Üvegipar, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
198a A legnehezebb, de a legeredményesebb év volt Minden év végén megvizsgálja az ember, hogy mit ért el a múlt évben és mit szeretne az elkövetkező esztendőben megvalósítani. Így van ez az országban, a családban. S, ezt tesszük mi is, az Üvegipari Művekben. 1984-et olyan lendülettel kezdtük, mint ahogyan 1983-at befejeztük. Így sikerült az első fél évet tervszinten teljesíteni. Köztudott, hisz együtt határoztuk el, hogy 750 millió forint lesz a nyereségünk, 17,5 millió dollár az árbevételünk és 6,6 százalékos jövedelemnövekedést érünk el. Fél évkor módosítottuk célkitűzéseinket, mert bizonyossá vált, hogy a jó évkezdet és annak további fejlesztése lehetőséget ad a nagyobb nyereség elérésére, a műszakpótlékok megemelésére, és a melegüzemi pótlék bevezetésére is. Az igazgatótanács és a vszb közösen úgy határozott: 810 millióra emeli a nyereségtervet, mert ez lehetővé teszi mindkét többletjövedelem elérését. Ezzel átlagosan 10 százalék körüli jövedelemnövekedést lehetett biztosítani a dolgozóknak. Jelentős pályakorrekció volt ez, amire többen „felkapták” fejüket. Sokan tettrekészen! Néhányan kétkedően! A jövedelmek növekedése a gyárak érdekeit közelebb hozta egyóráshoz. Mindenki az új feladatoknak megfelelően szervezte át a munkáját. Ennek ellenére, a 111. negyedévben ez eredmények elmaradtak a várakozástól. Nem sikerült a magasabb sebességben a fordulatot tartani. Az ismételt felülvizsgálat Köszönet jár ezért minden rém változtatott célunkon, dolgozónak. Azoknak, akik .Változatlanul a 810 milliós megértették a feladatot és a nyereséget írtuk a zászlónkra, jobb munkával azon voltak. És jól tettük! Ma már tény, hogy kitűzött céljainkat telhogy az erőfeszítéseket sikeresíteni tudjuk. Dicsérő szakorcnázta: megvan a 810 vakkal tudom csak méltatni milliós nyereség, s vele tér minden párttag és szakszert temészetesen a 10 százalékos zeti tag szervező, példamutató jövedelemnövekedés. A rend munkáját. És minden elismeri tül nehéz külpiaci helyzet r és azoké, a gyáraké ellenére a hengerelt sífcüve- Orosházi Üveggyár, Salgótargyet a külkereskedelmi igére- jáni Síküveggyár —, ahol a tbk ellenére sem sikerült kül- nyereségtervet túlteljesítet J piacon értékesíteni) az előírt tők, amivel jelentősen segíd all árbevétel is a tervezettel tették, hogy a jövedelemeket azonos tervszinten biztosítsuk. Ezt ! Nem túlzok, ha azt mos azért kell kiemelni, mert flom: az Üvegipari Művek egyébként a Miskolci és a kollektívája a legnehezebb, de Vásárosnaményi Üveggyár e egyben a legeredményesebb lemaradása komoly gondokat évét zárta 1984-ben, okozott volna kollektívánknak. Feltehetjük a kérdést: ugyan milyen tanulságok vonhatók le 1984. eredményeiből? Gondolom, mindenekelőtt az, hogy az ígéretnek és a megvalósításnak egyforma volt a súlya. A jobb, a nagyobb teljesítményt kiemelten ismertük el, s az elmaradókat is „eredményüknek” megfelelően ítéltük meg. Ez persze nem új elv, de eredményesen most alkalmaztuk a munkánkban. Tanulság még a munkában való összefogás Az együttműködésé, fontossága, hiszen eredményeinket az növelheti. De tanulság az is, hogy többet kell foglalkozni az emberek, s különösen a fiatalok dolgaival, problémáival, mert ha ők megértik, hogy mit akarunk, akkor az üvegipari kollektíva a legnehezebb feladatok megoldására is képes lesz. Lehetne még sorolni sok tanulságot, mert van bőven, ám biztosan mindenki elvégzi az elemzést a maga munkahelyén. Ha találkoznak gondolataink, elképzeléseink, akkor erőt tudunk meríteni múltunkból is a jövő feladatainak megoldásához. Említettem, hogy az elmúlt év volt a legnehezebb az Üvegipari Művek életében. De ahogy telik az idő, úgy könnyebbedik a múlt és nehezedik a jövő. Itt tornyosul előttünk az óriási hegy, amit „zsebkendőben” kell elhordani — az 1985. év. Már túl vagyunk az első próbálkozásokon, tervszámításokon, hogy az akadályt elmozdítsuk és megbizonyosodtunk róla, hogy „nehéz fába vágtuk a fejszénket”. Idei célunk a 850 millió forint nyereség és a 7 százalék bérfejlesztés. Az utóbbi számmal nyilván mindenki egyetért. Az első? Hát az nagyon soknak tűnik! Nehéz azért, mert a jelenlegi gyári tervek számait akárhogyan is adjuk össze, alig közelítik meg a 850 milliót. Csakhogy a képlet ugyanaz, mint tavaly volt — a 7 százalék bérfejlesztéshez csupán a 850 millió nyereségen át vezet az út. És nekünk nincs más utunk! Annál több az eszközünk. Meg kell például változtatni az érdekeltségi rendszerünket, hogy a népgazdasági célokkal összhangban valósuljon meg minden kisebb kollektíva érdeke. Néhányszor már bizonyítottuk, hogy erőinket összefogva a legnehezebb feladatokat meg tudjuk oldani. Ha a renddelkezésre álló energiák egy részét nem a felfokozott helyi erpercek harcára pazaroljuk, találunk sok hasznos tennivalót. Ilyen a selejtcsökkenés a kevesebb energia- és anyagfelhasználás a termelésben. És ilyen, hogy: több figyelmet az alkotó embernek! Ezeken a dolgokon törje minden vezető a fejét. Vagyis azon, miképp biztosíthatjuk a dolgozóknak a szebb, az eredményesebb és a boldogabb új esztendőt. Czina Sándor vezérigazgató Együttes ülés A szabályozásról, a belső érdekeltségről, a melegüzemi pótlékról és a berházáspolláról tálaltak A közelmúltban együttes értekezletet tartott az igazgató tanács és a vszb, amelyet az tett szükségessé, hogy olyan kérdésekben kellett dönteni, illetve tájékozódni, amelyek a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségviselők feladatait egyaránt érintik. Elsőként Sápi Lajos vezérigazgató-helyettes az építők nagy aktívaülését összegezte. Somogyi László miniszter tájékoztatójából kiemelte, hogy valamennyi vállalatnak 1985. január végére érvényes tervvel kell rendelkeznie. A tervkészítés törvény, tehát kötelező a vállalatok 1985-ben számára. A miniszter kiemelt feladatnak jelölte meg az irányítási rendszer változásával kapcsolatos tennivalókat, a szabályozó rendszer továbbfejlesztését vállalaton belül, valamint a VII. megalapozásának ötéves terv előkészítését, illetve a jobb, a fegyelmezettebb és a hatékonyabb munkát. Gyöngyösi Istvánnak, az ÉFEDOSZ főtitkárának hozzászólásából Sápi Lajos azt emelte vezetek ki, hogy a szakszerkapcsolódjanak be a tervkészítésbe, de nem a tervvita a fontos, hanem a lehetőségek megítélése. A szakszervezeteknek tudniuk kell, hogy mit miért és hogyan tervez a vállalat, s ennek végrehajtásában hogyan segíthet a szakszervezet. Kiemelte a jövedelempolitika tudatos megtervezését, s hangsúlyozta, hogy csak megalapozott bérfejlesztést a lehet végrehajtani. A főtitkár felszabadulási, szusi munkaverseny kongresztovábbfolytatására is buzdított. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes beszédéből az irányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos megjegyzéseket taglalta a vezérigazgató-helyettes. Majd idézte Faluvégi Lajost: „Nem azé a pálma, aki a legyorsabban, hanem azé, aki a legjobban hajtja végre a korszerűsítést ... A vezetőknek nem szabad hagyniuk, hogy a szabályozók megálljanak a vállalatok kapujánál!” Ezt követően dr. Molnár Balázs, a vszb titkára tájékoztatta az értekezlet résztvevőit az Üvegipari Művek Szakszervezeti titkári értekezletén elhangzottakról. Majd dr. Tari Ferenc vezérigazgató-helyettes beszélt a szabályozó rendszer vállalati problémáiról. Elmondta, hogy az új adózási rendszer következtében minimális sza(Folytatás a 2. oldalon.) >!<«IIIIIIIIIIlllIllllllIltllieilIf IIflIIlIIIIIlllllfllIlflllIlltfMtllllllllllllllllllIIIIIIllfIXlIIIIIIIII»lll>*»«tl>l>«IUIIIIII(MI«lllllll«lllllffl«lllllllllflli:illlllllllllllf lllllllllllflltlllIlirfSmiIllllll||fillIIfIIIIIIIEIIIIIIIlllllirTIMII(IVIIIHrWHHtItllllllllllllll<IllllltIlIlilllllllIllllll!llllllllItIlIIIIIIIIlIlIIIIIIIIIIllllIIIIIIII«lllItllllllllIlllllllllUIIIIII9IIMlfif7 Hungaropón Ünnepi esemény volt decemberben a Salgótarjáni Síküveggyár impozáns épületkomplexumának első emeleti üzemcsarnokában. Tizedikén, délután két órakor, megállították a gépsorokat, kigyulladtak a reflektorok és az új, csillogó berendezések köré gyülekezett vendégek és dolgozók elé lépett dr. Juhász Gyula g.yárigazgató kíséretében Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter, Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Czina Sándor, az Üvegipari Művek vezérigazgatója. Ifj. Juhász Gyula igazgató üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd köszöntő beszédében a többi között a következőket mondotta: — A gyár kilencvenéves fejlődésének történetében mai napot az teszi jelentőssé, ahogy beindítjuk ezt a jövő minden igényét kielégítő, modern technológiájú, korszerű automata gyártósort. Az új létesítmény a kormány energiaracionalizálási keretében százmillió programja forint hitelből és állami támogatásból mindössze öt hónap alatt valósult meg. A beruházás megtérülési ideje pedig öt év. 1984. július 1-ét követően — amikor a Világbankkal megkötöttük a hitelszerződést — a gyár műszaki dolgozói és szakmunkásai az osztrák Peter Lisec céggel együttműködve azon fáradoztak, hogy a termelés mihamarább megindulhasson. A próbaüzem alatt előállított termékek igazolták: a gyártósor kiváló minőségű hő- és hangszigetelő üvegszerkezetek előá tatására alkalmas. A korszerű nyílászáró szerkezetekhez a felhasználók igényeinek megfelelő méretekben több légrésű és gáztöltéssel is fokozható magas hő- és hangszigetelő tuladonságú termékeket tud előállítani a gyár. A gyártósor már 1985-ben háromszázezer, azután pedig évente négyszáznegyvenezer négyzetméter termelésre képes, ami a gyár jelenlegi összes termelési értékének közel egyharmadát jelenti. Ha figyelembe vesszük, hogy ezt csupán 36 dolgozó termeli, akkor nyilvánvaló, hogy az új üzem jelentősen stabilizálja, majd gazdasági helyzetünket. Az ünnepi köszöntőt követően a gyár igazgatója kitüntetéseket adott át a beruházásban kiemelkedő munkát végző dolgozóknak. „Kiváló dolgozó” elismerést kapott: Magulya Pálné profildaraboló, Janitsch Róbert kiemelt fejlesztő, Sándor Géza üzemlakatos és Jánosi Zoltán vízvezeték-szerelő. Ezután Somogyi László, a tárca minisztere méltatta a létesítmény jelentőségét és példamutatóan gyors megvalósítását, majd a gyárigazgató és a síküveg-feldolgozó gyáregységvezető kíséretében megindította az automata gyártósor* Vendel Lajos üzemavató Batha László felvétele • Boldog új esztendőt kíván az Üvegipar kedves olvasóinak!