Városi Közlekedés, 1992 (32. évfolyam, 4-6. szám)
1992-10-01 / 5. szám
Városi Közlekedés, 92/5. 246 A pesti hídfő térségének rendezése megnyitja az utat mind a dél-pesti területek, mind az új körút térségében található igen értékes, jelenleg alulhasznosított területek revitalizációjához. A Hungária körút teljes kiépülésével a főváros olyan gyűrű irányú közlekedési útvonalat kap, amely képes tehermentesíteni a belvárosi túlzsúfolt úthálózatot. Ennek következtében lehetőség nyílik a környezetkímélő forgalmi rend területi kiterjesztésére is. 2. DÉL-BUDA DUNA MENTI REHABILITÁCIÓJA A világkiállítástól függetlenül a Petőfi hídtól délre elhelyezkedő Duna-part kiépítése és környezetének rehabilitációja a közeljövő egyik legfontosabb feladata. A Duna mentére szervezett ipari- és raktárterületek revitalizációjával, magas színvonalú, környezetbarát ipari tevékenységet és városi övezeteket magukba foglaló területek kiépítésével fel kell számolni a város hátsó udvaraként, rendező pályaudvarként, törmelék- és hulladéktárolóként szolgáló, építőanyaggyártó és -tároló területeket. Ezt elősegíti a Lágymányosi híd, illetve -hídfő kiépítése, az Egyetemváros tervezett bővítése, a Lágymányosi-öböl és iparterület rehabilitációs fejlesztése, valamint a Kelenföldi Hőerőmű környezetbarát rekonstrukciója. A fejlesztési célok jó feltárását szolgálja a 6-os út teljes kiépítése, valamint a Galvani út vonalában történő hálózatfejlesztés (Egér út—Duna-híd). Ezen a területen alakítható ki — az egyetem és az iparterület közelsége miatt — Budapest egyik ipari innovációs parkja. A déli részeken a sugaras-gyűrűs rendszer hálós rendszerre vált át. A Petőfi hídtól délre ennek a rácsrendszernek kiépítésére kell törekedni a déli Dunahidak segítségével. Magának a városnak kell kezdeményezően fellépnie és olyan hangsúlyokat képeznie, amelyek a jövőben arculatmeghatározó szerepet töltenek be. A Budapest várostestébe ékelődött iparterületek rehabilitációja különösen fontos, és a Duna-partoknak a város számára való visszahódítása is rendkívüli jelentőségű. Az idetelepített ipar- és raktárterületek revitalizációjával magas színvonalú, környezetbarát ipari tevékenységek, kereskedelmi központok, kulturális és oktatási létesítmények helyezhetők el. 3. DÉL-PEST DUNA MENTI REHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSI CÉLJA A pesti Duna-part Szabadság hídtól délre eső területe a következő évek legfontosabb városépítési akcióterülete, erre a Duna-parti szakaszra feltétlenül esztétikai minőséget teremtő fejlesztési tervkoncepció készítendő. Kialakítása döntő fontosságú az egész város imázsa szempontjából, alkalom nyílhat új szállodák, kereskedelmi központok, kulturális létesítmények elhelyezésére is. Elvégzendő a Vásárcsarnok Duna-parthoz kapcsolódó rekonstrukciója, megoldandó a rakparti út és a 2-es villamos, valamint a gyalogosforgalom megnyugtató kapcsolata, a Közraktár utcai telek hasznosítása. Alapvető szempont, hogy a közlekedés a város fejlődését sokéves, illetve évtizedes elmaradással követő helyzetben van, s ezáltal a tennivalók behatároltak, nem változtathatók szabadon. Csak a mai helyzet reális megítéléséből lehet kiindulni. A Szabadság híd pesti hídfőjétől a lágymányosi Duna-híd Soroksári úti hídfő csomópontjáig terjedő terület közlekedési hálózatának végleges kialakítását nagymértékben befolyásolja a Duna mentén húzódó —jelenleg értéken alul hasznosított — parti sáv területfelhasználása. A kitelepítésre szánt Duna-parti teherpályaudvar helyének beépítése, ennek intenzitása a térség közlekedési hálózatára is hatással lesz. A pesti rakparti út déli irányú meghosszabbításának nyomvonala a Kvassay út csepeli kapcsolata megoldásának, a térség területfelhasználásának függvénye. A csepeli hév átfogó rekonstrukciója és szállítóképességének növelése szükséges. A korszerűsítéssel összefüggésben felmerült a hév-vonalon a nagyvasúti jellegű üzem felváltása villamosvasúttal. Erre a legcélszerűbb megoldás a 2-es villamosvonal Csepelre történő meghosszabbítása. 4. KISKÖRÚT TÉRSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE A városközpont új városi térsorozatának megteremtése a Városháza tömbjének rehabilitációjával szorosan összefüggő feladat. Különösen fontos, hogy a Belvárosban megvalósuló nagy szállodák, irodaépületek vagy más létesítmények esetében a földszinteket lakossági és közfunkciókra adják át. A fő kérdés a továbbiakban is az, hogy a belső városnegyedekben miként lehet visszaadni a gyalogosoknak a földszinteket, a város terének legfontosabb elemeit. A másik kérdés e terület átmenő forgalmának csökkentése. Ennek érdekében a Belváros egészének forgalomszervezési tervét össze kell hangolni a tervezett beépítésekkel, a kiskörúti térsorozat mentén. Új, közcélú kulturális központ létesítésével a Városháza tömbjében, a Kálvin tér arculatának kialakításával, valamint a Fővám tér rehabilitációjával a térség meglévő értékes helyeit is visszakapja a főváros. A Kiskörút a Belváros forgalmi szempontból egyik legterheltebb útvonala, ahol a nap minden szakában — az elmúlt évek forgalomtechnikai beavatkozása ellenére — forgalmi torlódások alakulnak ki. Ezért az átmenő forgalom lehetőség szerinti korlátozásával és a forgalom csillapításával szükséges javítani az útvonal forgalmi terhelését és a térség környezeti állapotát. A kérdéses terület közlekedésére hatással van a Szabadság híd kedvezőtlen műszaki állapota. A szerkezet életkora és állapota egy 1996. évi tömegközlekedési korlátozás bevezetését nagymértékben valószínűsíti. A hidat 1993-ban részletes felülvizsgálat alá kell vetni, amelynek alapján véglegesíthető a súlykorlátozás időpontja és a szükséges felújítási feladatok.