Városi Közlekedés, 1992 (32. évfolyam, 4-6. szám)

1992-10-01 / 5. szám

Városi Közlekedés, 92/5. 246 A pesti hídfő térségének rendezése megnyitja az utat mind a dél-pesti területek, mind az új körút térségében található igen értékes, jelenleg alulhasznosított terüle­tek revitalizációjához. A Hungária körút teljes kiépülé­sével a főváros olyan gyűrű irányú közlekedési útvona­lat kap, amely képes tehermentesíteni a belvárosi túl­zsúfolt úthálózatot. Ennek következtében lehetőség nyílik a környezetkímélő forgalmi rend területi kiter­jesztésére is. 2. DÉL-BUDA DUNA MENTI REHABILITÁCIÓJA A világkiállítástól függetlenül a Petőfi hídtól délre elhelyezkedő Duna-part kiépítése és környezetének rehabilitációja a közeljövő egyik legfontosabb felada­ta. A Duna mentére szervezett ipari- és raktárterületek revitalizációjával, magas színvonalú, környezetbarát ipari tevékenységet és városi övezeteket magukba fog­laló területek kiépítésével fel kell számolni a város hátsó udvaraként, rendező pályaudvarként, törmelék- és hulladéktárolóként szolgáló, építőanyaggyártó és -tároló területeket. Ezt elősegíti a Lágymányosi híd, illetve -hídfő kiépí­tése, az Egyetemváros tervezett bővítése, a Lágymá­nyosi-öböl és iparterület rehabilitációs fejlesztése, valamint a Kelenföldi Hőerőmű környezetbarát rekons­trukciója. A fejlesztési célok jó feltárását szolgálja a 6-os út teljes kiépítése, valamint a Galvani út vonalá­ban történő hálózatfejlesztés (Egér út—Duna-híd). Ezen a területen alakítható ki — az egyetem és az iparterület közelsége miatt — Budapest egyik ipari innovációs parkja. A déli részeken a sugaras-gyűrűs rendszer hálós rendszerre vált át. A Petőfi hídtól délre ennek a rács­rendszernek kiépítésére kell törekedni a déli Duna­­hidak segítségével. Magának a városnak kell kezdeményezően fellépnie és olyan hangsúlyokat képeznie, amelyek a jövőben arculatmeghatározó szerepet töltenek be. A Budapest várostestébe ékelődött iparterületek rehabilitációja különösen fontos, és a Duna-partoknak a város számá­ra való visszahódítása is rendkívüli jelentőségű. Az idetelepített ipar- és raktárterületek revitalizáció­jával magas színvonalú, környezetbarát ipari tevé­kenységek, kereskedelmi központok, kulturális és ok­tatási létesítmények helyezhetők el. 3. DÉL-PEST DUNA MENTI REHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSI CÉLJA A pesti Duna-part Szabadság hídtól délre eső terüle­te a következő évek legfontosabb városépítési akcióte­rülete, erre a Duna-parti szakaszra feltétlenül esztéti­kai minőséget teremtő fejlesztési tervkoncepció készí­tendő. Kialakítása döntő fontosságú az egész város imázsa szempontjából, alkalom nyílhat új szállodák, kereskedelmi központok, kulturális létesítmények el­helyezésére is. Elvégzendő a Vásárcsarnok Duna-parthoz kapcsoló­dó rekonstrukciója, megoldandó a rakparti út és a 2-es villamos, valamint a gyalogosforgalom megnyugtató kapcsolata, a Közraktár utcai telek hasznosítása. Alapvető szempont, hogy a közlekedés a város fejlő­dését sokéves, illetve évtizedes elmaradással követő helyzetben van, s ezáltal a tennivalók behatároltak, nem változtathatók szabadon. Csak a mai helyzet reá­lis megítéléséből lehet kiindulni. A Szabadság híd pesti hídfőjétől a lágymányosi Du­na-híd Soroksári úti hídfő csomópontjáig terjedő terület közlekedési hálózatának végleges kialakítását nagy­mértékben befolyásolja a Duna mentén húzódó —je­lenleg értéken alul hasznosított — parti sáv területfel­használása. A kitelepítésre szánt Duna-parti teherpá­lyaudvar helyének beépítése, ennek intenzitása a tér­ség közlekedési hálózatára is hatással lesz. A pesti rakparti út déli irányú meghosszabbításának nyomvonala a Kvassay út csepeli kapcsolata megoldá­sának, a térség területfelhasználásának függvénye. A csepeli hév átfogó rekonstrukciója és szállítóképes­ségének növelése szükséges. A korszerűsítéssel ös­­­szefüggésben felmerült a hév-vonalon a nagyvasúti jellegű üzem felváltása villamosvasúttal. Erre a legcél­szerűbb megoldás a 2-es villamosvonal Csepelre tör­ténő meghosszabbítása. 4. KISKÖRÚT TÉRSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE A városközpont új városi térsorozatának megterem­tése a Városháza tömbjének rehabilitációjával szoro­san összefüggő feladat. Különösen fontos, hogy a Bel­városban megvalósuló nagy szállodák, irodaépületek vagy más létesítmények esetében a földszinteket la­kossági és közfunkciókra adják át. A fő kérdés a továbbiakban is az, hogy a belső városnegyedekben miként lehet visszaadni a gyalogo­soknak a földszinteket, a város terének legfontosabb elemeit. A másik kérdés e terület átmenő forgalmának csökkentése. Ennek érdekében a Belváros egészének forgalomszervezési tervét össze kell hangolni a terve­zett beépítésekkel, a kiskörúti térsorozat mentén. Új, közcélú kulturális központ létesítésével a Város­háza tömbjében, a Kálvin tér arculatának kialakításá­val, valamint a Fővám tér rehabilitációjával a térség meglévő értékes helyeit is visszakapja a főváros. A Kiskörút a Belváros forgalmi szempontból egyik legterheltebb útvonala, ahol a nap minden szakában — az elmúlt évek forgalomtechnikai beavatkozása el­lenére — forgalmi torlódások alakulnak ki. Ezért az átmenő forgalom lehetőség szerinti korlátozásával és a forgalom csillapításával szükséges javítani az útvo­nal forgalmi terhelését és a térség környezeti állapo­tát. A kérdéses terület közlekedésére hatással van a Szabadság híd kedvezőtlen műszaki állapota. A szer­kezet életkora és állapota egy 1996. évi tömegközleke­dési korlátozás bevezetését nagymértékben valószí­nűsíti. A hidat 1993-ban részletes felülvizsgálat alá kell vetni, amelynek alapján véglegesíthető a súlykorláto­zás időpontja és a szükséges felújítási feladatok.

Next