalatunk négy kiváló brigádja A tanulás és a szocialista együttélés nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, sőt analfabétáink is vannak. E te­rületen nehéz lényeges javu­lást elérni, erőfeszítései­nket elsősorban a 30—35 éven alu­liak beiskolázására kell kon­centrálni. — Gyárainknál különböző szakmunkásképző, betanító és szakmai továbbképző tan­­folyamot szerveztek (pl. sík­üveggyártó, könnyűgépkezelő, hegesztő, kazánfűtő, targon­cavezető stb.), melyeken évről évre több száz dolgozónk vett részt. lyamok A továbbképző tanfv­száma 1973/74. okta­tási éviben tovább növekedett, gyáraink fontos ügyüknek te­kintik a dolgozók szakmai képzését.­­ A gyári- pártszervezetek és a szakszervezeti szervek ál­tal rendezett különböző poli­tikai oktatási formákban résztvevők száma 1972-b­en megközelítette a 6000-et, lé­nyegében minden második dolgozónk részt vesz a politi­kai oktatás valamilyen for­májában. A résztvevők szá­mának növekedésén túlme­nően javulás tapasztalható a résztvevők megjelenési ará­nyában és az oktatás színvo­nalában. Szokup Lajos vezérigazgató tartotta a beszámolót vállala­tunk szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán A tanácskozás részvevői vállalatunk vezérigazgatójának be­számolóját hallgatják Több mint S0 ezer óra társadalmi munka A szocialista brigádok éle­téből a következő társadalmi jellegű megmozdulásokat emelte ki a vezérigazgató: — Valamennyi gyárunknál 3—-15 000 óra közötti (vállala­ti szinten 50­ ezer órát megha­ladó) társadalmi munkát vé­geztek az elmúlt évben saját gyáruk, vagy városuk szociá­lis, kulturális és sportlétesít­­ményeine­k karbantartása, vagy építése érdekében. Ki­emelhető e tevékenységen be­lül óvodák, bölcsődék, általá­nos iskolák és állami gondo­zott gyermekek patronálására fordított társadalmi munka, vagy anyagi támogatás. — Növekedett az önkéntes véradásban részt vevő szocia­lista brigádtagok száma, pél­damutatásukkal elősegítették az akció sikerét. — Szocialista brigádjaink számtalan esetben rendeztek csoportos névadó ünnepséget, KISZ -esküvőket. — Az év közben rendezett közös kirándulások, üzemlá­togatások, színházi, mozielő­­adások közös megtekintése ré­vén jobban megismerték más gyáraknál, vagy saját gyáruk­nál levő brigádok élet- és munkakörülményeit. Nagy se­gítséget nyújtott ehhez, hogy a­­ gyáraink nagy része már rendelkezik autóbusszal, vagy mitorobusszal, s ezeket a sportolók mellett a szocialista brigádok veszik igény­be ki­rándulások szervezésére, szabad idő jobb kihasználásá­a­ra. — A szocialista brigádok tagjai rendszeresen segítik egymást magánéletük problé­máinak megoldásában, pl. a brigádtagok házépítésénél. — A szocialista brigádok szocialista együttműködési szerződéseket kötöttek a kör­nyező vállalatokkal, illetőleg azok szocialista brigádjaival. Ez az együttműködési szerző­dés kölcsönösen hasznosítható tapasztalatokat eredményezett. A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán el­hangzottak figyelembevételé­vel kell vállalatunknál is a szocialista brigádmozgalmat fejleszteni, emelni a mozga­lom tartalmi vonatkozású kö­vetelményeit. Még ma is előfordul — ha ritkán is —, hogy a szocialista brigádok értékelésénél meg­elégszenek a termelésben el­ért eredményekkel, figyelmen kív­ül hagyják a tanulásra, a politikai, társadalmi kötele­zettségekre vonatkozó vállalá­saik teljesítését. Ugyancsak előfordul, hogy az értékelésnél nem veszik fi­gyelembe a technológiai fe­gyelem és a munkafegyelem betartását, az erre irányuló vállalások teljesítését. Sajnos, még mindig nem kielégítő technológiai-minőségi és mun­­­kafegyelem betartása. Gya­kori még a fegyelmezetlenség, amely csökkenti­ a gazdasági hatékonyságot, méhek minőségét, rontja a tej­gátolja a szocialista munkamorált. A szocialista brigádok legyenek az élenjáró kollektívák A hiányosságok megszünte­tése csak közös összefogás eredményeként lehetséges. Ebben a közös munkáiban egy­aránt fontos szerepük van a gyárak gazdasági és társadal­mi szervek vezetőinek és a szocialista brigádoknak.­­A hármas követelményrend­szer következetesebb érvénye­sítésével el kell érnünk, hogy minden gyárban a szocialista brigádok legyenek az élenjá­ró kollektívák, amelyek út­törő, mozgósító és példamuta­tó szerepet töltenek be a mun­kában, a munkahelyi politikai közvélemény alakításában, az elvtársi segítségnyújtásban. A követelmények követke­zetes, határozott érvényesítése mellett növelni kell a szocia­lista bri­gádmozgalom társa­dalmi rangját, megbecsülését. Erre vonatkozóan intézkedik a Politikai Bizottság ez évi má­jusi határozata is, amely a szocialista brigádmozgalom fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok mellett, rögzíti a nagyobb társadalmi megbe­csülésük érdekében teendő in­tézkedéseket. A Politikai Bi­zottság határozata alapján minden gyárunkban fontos követelményként kell kezelni, hogy — a szocialista brigádveze­tőket és -tagokat az eddiginél jobban bevonjuk a gyárak, üzemek, műhelyek vezetésé­be, növelve ezáltal a szocia­lista brigádok súlyát, szere­pét az üzemi, munkahelyi közéletben; — szorgalmazni kell min­den gyárban, hogy a legkivá­lóbb szocialista brigádvezetők kerüljenek megválasztásra különböző társadalmi tisztsé­­­gekre; — és végezetül talán a leg­fontosabb követelmény az, hogy a tehetséges brigádveze­tőket a helyi vezetés utánpót­lásának forrásaként kell­je­(F­oly­tatás a 2. oldalon)

Next