Városok Lapja, 1930 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-01 / 1-2. szám

1930. január 1. Városok Lapja 3 Pár szó a városok és községek fejlesztési és rendezési kérdéseiről. Irta: Scitovszky Béla m. kir. belügyminiszter. A városok és községek szabályozási és fejlesztési ügyeinek országos rendezését a legutóbbi időben mind élénkebben sürgetik az illetékes körök. Indokolják pedig ennek szükségességét azzal, hogy ezek a nagy horderejű kérdések hazánkban majdnem teljesen rendezetlenek, a hatályban levő jogszabályok, pedig nem egységesek és ezek is már jórészt elavultak. Tudvalevő ugyanis, hogy nálunk az építésügyi, valamint a város- és községszabályozási és rendezési kérdésekkel csak hely­­­hatósági szabályrendeletek foglalkoznak, amelyeknek intézkedései azonban alig felelnek meg a mai köve­telményeknek. A városok között ma is vannak olyanok, amelyek e fontos kérdéseket még szabályrendelettel sem ren­dezték, a községekben pedig, még a nagyobb fejlett­ségűeket sem véve ki, egy­általában nem találunk ilyen intézkedéseket. Ezeket a nagy hord­erejű kérdéseket a törvény­­hozás egyedül a Gyöngyös város újjáépítéséről és ren­dezéséről szóló 1918. évi XII. t.-c.-ben rendezte, amelyet a végrehajtására vonatkozó 5191/1918. M. E. számú rendelet egészített ki. Ez a törvény útmutatásul szolgálhat arra, hogy a városrendező törvénynek mi mindent kell felölelnie. Összehasonlítva e törvény rendelkezéseit a nyugati államok vonatkozó törvényei közül többek között a francia Les Cornadéval, vagy az 1909. évi angol város­építésügyi törvénnyel, kétségtelenül megállapítható, hogy az a legelőrehaladotabbak közé tartozik. Megtaláljuk a Gyöngyösi törvényben majdnem mindazokat a rendelkezéseket is, amelyek a kétségtelenül legmodernebb porosz építésügyi törvénytervezetben (Städtebaugesetzes Entwurf) feltalálhatók. Átérezve azoknak a törekvéseknek a jogosultságát, amelyek városok és községek tervszerű fejlődésének és szabályozásának előrelátó biztosítását célozzák, elő­munkálatokat folytatok a város- és községszabályozási és rendezési törvényjavaslat elkészítése ügyében. Mielőtt azonban ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkoznám, szükségesnek látom, hogy ezzel kapcsolat­ban az időszerűség kérdésére is kitérjek. Ez a kérdés mind sűrűbben vetődik fel, vala­hányszor a kormány valamely rokontárgyú törvény­­javaslattal lép elő. Felvetődött ez a kérdés a közelmúltban életbe lépett és a közigazgatás rendezé­séről szóló törvény tárgyalása alkalmával és hasonló felszólalások hangzottak el a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásánál is. Ennek a kérdésnek a rendezése a városok és a községek tervszerű és céltudatos fejlesztése szempontjá­ból nézetem szerint sem halasztható tovább. Meg kell alkotni ezt a törvényt már csak álta­lános közegészségügy érde­kekből és különösen azért is, hogy megakadályozzuk az egészségtelen lakások számának növekedésé­tst fokozatosan csökkentsük a meglévő ilyen lakások számát. De véget kell vetni a városok és községek fejlődésében ma általában tapasztalható rendszerte­lenségnek és ötletszerűség­nek is, ami egyik fő akadálya annak, hogy azok a szükséges köz­művekkel, útburkolással, járdával, csatornázással, egészséges ivóvízzel és ki­elégítő közvilágítással ellát­hatók legyenek. Tehát az egészségügyieken kívül még számos más műszaki, gazdasági, közlekedési, közrendészeti stb. ok teszi időszerűvé ezt a kérdést. Bármennyire csonka is ma az ország, ez a körülmény a szükséges és külföldön is bevált intézmények megvalósításának elhalasztását nem indokolja. Sőt éppen mai helyzetünkben kell a nép­egészség s az egészséges fejlődés érdekében minden eszközt megragadnunk és ezzel is igazolnunk azt, hogy olyan téren sem maradunk el a nyugati államok mögött, ahol a higiénikus és technikai követelmények kívánják meg a korszerű haladást. Már­pedig nekünk ezen a most szóban levő területen — sajnos — nagyon sok pótolni valónk van. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy egy ilyen törvénynek az üdvös eredményei nem máról­­holnapra mutatkoznak, hanem évtizedek alatt fejlődnek ki. Ez a körülmény is fontos érv a mellett, hogy mielőbb hozzálássunk az egészséges fejlődés alapjainak lerakásá­hoz, mert eddigi városi és községi közigazgatási törvény­

Next