Városépítés, 1984 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 2. szám - KITEKINTÉS - Várkonyi Miklós - Fleischer Tamás: Magyar tervezők regionális terve az algériai Skikdában
Kitekintés 2. A regionális terv készítésének körülményei és céljai 1980. elején kezdett hozzá Algériában a VATI prestation csoportja az algériai CNERU (ex CADAT) keretei között a Skikdar wilaya (megye) megbízásából wilaya területfejlesztési koncepciójának és rendezési tervének készítéséhez. A CNERU keretei között e munka indításával egyidőben másik négy regionális terv indítását, illetve folytatását határozták el a CNERU cég különböző regionális szervezeteiben, melyek különböző országok (Algéria, Csehszlovákia, NSZK, Olaszország) tervezőiből alkotott team-ek (a három utóbbi esetben algériai kollegák aktív közreműködésével) feladatát képezték. A négy munka különböző nehézségek miatt, egy kivételével, nem volt eredményes. Az annabai CNERU keretei között működő team algériai és nyugatnémet kollegák együttműködésének eredményeként elkészítette az annabai wilaya regionális tervének I. és II. fázisát, s e munka III. fázisának elkészítése távozásunk idején folyamatban volt. A regionális tervezésnek voltak már előzményei Algériában. Ezek közül kiemelkedik a francia E.U.R.O.P.E. Expansion cég által készített két regionális terv, az egyik négy nyugatalgériai wilayára, Oran és környékén, a másik éppen a skikdai wilayára készült. Az első komplex regionális tervet, amely megpróbálta előállítani a társadalmi-gazdasági alapoknak egy jövőre vetített (1990-re és 2000-re) képét, egy területfejlesztési koncepciót és ennek területrendezési vetületét igen sok szakmai nehézség után ez a magyar team tette le Algériában. A regionális terv a skikdai wilaya megbízásából készült, a területi politika eszközeként. Feladatának tekintettük az egyéb — pénzügyi-gazdasági — tervek figyelembevételével az általános fejlesztési célkitűzések elérését a területgazdálkodás oldaláról elősegíteni, így, ha módunk volt rá, a meglevő gazdasági elképzeléseket (mezőgazdaság, ipar fejlesztése, infrastruktúrára vonatkozó elképzelések) alapul vettük és véleményeztük abból a szempontból, hogy elősegítik-e a jövőbeli kiegyensúlyozott fejlődést. A legtöbb területen azonban, ilyen tervek hiányában javaslatot kellett tenni a fejlődést elősegítő irányokra is. De nemcsak a fejlesztésre vonatkozó adatok beszerzése okozott nehézséget, hanem sok esetben a jelenlegi helyzet vizsgálata is. A szocialista Algéria jelentős erőfeszítéseket tesz egy pontos statisztikai információbázis kialakítására, amely a tudományos tervezés alapját képezheti. A francia gyarmati rendszer felszámolása óta 1966-ban és 1977-ben tartottak népszámlálásokat, melyek elsősorban demográfiai vonatkozásban már lehetővé tettek dinamikus elemzéseket is, települési székhely bontásban. A népszámlálási adatok a demográfiai adatokon (természetes szaporulat, vándorlás) kívül egyéb információkat is szolgáltattak volna a tervezéshez, családnagyság, háztartás, lakásadatok) ezek azonban tervezői munkánkhoz csak világakénti aggregált formában álltak rendelkezésünkre. Mivel 1974-ben a közigazgatási rendszer jelentős átszervezésre került, ezek az adatok dinamikájukban csak nehezen voltak értékelhetők, s nem adtak kellő segítséget az alsó fokú közigazgatási egységek szintjén történő értékeléshez sem. A többi szakág vonatkozásában a kérdőíves adatgyűjtés volt az információk legfőbb forrása (a tervező kollektíva a vizsgálathoz 55 különböző fajta kérdőívet dolgozott ki). E kérdőívek szétküldése és összegyűjtése rendkívül nehéz feladatot jelentett. Személyes megkeresések ellenére a kiküldött kérdőíveknek csak kisebbik hányada került vissza a tervezőkhöz. Jelentős tervezési adatok birtokába jutottak a tervezők a wilaya szakigazgatási szerveivel és nagyobb termelő (és nem termelő) szervezeteivel folytatott személyes interjúk során is. A népesség 2000-re történő előrebecslésénél a Tervezési Minisztérium által kidolgozott távlati (országos) népességszámokra (nemenként, korcsoportonként) és foglalkoztatottsági számokra (nemenként) támaszkodott a tervező team. A tervezés színvonalát jelentős mértékben emelhette volna, ha a tervező kollektíva, a konkrét fejlesztési döntésekről, a központi döntésekről megfelelő információkkal rendelkezett volna. Ezek hiányában, az előzőkön túl, elsősorban a Charte Nationale-ban rögzített célkitűzésekre, a pártvezetés irányelveire, valamint a wilaya területére már elkészült műszaki és gazdasági tervek felhasználható részleteire támaszkodott a tervezés. Mindezeket azonban a fejlesztési célkitűzések kialakítása során összhangba kellett hozni és ki kellett egészíteni. Maga a rendezési koncepció a fentiekkel összhangban a kialakított fejlesztés irányait vette alapul és azt ütköztette a területi vizsgálat során szerzett információkkal, így érvényre juttatta az együtt dolgozó területek (régiók, tengelyek) fejlesztésének sajátosságait, illetve javaslatot tett a települések közötti együttműködés rendjére és hierarchiájára, így a regionális terv célja végül is a gazdasági fejlesztés területi terveit hosszú távon biztosító, nagy léptékű településhálózati és infrastrukturális öszszefüggések megteremtése és dokumentálása, illetve a területen való elhelyezhetőség, valamint az időbeli ütemezettség igazolása volt. 3. A regionális terv felépítése A regionális terv felépítését a 2. sémavázlat mutatja. Mind a vizsgálat, mind a koncepciókészítés a szakági tervezők összehangolt munkája volt, ahol időről időre közös, szintézis jellegű fejezetek összegezték a legfontosabb és a területrendezés szempontjából alapvető mondanivalót. Az első ilyen összegezés a „jelenlegi területfelhasználás”(B), bár a vizsgálati dokumentáció részét képezte, egyben a koncepció (II. dokumentáció) kiindulása volt. A vizsgálat tanulságai, és az országos célkitűzések alapján ugyancsak közös tervező munkával alakultak ki a fejlesztési célkitűzések és a területrendezési koncepció(E). A koncepció szakági fejezetei az összefüggéseket egyrészt részletesebben kidolgozták, másrészt pedig műszakilag alátámasztották^). E fejezetek koordinálásával készült a jövőbeli Területfelhasználás, illetve a Településhálózat(G) koncepciója. Végül összefoglaló jelleggel a Fejlesztési stratégia^) fejezet igazolta, hogy a kialakított hosszú távú műszaki keretek (településhálózat és infrastruktúra) a koncepcióban megfogalmazott gazdasági fejlesztés ütemezett elérését segítik elő. Jelen ismertetésben kizárólag ezen átfogó fejezetek lerövidített bemutatására szorítkozunk, így a vizsgálati összefoglaló értékelése, a fejlesztési célkitűzések, a rendezési koncepció, valamint a településhálózatot és a koncepció szintézisét verbálisan összegező fejlesztési stratégia bemutatására. A regionális terv léptéke 1 : 100 000 volt, ilyen mélységben készült a területfelhasználás szintézise. Ennél nagyobb részletezésű anyagok is készültek, de az ilyen alátámasztó dokumentumok (pl. egy javasolt megoldás elhelyezhetőségét városszerkezeti léptékben igazoló 1 : 25 000-es) nem tekinthetők a kidolgozott koncepció részének, pl. nem helyettesíthetnek egy település léptékben készülő rendezési tanulmányt. Ezeken kívül a koncepcióban sűrűn alkalmaztunk összefüggéseket magyarázó logikai séma jellegű térképeket (közelítőleg 1 : 400 ezer léptékben). (3. ábra.) Hasonlóképpen értelmeztük a szöveges és táblázatos anyagok „léptékét” is, ahol a koncepció általános vonatkozásai a wilaya egészén belül területileg az egyes régiók (kb. középfokú körzet szint) számára adtak iránymutatást, határoztak meg profilt, illetve fogalmaztak meg fejlesztési stratégiát, míg településhálózati vonatkozásban a települések egyes kategóriáinak átlagára voltak iránymutatóak. Bár egyes vonatkozásban a lépték szükségképpen mélyebb volt (a népesség nagysága település szintjén), de pl. az egyes településeken belüli foglalkoztatási kategóriák számértékei az általános tendenciák realizálhatóságát bizonyító alátámasztó adatok és nem kitűzött és betartandó célok. Mivel ilyen részletes (és még részletesebb) bontásban konkrét tervszámok csak rövid távra és részletes helyi, ágazati fejlesztési tanulmány alapján határozhatók meg, a regionális terv e vonatkozásban kizárólag a további tervek kiindulási alapjául szolgálhat, alapulvétele a helyi fejlesztések, valamint a wilaya központi céljai közötti összhangot biztosítja. 4. A vizsgálat tartalmi megállapításai A vizsgálati értékelés során a hazai gyakorlathoz képest nagyobb súlyt kapott a terület adottságainak minősítése, mivel sok esetben beindult folyamatok hiá- 2. ábra ELSŐ FÁZIS 1 MÁSODIK FÁZIS HARMADIK FÁZIS VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK A RENDEZÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI KONCEPCIÓ SZINTÉZIS Ш GD GO 0Ш 0 GD 0 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK NÉPESSÉG FOGLALKOZTATÁS TERMELÉS ( TEVÉKENYSÉG 1 ) SZOCIÁLIS INFRASTRUKTÚRA (TEVÉKENYSÉGEK II ) MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA -Ф ^Ф -Ф =i ο ■=Ф Összefoglaló Összefoglaló Összefoglaló Összefoglaló Összefoglaló =i› о ■ф‹ 5›-o * и ►- CL LU LU dУ VC Q LU ‹e ~ LO IL8-3 b- lu LU VI :° v‹ — NI b-O › z -›6 O 5 CO 1r M‹ -Ф lО (Л •LU -LU I- NJ NI LU T KÜLSŐ ELFOGADOTT CÉLKITŰZÉSEK ]0001 PREKONCEPCIÓ I Г5~| С=£‹ KÖRNYEZETVÉDELEM фф NÉPESSÉG DEMOGRÁFIA FOGLALKOZTATOTTSÁG ›=Ф -Ф -о TERMELÉS MEZŐGAZDASÁG ipar, építőipar SZOC. INFRASTRUKTÚRA LAKÁS EGÉSZSÉGÜGY OKTATÁS , KERESKEDELEM IGAZGATÁS, ÜDÜLÉS MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉS , ENERGIA ÉS HÍRKÖZLÉS, VÍZGAZDÁLKODÁS Ф Ф О ‚ -‚ ‚ ‚ *.s UJ FСЛ ‚ О Ni-О %‚ LU-LU Id сф -LU CC LU Ю F— NI LU _ IC LO 1—LU LU F— Ф Ф _i LU О -1 or LU LU k‚ M .'О ю s. LU LU U. Ф Ф DOKUMENTÁCIÓ 000000 ELSŐ DOKUMENTÁCIÓ