Városok Lapja, 1947 (60. évfolyam, 2-9. szám)

1947-05-01 / 2. szám

18 -----SZÖVETSÉGI KÖZLEMÉNYEK----­ lllllllllllllll!llllllll!lllllllllllllllllllllllllllHIIII!lllllllllllll!!!lllllllllllllllllllllllllllllll!lllllll!lllll!ll!llllllllllllllll 1099 1947. szám alatt körlevelet intéztünk a tanonc­­üdültetési akciónkra jelentkezett városok és községek ve­zetőihez és kértük a beküldött kérdőív kitöltését. Ennek adatai az akció megszervezésének és megindításának ér­dekében szükségesek. 1175/1947. szám­ alatt felkértük a Városok Lapja tudó­sítóit, hogy a városban előforduló eseményekről tudósí­tásokat küldjenek részünkre, a „Mi újság a városokban?" című rovat kifejlesztése érdekében. 1189.1947. szám alatt az egyes városokban megjelenő napilapokból kértünk cserepédányokat, miután a Városok Lapja szerkesztése szempontjából a városok sajtójára is szükségünk van. Áchim András-utcák a magyar városokban. Szövetségünk Békéscsaba megyei város képviselőtestüle­tének és Nemzeti Bizottságának kezdeményezésére orszá­gos mozgalmat indított, hogy Áchim L. Andrásnak, a ma­gyar parasztság lelkes szószólójának nevéről utcát nevez­zenek el a magyar városok. Az akció eredményeképpen Vác megyei város a ház­helyakció során kialakítandó városrész legszebb utcáját Áchim L. Andrásról fogja elnevezni. Turkeve megyei vá­ros elrendelte az eddigi Huszka-utcának Áchim L. András­­utcára való megváltoztatását. Pápa város arról értesítette a Szövetséget, hogy már 1945-ben utcát nevezett el Áchim L. Andrásról. Nagykőrös megyei város megkeresésünkre az egyesített bizottság javaslata alapján elhatározta, hogy a Klebelsberg­ utca nevét megváltoztatja Áchim L. András­­utcára, míg Kiskunfélegyháza megyei város az Eszék­ utca átkeresztelését határozta el. Hajdúnánás megyei város az új házhelytelep középső, észak-déli irányban húzódó fő­utcáját Áchim L. Andrásról, a parasztmozgalom e század­beli első harcosáról nevezi el. Makó, Szombathely, Kecs­kemét, Hajdúböszörmény városok javaslatunkat elfogad­ták és a legközelebbi újabb utcaelnevezéseknél fogják azt tekintetbe venni. Szolnokon a­ város egyik legszebben fej­lődő részén, az ú. n. Sefcsik-telepen a Liliom-utcát Áchim L. Andrásról nevezték el, Kaposvár megyei város törvény­­hatósága egyhangú határozattal úgy döntött, hogy a Marhahajtó-út nevét változtatja át, Miskolc bhj. város tör­vényhatósága pedig 1947 február 19-én tartott közgyűlésén kimondotta, hogy a hejőcsabai volt Hunyadi János­ utcát nevezi el Áchim L. Andrásról. Szeged város polgármestere a városrendezési bizottság elé olyan értelmű javaslatot terjesztett, hogy a mezőgazdasági foglalkozású Alsóváros egyik utcáját Áchim L. Andrásról nevezzé­k el. T­yiv­ázat és Váryi­ szemle A modern városigazgatásnak a törvénykönyv és a rendelettár csak segédeszköze, mert munkájának lényegét nem a paragrafusok alkalmazása tölti ki, hanem az élet valóságos szükségleteinek felismerése s azok kielégítésére a legcélravezetőbb és legeredményesebb módok kutatása. Amilyen sokrétű az emberi élet, olyan változatosak azok a feladatok is, amelyekkel a közigazgatás korszerű szol­gálatában napról-napra találkozunk. Nemcsak a jog, a köz­­igazgatás, a politika ,vagy társadalomtudomány elvont tételei között kell megtalálnia az eligazodás helyes útját a városok életét és fejlődését munkáló tisztviselőknek, hanem a gyakorlati életnek sok kérdésében is tájékozott­nak kell lenniök, ha hivatásukat jól akarják betölteni. Talán elég, ha arra gondolunk, hogy a parkok kertészeté­től a csecsemők vándorkelengyéjéig, a szemételtakarítás­tól a népkönyvtárakig, a közellátás gondjaitól a mú­zeumok anyaggyűjtéséig milyen sokféle feladat és munka­kör ismeretére van szüksége a városok vezetőinek. A vá­rosépítés, vagy az üzemek műszaki feladatait ne is em­lítsük. Úgy véljük, hogy jó szolgálatot teszünk a korszerű­ségre törekvő és tájékozódást kereső városi vezetőknek, ha rendszeres és állandó szemlét, tájékoztatást nyújtunk nekik az őket közelebbről érdeklő könyvekről és folyóira­tokról. Ezúttal — állandó rovatunk megnyitása alkalmával — csak összefoglaló közlésre van módunk, hogy a fel­szabadulás óta újra nagy lendületet vett magyar folyóirat­irodalom termését legalább címeikben regisztrálhassuk, a jövőben azonban e szolgálatunkat rövidrefogott tartalmi ismertetésekkel kívánjuk használhatóbbá tenni. Az elmúlt év könyvtermeléséből kiemeljük a követ­kezőket: A magyar ipar és a békekötés. Kiad. A magyar ipar­ügyi minisztérium iparpolitikai osztálya. Bp. 1946. Pátria nyomda. Mai magyar művelődési politika. — Elvek, tervek, eredmények. — Kiad.: Vallás- és közoktatásügyi minisz­térium. Bp. 1946. Egyet. ny. MÁRTHA ZSUZSANNA: Magyarország élelmezési helyzete és mezőgazdasági termelése. Kiad.: Gazdaság­­kutató Intézet. Bp. 1946. Antiqua ny. FACSÁDY KÁLMÁN: A magyar közellátás és a békekötés. Kiad.: A közellátási minisztérium IV. főosz­tálya. Bp. 1946. Pátria ny. Magyarország gazdasági helyzete a stabilizáció kez­detén. Kiad.: M. Gazdaságkutató Intézet. Bp. 1946. Antiqua ny. HORNER IMRE: A városi polgár eszményi ott­hona egy újszerű város keretében. Bp. 1946. Egy. ny. CSIZMADIA ANDOR—KARCSAY SÁNDOR: Magyar­­ország közigazgatása. Bp. 1946. Budapest Irod. Int. FOLYÓIRATAINK bőséges anyagából utalunk a következő cikkekre, anél­kül természetesen, hogy csak megközelítőleg és teljes­ségre törekedhetnénk: ERDEI FERENC: A közigazgatás reformproblémái. Forum, 1946. szept. RUISZ REZSŐ: Az első magyar városi törvény előzményei. Városi Szemle, 1946. 39—50. NAGY DEZSŐ BÁLINT: A jogerő a közigazgatási és pénzügyi eljárásban. Városi Szemle. 1946. 225—263. PERÉNYI IMRE: Gyárilag előállított házak. Tér és Forma. 1946. 20—22. ZÖLD SÁNDOR: Tisztogatás és leépítés a közigaz­gatásban. Társ. Szemle. 1946. 615—621. SÓS JÓZSEF: Népélelmezési problémáink. Orvosok Lapja—Népegészségügy. 1946. 1161—1163. GRANASZTÓI PÁL: A jövő városesztétikája. Tér és Forma. 1946. 55—58. GRANASZTÓI PÁL: A kislakásépítés városrendezési kérdései. Tér és Forma. 1946. 4—5. KONCZ PÉTER: Városrendezés—városfejlesztés. Puszták Népe. 1946. 1. sz. PRESICH GÁBOR: A háború utáni lakásépítés fel­adatai. Új építészet. 1946. 6—9. KŐVÁGÓ JÓZSEF: A korszerű kis lakás. Budapest, 1946. 369—372. ANTAL ENDRE: Magyar alföldi városok újjáépítése. Tér és Forma. 1946. 176. BORBIRÓ VIRGIL: A mai építészeti formáról. Tér és Forma. 1946. 129. HERGÁR VIKTOR: Városaink újjáépítése. Tér és Forma. 1946. 144—146. PRESICH GÁBOR—HOCH ISTVÁN: A „fajlagos be­építés" fogalma és felhasználása a városépítésben. Tér és Forma. 1946. 123—127. Szándékosan elhagyjuk a Városi Szemle cikkeinek egyenként való felsorolását, mert e folyóirat egész anyaga tarthat számot az érdeklődésre. VÁROSOK LflPJfi

Next