Városok Lapja, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-02 / 1. szám
A VÁROSOK LAPJA véglegesdöntés már sokáig nem késhet. Ezen hangulatból kifolyólag hazánknak legjelentékenyebb közgazdászai máris a jövővel kezdenek foglalkozni és többen nyilvánították nézeteiket a háború befejezése után keletkezhető eseményekről és várható alakulásokról. Ezen kijelentésekből elsősorban Teleszky pénzügyminister és Wekerle Sándor volt miniszerelnök nézeteire mutatunk reá, mert a közönség ily nagyállású férfiak szavaiból keres útbaigazítást az egyelőre még sötét és rejtélyes jövőre, és reménységet, vigasztalást a jelenleg még nagyon súlyos helyzetben. Nagyon természetes, hogy a pénzügyminiszer, tekintettel az ő felelősségére, nyilatkozatában nagyon tartózkodó és óvatos. Azt mondja, hogy a háború közepette, melynek kimenete és tartama ma még be nem látható, a jövő kilátásaira ,és alakulására nézve nyilatkozninagyon bajos. Ebben a bizonytalanságban minden prognózis csakis kockázattal járna. De a mindenesetre várható nem csekély nehézségek dacára a minister mégis azonnézetének ad kifejezést, hogy pesszimizmusra ok nincsen. A monarchia két államának, valamint a szövetséges Németországnak közgazdasága a világháború megpróbáltatásait fényesen állotta meg. Rámutat a hadikölcsönnek a várakozáson túl elért nagy eredményére és hogy a gazdasági életünkben, dacára az áthidalandó nagy nehézségeknek és dacára a megszorításoknak, melyeknek egyik vagy másik téren bekövetkezniök kellett, a pangás és megakadás mégis sokkal kisebb volt, mintsem ettől kezdetben tartani kellett. Ez okból a jövő fejleményeit bizalommal várhatjuk, és különösen azt hiszi, hogy a mezőgazdaság nagy emelkedő konjunktúrára számíthat. Sokkal nyíltabban szól Wekerle Sándor. Ez érthető is. Mert dacára annak a nagy hírnévnek és autoritásnak, amely nagy hazánkfiának egész Európában van s amiért minden egyes szavát jól meg kell fontolnia, ő jelenleg még sem foglal el felelősségteljes, aktív állást, mint a pénzügyminiszer s éppen ezért nyíltabban is szólhat. Wekerle az ő kijelentéseiben nagyon távol áll minden szépítgetéstől és optimizmustól. Az óriási összegek, melyekbe a háború eddig került és még kerülni fog, nézete szerint a gazdaságii regenerációt nagyon meg fogják nehezíteni. E tekintetben a gazdag államoknak sem lesz könnyebb helyzetök a kisebbek és szegényebbeknél. Mert a fejlődöttebb ipar a visszaesést még sokkal inkább fogja megérezni, mint a mezőgazdaság, mely nem is szenvedett, míg az iparnak talán évekre lesz szüksége, hogy a régi pozíciót ismét elfoglalhassa. Wekerlének azonban legérdekesebb kijelentése az, hogy illúzió volna arra számítani, miszerint a hadviselés költségei akármelyik államban a hadisarcból lesznek fedezhetők. Ennek akadálya abban rejlik, hogy az egymással szemközt álló erők és hadi képességek oly egyensúlyban vannak, mely a mérleg sülyedését az egyik vagy másik hadat viselő félnek javára vagy hátrányára előreláthatólag kizárja. Ebből Wekerle azt a konklúziót vonja le, hogy ily reményekkel kár volna számolni és hogy legyünk elkészülve, miszerint a nagy számlának az egyenlegéről a saját erőinkből kell majd gondoskodnunk. A nagy államférfimnak ezen nézete teljesen megegyezik avval, melyet e helyen már többször hangoztattunk. Bármennyire is kívánatos volna a fényes és teljes győzelem, úgy, hogy a béke feltételeit mi diktálhassuk, de veszélyes volna az optimizmus, mely ezen eshetőséggel, mint biztos ténynyel, már most számol. Mint vigaszt említi Wekerle, hogy Magyarország minden körülmények közt képes lesz kötelezettségeinek megfelelni, mert — úgy mondja — a közönségnek adózó,képessége még teljesen kiaknázva nálunk nincsen. A volt ministerelnök evvel úgy látszik az általa kontemplált, de életbe nem lépett adóreformra céloz, igaz ugyan — úgy folytatja , hogy a reform elhalasztása az adóforrás azonnali kihasználását el fogja odázni, de idővel képessé fogja tenni az államot, hogy minden feladatainak megfelelhessen. Csak egy az, amiben Wekerlével egyet nem érthetünk. Azon nézetének ad kifejezést, hogy a bekövetkezendő óriási pénzszükséglet a pénz »vételerejét« (Kaufkraft) csökkenteni fogja. Merészség volna egy ily híres és joggal híres közgazdászszal szembe szállni. De szerény nézetünkszerint a pénz vételerejének csökkenése máris bekövetkezett, a kibocsátott milliárdok folytán. Hisz az óriási drágaság nem csekély részben ennek a csökkenésnek a következménye. Épp úgy nem oszthatjuk nézetét, miszerint a pénz értékcsökkenése folytán az ingatlan vagyon értéke sülyedni fog. Azt állíítja, hogy az ingatlan vagyon drágaságát nem annyira a belső érték, mint a nagy kereslet okozta. De — úgy mondja — ez a nagy kereslet már a pénz drágasága és a jelzálogos hitel nehézsége folytán fog csökkenni. A — meglehet laikus — felfogásunk szerint ebben egy kis kontradikció rejlik. A pénznek értéke akkor csökken, ha p. o. mint jelenleg, sok van forgalomban, és akkor növekedik, ha kevés pénz forog. Ha — amint Wekerle nagyon helyesenvélekedik — a háború után óriási lesz a pénzszükséglet, akkor a pénznek vásárlási ereje nem kisebb, hanem nagyobb lesz. Ami pedig azt anézetét illeti, hogy az ingatlan birtok értéke csökkenni fog, ettől alig lehet tartani. A gazdának a nagy árak folytán a múlt évben fényes bevételei voltak, és sok felesleges pénze van. A tapasztalat szerint ilyen kedvező konjunktúra a földművest mindig birtokának nagyobbítására szokta ösztönözni. Ha a parasztnak pénze van, ezt elsősorban arra fordítja, hogy újabb földet vásároljon. Ha egyelőre a takarékpénztárba viszi a felesleget, ezt is csak addig hagyja ott, mint valami alkalmas vételre tehet szert. A földbirtok kereslet rendesen csak rossz termés után gyöngébb. De a múlt évi kitűnő eredmény után, amilyenre a gazda még sokáig fog visszaemlékezni, a földmives iparkodni fog birtokát inkább gyarapítani. Ezért az ingatlannak árcsökkenése nem valószínű. 1915. január 2. CIHIBi9BIBIB9iDflRCBBIB8l3SBBa&BISIB3QBSEBBSIBBBBHBlBBBEC8HaiG&8BSIBBf3QlBQSIQB9KBB8G8Si3S9BVGBS9S8 S Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs! A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egyegy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és italszükségletét a letanalányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetet akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a IBBIBBBBHBBBHBBBBSgBDNBBnBHHI OS a Magyar Crazdaszövetség Fogyasztási Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár utca 34. szám. (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik .= = 50 millió korona évi forgalommal. = = — Levélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám. ■ HIIIIIIRBBI93BHB9B9SIHH995BBB9SII9SBSHSSI