Városi Közlekedés, 1996 (36. évfolyam, 1-5. szám)

1996-10-01 / 5. szám

Városi Közlekedés, 96/5. 276 49-es villamosok mellett a Gellért téren a két közép­budai villamos viszonylat és az Erzsébet hídi igen nagyforgalmú 7-es „autóbuszcsalád” csuklós járművei is áthaladnak. A belső Bartók Béla úti szakaszon mind­ezek együtt közlekednek, s így itt alakult ki Budapest felszíni tömegközlekedéssel legjobban terhelt útvona­la. A közelmúltban még itt haladt az 1-es autóbusz is, de a Millenniumi Földalatti felújítása kapcsán a vi­szonylatot végleg megszüntették, más útvonalra terel­ték a Volán autóbuszait is. A megszüntetett járatot a sűrített közúti vasúti forgalom pótolja a Szabadság hídon. A szűk hídkeresztmetszetben a közúti vasút mellett az autóbuszok nem fértek el, s rendszeresen rálógtak a sínekre. Az 1-es autóbusz megszüntetése és a Lágy­mányosi Duna-híd megnyitásának forgalomcsökkentő hatása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a hídon a vágányzóna és a közúti pálya közé fizikai elhatároló gömbsüvegsor épülhessen, a villamosok szabad haladásának biztosítására. A tudatos korláto­zás révén a közúti forgalom mintegy 20%-kal csökkent, s a közforgalmú közlekedés jelentősen gyorsult. Összefoglalva megállapítható, hogy a Szabadság híd elsősorban közforgalmú közlekedési célokat lát el és csak másodlagosan, a csillapítási szempontokra tekintettel szolgálja a közúti járműforgalmat. A Szabadság híd jövőbeni szerepe A 100 éves, védett értékű híd jövőbeni sorsát alapve­tően az alábbi tényezők alakulása szabja meg: — a híd statikai állapota, — a külső úthálózat hiányának fokozatos felszámolá­sával, s egyéb intézkedésekkel a Belvárosra nehe­zedő nyomás csökkenése, — a dél-budai metró megvalósulása, — a belvárosi csillapított járműforgalmú gyalogos zó­nák kiterjesztésének üteme. A szerkezet statikai állapota, sajnos olyan rossz, hogy előfordulhat váratlan esemény, mely a híd forgal­mának valamilyen fokú csökkentését elengedhetetlen­né teheti. A veszély elkerülése érdekében a szokásos­nál lényegesen sűrűbben ellenőrzik a hidat. Hatásos terhelésbéli korlátozás csak a közúti vasúti közlekedés megszüntetése jelentené, ez azonban nem egyeztet­hető össze az általános céllal, hogy a villamosoké legyen az elsőbbség és a közúti forgalom szoruljon háttérbe. A belvárosi forgalom csökkentése elsősorban a tér­ségen kívüli, nagy hálózati elemek fejlesztésétől függ, de jelentős hatással van rá a közforgalmú közlekedés alakulása, a parkolási rendszer fejlődése stb. A Szabadság híd problémáját csak a dél-budai met­ró megvalósulása oldja meg megnyugtató módon. A különböző közforgalmú közlekedési eszközökkel a Belvárosba irányuló dél-budai forgalom már ma is megfelel egy metróvonal forgalmának, s ez Budapest harmadik legnagyobb utasáramlási folyosóját jelenti. A 4-es metró megvalósítása esetén megszüntethető a hídon a közúti vasúti forgalom és így a szerkezet még hosszabb ideig megfelelhetne a továbbiakban csak a lényegesen kisebb terhet jelentő személyautó, kerék­páros és gyalogos forgalomnak. A belső Bartók Béla úton a felszínen megmaradnának a közép budai villa­mosok. A dél budai szektor, és a vele szomszédos agglome­rációs területek már ma is meglévő jogos igénye, dina­mikus fejlődése kellő súllyal támasztják alá a metró­építés gondolatát. A térség állomásai a következők lennének:..........Móricz Zsigmond körtér—Gellért tér —Fővám tér—Kálvin tér......... A területre jellemző kedvezőtlen arányú helyi forga­lommegoszlás jó esélyt ad arra, hogy a metró jelentős számban vonjon el utasokat az egyéni közlekedéstől, s a városkapu térségében jól megvalósítható P+R rendszerrel csökkenthető legyen a Belvárosba irányu­ló autók száma. A belvárosi gyalogos zónák, sajnos lassú, de folya­matos fejlesztése a remények szerint eléri a kiskörút vonalát, s ezzel szintén javul a gépjárműforgalom kor­látozásának lehetősége. A Belváros hivatali, intézmé­nyi fejlődése azonban növekvő utazási igényt is jelent, amelyet ugyancsak a metró elégíthet ki a kor színvona­lán. A Szabadság híd tehát sok szállal kötődik a város fejlődéséhez, alakulásához. A hidászoknak, közleke­dési szakembereknek, a város vezetőinek, de az egész nemzetnek fontos ügyként kell kezelni a híd sorsát. □ IRODALOM DR. GÁLL IMRE: A budapesti Duna-hidak — Műszaki Könyvki­adó, 1984; Budapest lexikon — Akadémiai Kiadó 1973 Budapest enciklopédia — Corvina Kiadó 1970 Budapest közlekedésfejlesztési rendszerterve — FŐMTERV Rt. 1995 A dél-budai metró létesítésének szükségessége és megvaló­sításának lehetősége — FŐMTERV Rt. 1955 Jelentés a Szabadság híd állapotáról és rekonstrukciójának előkészítési munkáiról — FÖMTERV Rt. 1955

Next