Városépítés, 1984 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1984 / 2. szám - KITEKINTÉS - Várkonyi Miklós - Fleischer Tamás: Magyar tervezők regionális terve az algériai Skikdában

Kitekintés 2. A regionális terv készítésének körülményei és céljai 1980. elején kezdett hozzá Algériában a VATI prestation csoportja az algériai CNERU (ex CADAT) keretei között a Skikdar wilaya (megye) megbízásából wilaya területfejlesztési koncepciójának és rendezési tervének készítéséhez. A CNERU keretei között e munka indí­tásával egyidőben másik négy regionális terv indítását, illetve folytatását hatá­rozták el a CNERU cég különböző re­gionális szervezeteiben, melyek külön­böző országok (Algéria, Csehszlovákia, NSZK, Olaszország) tervezőiből alko­tott team-ek (a három utóbbi esetben algériai kollegák aktív közreműködésé­vel) feladatát képezték. A négy munka különböző nehézségek miatt, egy kivé­telével, nem volt eredményes. Az anna­­bai CNERU keretei között működő team algériai és nyugatnémet kollegák együttműködésének eredményeként el­készítette az annabai wilaya regionális tervének I. és II. fázisát, s e munka III. fázisának elkészítése távozásunk idején folyamatban volt. A regionális tervezésnek voltak már előzményei Algériában. Ezek közül ki­emelkedik a francia E.U.R.O.P.E. Ex­pansion cég által készített két regionális terv, az egyik négy nyugatalgériai wi­­layára, Oran és környékén, a másik ép­pen a skikdai wilayára készült. Az első komplex regionális tervet, amely megpróbálta előállítani a társadalmi-gaz­dasági alapoknak egy jövőre vetített (1990-re és 2000-re) képét, egy terület­­fejlesztési koncepciót és ennek terület­­rendezési vetületét igen sok szakmai ne­hézség után ez a magyar team tette le Algériában. A regionális terv a skikdai wilaya meg­bízásából készült, a területi politika esz­közeként. Feladatának tekintettük az egyéb — pénzügyi-gazdasági — tervek figyelembevételével az általános fejlesz­tési célkitűzések elérését a területgazdál­kodás oldaláról elősegíteni, így, ha mó­dunk volt rá, a meglevő gazdasági elkép­zeléseket (mezőgazdaság, ipar fejlesz­tése, infrastruktúrára vonatkozó elkép­zelések) alapul vettük és véleményez­tük abból a szempontból, hogy elősegí­­tik-e a jövőbeli kiegyensúlyozott fejlő­dést. A legtöbb területen azonban, ilyen tervek hiányában javaslatot kellett tenni a fejlődést elősegítő irányokra is. De nemcsak a fejlesztésre vonatkozó adatok beszerzése okozott nehézséget, hanem sok esetben a jelenlegi helyzet vizsgá­lata is. A szocialista Algéria jelentős erőfeszíté­seket tesz egy pontos statisztikai infor­mációbázis kialakítására, amely a tudo­mányos tervezés alapját képezheti. A francia gyarmati rendszer felszámolása óta 1966-ban és 1977-ben tartottak nép­­számlálásokat, melyek elsősorban de­mográfiai vonatkozásban már lehetővé tettek dinamikus elemzéseket is, tele­pülési székhely bontásban. A népszámlálási adatok a demográfiai adatokon (természetes szaporulat, ván­dorlás) kívül egyéb információkat is szol­gáltattak volna a tervezéshez, család­­nagyság, háztartás, lakásadatok) ezek azonban tervezői munkánkhoz csak vi­­lágakénti aggregált formában álltak ren­delkezésünkre. Mivel 1974-ben a köz­­igazgatási rendszer jelentős átszerve­zésre került, ezek az adatok dinamiká­jukban csak nehezen voltak értékelhe­tők, s nem adtak kellő segítséget az alsó fokú közigazgatási egységek szintjén történő értékeléshez sem. A többi szakág vonatkozásában a kérdő­íves adatgyűjtés volt az információk leg­főbb forrása (a tervező kollektíva a vizs­gálathoz 55 különböző fajta kérdőívet dolgozott ki). E kérdőívek szétküldése és összegyűjtése rendkívül nehéz fel­adatot jelentett. Személyes megkeresé­sek ellenére a kiküldött kérdőíveknek csak kisebbik hányada került vissza a tervezőkhöz. Jelentős tervezési adatok birtokába jutottak a tervezők a wilaya szakigazgatási szerveivel és nagyobb ter­melő (és nem termelő) szervezeteivel folytatott személyes interjúk során is. A népesség 2000-re történő előrebecs­lésénél a Tervezési Minisztérium által kidolgozott távlati (országos) népesség­számokra (nemenként, korcsoporton­ként) és foglalkoztatottsági számokra (nemenként) támaszkodott a tervező team. A tervezés színvonalát jelentős mérték­ben emelhette volna, ha a tervező kol­lektíva, a konkrét fejlesztési döntések­ről, a központi döntésekről megfelelő információkkal rendelkezett volna. Ezek hiányában, az előzőkön túl, elsősorban a Charte Nationale-ban rögzített cél­kitűzésekre, a pártvezetés irányelveire, valamint a wilaya területére már elké­szült műszaki és gazdasági tervek fel­használható részleteire támaszkodott a tervezés. Mindezeket azonban a fejlesz­tési célkitűzések kialakítása során össz­hangba kellett hozni és ki kellett egészí­teni. Maga a rendezési koncepció a fentiekkel összhangban a kialakított fejlesztés irá­nyait vette alapul és azt ütköztette a területi vizsgálat során szerzett infor­mációkkal, így érvényre juttatta az együtt dolgozó területek (régiók, ten­gelyek) fejlesztésének sajátosságait, il­letve javaslatot tett a települések közötti együttműködés rendjére és hierarchiá­jára, így a regionális terv célja végül is a gazdasági fejlesztés területi terveit hosszú távon biztosító, nagy léptékű településhálózati és infrastrukturális ösz­­szefüggések megteremtése és dokumen­tálása, illetve a területen való elhelyez­hetőség, valamint az időbeli ütemezettség igazolása volt. 3. A regionális terv felépítése A regionális terv felépítését a 2. séma­vázlat mutatja. Mind a vizsgálat, mind a koncepciókészítés a szakági tervezők összehangolt munkája volt, ahol időről időre közös, szintézis jellegű fejezetek összegezték a legfontosabb és a terület­­rendezés szempontjából alapvető mon­danivalót. Az első ilyen összegezés a „jelenlegi te­­rületfelhasználás”(B), bár a vizsgálati do­kumentáció részét képezte, egyben a koncepció (II. dokumentáció) kiindulása volt. A vizsgálat tanulságai, és az országos célkitűzések alapján ugyancsak közös tervező munkával alakultak ki a fejlesz­tési célkitűzések és a területrendezési koncepció(E). A koncepció szakági feje­zetei az összefüggéseket egyrészt rész­letesebben kidolgozták, másrészt pedig műszakilag alátámasztották^). E fejezetek koordinálásával készült a jö­vőbeli Területfelhasználás, illetve a Te­­lepüléshálózat(G) koncepciója. Végül összefoglaló jelleggel a Fejlesztési straté­gia^) fejezet igazolta, hogy a kialakított hosszú távú műszaki keretek (település­­hálózat és infrastruktúra) a koncepció­ban megfogalmazott gazdasági fejlesztés ütemezett elérését segítik elő. Jelen ismertetésben kizárólag ezen át­fogó fejezetek lerövidített bemutatá­sára szorítkozunk, így a vizsgálati össze­foglaló értékelése, a fejlesztési célkitű­zések, a rendezési koncepció, valamint a településhálózatot és a koncepció szin­tézisét verbálisan összegező fejlesztési stratégia bemutatására. A regionális terv léptéke 1 : 100 000 volt, ilyen mélységben készült a terület­felhasználás szintézise. Ennél nagyobb részletezésű anyagok is készültek, de az ilyen alátámasztó dokumentumok (pl. egy javasolt megoldás elhelyezhetőségét városszerkezeti léptékben igazoló 1 : 25 000-es) nem tekinthetők a kidol­gozott koncepció részének, pl. nem he­lyettesíthetnek egy település léptékben készülő rendezési tanulmányt. Ezeken kívül a koncepcióban sűrűn alkalmaztunk összefüggéseket magyarázó logikai séma jellegű térképeket (közelítőleg 1 : 400 ezer léptékben). (3. ábra.) Hasonlókép­pen értelmeztük a szöveges és tábláza­tos anyagok „léptékét” is, ahol a kon­cepció általános vonatkozásai a wilaya egészén belül területileg az egyes régiók (kb. középfokú körzet szint) számára adtak iránymutatást, határoztak meg profilt, illetve fogalmaztak meg fejlesz­tési stratégiát, míg településhálózati vo­natkozásban a települések egyes kategó­riáinak átlagára voltak iránymutatóak. Bár egyes vonatkozásban a lépték szük­ségképpen mélyebb volt (a népesség nagysága település szintjén), de pl. az egyes településeken belüli foglalkozta­tási kategóriák számértékei az általános tendenciák realizálhatóságát bizonyító alátámasztó adatok és nem kitűzött és betartandó célok. Mivel ilyen részletes (és még részletesebb) bontásban konk­rét tervszámok csak rövid távra és rész­letes helyi, ágazati fejlesztési tanulmány alapján határozhatók meg, a regionális terv e vonatkozásban kizárólag a to­vábbi tervek kiindulási alapjául szolgál­hat, alapulvétele a helyi fejlesztések, valamint a wilaya központi céljai közötti összhangot biztosítja. 4. A vizsgálat tartalmi megállapításai A vizsgálati értékelés során a hazai gya­korlathoz képest nagyobb súlyt kapott a terület adottságainak minősítése, mivel sok esetben beindult folyamatok hiá- 2. ábra ELSŐ FÁZIS 1 MÁSODIK FÁZIS HARMADIK FÁZIS VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK A RENDEZÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI KONCEPCIÓ SZINTÉZIS Ш GD GO 0Ш 0 GD 0 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK NÉPESSÉG FOGLALKOZTATÁS TERMELÉS ( TEVÉKENYSÉG 1 ) SZOCIÁLIS INFRASTRUKTÚRA (TEVÉKENYSÉGEK II ) MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA -Ф ^Ф -Ф =i ο ■=Ф Összefoglaló Összefoglaló Összefoglaló Összefoglaló Összefoglaló =i› о ■ф‹ 5›-o * и ►- CL LU LU dУ VC Q LU ‹e ~ LO IL8-3 b- lu LU­ VI :° v‹ — NI b-O › z -›6 O 5 CO 1r M‹ -Ф lО (Л •LU -LU I- NJ NI LU T KÜLSŐ ELFOGADOTT CÉLKITŰZÉSEK ]0001 PREKONCEPCIÓ I Г5~| С=£‹ KÖRNYEZETVÉDELEM фф NÉPESSÉG DEMOGRÁFIA FOGLALKOZTATOTTSÁG ›=Ф -Ф -о TERMELÉS MEZŐGAZDASÁG ipar, építőipar SZOC. INFRASTRUKTÚRA LAKÁS EGÉSZSÉGÜGY OKTATÁS , KERESKEDELEM IGAZGATÁS, ÜDÜLÉS MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉS , ENERGIA ÉS HÍRKÖZLÉS, VÍZGAZDÁLKODÁS Ф Ф О ‚ -‚ ‚ ‚ *.s UJ F­­СЛ ‚ О Ni-О %‚ LU-LU Id сф -LU CC LU Ю F— NI LU _ IC LO 1—LU LU F— Ф Ф _i LU О -1 or LU LU k­‚ M .'О ю s. LU LU U. Ф Ф DOKUMENTÁCIÓ 000000 ELSŐ DOKUMENTÁCIÓ

Next