Vállalkozók Lapja, 1936. január-június (57. évfolyam, 4-26. szám)
1936-01-22 / 4. szám
LVII. évfolyam, 4. (328B.) szám, Budapest, 193 VÁLLALKOZÓK LA Adókedvezmény Minálunk az építést csak az állam képes fellendíteni, hathatós közreműködésével. Mert az állam kezében van az építés akadályozásának fegyvere is. És nem mondhatjuk, hogy ez utóbbiban nem lett volna részünk. A túl szigorú rendelkezések, a jövedelemelvonások, „egy évre“ szóló rendkívüli adók, amelyek az évek számával négyévesre növekedtek, anélkül, hogy elmúlásukra kedvet mutatnának. Tudatában vagyunk annak, hogy az államháztartás egyensúlyára mindnyájunknak elsőrendű szüksége van és nem is igényelünk akkora kedvezményeket, amelyek ezt az egyensúlyt felbillentik. De ma az egyetlen járható út az adókedvezmény, amely megadható a fiskus pénzügyi érdekének sérelme nélkül, ha alapos vizsgálódás után megtaláljuk a kedvezmény nyújtásának helyes módját. A kedvezményt azonban ne tekintse ajándéknak sem az építőtársadalom, sem a fiskus. Meg kell szolgálni, meg kell kapni az ellenértékét. Emlékezetesek azok az elkeseredett csatározások, amelyek az adóhatóság és az építőmesterség között kitörtek, amikor vádat halmoztak vádra az építőiparosok ellen, visszaélésekről fantasztikus híreket terjesztettek. A végén kisült, hogy az építések általában normálisan számíttattak fel. A megértés szelleme kezd érvényesülni. Az adóhatóság tudatára ébredt annak, hogy adókedvezmény nyújtása nélkül nincsen építés és tehát az adóbevételek összezsugorodnak. Az építők viszont átlátják, hogy a teljes és általános adómentesség nem követelhető, hogy a városépítő -közgazdasági és egyéb általános szempontok még az építtetők és építők számára sem teszik kívánatossá a korlát nélküli túlzott adómentességet. Az a bőséges adómentesség, amely harminc évre mentesített minden, bármiféle építést, károsnak mutatkozott, mert a perifériális építés túltengéséhez vezetett, a közművek költségeit horribilisan megnövesztette és végeredményképen az adóterheket szinte elviselhetetlen régiókba növelte. A kölcsönös megértésnek megnyugtató jele, hogy Dr. Kerezsy Jenő állampénztári tanácsos az Építőmesterek Egyesületében tartott előadást az átalakítási adókedvezményről és e hó 28-án a rendkívüli adókedvezményt is ismertetni fogja. E leghivatottabb részről jött magyarázatok az adóhatóságok intencióiról is kellő felvilágosításokat adnak. Dr. Kerezsy legközelebb megjelenő könyve ugyancsak érdekli építő köreinket. Ezzel a hézagpótló művel azután minden kétség előzetes eloszlatása is megoldást fog nyerni. Az előadó figyelmeztet arra, hogy a viszonyok állandó változásával a jogszabályoknak is szükségképpen változniuk kell, hogy nem lehet örökérvényű rendelkezésekkel laborálni. A pénzügyminiszter legutóbb megjelent rendelete a mai helyzettel számol, a mai szükségetekkel, a mai városfejlesztő felfogással. Ezeket a szempontokat összhangzásba igyekszik hozni az államgazdasági és szociális adottságokkal. Az átalakítási adókedvezményről először 1935. évi XVIII. törvénycikkében van szó. Ez óta több rendelet jelent meg az alakuló viszonyokkal párhuzamosan. Ma az 1935. évi 70.000 sz. pénzügyminiszteri rendelet van érvényben. Eszerint az építeni szándékozók előzetesen megkérhetik az adóhatóság véleményét és e lehetőség felhasználását ajánlja is minden építeni szándékozónak, amivel sok kellemetlen meglepetéstől óvhatja meg magát. Egyes korábbi rendelkezéseken enyhített, módosított a pénzügyi kormányzat. A személyfelvonók kedvezményre jogosító építése kiterjesztetett arra az esetre is, hogyha a meglévőhöz még újabb lift készül. A vezetékek nem mindenütt teendők a falba, hanem vannak esetek, amelyekben a villamos vezetéknek kívül való helyezését az Elektromos Művek elismerik, amely esetben ezek adókedvezményekre jogosultak. A távfűtés szerkezete csak abban a házban adókedvezményes, amelyben a kazán áll, a többi általa fűtött házakban nem. A homlokzaton láthatóan végzendő javítások, vakolások, festések mind jogcímes tatarozási munkák. De nagyon ajánlatos a munkák megkezdése előtt feltétlenül bejelenteni, hogy a hatóság előzetesen ellenőrizhesse és jegyzőkönyvben lerögzíthesse a tényleges állapotot. A talajvíz-szigetelés jogcímes munka. A rendelet gazdaságos munkát köt ki, olyant, amely feltétlenül szükséges volt és anyag- meg munkapazarlás nélkül hajtatott végre. A folyamodványokhoz újabban a kerületi elöljáróság bizonylata csatolandó, hogy az épülő megfelelő szabályozási vonalon és magasságon áll. A végszámlának áttekinthetőnek kell lennie, az egyes tételek a költségvetés tételeire hivatkozzanak. Az építő engedélyeket nem az elöljáróságtól, hanem az illetékes hatóságoktól kell kérni. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz Pintér Oszkár elnök felszólítására többen szólottak. Enyedi Emil kívánatosnak tartja, hogy ezek a magyarázatok magához a rendelethez csatoltassanak, hogy megfelelő végrehajtó utasítások küszöböljenek ki minden félreértést. Boghen György az irányárak hivatalos leszögezésére fektetne nagy súlyt, ami által a hihetetlen árrombolásnak elejét lehetne venni. Apor József a portálok ismert ügyét sérel-mezi, mert ezeknek adókedvezmény járna már azért is, hogy Budapest utcaképe művészi irányba fejlődjék. Bloch Leó, Steinbach Kornél, Valkó Sándor, Forbát Ernő, Pechacker F-Ferenc és többek hozzászólása után az előadó Dr. Kerezsy tanácsos a felszólalásokban foglaltak írásban való lerögzítését javasolta. Összegyűjtve a kívánságokat a tanácsadó szervhez kellene juttatni, ahol hivatalosan intéznek el minden felmerülő kívánságot. Pintér Oszkár elnök köszönetet mondva a tanulságos és hasznos előadóért, figyelmezteti az építőmestereket, hogy a tatarozási és átalakítási rendeletekkel kapcsolatos kívánságokat, észrevételeket, kérdéseket írják le, az Egyesület el fogja őket juttatni az illetékes helyre. Az Iparkamarát szintén csatlakozásra fogják felszólítani. K. ÉPÍTŐMESTERI SZAKVIZSGÁRA elővizsgára és kőművesmesteri vizsgára előkészítenek nagy gyakorlatú építőmesterek. Thököly-út 106. Ill. 5. Telefon: 87-301. Jelentkezés délután 3 órától. VITRAX a legolcsóbb és legtökéletesebb falburkolóanyag. Tartósságáért teljes garanciát vállalunk. VITRAX ÜVEGBURKOLATI KFT. BUDAPEST, VII., DOMÁNY U. 16-18 TELEFON: 41 - 4- SS A ceglédi vonal áthelyezésével könnyen megoldható a „halálsorompók” kérdése — A váltakozók előtt óriási lehetőségek nyitnak meg, mihelyt eltűnnek a halálsorompók — A halálsorompók megszüntetésének terve évek óta foglalkoztatja az illetékes köröket és a nagyközönség is érdeklődéssel kiséri az időszakonként felmerülő megoldási lehetőségeket. Most végre úgy látszik, döntő stádiumba jutott ez az ügy, mert a Máv igazgatósága elhatározta, hogy a Keleti pályaudvarra koncentrálja a római gyorsvonatokon kívül az összes gyors- és expresszvonatokat. A Keleti pályaudvarra szándékozzák tehát bevezetni a szeged—ceglédi vonalat is és pedig olyan elgondolás szerint, amit először ennek a cikknek szerzője hozott a nyilvánosságra, miután 1930 október 28-án Bod János dr. akkori kereskedelemügyi miniszterhez részletesen kidolgozott memorandumot nyújtott be. Ennek a memorandumnak lényege a következő: 1. A ceglédi vonal átépítésével kapcsolatban tervezett magas töltést (magas vonalat), amelynek építési költsége 13 millió pengőt tesz ki, nemcsak pénzügyi fedezet híjján, hanem városszépészeti okokból is el kell ejteni. A ceglédi vasúti vonalat azért a körvasútra sem kell áthelyezni, mert hiszen ez egyrészt meghosszabbítaná a ceglédi vonalat, amelynek egyik legfőbb hátránya, hogy óriási félkörben, valósággal megkerüli az egész pesti oldalt, másrészt a ceglédi vonalat csak több kilométer hosszúságú új kettősvágányú pálya építésével lehetne, egész Kőbánya lakott részét átszelve, a Körvasút vonalába bekötni. A szükséges kisajátítások jelentékenyen megnövelnék az építési költségeket is. 2. A ceglédi vonalat sokkal egyszerűbben lehet az összes halálsorompók teljes kiküszöbölésével a Keleti pályaudvarra bevezetni és pedig úgy, hogy Kőbánya—Kispest és Kőbánya alsópályaudvar között, a mai vonalból kiágazóan, a Máv. birtokában lévő területen Kőbánya-hizlaló teherpályaudvaron át rávezetik arra a vasúti vonalra, amely a ferencvárosi pályaudvart a Keleti pályaudvarral összeköti. A ceglédi vonal így három kilométerrel még rövidebb is lesz és természetesen a Keleti pályaudvaron végződik, illetve onnan indul ki. 3. Mivel a ceglédi vonal áthelyezése a Keleti pályaudvar amúgy is zsúfolt forgalmát még jobban megterhelné, a Nyugati pályaudvart pedig várospolitikai okokból nem szabad kihalásra ítélni (főleg a környékének kereskedelmi és általában üzleti életének virágzása érdekében), a Nyugati pályaudvart az áthelyezett ceglédi vonalért úgy kell kárpótolni, hogy a miskolc—Salgótarján—hatvani vonalon közlekedő személyszállító vonatokat Rákos pályaudvartól kezdve a ma is használt kétvágányú elágazáson át a Körvasúton a Nyugati pályaudvarig vezetik. Ez volt annak a tervnek a lényege, amit azóta a Máv is komolyan fontolóra vett. A Rákos mentén fekvő népes községek: Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba és Pécel lakosságának egy része meglehetős ellenszenvvel fogadta azt a tervet, amelyet a hozzájuk közelebb fekvő Keleti pályaudvar helyett az alig néhány kilométerrel távolabb fekvő Nyugati pályaudvarra óhajtotta bevezetni a nevezett községek forgalmát lebonyolító személyvonatokat. A községek azonban nem vették figyelembe azt a körülményt, hogy azok az utasok, akik most a Keletire érkeznek és onnan a hivatali és bírósági negyedbe igyekeztek, villamoson is legalább 15 percig kénytelenek utazni, míg a Nyugati környékén elhelyezett minisztériumokba, bírósági épületekbe, üzleti negyedbe jutnak, sőt a Budára siető utasok még ennél is tovább villamosoznak, viszont a Nyugati pályaudvarról gyalogszerrel is néhány perc alatt eljutnak hivatalukba. Márészt azóta a Máv annak a szándéknak megvalósításával is foglalkozik, hogy a Hatvan—Pécel—Rákos-községek több helyivonat járatát a Józsefvárosi pályaudvarra helyezik át. Ezáltal megosztják a forgalmat a főváros két pontja között, a gyorsvonatok azonban kivétel nélkül a Keleti pályaudvarra érkezvén, ez úgy sem érinti a helyi forgalom érdekét. -Mennyiben érinti most már ez a terv, amely semmiféle számottevő vasútépítéssel nem jár, a vállalkozási kedvet és az építési alkalmakat? A halálsorompók fennállása a közönség nagyon széles rétegeit visszatartja attól, hogy az újonnan alakult XIV. kerületbe menjen lakni. A sorompók a legforgalmasabb időben — a kora reggeli, kora délutáni és kora esti órákban — sokszor hosszú percekig maradnak zárva és megakasztják a villamos-, autóbusz- és kocsiforgalmat. A Zugló egyébként nagyon könnyen elérhető részein, ahol a természetes városfejlődés törvényei szerint hatalmas bérpalotáknak és bérvilláknak hosszú sora épülhetne, még ma is tucatjával ékeskednek a bolgár kertészetek, amelyek néhány kilométerrel távolabb a központtól is megtalálnák üzleti számításukat, hiszen a kora hajnali órákban kezdődő piacraszállítást nem gátolja, ha a mai félórás kocsizás helyett 40 percig tart a zöldségfélék szállítása. Az Erzsébet királyné út—Thököly út—Egressy út és Kerepesi útnak a mai ceglédi vonalon kívül eső része csak csigalépéssel fejlődik, holott a halálsorompók megszüntetése egy csapással óriási lendületet adna az építkezésnek, még a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette is. Az ismertetett tervnek egyik része arról szól, hogy a таг ceglédi vonal pályatestét nem kell felszedni, hanem a Máv. használat végett átengedheti a Beszkártnak, amely az új óbudai híd megépítése után ||ШВКЖЖШШШNoКЖ | LAKKOK | FESTÉKEK Hct GYÁRBÓL |___________BUDAPEST, . Iq K*.1 UWHWI ЛИ. АвЬ"АЯ..* г У ? "ЖЯИК у Kőbányát Óbudával kötheti oss gyors villamosvasúttal, amelynek forgalma nem igényel sor feljebb egy-egy közlekedési rendőrt, lamosvasút áthaladásakor néhány ú. lezárja a forgalmat, ami egyébkén szívében is állandóan megtörténik, az egy egész városrész forgalmát meg. A ceglédi vonal áthelyezése ugyarban vasút technikai kérdés, amely a jég mellett a közlekedés biztonsága, mély- és vagyonbiztonság ’szem,, oldható meg másképen, mint ,,, kai“, ha a ceglédi vonalat nem kel A Keleti-pályaudvarra áthelyező ügyileg is elfogadható megoldást Máv., a közönség érdekeit sem sérti, városfejlesztési szempontból pedig földes lépésekkel viszi előbbre egymásra predesztinált hatalmat ügyét. Ez pedig legelsősorban a vállal, hogy érdekelje. Néhány ambíciós vasútépítő mérnök tervei a fiókban él, de a Zugló és környékének összes rátái és hívei csak tapsolhatnak, ha naponta x-szer bosszankodniuk, mert :ból is közlekednek a gyorsvonat: pok zárva maradnak . . . Bei «M1W _——ХДИ^-I Hogy fogadta Óbuda, az újjáépítésének teres A III. kerületben vitaestélyt ! óbudai városrendezés aktuális Sok millió pengőbe kerül ugyanis zás végrehajtása, egyedül a kisa,1, milliót igényelnek, már pedig a főv nincs abban a helyzetben, hogy saj teremtse elő ezeket a milliókat. Ezedött az a terv, hogy Óbuda szabóik újjáépítését kötvénykibocsátás útján *i meg és azok a telektulajdonosok,ngatlanai a szabályozási vonalba esve irtás alá kerülnek, kártalanításként vényeket kapnának. Császár Ferenc ismertette azokat az elgondolásokat, amelyek , óbudai rendezés elkészült és rámutató a jogi és pénzügyi feltételekre, mely végrehajtásához szükségesek. Kifejez annak a reményének, hogy húsvétiúlyozási kérdés az összes hatósági fér resztülmegy, úgy, hogy ez év első fei kiadhatók lesznek Óbudán az építési év Így vélekednek hivatalos körökben. a kelt lakosság azonban másként gondolt monstre közgyűlésen kívánja megismer saját felfogását. Az óbudaiak ugyanis ma félnek attól, hogy külön kisajátítást i akarnak számukra alkotni, melyek a ti — a komasszáció — volna az alapit magában véve rengeteg bajjal járna és nősen hosszú időt venne igénybe. Az a kispolgárok nem akarnak belemenni a csere-megoldásba, mely csak összeveszésre alkalmat, azért készpénzbeli kártalanítás vártnak. A kötvényekkel való megoldás sem tetszik óbudaiaknak, mert eltelhetik 20 esztendő mig azok értékesíthetők lesznek. Óbudánnek a kötvényektől azért is, mert a hadii csonkötvények sorsára emlékezteti őket és óbudai kispénzű emberek nem is képesek hosszú ideig várni; nekik a készpénz kell mérik a kötvények tőzsdei sorsát. A legkt tőzsdei manipuláció bajba sodorhatja ezek városi kötvényeket. Az óbudaiak most mindent a szabályost várnak és egész Óbuda összefogott, hogy a sajátítás szerencsés akciója alkalmával törjék végre valami jót Óbudán is. Erről gyalnak majd a január 26-iki nagygyűlésen Beküldte már az előfizetési díjat?