Vállalkozók Lapja, 1927. október-december (48. évfolyam, 40-52. szám)

1927-10-05 / 40. szám

XLVIII. évfolyam, Budapest, 1927. október 5. 40. (2492) szám VÁLLALKOZÓK S­ARJA ^VVVVvVVVVvVVVVV­^vVVVVVVVVV A XI. Nemzetközi Építész kongresszus. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az augusztus 29-étől szeptember 3-áig Hollan­diában lezajlott építész-kongresszusról bősé­ges leírást közölhetünk. Kerek számban 250-en vettek részt, hölgyek is szép számban. A túlnyomó rész termé­szetesen habandus volt. Magyarországot, Cseh­szlovákiát, Spanyolországot, Lengyelorszá­got 6­6 résztvevő képviselte. Eljött 15 olasz 18 német, 10 belga, 8 osztrák, 5 angol, 3 ja­­■pán, 3 amerikai, több skandináv, finn és észt, román, görög, svájci és portugál építész. Pou­­pinel főtitkár volt a­z egyetlen francia. Orosz, török egy sem. Bár a franciák távolilétükkel tündököltek, a tárgyalás nyelve mégis főleg a francia volt. Persze beszéltek egyesek ola­szul, angolul, németül és holland nyelven is. Tizenhét év óta szünetel az építészek nagy­gyűlése, 1911-ben volt az utolsó Rómában. Hollandia nagyon alkalmas vendéglátó or­szág. Kicsiny területen szebbnél-szebb látni­valók. Hága, Rotterdam, Delft, Amsterdam oly közel vannak egymáshoz, hogy válta­kozva szolgálhattak tartózkodó helyül a négy nagygyűlés számára. Az interregnum­ ideje alatt nem szünetelt teljesen az építészek nem­zetközi kapcsolata Az entente építészei benne maradtak a Comité Permanent Internatinal des Architectes képviseletében s ez a bizott­ság referált is összejöveteleiről. Utolsóját még 1914-ben tartották meg Párisban, de a német, osztrák és magyar építészek ezután már ter­mészetesen kívül rekedtek, de még a háború idején is találkoztak időnként a C. P. I. A. megmaradt tagjai. Ma ismét teljes e bizott­ságban a nemzetek képviselete, ami főleg Né­metalföld békítő közvetítésének köszönhető. A központi bizottság ténykedéséről a főtit­kár (Poupinel) referált A kongresszus elnökéül Cuypers József amsterdami építészt választották meg. (Az el­hunyt nagy Cuypers fiát). Helyettes elnökök lettek: Caluvaers (Bel­gium), Simpson (Anglia), Moretti (Itália), G­ubert (Északamerika), Stübben (Németor­szág) építészek. A központi bizottságot a nagy kibékülés örömére kibővítették, 103-ra emel­kedett a taglétszáma. Azelőtt nem képviselt országok építészei is bekerültek. (Argentinia, Estland, Lengyelország, Japán, Cseh-Szlová­kiai, Luxenburg, Uruguay). Az egyes orszá­gok jelentőségük szerint 2—15 tagot küldhet­nek (Franciaország 15. Németország 10. Anglia­ 10. Ausztria 6. Belgium 5. Lengyelor­szág 5 tagot.). A legközelebbi kongresszus éve 1930. Ber­lin, Kairó, Washington és első­sorban Buda­pest városok közül válogattak. A mieink kü­lönösen Bálint Zoltán kapacitálásának sike­rült egyhangú határozatot kivívni Budapest számára annál inkább, mert fővárosunk veze­tősége hivatalosan meghívta a kongresszus­tagokat és különösen lelkes szószólónk volt a híres Martin Dülfer német, építőművész. A hágai gyönyörű lovagteremben volt a kongresszus ünnepélyes megnyitása. Slothower amsterdami építész tanár az idei kongresszus elnöke tartotta a megnyitó beszédet. Vagy 22 nemzet, volt képviselve. A holland kormány nevében Slotemaker köz­ö n un , ami ré­­­s­zto­r üdvözölte a megjelenteket. A nemzeti önérzet dagadozott szavaiban, de megbocsájtható ez az öröm mert a hollandus építőművészetnek és főleg két kiváló képvise­lője, P. S Cuyners és Beilage művészetének szólott. A különböző nemzetek megjelentjei a reaguk részéről ugyancsak üdvözlő beszédek­kel válaszoltak A tárgyalások anyaga a következő volt: 1. Nemzetközi tervpályázatok. 2. Az építész címének és hivatásának törvé­nyes védelme.­­ 3. A szerzői jog védelme. A. Az építész és vállalkozó viszonya. 5 Az építőművészet fejlődése 1900. óta. Számos ezekre vonatkozó írott véleményt küldöttek be előzőleg a legkülönbözőbb orszá­gok építészei. Az első tárgyaló ülésen a hollandus Jan Wils elnökölt. G. Hendricks belga építész a nemzetközi tervpályázatok közül a genti nép­szövetségi palota elintézését kifogásolta.­­ (A P. I. A.-hoz utasítják indítványát tovább, eljárás végett. Gurnitt Cornelius a nemzeti pályázatoknak csaknem kizárólagos jogosultsága mellett tör lándzsát. Cuypers a nemzeti pályázatokat is ellen­őriztetni kívánja a F. P. I. A. helyi bizottsá­gai által. Ajánlja az 1911. évi Rómában elfo­gadott nemzetközi szabályzat szigorú betartá­sát és kikötné, hogy csak oly nemzetközi tervpályázaton vegyenek részt pályázók és bírálók egyaránt, amely pontosan megfelel a szabályzat minden követelményének. (A sza­bályzat szószerinti szövegét legközelebb kö­zöljük. szerk.) Caluweis határozottan ellene van a névte­len, jeligés pályázatoknak. Este rendkívül ünnepélyes fogadtatással tisztelgett a holland kormány a Riddersaalban. Augusztus 30-án, a kongresszus második napján Rotterdamba vitte a tagokat különvo­nat. Az építész címéről Cabralbini­­beszélt. Olaszországban 1923. óta­ törvény védi a címet és rendszerint főiskola abszolválásához fűző­dik. Az építész és mérnök címeket szigorúan elkülöníti a törvény. A kongresszus egyhan­gúan elatározta hogy többek közt a­ magyar példa után is indulva, követeli az építész cí­mének és gyakorlatának törvényes védelmét és kívánja azonfelül, hogy az egyik­ban elismert építész más országokban célt legyen hivatásának gyakorlására. A szerzői jog gyakorlását nem köti a kon­gresszus s­emm­tére formalitáshoz. A reprodu­kál­ás joga kizárólag a szerzőé, amennyiben más megállapodás nincs. Az új építkezéseket is meg­k­öti a szerzői jogvédelem és indítvá­nyozták, hogy az épület tulajdonosa ne vé­geztethessen bővítéseket és változtatásokat az eredeti épület tervezőjének beleegyezése nél­kül. Határozatot nem hoztak ebben a kérdés­ben, hanem a központi bizottsághoz tették át. A komoly tárgyalásokat kellemes autó túrá­val, tarkították. Este a városházán látták vendégül a sok építészt,­ ahol a polgármester német üdvözlő beszédet mondott és koncert is volt a vendégek tiszteletére. A harmadik napon Delftet nézték meg. Leheveningen, Ryswyk és egyéb kedves he­lyeken a holland építészek új munkáiban gyönyörködtek. Szeptember 1-én Amsterdamba vitt a gyors­vonat. Lafontaine angol építész elnökölt. Az építész és vállalkozó közötti viszony, az épí­­tőmester tervezői tevékenysége igen élénk tárgya volt. Minden nemzet hozzászólott, de határozatot nem tudtak hozni. Élvezetes volt a következő tárgy: az építő­művészet fejlődése 1900. óta. Vetített képek­ben vonult el a szemek előtt a sok új épület. Német belga, és holland művekről referáltak. ' г osztrák, finn és magyar képek hiányzottak Előbbi kettő azért, mert a diapozitivekkel ké­sett a vonat. A magyarok?! Pedig lett volna mit mutatni. (—) ország­os jogu­ Háztartási, urasági, vendéglői, intézeti TŰZHELYEK LAKOS LAJOS ШШеМ U HDAFBI Központi iroda és gyár: VII., Kerepesi út 62 Telefomj. 321-34. Városi üzlet és raktár: IV., Váci­ u. 40. (Irányi-u sarok.) Telefon: J. 453—52. Telektulajdonosok Építő és Parcellázó Szövetkezetei --------Budapest, IV., Váci ucca 20. Telefon: T. 284—26, ------­ÉPÍT: Köztisztviselőknek lakbérlekötéssel. Magánosoknak 70°/o erejéig 30°/o készpénzhozzájárulással, tetszés szerinti kivitelben, igen előnyös törlesztéses kölcsönnel.­­ Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos nyilatkozik a lillafüredi építkezésekről és az erdőügyi osztály programmjáról. Múlt számunkban megemlékeztünk azokról a tervekről, amelyekkel Budapest fürdőváros jellegét akarják élesebben kidomborítani. Meg­említettük, hogy ha a tervek valóra válnak, nemcsak a magyar ipar jut munkaalkalomhoz, hanem Magyarország gazdasági élete is meg­izmosodik, az idegenforgalom megerősödésével a gazdasági élet is megerősödik. Budapesten kívül azonban a maradék Ma­gyarországnak is számos olyan helye van, amelyet kis jóakarattal, kis anyagi támogatás­sal olyan üdülő­hellyé lehet kifejleszteni, amely alkalmas arra, hogy idegeneket vonzzon termé­szetadta kincseink megismerésére. A földmive­­lésügyi kormány tűzte ki céljául, hogy hozzá­férhetővé teszi ezeket, a helyeket és olyan in­tézményeket épít a természet szépségeitől meg­áldott helyekre, amelyek méltók egy kulturor­­szág fürdő és üdülőhelyéhez. Ennek a munkának egyik leglelkesebb szerve a földmivelésügyi minisztérium erdőügyi osz­tálya, amelynek élén Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos áll. Az erdőügyi osztály mun­kájának köszönhető az, hogy Lillafüreden hamarosan egy világfürdő épül ki. Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos gyakori időközökben látogat le Lillafüredre és ellenőrzi a munkát, amely az előirányzott tervek szerint halad előre és amelynél számos magyar­ iparos jutott kereseti lehetőséghez. Kérdéssel fordultunk az erdőügyi osztály legközelebbi programmját illetően Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos úrhoz, aki a követ­kezőket mondotta munkatársunknak: " Minden erőnket és munkánkat arra for­dítjuk most, hogy a lillafüredi építkezések az előírt tervek szerint készüljenek el és szilárd hitünk, hogy Lillafüredet olyan nyaralóhellyé lehet kifejleszteni, amelyre európai viszonylat­ban is büszkék lehetünk. A lillafüredi állami nagyszálloda munkái teljes megelégedésünkre haladnak előre a maguk útján és előrelátható­lag jövőre már el is készülnek, úgy hogy a nagyközönség rendelkezésére bocsáthatjuk. A Lillafüredi programmunk azonban ennek a nagy és modern szállónak elkészültével nem merül ki, mert a tervek szerint még három állami szállodát fogunk építeni Lillafüreden és természetesen ezek a szállodák is modern és nagyarányú épülettömbök lesznek, amelyek feltétlen kényelmet nyújtanak a pihenni vágyók részére.­­ A földmivelésügyi kormánynak az a ter­ve, hogy kétszáz villatelket parcelláz föl Lilla­füreden a nagyszálló közelében. Egészen bizo­nyos, hogy a szálloda megépülése után, amely maga után fogja vonni a megnövekedett for­galmat is, megélénkül a vállalkozási kedv és szép villák sora fogja keretezni az állami szálló épületét.­­ Az útépítkezést is tovább folytatjuk ezen a környéken, mert hiába van szép üdülőhe­lyünk, ha nehezen lehet azt megközelíteni. Az az út, amely Miskolcot köti össze majd Eger­rel és amelyet cementmakadám burkolattal lá­­tunk el, Lillafüredig már kiépült és ebben az évben Hollóstetőig befejezéshez is jut. Előre­láthatólag 1928 júliusáig teljesen elkészül a Miskolctól Egerig terjedő út kiépítése. — A Miskolc—Eger útvonallal parallel épül a Jánosvölgyi út, amely makadámból készül és alkalmas lesz túrautakra. Ezen az útón autó­versenyeket is lehet rendezni, amelyek szintén hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a szép kör­nyéket minél többen megismerjék.. . A lillafüredi programmon kívül még nagy programmot készített el az erdőügyi osz­tály azokról az építésekről is, amelyekkel er­dőinket akarjuk föltárni, így hamarosan sor kerül a gödöllői és a dunabogdányi erdőható­ság területén levő makadám utak megépítésére. Sok bajt okozott az, hogy erdőinkből nem tud­juk lehozni a faanyagot, vagy ha le is hoztuk, olyan költséges volt a szállítás, hogy nem bi­zonyult rentábilisnak. Céltudatos tervek alap­ján ezeken a helyeken most mindenütt olyan utakat építünk, amelyek hozzáférhetővé teszik eddig még járatlan erdőinket is.­­ Az útépítéssel párhuzamosan erősebben kiépítjük erdei vasutunkat is és kész tervezet van arra vonatkozólag, hogy milyen utak és er­dei vasútvonalak megépítésével lehet elérni gazdaságosabb termelést erdőinkben. FÜRDŐSZOBA­B­ÚTOR, 'llllllllllll-ELOZETÜLÉS celluloidból leg­finomabb kivitelben. Telefon: J.344*90. Iw7 ff 0* AJTÓVÉDŐ celluloidból. — iiiillliiii— Gyártja: Magyarországon­­­ KIZÁRÓLAG A DCIlft I Budapest Vill., K­CUy IiSárkány­ u. 5. —llllllllllll— Telefon: J. 344*90. Közegészségügyi kultúránk. (Reflexiók az Országos Közegészség­­ügyi In­ézet megnyitásához.) Az Országos Közegészségügyi Intézetet, mely a főváros által adományozott telken épült a Rockefeller-alapítvány kétszázkilencvenezer dol­láros adományának segítségével,­­ szeptember 29-én adták át rendeltetésének úgy a hazai, mint a külföldi tudományos világ széleskörű részvételével. A megnyitó ünnepély lefolyásáról, az elhang­zott ünnepi beszédekről stb. — . V. L. szept. 26. számában részletesen beszámolt és képben is bemutatta az épületet. Reánk, a lapunk szem­pontjából az a feladat hárult, hogy az emlí­tett intézmény jelentőségét az egészségügyi­­műszaki tudomány és ennek gyakorlatkörébe tartozó irányelvek és vezető szempontok te­kintetében is méltassuk. Az általános jólétnek a közegészségi ügyek szempontjából is meg­vannak a maga köve­telményei­­l-,s amidőn a közegészség érdekei­nek szolgálatára hivatott tudomány megálla­pítja azokat a feltételeket, amelyeknek telje­sítése mellett a közegészség ügye az általános jólét érdekei körül működhetik közre — akkor ezekkel a feltételekkel szemben nekünk az a feladat jut osztályrészül,, hogy mindazokat az intézményeket, berendezéseket stb., melyek útján az egészségügyi-műszaki alkotásainkkal az általános jólét érdekeit előmozdíthatjuk, a szerzett tudásunkkal és tapasztalatainkkal fej­lesszük és tökéletesítsük. A technikus, az iparos stb.,­­ tehát a mű­szaki térre tartozó egészségügyi intézmények és berendezések fejlesztésével és tökéletesítésé­ve vesz részt abban a nagy munkában, mely­nek végcélja az általános jólétnek a megvaló­sítása. Annak az intézménynek, amelyről itt szó van, kulturális és szociális jelentősége messze túl hat az ország határain. És ha ennek teljes elkészültekor az arra hivatott egyének a meg­valósítás körül elért teljes sikerről számol­hatnak be, akkor az érdemből kijár azoknak a technikusoknak, építő, szerelő stb. marosok­nak is, akik a nagy mű megvalósítása körül tevékenyen közreműködtek. Annál inkább kell ezt az igazságot hangoztatni, mert bár az in­tézménynek tulajdonképpen való célja kizá­róan a magyar haza egészségügyi haladásának a szolgálata, — de azért mégis nagy nemzet­közi rendeltetése van, amint ennek a lefolyt ünnepély keretében azok szószólói kifejezést is adtak. Az új magyar alkotás nagy hazai ér­tékét az ország kormányzója, a nemzetközi je­lentőségét pedig a­ megjelent külföldi államok képviselői hangoztatták. Az egészségügyi törekvések oly hatalmas erővel nyilatkoztak meg nálunk az utóbbi időkben,­­ oly sok életrevaló tudás és a gya­korlati téren oly nemes célok elérésére való igyekezet nyilvánult meg a fő intéző köreink­ben, hogy az elismerés meg az érdem jutal­maként megkaptuk a világhírű Rockefeller ala­pítvány intézőinek nemcsak a meleg érdeklő­dését, —­ de a pénzbeli segítését is. — Soha sem kaptuk volna meg azt a külföldi támoga­tást, ha a kifejtett magyar munkálkodás nem tett volna tanúbizonyságot arról, hogy ez az új intézet méltóan fogja a maga hivatását úgy a szenvedő emberiség, mint a nagy nemes em­berbarát kívánalmainak megfelelően betölteni. Ezért tehát elmondhatjuk, hogy nagy kül­földi segítséggel ugyan, de magyar mérnökök, építészek, építőiparosok, munkások stb. váll­vetett küzdelmeivel épült fel a magyar köz­­egészségügy palotája, azoknak a tudós embe­reknek irányításával, akik most majd ebben az intézetben meginduló, és úgy hazánkra, mint az egész emberiségre kiható munkát irá­nyítani fogják. Az új intézet hivatása közigazgatásunkat ké­pessé tenni arra, hogy megfelelőleg képzett szakközegekkel lássa el az egészségügyi szol­gálatot, vagyis modern tudású hatósági orvo­sok képzése. Másrészt megelőző óvó szolgálat, a fertőző betegségek és a rákbetegségek ellen, ezeken kívül pedig a védőoltásokra használt szerek, valamint a gyógyszerek és gyógyszer­különlegességek gondos felügyelete és ellenőr­zése. Mindezek a feladatok a négy fal között végzett laboratóriumi munkával járnak. Van azonban egy sorsdöntő jelentősége is az új intézetnek, amikor t. i. kiviszi a mun­kálkodását az életbe, a városokba és a falvak­ba. Megmondja, hogy hol kell okvetlenül jó ivóvízről gondoskodni, hogy hol kell utat törni a napsugár részére a lakóházakban. Fejlesz­teni fogja a gyermekek egészségügyét, az anyák és csecsemők gondozását. A társadalmat ellátja a szükséges tájékozottsággal arra néz­ve, ami a legdrágább anyagnak, az embernek egészségügyi védelme szempontjából fontos. Mindez pedig jelenti, hogy évenként ezer meg ezer csecsemő, anya, életre, munkálkodásra hivatott ember egészsége és élete fog megmen- SZONYI LAJOS MŰSZAKI FÉNYKÉPÉSZET!­­ MŰINTÉZET - Budapest, V., Visegrádi u. 23. Telefon: Lipót 9­S—44 FÉNYKÉPFELVÉTELEK és VIDÉKEK építkezésekről, ipartelepekről és mérnöki szerkezetekről, különleges kivitelben. — Amerikai retouche.

Next