Városi Közlekedés, 1970 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1970 / Különszám

Városi Közlekedés 111 a felületi érdességtől, a felület világos színárnyalatától. Mint ismeretes, felületi érdesség szem­pontjából a keramit burkolatok a legked­vezőtlenebbek. Ezért ezek felszámolása történt meg elsősorban a főváros főút­vonalain, így az utóbbi években meg­szűnt a keramit burkolat a 2. számú (Váci út), 3. számú (Kerepesi út), 5. szá­mú (Ócsai út), 10. számú (Bécsi út), 51. számú (Haraszti út) főútvonalon, a bu­dai alsó rakparton és a budai körút Bocs­kai úti szakaszán. A keramit burkolatok területe az utób­bi 10 évben 631 ezer m2-ről 432 ezer m­­ re csökkent, ma már általánosságban csak kisebb mellékutcákban találhatók a fővá­rosban. A keramit helyett fehér aszfalt vagy fehér beton kockakövek kerültek be­építésre a gyalogátkelőhelyeknél is. Az érdességmérések megállapították egyébként, hogy a kőburkolatok egy ré­sze is balesetveszélyes. Egyes helyeken alig éri el a burkolat a 0,3 súrlódási té­nyezőt. Ezért, valamint a tisztántartási szempontok miatt kellett elsősorban a fő­­közlekedési utakon a kőburkolatoknak aszfaltburkolatra való átépítését is meg­kezdeni. A forgalombiztonsági követelmé­nyeknek ugyanis az érdesített aszfaltbur­kolatok felelnek meg a legjobban. Az utóbbi 10 évben több helyen épültek át a kőburkolatok aszfaltburkolatra. A fontosabb átépített útvonalak a követ­kezők : V., Szent István körút, VI.—VII., Lenin körút, VIII., József körút, V., Bajcsy Zsilinszky út, V., Tanács körút, V., Múzeum körút, VI., Népköztársaság útja (6. ábra), VII., Rákóczi út, I., Hegy­alja út, XVI., Szabadság út (3. sz. főköz­lekedési út), IX., Soroksári út (5. sz. fő­­közlekedési út). Az Erzsébet-híd budai hídfője a Gellért tértől a Horvát kertig (7. ábra). Az aszfaltburkolatok felületi érdességé­nek jelentőtősége és fontossága a nagyvá­rosok forgalmában lényegesen nagyobb, mint külső szakaszok, országutak esetén. Míg a külső szakaszokon jóval nagyobb a menetsebesség, addig a nagyvárosi for­galomban kisebb a járművek követési távolsága, a nagyobb járművek sűrűsége, sokkal több a váratlanul szükségessé váló fékezés. A bur­kolatérdesség fontosságát külföldön régen felismer­ték. Példa erre az angol Road Research Laboratory, mely 30 év óta végez burkolatokon érdesség-vizsgála­tokat. Az intézményen belül 1946 óta az útburkolat­érdesség tanulmányozására külön osztály működik. A Német Szövetségi Köztársaságban működő Út­ügyi Kutató Társaság „érdes bitumenes burkolatok” elnevezéssel külön bizottságot hozott létre. Ez a bizottság tudományos meggondolásokkal keresi az érdes burkolatok építésének módozatait és szorosan együttműködik a „világos bitumenes útburkolatok” elnevezésű bizottsággal. A kérdés fontosságát mutatja az a tény is, hogy a Nemzetközi Kongresszusok Állandó Bizottsága külön műszaki bizottsággal rendelkezik, melynek kizáróla­gos feladata az aszfaltburkolatok érdességének tanul­mányozása. A városi forgalom a burkolatot gyorsan koptatja. 6. ábra. Érdesítés recés hengerrel Népköztársaság útján 7. ábra. Az Erzsébet-híd budai hídfője — korszerű for­galomtechnikai kialakítás, korszerű burkolat

Next