Városok Lapja, 1910 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1910-01-01 / 1. szám
2. oldal. Általános és nagy vonalakban megrajzolva, ezek képezték lapunknak programmját, a múltban is. Mint várospolitikai lap, ezt a programmot valljuk jövőben is magunkénak. S mivel hitünk és erős meggyőződésünk, hogy ezen Programm megvalósítása egyik láncszeme az eljövendő munkásai Magyarországnak, szívesen kérjük olvasóinkat támogassanak úgy mint eddig továbbra is bennünket A szerkesztőség. VÁROSOK LAPJA 1910. január 1. A városok mint politikai tényezők* Irta: Lukács Ödön, Nagyvárad város tanácsosa. Kossuth Lajos mondotta: „Az önkormányzati intézmények leghatályosabb ápolói a nemzeti közszellemnek, azok képeznek kapcsot az állam és egyén között, azok nevelik az embert önérzetes polgárrá, azok nevelik be a nemzetet a gyakorlatias hazafiságba, általuk lesz közelebb hozva az alkotmányos szabadság a polgárok házi tűzhelyeihez.“ Ennek a mondásnak igazságát átérzi mindenki, aki az önkormányzati életben részt vesz. A kommunitás az állami közigazgatást közvetíti, a parlamentáris kormányzás törvényben kimondott felelősségének súlya tehát az önkormányzati szervezetekre is nehezedik, emellett munkálja a nemzeti fejlődést, ennek révén életre hívja az állampolgári öncselekvőséget, tisztítja a közerkölcsöt, s éleszti az otthon, ezzel együtt a hazaszeretetet. El lehet mondani, hogy csak az önkormányzati intézmények képesek a közszellem nemzetéltető fuvallataival telíteni a levegőt. Kétségtelen tehát, hogy az önkormányzati intézményeknek, nemcsak administratív, nemcsak kulturális és gazdasági, de állampolitikai szempontból is igen nagy jelentőségök van. Szinte csodálatos, hogy eddig nagyobb politikai jelentőséghez nem jutottak, különösen nem a városok, amelyek pedig a nemzeti fejlődésnél a legfontosabb és legnehezebb munkát végezték eddig is. Ennek oka előbb az etnographiai viszonyokban, később országunk gazdasági karakterében és Ausztriával való szövetséges viszonyában keresendő. Tudjuk, hogy egyes királyaink kellő előrelátással — csakhogy a nemzet értelmi és gazdasági erejét fejlesszék — idegeneket telepítettek le egyes helyekre. Ezek a városok magvai. A városok tehát mint az idegenek agglomerátiói a nemzet politikai és társadalmi életében jelentőségükhöz mérten részt nem vehettek. De a faji különbözőségen kívül leszorították őket a politikai cselekvés mezejéről az eltérő élet és foglalkozási viszonyok is. A békés iparos városi polgárnak mások a céljai, mások a törekvései, mint a normális viszonyok mellett földművelő, máskor csatasorba álló mezei hadaknak. Minthogy pedig az ország túlnyomó része földmivelő, ennélfogva a törvényhozás is ezen elemekből alakult ki, s az államkormányzat szinte egyedüli célját is ezen földmivelő osztály érdekeinek a szolgálata képezte. Az utolsó évtizedek alatt a fejlődő állami élet újabb és újabb igényekkel is előhozakodott, ezeknek a kielégítésére azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély részben került a sor, mert az állampolitikai tevékenység mai napig úgyszólván az osztrák birodalmi egység eszméje elleni folytonos küzdelemben, a magyar állami függetlenség megvédésére irányuló törekvésben merül ki. Ezek a főbb okai, hogy a városok a törvényhozás termeiben méltóbb térhez eddig nem jutottak; innen magyarázható meg az a közöny, amelylyel országos dolgok intézésénél a városok érdekei honoráltattak, sőt az a bizonyos aversió, amelylyel érdekeink szolgálata eddig találkozott. A nemzeti haladás folytán azonban az állami élet súlypontja előbb-utóbb a városokba fog kerülni. Eltekintve attól, hogy a városi polgárság a nemzet politikai és társadalmi átalakulásának részesévé lett, s úgy ennél, mint rendszerint magasabb műveltségénél fogva is igényelheti, hogy az ország ügyeinek intézésénél ponderáló szerephez jusson, de mert ide raktározódnak az állam erkölcsi és anyagi tőkéi, itt van az állam anyagi és szellemi élet működésének a szintere, szükséges, hogy ide terelődjék az állam politikai erőmérlegének a súlypontja is. Ezen igazság egyszerű hirdetésével ezen eszme propagálásával célt elérni nem fogunk, mert a magyar parlament a mai összeállításával soha nem fogja lehetővé tenni, hogy az államkormányzat a városi érdekeknek megfelelő újabb és egészségesebb irányt vegyen. A városok egy szebb, egy biztosabb perspectívához a parlamentarizmus mai formáinak összedőlte után juthatnak. Teljes erejükkel támogatniok kell tehát azt a politikai törekvést, amely a mai parlamenti structúrát lerombolni, s helyébe szélesebb rétegeken és biztosabb alapokon újat emelni készül. E politikai törekvés zászlajára a választójogi reform jelszava van felírva. Rajta kell lennünk, hogy ez ne jelszó legyen csupán, de komoly cél, amelynek megvalósításával a parlament elgyengült szervezetében egészségesebb, frisebb vérkeringés biztosítható legyen. Az új parlament meg fogja változtatni a politikai élet hullámjárását, új irányt fog követni, új célokat fog maga elé tűzni, amelyeknek a legelseje bizonyára a városok fejlesztése lesz. A városok ezzel politikai tényezők lesznek, amelyeknek hatalmát — minthogy úgy a kultúrában, mint gazdasági erőben egyre gyarapodni fognak — többé sem politikai fogás, sem más hatalom letörni nem fogják. Városaink a parlamentben* írta: Éhen Gyula. A városok életerős és egységes fejlődésének alapvető feltétele : egy jól és okosan megkonstruált városi törvény. — E jogalkotás megvalósításához konszolidált politikai és parlamenti állapot kívánatos, mely a meddő közjogi viták és harcok helyett az intenzív nemzeti fejlesztés hazafias munkájában keresi és találja fel nemes hivatását. A nemzeti fejlődés gondolatában egységessé vált parlamenti pártok nyugodt és öntudatos munkája, valamint az ezen szellemben kialakult parlamenti kormánynak programmja részvénytársaság Budapest-Kőbánya Ezredéves orsaságos kiállítás: diszoklevél. RAKTÁRAK BUKARESTEN: 1. kar. Szilágyi Rezső-tér 3. szám. ¥11. ker. Erzsébet-körút 19. szám. V. „ Erzsébet-tér és Nagykorona-utca ¥111. „ Üllői-út 2. szám, a Kálvinsarkány tér sarkán. POZSONY, Lőrinckapu-utca. KOLOZSVÁR, Mátyás király-tér. DEBRECEN, Simonffy-utca, a legegyszerűbb kiviteltől a legpazarabbig. Stilszerű újdonságok! Fém- és diszműtárgyak! nélkülözhetetlen kézi vízoltókészülék gyárakban, irodákban és üzletekben. „immr