Vállalkozók Lapja, 1936. január-június (57. évfolyam, 4-26. szám)

1936-01-22 / 4. szám

LVII. évfolyam, 4. (328B.) szám, Budapest, 193 VÁLLALKOZÓK LA Adókedvezmény Minálunk az építést csak az állam képes fel­lendíteni, hathatós közreműködésével. Mert az állam kezében van az építés akadá­lyozásának fegyvere is. És nem mondhatjuk, hogy ez utóbbiban nem lett volna részünk. A túl szigorú rendelkezések, a jövedelem­elvonások, „egy évre“ szóló rendkívüli adók, amelyek az évek számával négyévesre növekedtek, anélkül, hogy elmúlásukra kedvet mutatnának. Tudatában vagyunk annak, hogy az állam­­háztartás egyensúlyára mindnyájunknak első­rendű szüksége van és nem is igényelünk ak­kora kedvezményeket, amelyek ezt az egyen­súlyt felbillentik. De ma az egyetlen járható út az adókedvezmény, amely megadható a fis­­kus pénzügyi érdekének sérelme nélkül, ha ala­pos vizsgálódás után megtaláljuk a kedvez­mény nyújtásának helyes módját. A kedvezményt azonban ne tekintse ajándék­nak sem az építőtársadalom, sem a fiskus. Meg kell szolgálni, meg kell kapni az ellenértékét. Emlékezetesek azok az elkeseredett csatáro­zások, amelyek az adóhatóság és az építő­­mesterség között kitörtek, amikor vádat hal­moztak vádra az építőiparosok ellen, vissza­élésekről fantasztikus híreket terjesztettek. A végén kisült, hogy az építések általában normá­lisan számíttattak fel. A megértés szelleme kezd érvényesülni. Az adóhatóság tudatára ébredt annak, hogy adó­­kedvezmény nyújtása nélkül nincsen építés és tehát az adóbevételek összezsugorodnak. Az építők viszont átlátják, hogy a teljes és általá­nos adómentesség nem követelhető, hogy a vá­­­rosépítő -közgazdasági és egyéb általános szem­pontok még az építtetők és építők számára sem teszik kívánatossá a korlát nélküli túlzott adó­­mentességet. Az a bőséges adómentesség, amely harminc évre mentesített minden, bármiféle építést, károsnak mutatkozott, mert a periféri­ális építés túltengéséhez vezetett, a közművek költségeit horribilisan megnövesztette és vég­eredményképen az adóterheket szinte elviselhe­tetlen régiókba növelte. A kölcsönös megértésnek megnyugtató jele, hogy Dr. Kerezsy Jenő állampénztári tanácsos az Építőmesterek Egyesületében tartott elő­adást az átalakítási adókedvezményről és e hó 28-án a rendkívüli adókedvezményt is ismer­tetni fogja. E leghivatottabb részről jött ma­gyarázatok az adóhatóságok intencióiról is kellő felvilágosításokat adnak. Dr. Kerezsy legközelebb megjelenő könyve ugyancsak érdekli építő köreinket. Ezzel a hé­zagpótló művel azután minden kétség előzetes eloszlatása is megoldást fog nyerni. Az előadó figyelmeztet arra, hogy a viszo­nyok állandó változásával a jogszabályoknak is szükségképpen változniuk kell, hogy nem lehet örökérvényű rendelkezésekkel laborálni. A pénzügyminiszter legutóbb megjelent ren­delete a mai helyzettel számol, a mai szükség­etekkel, a mai városfejlesztő felfogással. Eze­ket a szempontokat összhangzásba igyekszik hozni az államgazdasági és szociális adott­ságokkal. Az átalakítási adókedvezményről először 1935. évi XVIII. törvénycikkében van szó. Ez óta több rendelet jelent meg az alakuló viszo­nyokkal párhuzamosan. Ma az 1935. évi 70.000 sz. pénzügyminiszteri rendelet van érvényben. Eszerint az építeni szándékozók előzetesen megkérhetik az adóhatóság véleményét és e le­hetőség felhasználását ajánlja is minden épí­teni szándékozó­nak, amivel sok kellemetlen meglepetéstől óvhatja meg magát. Egyes korábbi rendelkezéseken enyhített, módosított a pénzügyi kormányzat. A személy­­felvonók kedvezményre jogosító építése kiter­jesztetett arra az esetre is, hogyha a meglévő­höz még újabb lift készül. A vezetékek nem mindenütt teendők a falba, hanem vannak ese­tek, amelyekben a villamos vezetéknek kívül való helyezését az Elektromos Művek elisme­rik, amely esetben ezek adókedvezményekre jo­gosultak. A távfűtés szerkezete csak abban a házban adókedvezményes, amelyben a kazán áll, a többi általa fűtött házakban nem. A homlokzaton láthatóan végzendő javítá­sok, vakolások, festések mind jogcímes tataro­­zási munkák. De nagyon ajánlatos a munkák megkezdése előtt feltétlenül bejelenteni, hogy a hatóság előzetesen ellenőrizhesse és jegyző­könyvben lerögzíthesse a tényleges állapotot. A talajvíz-szigetelés jogcímes munka. A rendelet gazdaságos munkát köt ki, olyant, amely feltétlenül szükséges volt és anyag- meg munkapazarlás nélkül hajtatott végre. A folyamodványokhoz újabban a kerületi elöljáróság bizonylata csatolandó, hogy az épü­­lő megfelelő szabályozási vonalon és magassá­­gon áll. A végszámlának áttekinthetőnek kell lennie, az egyes tételek a költségvetés tételeire hivatkozzanak. Az építő engedélyeket nem az elöljáróságtól, hanem az illetékes hatóságoktól kell kérni. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz Pintér Oszkár elnök felszólítására többen szólottak. Enyedi Emil kívánatosnak tartja, hogy ezek a magyarázatok magához a rendelethez csatol­­tassanak, hogy megfelelő végrehajtó utasítások küszöböljenek ki minden félreértést. Boghen György az irányárak hivatalos le­­szögezésére fektetne nagy súlyt, ami által a hi­hetetlen árrombolásnak­ elejét lehetne venni. Apor József a portálok ismert ügyét sér­el-­­mezi, mert ezeknek adókedvezmény járna már azér­t is, hogy­ Budapest utcaképe művészi irányba fejlődjék. Bloch Leó, Steinbach Kor­nél, Valkó Sándor, Forbát Ernő, Pechacker F-Ferenc és többek hozzászólása után az előadó Dr. Kerezsy tanácsos a felszólalásokban foglal­tak írásban való lerögzítését javasolta. Össze­­gy­űjtve a kívánságokat a tanácsadó szervhez kellene juttatni, ahol hivatalosan intéznek el minden felmerülő kívánságot. Pintér Oszkár elnök köszönetet mondva a ta­nulságos és hasznos előadóért, figyelmezteti az építőmestereket, hogy a tatarozási és átalakí­tási rendeletekkel kapcsolatos kívánságokat, észrevételeket, kérdéseket írják le, az Egyesü­let el fogja őket juttatni az illetékes helyre. Az Iparkamarát szintén csatlakozásra fogják fel­szólítani. K. ÉPÍTŐMESTERI SZAKVIZSGÁRA elővizsgára és kőművesmesteri vizsgára előkészítenek nagy gyakorlatú építőmesterek. Thököly-út 106. Ill. 5. Telefon: 87-3­01. Jelentkezés délután 3 órától. VITRAX a legolcsóbb és legtökéletesebb falburkoló­anyag. Tartósságáért teljes garanciát vállalunk. VITRAX ÜVEGBURKOLATI KFT. BUDAPEST, VII., DOMÁNY­ U. 16-18 TELEFON: 41 - 4- SS A ceglédi vonal áthelyezésével könnyen megoldható a „halálsorompók” kérdése — A váltakozók előtt óriási lehetőségek nyitnak meg, mihelyt eltűnnek a halálsorompók — A halálsorompók megszüntetésének terve évek óta foglalkoztatja az illetékes köröket és a nagyközönség is érdeklődéssel kiséri az idősza­konként felmerülő megoldási lehetőségeket. Most végre úgy látszik, döntő stádiumba jutott ez az ügy, mert a Máv­ igazgatósága elhatározta, hogy a Keleti pályaudvarra koncentrálja a római gyors­vonatokon kívül az összes gyors- és expressz­­vonatokat. A Keleti pályaudvarra szándékozzák tehát bevezetni a szeged—ceglédi vonalat is és pedig olyan elgondolás szerint, amit először ennek a cikknek szerzője hozott a nyilvános­ságra, miután 1930 október 28-án Bod János dr. akkori kereskedelemügyi miniszterhez rész­letesen kidolgozott memorandumot nyújtott be. Ennek a memorandumnak lényege a követ­kező: 1. A ceglédi vonal átépítésével kapcsolat­ban tervezett magas töltést (magas vonalat), amelynek építési költsége 13 millió pengőt tesz ki, nemcsak pénzügyi fedezet híjján, ha­nem városszépészeti okokból is el kell ejteni. A ceglédi vasúti vonalat azért a körvasútra sem kell áthelyezni, mert hiszen ez egyrészt meghosszabbítaná a ceglédi vonalat, amely­nek egyik legfőbb hátránya, hogy óriási fél­körben, valósággal megkerüli az egész pesti oldalt, másrészt a ceglédi vonalat csak több kilométer hosszúságú új kettősvágányú pálya építésével lehetne, egész Kőbánya lakott részét átszelve, a Körvasút vonalába bekötni. A szükséges kisajátítások jelentékenyen meg­növelnék az építési költségeket is. 2. A ceglédi vonalat sokkal egyszerűbben lehet az összes halálsorompók teljes kiküszö­bölésével a Keleti pályaudvarra beve­zetni és pedig úgy, hogy Kőbánya—Kispest és Kő­bánya alsópályaudvar között, a mai vonal­ból kiágazóan, a Máv. birtokában lévő terü­leten Kőbánya-hizlaló teherpályaudvaron át rávezetik arra a vasúti vonalra, amely a fe­rencvárosi pályaudvart a Keleti pályaudvarral összeköti. A ceglédi vonal így három kilo­méterrel még rövidebb is lesz és természete­sen a Keleti pályaudvaron végződik, illetve onnan indul ki. 3. Mivel a ceglédi vonal áthelyezése a Ke­leti pályaudvar amúgy is zsúfolt forgalmát még jobban megterhelné, a Nyugati pálya­udvart pedig várospolitikai okokból nem sza­bad kihalásra ítélni (főleg a környékének ke­reskedelmi és általában üzleti életének virág­zása érdekében), a Nyugati pályaudvart az áthelyezett ceglédi vonalért úgy kell kárpó­tolni, hogy a miskolc—Salgótarján—hatvani vonalon közlekedő személyszállító vonatokat Rá­kos pályaudvartól kezdve a ma is hasz­nált kétvágányú elágazáson át a Kör­­vasúton a Nyugati pályaudvarig vezetik. Ez volt annak a tervnek a lényege, amit azóta a Máv­ is komolyan fontolóra vett. A Rákos mentén fekvő népes községek: Rá­koskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba és Pécel lakosságának egy része meglehetős ellenszenvvel fogadta azt a tervet, amelyet a hozzájuk köze­lebb fekvő Keleti pályaudvar helyett az alig néhány kilométerrel távolabb fekvő Nyugati pályaudvarra óhajtotta bevezetni a nevezett községek forgalmát lebonyolító személyvona­tokat. A községek azonban nem vették figye­lembe azt a körülményt, hogy azok az utasok, akik most a Keletire érkeznek és onnan a hi­vatali és bírósági negyedbe igyekeztek, villa­moson is legalább 15 percig kénytelenek utazni, míg a Nyugati környékén elhelyezett miniszté­riumokba, bírósági épületekbe, üzleti negyedbe jutnak, sőt a Budára siető utasok még ennél is tovább villamosoznak, viszont a Nyugati pálya­udvarról gyalogszerrel is néhány perc alatt el­jutnak hivatalukba. Márészt azóta a Máv­ an­nak a szándéknak megvalósításával is foglalko­zik, hogy a Hatvan—Pécel—Rákos-községek több helyivonat járatát a Józsefvárosi pálya­udvarra helyezik át. Ezáltal megosztják a for­galmat a főváros két pontja között, a gyors­vonatok azonban kivétel nélkül a Keleti pálya­udvarra érkezvén, ez úgy sem érinti a helyi forgalom érdekét. -Mennyiben érinti most már ez a terv, amely semmiféle számottevő vasútépítés­sel nem jár, a vállalkozási kedvet és az építési alkalmakat? A halálsorompók fennállása a közönség na­gyon széles rétegeit visszatartja attól, hogy az újonnan alakult XIV. kerületbe menjen lakni. A sorompók a legforgalmasabb időben — a kora reggeli, kora délutáni és kora esti órák­ban — sokszor hosszú percekig maradnak zár­va és megakasztják a villamos-, autóbusz- és kocsiforgalmat. A Zugló egyébként nagyon könnyen elérhető részein, ahol a természetes városfejlődés törvényei szerint hatalmas bér­palotáknak és bérvilláknak hosszú sora épül­hetne, még ma is tucatjával ékeskednek a bol­gár kertészetek, amelyek néhány kilométerrel távolabb a központtól is megtalálnák üzleti szá­mításukat, hiszen a kora hajnali órákban kez­dődő piacraszállítást nem gátolja, ha a mai fél­órás kocsizás helyett 40 percig tart a zöldség­félék szállítása. Az Erzsébet királyné út—Thököly út—Eg­­ressy út és Kerepesi útnak a mai ceglédi vona­lon kívül eső része csak csigalépéssel fejlődik, holott a halálsorompók megszüntetése egy csa­pással óriási lendületet adna az építkezés­nek, még a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette is. Az ismertetett tervnek egyik része arról szól, hogy a таг ceglédi vonal pályatestét nem kell felszedni, hanem a Máv. használat végett áten­gedheti a Beszkártnak, amely az új óbudai híd megépítése után ||ШВКЖЖШШШNoКЖ | LAKKOK | FESTÉKEK Hct GYÁRBÓL |___________BUDAPEST, . Iq K*.1 UWHWI ЛИ. АвЬ"АЯ..* г У ? "ЖЯИК у Kőbányát Óbudával kötheti oss gyors villamosvasúttal, amelynek forgalma nem igényel sor feljebb egy-egy közlekedési rendőrt, lamosvasút áthaladásakor néhány ú. lezárja a forgalmat, ami egyébkén szívében is állandóan megtörténik, az egy egész városrész forgalmát meg. A ceglédi vonal áthelyezése ugyar­ban vasút technikai kérdés, amely a jég mellett a közlekedés biztonsága, mély- és vagyonbiztonság ’szem,, oldható meg másképen, mint ,,, kai“, ha a ceglédi vonalat nem kel A Keleti-pályaudvarra áthelyező ügyileg is elfogadható megoldást Máv., a közönség érdekeit sem sérti, városfejlesztési szempontból pedig földes lépésekkel viszi előbbre egy­másra predesztinált hatalmat ügyét. Ez pedig legelsősorban a vállal, hogy érdekelje. Néhány ambíció­s vasútépítő mérnök tervei a fiókban él, de a Zugló és környékének összes rátái és hívei csak tapsolhatnak, ha naponta x-szer bosszankodniuk, mert :­ból is közlekednek a gyorsvonat: pok zárva maradnak . . . Bei «M1W _——ХДИ^-I Hogy fogadta Óbuda, a­z újjáépítésének teres A III. kerületben vitaestélyt ! óbudai városrendezés aktuális Sok millió pengőbe kerül ugyanis zás végrehajtása, egyedül a kisa,1, milliót igényelnek, már pedig a főv nincs abban a helyzetben, hogy saj teremtse elő ezeket a milliókat. Eze­­­dött az a terv, hogy Óbuda szabóik újjáépítését kötvénykibocsátás útján *i meg és azok a telektulajdonosok,­n­­gatlanai a szabályozási vonalba esve irtás alá kerülnek, kártalanításként vényeket kapnának­­. Császár Ferenc ismertette­­ azokat az elgondolásokat, amelyek , óbudai rendezés elkészült és rámutató a jogi és pénzügyi feltételekre, mely­ végrehajtásához szükségesek. Kifejez annak a reményének, hogy húsvétiú­lyozási kérdés az összes hatósági fér resztülmegy, úgy, hogy ez év első fei kiadhatók lesznek Óbudán az építési év Így vélekednek hivatalos körökben. a kelt lakosság azonban másként gondolt monstre közgyűlésen kívánja megismer saját felfogását. Az óbudaiak ugyanis ma félnek attól, hogy külön kisajátítást i­ akarnak számukra alkotni, melyek a ti — a komasszáció — volna az alapit magában véve rengeteg bajjal járna és nősen hosszú időt venne igénybe. Az a kispolgárok nem akarnak belemenni a­­ csere-megoldásba, mely csak összeveszésre­­ alkalmat, azért készpénzbeli kártalanítás vártnak. A kötvényekkel való megoldás sem tetszik óbudaiaknak, mert eltelhetik 20 esztendő mig azok értékesíthetők lesznek. Óbudán­­­nek a kötvényektől azért is, mert a hadii csonkötvények sorsára emlékezteti őket és óbudai kispénzű emberek nem is képesek hosszú ideig várni; nekik a készpénz kell mérik a kötvények tőzsdei sorsát. A legkt tőzsdei manipuláció bajba sodorhatja ezek városi kötvényeket. Az óbudaiak most mindent a szabályost várnak és egész Óbuda összefogott, hogy a sajátítás szerencsés akciója alkalmával tör­jék végre valami jó­t Óbudán is. Erről gyalnak majd a január 26-iki nagygyűlésen Beküldte már az előfizetési díjat?

Next