Vállalkozók Lapja, 1926. január-március (47. évfolyam, 1-14. szám)

1926-01-01 / 1. szám

XLVII. évfolyam (2. oldal.) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapes 1926. január 1. KILÍHIK, KANDALLÓK, KILOBIFENES, 21. FŰTÉSEK. LEV­EZARUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fűtési és Kályhaosztálya HRAUDA KÁROLY, igazgató. Városi iroda és mintaraktár: V., Falu­ Miksa-ucca 20. Telefonszám: 186-07. A most megjelet II. számú — légfűtések é­s kalorife­­rekről szóló i­smertetést kívánatra megüldjük díj­talanul és bémentesen. A fővárosi mérnökök és a státusrendezés. A belügyminiszter következetesen ragaszkodik ahhoz a kívánalmához, hogy a státusrendezéssel kap­csolatos létszámcsökkentést az államihoz hasonlóan a főváros is hajtsa végre. A főváros a kényszerhelyzetnek engedve egy terve­zetet dolgozott ki, mely a legérthetetlenebb módon a­­mérnökök létszámát akarja feltűnő arányban csök­kenteni. Pedig, ha a tényleges helyzetet veszzük figyelembe, akkor éppen ezzel ellenkezően a létszám szaporítására van szükség. Mi a mai tényleges állapot? A mai mérnöki státus áll: Két műszaki tanácsnok­ból (II. és III. fiz. oszt.) tizenkilenc műszaki főtaná­csosból (III. és IV. fiz. oszt.), huszonöt műszaki ta­nácsosból (IV. és V. fiz. oszt.), húsz I. o. oszt. fő­mérnökből (V. és VI. fiz. oszt.), huszonegy II. o. fő­mérnökből (VII. fiz. oszt.), huszonnyolc I. o. mérnök­ből (VIII. fiz. oszt.) és kilenc II. oszt. mérnökből IX. fiz. oszt.) A létszám tehát összesen 122 állás. A felsoroltakon kívül körülbelül negyven okleveles mérnök végez ré­szint mint ideiglenes hivatalnok, részint pedig mint havidíjas, mérnöki teendőket. Amiként eddig tájékozva vagyunk, a székesfővá­ros tanácsának státusrendezési tervezete szerint a két tanácsnoki állás meghagyása mellett a műszaki főtanácsosok visszaszoríttatnának a IV. fizetési osz­tályba, a számukat pedig a tervezet leszállítja 12-re, a műszaki tanácsosokét 15-re, az I-fő oszt. főmérnö­kök létszámát 20-ban, a II. oszt. főmérnökökét 23-ban állapítja meg, az I. oszt. mérnökök számát 25-ben, a II. oszt. mérnökök számát szintén 25-ben szabja meg. Ha most már összehasonlítást teszünk létszám te­­kintetében a fogalmazói státussal,­­ a következő nőt nyerjük: Van 1 polgármester, 2 alpolgár­­­, 10 tanácsnok, 10 köz. elüljáró (az I—III. fiz. nyokban), 31 főjegyző (V. fiz. oszt.), 34 I. oszt. ács­jegyző (VI. fiz. oszt.), 32 II. oszt. tanácsjegyző II. fiz. oszt.), 28 I. oszt. fogalmazó (VIII. fiz. oszt.), 18 II. oszt. fogalmazó a (IX. fiz. oszt.) Az összlétszám a fogalmazói karnál 176. “ Ami a tanácsi tervezetet illeti, a fogalmazói kar­nál a következő: Az I—III. fiz. oszt. -ba sorozott 1 polgármester, 2 alpolgármester, 10 tanácsnok és 30 köz.­elüljárói (összesen 23 állás) állások meghagyása mellett, 12 főjegyzőt a IV. fiz. oszt.-ba előbbre he­lyez, 15 főjegyzőt pedig meghagy az V. fiz. oszt.-ban, az I. oszt. tanácsjegyzők számát 25-ben a II-od oszt. tanácsjegyzőkét 28-ban, az I. oszt. fogalmazókét 35- ben, a II. oszt. fogalmazókét szintén 35-ben álla­pítja meg. Nézzük most már, miben sérelmes a tanácsi terve­zet a mérnökökre. Egyenlő rangú képesítés mellett 120 mérnök közül kettő érhet el vezető állást, míg 150 fogalmazói stá­tusba tartozók közül huszonhárom, tehát az elsőnél minden 60-ik, a másodiknál minden 71d-ik. Erre való tekintettel úgy az 1911-iki, mint az 1918-iki fizetés rendezése a műszaki főtanácsosi állá­sokat egy fizetési osztállyal magasabbra sorolta, mint a főjegyzőkét, akiknek nagyobb része úgyis elérheti az I—III. fizetési osztályba sorolt vezető állásokat. A mostani tanácsi tervezet a mérnöki státuson hátrá­nyosan változtat, mikor a főtanácsosi állásokat ki­zárja a III. fizetési osztályból, ahol egy részük eddig is volt, és számukat is lényegesen csökkenti (19-ről 12-re), de ugyanakkor a fogalmazói szakon előnyö­sen változtat, mikor a főjegyzői állások egy részét az eddiginél magasabb fizetési osztályba sorolja. Fel kell azonban itt vetnünk azt a kérdést, vájjon elegendő-e a mai létszám? A mai mérnöki létszám határozottan kevés. Köztu­domásúak a kerületi mérnöki munkánál, az építési engedélyeknél, a kitűzéseknél stb., jelentkező munka­­torlódások, melyek a köz- és magánépítkezés várható megindulásával növekedni fognak. Hivatkozunk az 1918. évi státusrendezésre, mely már akkor a mér­nöki státus létszámát a mai tervezett 122-vel szemben 143-ban állapította meg, amióta pedig a székesfővá­ros területe nem csökkent, a mérnöki munkák pedig folyton szaporodtak. Hogy váljon lehetséges-e a s­tátusrendezés kap­csán létszámszaporítás, f­eneigen­nek felelhetünk. Az állami státusrendezésnél 29 státusnál, (köztük 4 mérnöki státusnál) volt néves. A székesfővárosi tanácsi tervezet is emeli a békek­hez képest a mér­nöki státus kivételével ngyilván az összes stá­tusokat. A megoldás mikéntjére nézve a mérnökök most azt kérik, hogy a mérnöki kar lézáma 152-ben állapít­tassák meg. Ha ez a létszám­­ egyenlő elbánás elve alapján a fogalmazói szak szalékos arányszámai szerint osztatnék szét, az egy fizetési osztályokba ily módon az I—III. fizetési orályokba a 2 műszaki tanácsnoki álláson kívül még 1 állás, a IV. fiz. oszt.­­ba 11 műszaki főtanácsosi állá az V. fiz. oszt ba 13 műszaki tanácsosi állás került Evvel szemben a mérnöki kar megelégszik azt, ha a főtanácsosi és tanácsosi állásoknál a jelenleg tényleges állapot vál­tozatlanul megmarad és a m­űszaki tanácsnokon kí­vül csak 8 műszaki főtanácso soroztatik a HL fiz. oszt.-ba, mig az itt többletkét mutatkozó 10 állás­nak az alsóbb IV. fiz. oszt.-baorolt 13 műszaki taná­csosi álláshoz való csatolás (13+10 + 23 müsz. tan.) kéri. Ily módon a mérnűi státus a következő­képpen alakulna: 2 tanácsnoki müsz. főtan. a Ш. fiz. oszt.-ban, 11 műszaki főm. a IV. fiz. oszt.ban, 23 műszaki tan. az V. fiz. szt.-ban, 23 I. oszt. fő­mérnök a VI. fiz. oszt-ban,­­ II. oszt főmérnök a VII. fiz. oszt.-ban, 30 I. oszt. érnök a VIII. fiz., osz­tályban, 30 II. oszt. mérnök IX. fiz. osztályban. A kért állásszaporítás a Szécsfővárost aránylag ke­vés költséggel terhelné, mert ь új állások folytán az átminősülőket a főváros ma­­ fizeti, lévén a már em­lített negyven okleveles mérne ez idő­ szerint is fize­tett alkalmazottja a főváros is, az új állások betöltői pedig ebből az állományból fgnak kikerülni. Az a megállapítható jelenség, hogy a főváros műszaki admi­nisztrációjában okleveles mérökök aránytalanul nagy számban foglalnak helyet,­­—az elmúlt időkhöz viszo­nyítva — nem új. De épp­ a múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy ez az állapot mérnöki státus szerve­zettségét mutatta egyrészről, másrészről pedig azt, hogy az ilyen viszás helyzeten a kifogástlan és a kor szellemének megfelelő műszaki adminisztrációt garantálni nem lehet. Az á­­gyszám,i ideiglenes al­kalmazott ugyanis csak átm­ennek, megállóhelynek tekinti az állását, de semmi setre nem tekintheti an­nak a­ végcélnak, ahol jövő oldogulásának helyét kí­vánja véglegesen megalapíta.. .- SzalonSkL Már szinte nem is szerda a szerda, ha estéjét nem a Magyar Építőmesterek Egyesületében töltöm el. A szaktársak kedélyes együttlétét sehol ily mértékben nem lehet élvezni. A napi gondok mindnyájunkat bántják, de erre az estére el kell őket felejteni. Egy estére félre teszik az üzleti verseny fegyvereit és csak a kari közérdek szolgálatában vannak együtt. Mindinkább jobban-jobban érzik az összetartás szük­ségét. És igen helyesen teszik változatossá a létküz­delmet oly előadások rendezésével, amelyek a lélek­nek és szellemnek jelentenek épülést és gyarapodást. Szebbnél-szebb, tanulságosnál tanulságosabb előadáso­kat élvezünk az építőmesterek kedves körében. A vezetőség semmi fáradságot­ nem kímél, hogy kívána­tosságát, élvezetes voltát fokozza az együttlétnek.­egutóbb építőmű­vészeti nívós előadást élvezhettünk, itt pedig rendkívül érdekes, oly előadásról referál­tunk, amely a magyar építőipar külföldi, keleti ,jószokon való érvényesüléséről szolgáltatott hűséges adatokat. A Fejér és Dános cég volt az első, amely az itthoni siralmas pangás háború utáni idejében ismert agilitása számára az épülő Szaloniki városában keresett és talált terrénumot. Fejér Lajos építész és építőmester irodalmi szín­vonalon álló felolvasás keretében adta elő tanulságos tapasztalatait. Kedvünk volna az egész szöveget szó­­szerint ismertetni, de lapunk határolt terjedelme a csak kivonatos közlésre szorít bennünket. Bár huzamosabb idő telt már el a Szalonikiben való­­működés megkezdése óta, Fejér Lajos mégis csak most van abban a helyzetben, hogy átfogó és híven illusztráló ismertetést adjon az ottani viszo­nyok felől. Idegen miliő eleinte szükségszerűen hamis képet nyújt. Szívós kitartás kell hozzá, hogy végleges ítéletet mondhassunk a számunkra szokatlan viszo­nyokról. Szaloniki törökös jellegű tengerparti város volt. A görög kormány rendeletére az összes minareteket le kellett bontani, mely intézkedést kultúra és művészet szempontjából csak sajnálni és elítélni lehet. A török templomokat is „beszüntették“ egynek kivételével. A gyönyörű fekvésű város eredeti festői jellegét ezzel tönkre tették. A háború végéig 150.000 lakosa volt. Ma megközelíti a félmilliót a lakosok száma. Eredeti­leg spanyol zsidók alkották a többséget: 70—80.000 volt a számuk a Spanyolországból elűzött és­ ide te­lepedett zsidóknak, mely számuk nem igen emelke­dett, de a Törökországból ide telepedett görögök­ ma már majorizálják őket. Sokat hallunk a görögök ra­vaszságáról és megbízhatatlanságáról. E részben kel­lemes a csalódás: kisigényű, praktikus, becsületes, de élelmes üzletemberek, akik ravaszság dolgában na­gyon is alatta vannak akármely jó budapesti fezérnek. Takarékos nép, amely nem iszik mást, csak vizet és kávét.. Lassúsága, meggondoltsága közmondásos. Keleti. A nyolc órai munkaidő törvényesen van sza­bályozva. Este hat órakor vége az üzleti életnek, a szerény szórakozások veszik kezdetüket, de kilenc órakor már legteljesebb a csend. Részeg ember sehol nem látható, pedig kikötő­városról van, szó. A hihe­tetlen erejű teherhordók (hamelek) csaknem mind zsidók. A rengeteg sok pénzváltó görög. Rettenetes tűzvész pusztította el Szaloniki legna­gyobb részét 1917 nyarán.­ Az entente seregek sok benzint raktároztak el a­ görög kormány tiltakozása ellenére a város külöm­­böző helyein és ez volt az oka a tűz kivételes pusz­tításainak. Mentésről alig lehetett szó. De nincsen oly baj amely haszonnal ne járna; az elpusztított nagy területet teljesen modern alapon lehetett újjáépíteni. Külföldi mérnökök és építészek bevonásával szabá­lyozó hivatal alakult és hogy ha a megállapított sza­bályozó terv magasabb szempontból kritizálható is, a zegzugos utcák eltűntek, modern széles utak, bou­­levardok jelzik az új szellem térhódítását. Ami mo­numentálisabb régi középület megmaradhatott, azt a terv bekombinálta koncepciójába. A régi telektulaj­donosok bonokat kaptak telkük értéke szerint és e négyzetméterekre vonatkozó bonokkal azután speku­láció indult meg, amely sligetien maradt a drachma értékingadozásaitól. Kellő táma bonokért új telke­ket szereztek minden ráfizessek nélkül. A leégett területekre harinc éves adómentességet és vámmentességet kaptak az építkezők. Az építő­anyagok vámmentessége jóékonyan hatott az építő kedv fellendülésére. Az új építkezések csaknem kizárólag vasbetonvázas szerkezettel készülnek, külöösen a rossz talaj (fél kiló teherbírás pro­m2) és a gyakori földrengések miatt. A telkek igen kicsinyek, ám szabad vastag falakkal a férőhelyet fogyasztani. Egy-ötemeletes házak föld­szinti falai is csak másfél­­óra vastagok. (Téglaméret 7/10/20). A szerkezetek vabetonszámításait a legszi­gorúbban ellenőrzi a hatóság A hivatalos görög nyel­vet hibátlanul igen kevesn birják és külön erre a célra többnyire volt állami mérnökök foglalkozási ága alakult ki, akik a francia ncelvű számításokat görögre fordítják és egyszersmind a vámfelszabadításra vonat­kozó kérvényt is megírják a pontos jegy­zéke:­ kiszá­mított építőanyagokra néze. A vámmentesség enge­délyezése egyértelmű az éptési engedéllyel, mert csak a megfelelő tervre és szatkai számításra adják meg ezt is. _ A felelős építőmester főalmát nem ismerik Görög­országban. Csak felelős menők vagy építész van, aki főiskolai képzettséget ki ad mutatni. Ezeket az ál­­lamépítészeti hivatal evidík­iában tartja. Tervezést, felügyeletet, szignálást csak ezek vállalhatnak. Vállal­kozó azonban lehet mindnki, aki igazolni tudja, hogy mérnök vagy építés, vezetése mellett legalább egy épületet már felépítet. Rendszerint együtt építe­nek mérnök és építész, tehát az építőmesterek mérnök elleni harca ott lehetetlen miután az építőmester fo­galma ismeretlen. A kiírásra kerülő minták négy kategóriába vannak osztva. Az első kettőre hatóságilag elismert vállalko­zók pályázhatnak. A harmadikra csak okleveles épí­tész vagy mérnök, a negyedikre csak oly mérnök vagy építész, aki mögött már egy gyakorlat van és aki­tel- GRÜNWALD és VÁRHELYI szobafestő és mázoló Budapest. — Műhely: VIII. Mária-ucca 19. szám. Iroda VIH: Mária-ucca 20. Telefon: József 69—31. SIARÓCS­Y KÁROLY asztalosmester nillinCLT VI., Hajdu­ u. 9. Telefon 169-93. Vállalja ablakkeretek, ajtók, stb. öntvénymodellek készítését elsőrendű kivitelben. Kézi gyártmánya kitűnő. ízléses konyha- és előszobabútorok. Kézimunka: ízléses és tartós. Előnyös árak.

Next