Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-11-20 / 32. szám

8. Lippe herczegségben volt egy fél-vad ménes, mellynek lovai tartóságukról voltak híresek, de a faj, angol ménekkeli keresztezés által, tökéletesen kiveszett. 10. Poroszorszá­gban a kormány sokat tett a lótenyésztés emelésére és egy külön fajt alap­ítottak a trakebner­eket, mellyek leg a­kább kocsis lovak.­­ Alapjuk nápolyi faj, mellyre később keleti mén jött, most pedig an­gollal tesznek próbát. A neustadti ménesben, arab vérű­ háti lovakat nevelnek. Grad­itz­ban, angol fajt tenyésztenek, mellyek részint mint kocsis­ lovak, részint mint háti lovak használtatnak. (Folytatás következik.) Nyer­tény. Közlési dij : "25 kr. egy h­ii itatlan borgis sor helyéért. Hágó mének. A földmivelés ipar és kereskedelmi m. k. minis­terium részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a m. k. álladalmi ménesekben létező törzsmének által a jövő fedeztetési idény alatt a következő dijak mel­lett fognak a magántenyésztők kanczái fedeztetni: I. A kisbéri ménesben. Castor 30 forintért c) arab telivér El Delemi 30 forintért d) eredeti arab Atuan 30 forintért e) félvér angol Oranien 40 forintért f) félvér arab Schagia 10 40 f­orintért Végre a többi mezőhegyesi félvér­törzsmén 20 forintért A fedeztetés iránti bejelentések a kisbéri mé­nesben létező ménekre nézve múlhatlanul f. évi december hó 10-dikéig nyújtandók be az illető ménesparancsnokhoz, mint­hogy a fentebbi határnapon túl a meghatározott s­ugarászat, kopaszat. November 28. Csákói agár, egyi öreg-agár vers. (Pr. 28. sz.) December 1. Bács-bodroghmegyei agarász egylet öreg-agár vers. (Pf. 1. 28. sz.) Az eredményeket majd kérjük. S­z­e­r­k. A lepsényi nyul-falka találkozik . November 14-én Csabdán „ 15-én polgárdi kastélynál. „ 16-án dijagarászat Lepsényben. „ 18 án Ladányi kastélynál. „ 19-én Ecsi pusztán déli 12 órakor. „ 21-én csabdai pusztán. „ 22-én polgárdi kastélynál. „ 25-én ladányi kastélynál. „ 2­6-án lepsényi tanyán. „ 28-án lepsényi tanyán déli 12 ór­a nagymihályi (November elejével kezdődtek.) A kazsui „ „ „ Az uj SZáSZI (m­int magánfalka határozatlan idők­ben vadász csak.) II. A bábolnai ménesben. A mezőhegyesi ménesben. Buccaneer angol telivér . . 500 forintért Bois Russel „ „ . . 200 „ Ostreger „ „ . . 200 „ Virgi­nus „ . 200 „ Daniel O'Rourke „ „ . . 200 „ Palmoodie „ „ 80 „ Tarquin „ „ 50 „ Wolfsberg „ „ 50 „ Nordstern norfolki ügető . 40 „ Roland „ 40 Mahmoud Mirza eredeti arab . . 50 forintért Abdul Assiz „ „ . . 50 „ El Delemi telivér arab 30 „ Polkán „ „ . . 30 „ Dabom­an „ r 30 „ Schagia fél-ér arab . 30 „ Schagia 14 „ 30 „ Abugress „ „ • 30 III. a.) angol telivér Pantaloon 100 forintért Revolver 80 „ Deutscher Michel 50 „ Macbeth 50 Grizzly Boy 50 „ Exact 50 „ Forgószél 50 „ Osvinus ....... 50 „ b) angol arab telivér V­ADÁS­Z- V. S Y E R S R X Y­ L A P. NOVEMBER 20.1870. netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. A bábolnai és mezőhegyesi ménesben létező ménekre szóló fedeztetési jelentkezések a legközelebbi fedeztetési idény beáll­táig bármikor történhetnek az illető ménesek parancsnokainál. A kanczák elhelyezése a ménesekr­en díj nélkül eszközö­l­­tik, a szükségelt takarmány és egyéb táp­szerek a legközelebbi piaczi ár szerint fizetendők. A fedeztetési díjon kívül minden kanczáért a le­g­­ység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját s­olgáját nem kívánja kan­czája mellett hagyni, ugyanannak ápolása szabadsá­golt méneskarbeli katonára bizatik, ki ezen szolgá­latáért minden kaneza után havonként 4 forintot kap. Ha valamely ménre több kaneza lenne bejelentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kanczákon kivül fede­zhet, a bejelentett, kanczák fedezési rendje sors­húzás útján fog szabályoztatok Minden egyébb felvilágosítássa­ az illető ménes­parancsnokok készséggel szolgálandóak. Kelt Pesten 1870. october 2­­-án. A csákói kölyökagár-verseny. Tisztelt szerkesztő ur ! A csákói agarász-egylet ez idei kölyökagár-versenyét november 8-án meg­tartván, a következőről értesíthetem : Neveztettek a következő agarak : Fürge, hamvas szuka, tulajdonos Petőfi István ur. Czicza, fekete szuka, I Szellő, vörös-fakó szuka, , tul. Somogyi Lajos ur. Páva, „ kan, I Comtesse, pernyeszinti szuka,­­ tulajdonos Báró, „ kan,­­ Urszinyi Béla ur. Mász­rá, „ „ tul. Simay Ede ur. Urszinyi Béla ur Báró nevezetű agara a ver­senyre nem jelent meg. Az összevetés eredménye ez jön : , C Comtesse, 1-so tutas , í Ci a zicza, 2-dik futási ( bürge, 3-dik futási 'X""' , t Masz-ra, Miután a páros futásnál csupán Somogyi ur aga­rai m­aradtak fenn további versenyzésre, és a Szellő nevezetű agarát visszavonta, tehát következett azon­nal a verseny a díjért, mellyet ugyanis Páva neve­zetű agara nyert el. Páva. E versenyre a tagok közül olly kevesen jelentek meg, hogy az egyes futásokhoz alig tudták a bírókat összeállítani , óhajtandó volna, ha a tag­urak nagyobb részvéttel viseltetnének egyletek iránt. Ez alkalommal megemlítem még, hogy az öreg­agár-verseny alkalmával, melly november 28-á­n fog megtartatni, közgyűlésünk leend, mellyre reméljük, hogy nagyobb számban fognak a t. tag urak megjelenni. Az öreg-versenyen futhat bárki agara. A betéti összeg egy agárért, ha tagé: 5, ha nem tagé: 10 frt, dijjas agár kettős tételt fizet. — Dij e verseny­ben : egy 100 frt értékű csibuk. K L. egy'­ jegyző. Szegedi levelek. II. Szeged, nov. 1. 1870. (Vadászati szenvedély. — Lefaucheux és Lancas­ter — Puskacsövek hos­za. — Utolsó fürj.) A vadászati szenvedély tekintetében az öt világ­rész minden népe egyenlő. Kivételt talán csak a török és zsidófaj képez, amaz impassibilitásánál fogva s a meddig a Koran orthodox luve, emez a fegyvertek­ öröklött borzalma, vériszonya és jelleg­zetes bátortalansága m­iatt. A többire nézve ezen szenvedély tekintetében faj és faj közt alig lehet fokozatot felállítani, de bátran mondhatni, hogy gyakorlása egy népnél sem általánosabb, mint a ma­gyarnál, mellynél az ur a sport terén legtöbb bra­vourt, a paras­t legtöbb szívósságot és ügyességet fejt ki. Hisz az utóbbi nem csupán naphosszat, de egész, nedves-hideg őszi éjen át képes egy mocsár vagy erdő szélén, avagy szigeten lesz ülni, de még a vihar sem tartóztatja vissza szenvedélye kielégíté­sétől, különösen a hol lud, kacsa, kócsag, gém és szélkiáltó jár, m­ert jól tudja, hogy a vizi vad szél­vészkor nem búvik el, hanem nyugtalan, s mocsáros vagy vizmelléki erdőkben és fák közt, mellyek a szelet némileg felfogják, folyvást h­úz és szállong, és pedig jó alant nehogy a fák által föl nem tartózta­tott fentebb eső légáramlat oda sodorja, hova vet­tetni nem kiván. Illyenkor a vadász egy nyilasban, fatövénél meghúzván magát, rendesen könnyű és gyakori lövésre tehet szert. E szívósságban főleg az orv- és piacz vadászok tűnnek ki de fájdalom, városi lakosok és iparosaink, tanitók s kántorok közt is sok, igen sok van, ki napokig szegre akasztja hivatása segédeszközeit s mesterségéhez tartozó szerszámait, s a helyett hogy drága idejét annak szentelné, vadászni jár. Ismerek például Szegeden egy lakatost, ki nemcsak gyakran és sokat vadász, de vadászataira egy, sőt két ina­sát is kiviszi, és épen nem azért, hogy önmagával rettentő például szolgáljon nekik, vagy őket a va­dásztéren is a lakatosság mesterségében tanítsa, ha­nem hogy elemózsiáját s esetleg elejtett zsákmányát utána hurczolják, persze, hogy a tilo­ba is, a­mi különös jótékony hatással van az inasok kedélyeik és hivatásérzetü­k kifejlesztésére s a maiszteri tekin­tély emelésére. Pedig ezen ember, ha egészen ipar­ágának élne, igazi jólétnek örvendhetne, mig igy csak teng ; — hja, de különösen fajunknál sok az olly egyén, ki eredeti hivatásáról pályája kezdetén, sőt derekán eltér s más méllérre veti magát, s elébb nevetségessé válik, azután — megbukik. És a magyar ember, akármilly alsóbbrendű le­gyen is, vadászati szenvedélye kielégítésnél ama fajunkban typicus aristocrati hajlamokat követi és árulja el, amellyeknélfogva nemesebb eze­l s dicsvágy nélkül is szeretünk kitűnni és olly dolgokkal foglal­kozni, olly tárgyakat szerezni, mellyek valódi hi­vatásunk, értékünk s vagyonúnkkal össze nem ille­nek, szóval b­urbatnámkodunk. Ennélfogva az agarakkal vagy hajtókkal vadá­szás épe­­ nem ritka az alföldi tanyák közt, és a fegyverben már a gányó is válogat. Keresi a jobbat, szebbet, tökélletesebbet és csinosabbat. S így ko­rántsem találhatni többé, még ezen osztálynál sem, egycsövű puskát, i­lyennel már csak a gyerekek vesződnek, a kovásnak hírét sem ismeri többé, a duplapuskák közül pedig inkább a drótcsövű­t veszi meg, mint a s­ma gránert, s csupán a hátultört-

Next