Vállalkozók Lapja, 1926. január-március (47. évfolyam, 1-14. szám)
1926-01-01 / 1. szám
XLVII. évfolyam (2. oldal.) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapes 1926. január 1. KILÍHIK, KANDALLÓK, KILOBIFENES, 21. FŰTÉSEK. LEVEZARUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fűtési és Kályhaosztálya HRAUDA KÁROLY, igazgató. Városi iroda és mintaraktár: V., Falu Miksa-ucca 20. Telefonszám: 186-07. A most megjelet II. számú — légfűtések és kaloriferekről szóló ismertetést kívánatra megüldjük díjtalanul és bémentesen. A fővárosi mérnökök és a státusrendezés. A belügyminiszter következetesen ragaszkodik ahhoz a kívánalmához, hogy a státusrendezéssel kapcsolatos létszámcsökkentést az államihoz hasonlóan a főváros is hajtsa végre. A főváros a kényszerhelyzetnek engedve egy tervezetet dolgozott ki, mely a legérthetetlenebb módon amérnökök létszámát akarja feltűnő arányban csökkenteni. Pedig, ha a tényleges helyzetet veszzük figyelembe, akkor éppen ezzel ellenkezően a létszám szaporítására van szükség. Mi a mai tényleges állapot? A mai mérnöki státus áll: Két műszaki tanácsnokból (II. és III. fiz. oszt.) tizenkilenc műszaki főtanácsosból (III. és IV. fiz. oszt.), huszonöt műszaki tanácsosból (IV. és V. fiz. oszt.), húsz I. o. oszt. főmérnökből (V. és VI. fiz. oszt.), huszonegy II. o. főmérnökből (VII. fiz. oszt.), huszonnyolc I. o. mérnökből (VIII. fiz. oszt.) és kilenc II. oszt. mérnökből IX. fiz. oszt.) A létszám tehát összesen 122 állás. A felsoroltakon kívül körülbelül negyven okleveles mérnök végez részint mint ideiglenes hivatalnok, részint pedig mint havidíjas, mérnöki teendőket. Amiként eddig tájékozva vagyunk, a székesfőváros tanácsának státusrendezési tervezete szerint a két tanácsnoki állás meghagyása mellett a műszaki főtanácsosok visszaszoríttatnának a IV. fizetési osztályba, a számukat pedig a tervezet leszállítja 12-re, a műszaki tanácsosokét 15-re, az I-fő oszt. főmérnökök létszámát 20-ban, a II. oszt. főmérnökökét 23-ban állapítja meg, az I. oszt. mérnökök számát 25-ben, a II. oszt. mérnökök számát szintén 25-ben szabja meg. Ha most már összehasonlítást teszünk létszám tekintetében a fogalmazói státussal, a következő nőt nyerjük: Van 1 polgármester, 2 alpolgár, 10 tanácsnok, 10 köz. elüljáró (az I—III. fiz. nyokban), 31 főjegyző (V. fiz. oszt.), 34 I. oszt. ácsjegyző (VI. fiz. oszt.), 32 II. oszt. tanácsjegyző II. fiz. oszt.), 28 I. oszt. fogalmazó (VIII. fiz. oszt.), 18 II. oszt. fogalmazó a (IX. fiz. oszt.) Az összlétszám a fogalmazói karnál 176. “ Ami a tanácsi tervezetet illeti, a fogalmazói karnál a következő: Az I—III. fiz. oszt. -ba sorozott 1 polgármester, 2 alpolgármester, 10 tanácsnok és 30 köz.elüljárói (összesen 23 állás) állások meghagyása mellett, 12 főjegyzőt a IV. fiz. oszt.-ba előbbre helyez, 15 főjegyzőt pedig meghagy az V. fiz. oszt.-ban, az I. oszt. tanácsjegyzők számát 25-ben a II-od oszt. tanácsjegyzőkét 28-ban, az I. oszt. fogalmazókét 35- ben, a II. oszt. fogalmazókét szintén 35-ben állapítja meg. Nézzük most már, miben sérelmes a tanácsi tervezet a mérnökökre. Egyenlő rangú képesítés mellett 120 mérnök közül kettő érhet el vezető állást, míg 150 fogalmazói státusba tartozók közül huszonhárom, tehát az elsőnél minden 60-ik, a másodiknál minden 71d-ik. Erre való tekintettel úgy az 1911-iki, mint az 1918-iki fizetés rendezése a műszaki főtanácsosi állásokat egy fizetési osztállyal magasabbra sorolta, mint a főjegyzőkét, akiknek nagyobb része úgyis elérheti az I—III. fizetési osztályba sorolt vezető állásokat. A mostani tanácsi tervezet a mérnöki státuson hátrányosan változtat, mikor a főtanácsosi állásokat kizárja a III. fizetési osztályból, ahol egy részük eddig is volt, és számukat is lényegesen csökkenti (19-ről 12-re), de ugyanakkor a fogalmazói szakon előnyösen változtat, mikor a főjegyzői állások egy részét az eddiginél magasabb fizetési osztályba sorolja. Fel kell azonban itt vetnünk azt a kérdést, vájjon elegendő-e a mai létszám? A mai mérnöki létszám határozottan kevés. Köztudomásúak a kerületi mérnöki munkánál, az építési engedélyeknél, a kitűzéseknél stb., jelentkező munkatorlódások, melyek a köz- és magánépítkezés várható megindulásával növekedni fognak. Hivatkozunk az 1918. évi státusrendezésre, mely már akkor a mérnöki státus létszámát a mai tervezett 122-vel szemben 143-ban állapította meg, amióta pedig a székesfőváros területe nem csökkent, a mérnöki munkák pedig folyton szaporodtak. Hogy váljon lehetséges-e a státusrendezés kapcsán létszámszaporítás, feneigennek felelhetünk. Az állami státusrendezésnél 29 státusnál, (köztük 4 mérnöki státusnál) volt néves. A székesfővárosi tanácsi tervezet is emeli a békekhez képest a mérnöki státus kivételével ngyilván az összes státusokat. A megoldás mikéntjére nézve a mérnökök most azt kérik, hogy a mérnöki kar lézáma 152-ben állapíttassák meg. Ha ez a létszám egyenlő elbánás elve alapján a fogalmazói szak szalékos arányszámai szerint osztatnék szét, az egy fizetési osztályokba ily módon az I—III. fizetési orályokba a 2 műszaki tanácsnoki álláson kívül még 1 állás, a IV. fiz. oszt.ba 11 műszaki főtanácsosi állá az V. fiz. oszt ba 13 műszaki tanácsosi állás került Evvel szemben a mérnöki kar megelégszik azt, ha a főtanácsosi és tanácsosi állásoknál a jelenleg tényleges állapot változatlanul megmarad és a műszaki tanácsnokon kívül csak 8 műszaki főtanácso soroztatik a HL fiz. oszt.-ba, mig az itt többletkét mutatkozó 10 állásnak az alsóbb IV. fiz. oszt.-baorolt 13 műszaki tanácsosi álláshoz való csatolás (13+10 + 23 müsz. tan.) kéri. Ily módon a mérnűi státus a következőképpen alakulna: 2 tanácsnoki müsz. főtan. a Ш. fiz. oszt.-ban, 11 műszaki főm. a IV. fiz. oszt.ban, 23 műszaki tan. az V. fiz. szt.-ban, 23 I. oszt. főmérnök a VI. fiz. oszt-ban, II. oszt főmérnök a VII. fiz. oszt.-ban, 30 I. oszt. érnök a VIII. fiz., osztályban, 30 II. oszt. mérnök IX. fiz. osztályban. A kért állásszaporítás a Szécsfővárost aránylag kevés költséggel terhelné, mert ь új állások folytán az átminősülőket a főváros ma fizeti, lévén a már említett negyven okleveles mérne ez idő szerint is fizetett alkalmazottja a főváros is, az új állások betöltői pedig ebből az állományból fgnak kikerülni. Az a megállapítható jelenség, hogy a főváros műszaki adminisztrációjában okleveles mérökök aránytalanul nagy számban foglalnak helyet,—az elmúlt időkhöz viszonyítva — nem új. De épp a múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy ez az állapot mérnöki státus szervezettségét mutatta egyrészről, másrészről pedig azt, hogy az ilyen viszás helyzeten a kifogástlan és a kor szellemének megfelelő műszaki adminisztrációt garantálni nem lehet. Az ágyszám,i ideiglenes alkalmazott ugyanis csak átmennek, megállóhelynek tekinti az állását, de semmi setre nem tekintheti annak a végcélnak, ahol jövő oldogulásának helyét kívánja véglegesen megalapíta.. .- SzalonSkL Már szinte nem is szerda a szerda, ha estéjét nem a Magyar Építőmesterek Egyesületében töltöm el. A szaktársak kedélyes együttlétét sehol ily mértékben nem lehet élvezni. A napi gondok mindnyájunkat bántják, de erre az estére el kell őket felejteni. Egy estére félre teszik az üzleti verseny fegyvereit és csak a kari közérdek szolgálatában vannak együtt. Mindinkább jobban-jobban érzik az összetartás szükségét. És igen helyesen teszik változatossá a létküzdelmet oly előadások rendezésével, amelyek a léleknek és szellemnek jelentenek épülést és gyarapodást. Szebbnél-szebb, tanulságosnál tanulságosabb előadásokat élvezünk az építőmesterek kedves körében. A vezetőség semmi fáradságot nem kímél, hogy kívánatosságát, élvezetes voltát fokozza az együttlétnek.egutóbb építőművészeti nívós előadást élvezhettünk, itt pedig rendkívül érdekes, oly előadásról referáltunk, amely a magyar építőipar külföldi, keleti ,jószokon való érvényesüléséről szolgáltatott hűséges adatokat. A Fejér és Dános cég volt az első, amely az itthoni siralmas pangás háború utáni idejében ismert agilitása számára az épülő Szaloniki városában keresett és talált terrénumot. Fejér Lajos építész és építőmester irodalmi színvonalon álló felolvasás keretében adta elő tanulságos tapasztalatait. Kedvünk volna az egész szöveget szószerint ismertetni, de lapunk határolt terjedelme a csak kivonatos közlésre szorít bennünket. Bár huzamosabb idő telt már el a Szalonikiben valóműködés megkezdése óta, Fejér Lajos mégis csak most van abban a helyzetben, hogy átfogó és híven illusztráló ismertetést adjon az ottani viszonyok felől. Idegen miliő eleinte szükségszerűen hamis képet nyújt. Szívós kitartás kell hozzá, hogy végleges ítéletet mondhassunk a számunkra szokatlan viszonyokról. Szaloniki törökös jellegű tengerparti város volt. A görög kormány rendeletére az összes minareteket le kellett bontani, mely intézkedést kultúra és művészet szempontjából csak sajnálni és elítélni lehet. A török templomokat is „beszüntették“ egynek kivételével. A gyönyörű fekvésű város eredeti festői jellegét ezzel tönkre tették. A háború végéig 150.000 lakosa volt. Ma megközelíti a félmilliót a lakosok száma. Eredetileg spanyol zsidók alkották a többséget: 70—80.000 volt a számuk a Spanyolországból elűzött és ide telepedett zsidóknak, mely számuk nem igen emelkedett, de a Törökországból ide telepedett görögök ma már majorizálják őket. Sokat hallunk a görögök ravaszságáról és megbízhatatlanságáról. E részben kellemes a csalódás: kisigényű, praktikus, becsületes, de élelmes üzletemberek, akik ravaszság dolgában nagyon is alatta vannak akármely jó budapesti fezérnek. Takarékos nép, amely nem iszik mást, csak vizet és kávét.. Lassúsága, meggondoltsága közmondásos. Keleti. A nyolc órai munkaidő törvényesen van szabályozva. Este hat órakor vége az üzleti életnek, a szerény szórakozások veszik kezdetüket, de kilenc órakor már legteljesebb a csend. Részeg ember sehol nem látható, pedig kikötővárosról van, szó. A hihetetlen erejű teherhordók (hamelek) csaknem mind zsidók. A rengeteg sok pénzváltó görög. Rettenetes tűzvész pusztította el Szaloniki legnagyobb részét 1917 nyarán. Az entente seregek sok benzint raktároztak el a görög kormány tiltakozása ellenére a város külömböző helyein és ez volt az oka a tűz kivételes pusztításainak. Mentésről alig lehetett szó. De nincsen oly baj amely haszonnal ne járna; az elpusztított nagy területet teljesen modern alapon lehetett újjáépíteni. Külföldi mérnökök és építészek bevonásával szabályozó hivatal alakult és hogy ha a megállapított szabályozó terv magasabb szempontból kritizálható is, a zegzugos utcák eltűntek, modern széles utak, boulevardok jelzik az új szellem térhódítását. Ami monumentálisabb régi középület megmaradhatott, azt a terv bekombinálta koncepciójába. A régi telektulajdonosok bonokat kaptak telkük értéke szerint és e négyzetméterekre vonatkozó bonokkal azután spekuláció indult meg, amely sligetien maradt a drachma értékingadozásaitól. Kellő táma bonokért új telkeket szereztek minden ráfizessek nélkül. A leégett területekre harinc éves adómentességet és vámmentességet kaptak az építkezők. Az építőanyagok vámmentessége jóékonyan hatott az építő kedv fellendülésére. Az új építkezések csaknem kizárólag vasbetonvázas szerkezettel készülnek, külöösen a rossz talaj (fél kiló teherbírás prom2) és a gyakori földrengések miatt. A telkek igen kicsinyek, ám szabad vastag falakkal a férőhelyet fogyasztani. Egy-ötemeletes házak földszinti falai is csak másfélóra vastagok. (Téglaméret 7/10/20). A szerkezetek vabetonszámításait a legszigorúbban ellenőrzi a hatóság A hivatalos görög nyelvet hibátlanul igen kevesn birják és külön erre a célra többnyire volt állami mérnökök foglalkozási ága alakult ki, akik a francia ncelvű számításokat görögre fordítják és egyszersmind a vámfelszabadításra vonatkozó kérvényt is megírják a pontos jegyzéke: kiszámított építőanyagokra néze. A vámmentesség engedélyezése egyértelmű az éptési engedéllyel, mert csak a megfelelő tervre és szatkai számításra adják meg ezt is. _ A felelős építőmester főalmát nem ismerik Görögországban. Csak felelős menők vagy építész van, aki főiskolai képzettséget ki ad mutatni. Ezeket az államépítészeti hivatal evidíkiában tartja. Tervezést, felügyeletet, szignálást csak ezek vállalhatnak. Vállalkozó azonban lehet mindnki, aki igazolni tudja, hogy mérnök vagy építés, vezetése mellett legalább egy épületet már felépítet. Rendszerint együtt építenek mérnök és építész, tehát az építőmesterek mérnök elleni harca ott lehetetlen miután az építőmester fogalma ismeretlen. A kiírásra kerülő minták négy kategóriába vannak osztva. Az első kettőre hatóságilag elismert vállalkozók pályázhatnak. A harmadikra csak okleveles építész vagy mérnök, a negyedikre csak oly mérnök vagy építész, aki mögött már egy gyakorlat van és akitel- GRÜNWALD és VÁRHELYI szobafestő és mázoló Budapest. — Műhely: VIII. Mária-ucca 19. szám. Iroda VIH: Mária-ucca 20. Telefon: József 69—31. SIARÓCSY KÁROLY asztalosmester nillinCLT VI., Hajdu u. 9. Telefon 169-93. Vállalja ablakkeretek, ajtók, stb. öntvénymodellek készítését elsőrendű kivitelben. Kézi gyártmánya kitűnő. ízléses konyha- és előszobabútorok. Kézimunka: ízléses és tartós. Előnyös árak.