Vállalkozók Lapja, 1918. július-szeptember (39. évfolyam, 27-39. szám)
1918-07-03 / 27. szám
Győr város elől jár. foV’WiftE Szeretném a többi magyar városok féltékenységét felkelteni Győr városa irányában, szeretném, ha mindannyiunk polgármesterei úgy gondolkodnának, mint teszi azt Farkas Mátyás győri polgármester, akit ezennel szeretettel tiszteletteljesen köszöntünk. Ami európai jelleg ide mihozzájuk átplántálható, az mind megvan Győrben. Úgy látszik, szemcsés hagyománya ennek a városnak, hogy derék modern emberek állanak az élén. Még a Máv is zászlót hajtott a nagyvonalúság előtt, amikor az összes állomásai közül egyedül Győrnek juttatott aluljárós megoldást a fokozott forgalom és életbiztonság érdekében. Hogy sehol annyi gyár és ipartelep egv egy helyen együtt nincsen, hogy Győr város egymaga egy egész országot el ne tudna látni az élet minden szükségleteivel, nem véletlen dolga, hanem a város lakóinak indusztriális érzékének tanúbizonysága. Városépítők laktak mindenkor Győrött, felvilágosodott, életrevaló, a köznek érdekeit szívükön viselő okos és lelkes emberek. És hogy soraikban a legelső ember a polgármester, az nem lephet meg senkit. Most pedig közöljük szó szerint azt az indítványt, amelyet a polgármester úr a város tanácsához intézett és kívánom, hogy a szép példát kövessék a magyar városok kivétel nélkül, még a székesfővárost is beleértve, mert, hogy ennek miért késik a városszabályozó tervpályázata, igazán nem lehet megérteni. A győri pályázatot pedig máris látom megvalósulni, mert a város okos polgárai csak nem dezavuálják a város okos polgármesterét! Az indítvány ez: Tekintetes Tanács! Midőn Ritter Paul von Hülff nevű mérnökkari kapitány 1821. évben a várkapun kívül fekvő városi területek, a mai Ferenc és Ferdinand városok felosztási tervét elkészítette és ezáltal megalkotta a város első parciális szabályozási tervét, a város hatósága azon nyugodt öntudattal láthatott munkájához, a felosztott területek benépesítéséhez, hogy az akkori viszonyokhoz különösen a városrendezési tudomány akkori állásához mérten szokatlanul sikerült terv alapján teheti meg a városfejlesztéssel kapcsolatos teendőit. Az amerikai háztömbrendszerhez hasonló ezen részleges szabályozás sokakból a tetszés érzetét váltotta ki, mindenesetre ez emelte Győrnek, mint rendezett vidéki városnak a hírét. Ezen hírével azután a hivatalos város meg is elégedett, mert a városszabályozás terén 1918. évig semmi sem történt. Nem éreztük hiányát se tervnek, se lerakott elveknek, melyek megszabni kívánták a város fejlődésének irányát és módját. 1918. évben végre a városi mérnöki hivatal elkészítette a város jelenleg érvényes szabályozási tervét, számolva a városnak anyagi helyzetével, túl óvatosan, túl pekonomikusan, régi városrészeknek itt-ott nyesegetve — egyenesítve vonalakat — a városfejlődés folytán beépítésre szánt területeken pedig folytatta Hülff Pál kapitány eszméjét, szaporította a blockokat, a szépítésnek csak előkertek kötelező előírásával hozván áldozatot. Koncedálom, hogy ez a terv is jó volt a 20 év előtti Győrnek. De nem lesz jó annak a Győrnek, melynek kontúrjai mutatkoznak, nem lesz megfelelő azon Győrnek, melynek rohamos fejlődése eltagadhatatlan s mely fejlődő Győrnek a szabályozási terv formájában is meg kell teremtenünk a haladás, a szépülés fontos eszközét. Ma már Tekintetes Tanács, a városépítés külön tudomány, melynek tanszéke van a műegyetemen, ma már teret kell engednünk a gondolatok versenyének s a versenyben a minden tekintetben megállást elfogadva, ahhoz ragaszkodva, azonban ehhez aztán keményen ragaszkodva, építeni tovább városunkat, folytatni ennek szabályozását. Ehhez a megoldási módhoz nyúlt újabban minden város és ehhez kívánnék nyúlni én is jelen indítványommal, mely odairányul. Méltóztassék a város törvényhatósági bizottságához javaslatot tenni, határozza el, hogy a város szabályozási tervének átdolgoztatása érdekében eszmei tervpályázatot hirdet; engedélyezzen e célra a városszabályozási tömeg terhére 10.000 koronát olyképen, hogy ebből 5000 3000—2000 koronás pályát is alakíttassák; hatalmazza fel a tanácsot, hogy a pályadíjjal nem jutalmazott munkák közül azoknak, melyeknek megszerzése előnyös lenne, ugyancsak a szabályozási tömeg terhére fedezendő 800—800 korona díj ellenében megvétesse. E feltétel a pályázati hirdetményben is közzéteendő lenne. A megvalósítható, illetve megvalósítandó eszmék alapján a jelenleg érvényes szabályozási tervünket mérnöki* hivatalunk fogja átdolgozni. Kérem a Tekintetes Tanácsot, szíveskedjék indítványom értelmében eljárni. Győr, 1918. junius 1G. Farkas Mátyás polgármester. к ^дгг.›«^»1»в!5ици<аяизвшд^ак1г¥ац|гыдняаы11а1^1ажа1`ауА1.? Harminckilencedik évfolyam. Budapest, 1918 julius 3. 27. szám. Gyöngyös városujjáépítése. f - " ' "x’-T- -■ -----------------— —- -ТЩ A Mérnök Egylet kis termének három állványán, mint valami mezei virág, szerényen húzódik néhány rajzlap. Pályatervek, sőt díjazott, győztes pályatervek ezek, de impozáns homlokzatok, bonyolult alaprajzok nélkül valók, mert hát ezek a leégett Gyöngyös kisebb igényű lakossága számára kiírt „mintalap“ pályatervek példányai. Amint a tervpályázati hirdetmény mondja: az egyszerűbb és leggyakoribb szükségleteket kielégítő kisebb földszintes családi lakóházak építkezéseinek irányítására szolgálnak. Hét főtípust jelölt ki a bizottság, s erre cca. hetven pályázó nem kevesebb, mint 492 tervet küldött be. „ Hetven pályázó! — vagyunk-e annyian itthon tervező építészek? Hány új név, a kis igényű téma váljon hány fiatal tehetségesnek szolgált szárnypróbálgatásul? És mégsem: a díjazottak kevés kivétellel tűzpróbát már régen kiállott „neves“ emberek ... De hagyjuk az embereket, nézzük az értéket, a munkát. Elsősorban a bíráló bizottságról kell dicsérőleg megemlékeznem. Hatalmas munkát végzett és munkája, kis szépséghibától eltekintve, kvalitásában is dicséretes. Mert azt, hogy a kiírás szavaihoz nem ragaszkodott ott, ahol az az eredmény rovására lett volna, csak dicsérni tudom. A pályázókról már csak megszorítással szólhatok dicsérőleg. A 492 munka közül 14 részesült I. és II. díjazásban, 18 kapott megvételre való ajánlást és a jegyzőkönyvben még 7 munkáról emlékezhettek meg dicsérőleg. Ha röviden átvizsgáljuk a terveket, úgy látjuk, hogy Scheiber Miklós eredeti ötlettel megoldott alaprajza és kedves egyszerűségű homlokzata, Schäfer Ferenc érdekes homlokzata, Pál Hugó alaprajzának eredeti elhelyezésű, kellemes hatású előkertje emelkednek társaik fölé. A többi díjazott tervek már nem oly sikerültek. Medgyaszay István aránylag kis beépítésű alaprajza konvencionális elrendezésű, homlokzata könnyű, de megoldása nem kiforrott. Wälder Gyula alaprajzai nem mutatnak eredetiséget, míg homlokzatai, elismerem: artistikusak, arányaiban kedvesek, de nem ide valók. Ezek a kő karakterű, egyik-másiknál (egy I. dij, egy II. dij és öt megvételre ajánlva!) szobrász munkát is gazdagon bíró homlokzatok erősen emlékeztetnek a régi Pest-Buda barokkos és empir jellegű házaira és nagyon is ellent mondanak a bizottságnak a jegyzőkönyvben is hangoztatott ama felfogásának, mely szerint: „a villaszerű, nagyvárosias elrendezéseket, végül a homlokzat építés terén a túl drága kivitelű megoldásokat“ mellőzni kívánta. Wälder Gyula homlokzatai nagyvárosiasak, drága kivitelűek, ha kettőt díjaznak, úgy minden értékük honorálva lett volna, de a teljesen egy zsánerű megoldásokból — hiszen épen ezen az alapon lehet megismerni a megvételre ajánlottakat! hétre nem volt szükség. Elismerem, hogy a nem dija t •5ixtí tutez. ыelloite vízvezet áfc Ы tékáét с-жк Ш ' f l?es 0 Tt+“ TŐRS és ORMAI mérnökök . BUDAPEST, VUL, SZILÁGYI-UI. Telefon „József“ 33—42. KolostTárt! Jókai-utce 12. szin. Debrecen : Werbőczy-utca 2 szám EFEL £££-*, OLAJOS POSITIV fénymásolópapír sz .í.:-n S: 11 fedő vonalakkal. — Eredeti gyanánt használható. — Élesen positiv fénymásolatot eredményez. — Egyszerű kezelés, csak vízben fejlesztendő. — Tartós, a fénymásolat színe változatlan marad. — Mintával készséggel szolgál : FELLNER LEON“ BUDAPEST, V. VÁCI ÚT 4.