Vállalkozók Lapja, 1918. július-szeptember (39. évfolyam, 27-39. szám)

1918-07-03 / 27. szám

Győr város elől jár. f­oV’WiftE Szeretném a többi magyar városok féltékenységét felkelteni Győr városa irá­nyában, szeretném, ha mindannyiunk polgármesterei úgy gondolkodnának, mint teszi azt Farkas Mátyás győri pol­gármester, akit ezennel szeretettel tiszte­letteljesen köszöntünk. Ami európai jelleg ide mihozzájuk át­plántálható, az mind megvan Győrben. Úgy látszik, szemcsés hagyománya ennek a városnak, hogy derék modern emberek állanak az élén. Még a Máv­ is zászlót hajtott a nagyvonalúság előtt, amikor az összes állomásai közül egyedül Győrnek juttatott aluljárós megoldást a fokozott forgalom és életbiztonság érdekében. Hogy sehol annyi gyár és ipartelep egv egy helyen együtt nincsen, hogy Győr város egymaga egy egész országot el ne tudna látni az élet minden szükségletei­vel, nem véletlen dolga, hanem a város lakóinak indusztriális érzékének tanúbi­zonysága. Városépítők laktak mindenkor Győ­rött, felvilágosodott, életrevaló, a köznek érdekeit szívükön viselő okos és lelkes emberek. És hogy soraikban a legelső ember a polgármester, az nem lephet meg senkit. Most pedig közöljük szó szerint azt az indítványt, amelyet a polgármester úr a város tanácsához intézett és kívánom­, hogy a szép példát kövessék a magyar városok kivétel nélkül, még a székesfő­várost is beleértve, mert, hogy ennek miért késik a városszabályozó tervpályá­­zata, igazán nem lehet megérteni. A győri pályázatot pedig máris látom megvalósulni, mert a város okos polgá­rai csak nem dezavuál­ják a város okos polgármesterét! Az indítvány ez: Tekintetes Tanács! Midőn Ritter Paul von Hülff nevű mérnök­kari kapitány 1821. évben a várkapun kívül fekvő városi területek, a mai Ferenc és Ferdi­nand városok felosztási tervét elkészítette és ez­által megalkotta a város első parciális szabá­lyozási tervét, a város hatósága azon nyugodt öntudattal láthatott munkájához, a felosztott területek benépesítéséhez, hogy az akkori viszo­nyokhoz különösen a városrendezési tudomány akkori állásához mérten szokatlanul sikerült terv alapján teheti meg a városfejlesztéssel kap­csolatos teendőit. Az amerikai háztömbrendszerhez hasonló ezen részleges szabályozás sokakból a tetszés érzetét váltotta ki, mindenesetre ez emelte Győr­nek, mint rendezett vidéki városnak a hírét. Ezen hírével azután a hivatalos város meg is elégedett, mert a városszabályozás terén 1918. évig semmi sem történt. Nem éreztük hiányát se tervnek, se lerakott elveknek, melyek meg­szabni kívánták a város fejlődésének irányát és módját. 1918. évben végre a városi mérnöki hivatal el­készítette a város jelenleg érvényes szabályozási tervét, számolva a városnak anyagi helyzetével, túl óvatosan, túl pek­onomikusan, régi város­részeknek itt-ott nyesegetve — egyenesítve vo­nalakat — a városfejlődés folytán beépítésre szánt területeken pedig folytatta Hülff Pál ka­pitány eszméjét, szaporította a blockokat, a szé­pítésnek csak előkertek kötelező előírásával hoz­ván áldozatot. Koncedálom, hogy ez a terv is jó volt a 20 év előtti Győrnek. De nem lesz jó annak a Győrnek, melynek kontúrjai mutatkoznak, nem lesz megfelelő azon Győrnek, melynek rohamos fejlődése elta­­gadhatatlan s mely fejlődő Győrnek a szabályo­zási terv formájában is meg kell teremtenünk a haladás, a szépülés fontos eszközét. Ma már Tekintetes Tanács, a városépítés kü­lön tudomány, melynek tanszéke van a műegye­temen, ma már teret kell engednünk a gondola­tok versenyének s a versenyben a minden te­kintetben megállást elfogadva, ahhoz ragaszkod­va, azonban ehhez aztán keményen ragasz­kodva, építeni tovább városunkat, folytatni en­nek szabályozását. Ehhez a megoldási módhoz nyúlt újabban minden város és ehhez kívánnék nyúlni én is jelen indítványommal, mely odairányul. Méltóztassék a város törvényhatósági bizott­ságához javaslatot tenni, határozza el, hogy a város szabályozási tervének átdolgoztatása ér­dekében eszmei tervpályázatot hirdet; engedélyezzen e célra a városszabályozási tö­meg terhére 10.000 koronát olyképen, hogy ebből 5000 3000—2000 koronás pályát is alakít­tassák; hatalmazza fel a tanácsot, hogy a pályadíjjal nem jutalmazott munkák közül azoknak, me­lyeknek megszerzése előnyös lenne, ugyancsak a szabályozási tömeg terhére fedezendő 800—800 korona díj ellenében megvétesse. E feltétel a pályázati hirdetményben is közzéteendő lenne. A megvalósítható, illetve megvalósítandó esz­mék alapján a jelenleg érvényes szabályozási tervünket mérnöki* hivatalunk fogja átdolgozni. Kérem a Tekintetes Tanácsot, szíveskedjék in­dítványom értelmében eljárni. Győr, 1918. junius 1G. Farkas Mátyás polgármester. к ^дгг.›«^»1»в!5ици<аяизвшд^ак1г¥ац|гыдняаы11а1^1ажа1`ауА1.? Harminckilencedik évfolyam. Budapest, 1918 julius 3. 27. szám. Gyöngyös város­ujjáépítése. f - " ' "x’-T- -■ -----------------— —- -ТЩ A Mérnök Egylet kis termének három állvá­nyán, mint valami mezei virág, szerényen húzó­dik néhány rajzlap. Pályatervek, sőt díjazott, győztes pályatervek ezek, de impozáns homlok­zatok, bonyolult alaprajzok nélkül valók, mert hát ezek a leégett Gyöngyös kisebb igényű la­kossága számára kiírt „mintalap“ pályatervek példányai. Amint a tervpályázati hirdetmény mondja: az egyszerűbb és leggyakoribb szük­ségleteket kielégítő kisebb földszintes családi la­kóházak építkezéseinek irányítására szolgálnak. Hét főtípust jelölt ki a bizottság, s erre cca. het­ven pályázó nem kevesebb, mint 492 tervet kül­dött be. „ Hetven pályázó! — vagyunk-e annyian itt­hon tervező építészek? Hány új név, a kis igé­nyű téma váljon hány fiatal tehetségesnek szol­gált szárnypróbálgatásul? És mégsem: a díja­zottak kevés kivétell­el tűzpróbát már régen ki­állott „neves“ emberek ... De hagyjuk az embereket, nézzük az értéket, a munkát. Első­sorban a bíráló bizottságról kell dicsérő­­leg megemlékeznem. Hatalmas munkát végzett és munkája, kis szépséghibától eltekintve, kvali­tásában is dicséretes. Mert azt, hogy a kiírás sza­vaihoz nem ragaszkodott ott, ahol az az ered­mény rovására lett volna, csak dicsérni tudom. A pályázókról már csak megszorítással szól­hatok dicsérőleg. A 492 munka közül 14 része­sült I. és II. díjazásban, 18 kapott megvételre való ajánlást és a jegyzőkönyvben még 7 mun­káról emlékezhettek meg dicsérőleg. Ha röviden átvizsgáljuk a terveket­, úgy lát­juk, hogy Scheiber Miklós eredeti ötlettel megoldott alaprajza és kedves egyszerűségű homlokzata, Schäfer Ferenc érdekes hom­lokzata, P­á­l Hugó alapra­jzának eredeti elhe­lyezésű, kellemes hatású előkertje emelkednek társaik fölé. A többi díjazott tervek már nem oly sikerültek. Medgyaszay István aránylag kis beépítésű alaprajza konvencionális elrende­zésű, homlokzata­ könnyű, de megoldása nem kiforrott. Wälder Gyula alaprajzai nem mu­tatnak eredetiséget, míg homlokzatai, elisme­rem: artistikusak, arányaiban kedvesek, de nem ide valók. Ezek a kő karakterű, egyik-másiknál (egy I. dij, egy II. dij és öt megvételre ajánlva!) szobrász munkát is gazdagon bíró homlokzatok erősen emlékeztetnek a régi Pest-Buda barokkos és empir jellegű házaira és nagyon is ellent mondanak a bizottságnak a jegyzőkönyvben is hangoztatott ama felfogásának, mely szerint: „a villaszerű, nagyvárosias elrendezéseket, végül a homlokzat építés terén a túl drága kivitelű megoldásokat“ mellőzni kívánta. Wälder Gyula homlokzatai nagyvárosiasak, drága kivitelűek, ha kettőt díjaznak, úgy minden értékük hono­rálva lett volna, de a teljesen egy zsánerű meg­oldásokból — hiszen épen ezen az alapon lehet megismerni a megvételre ajánlottakat! hétre nem volt szükség. Elismerem, hogy a nem dija­­ t •5ixtí tutez. ыelloite vízveze­t áfc Ы tékáét с-жк Ш ' f l?es 0 Tt+“­ TŐRS és ORMAI mérnökök . BUDAPEST, VUL, SZILÁGYI-UI.­­ Telefon „József“ 33—42. KolostTárt! Jókai-utce 12. szin. Debrecen : Werbőczy-utca 2 szám EFEL £££-*, OLAJOS POSITIV fénymásolópapír sz .í.:-n S: 11 fedő vonalakkal. — Eredeti gyanánt használható. — Élesen positiv fénymásolatot eredményez. — Egyszerű kezelés, csak vízben fej­lesztendő. — Tartós, a fénymásolat színe változatlan marad. — Mintával készséggel szolgál : FELLNER LEON“ BUDAPEST, V. VÁCI­ ÚT 4.

Next