Vásárhely és Vidéke, 1992. június (2. évfolyam, 380-405. szám)

1992-06-01 / 380. szám

2 Vásárhely orgonái Hallom a rádió egyik mű­sorában, hogy fölmérik a ma­gyarországi orgonák állapotát. Mozart által találóan a „hangszerek királynőjének” nevezett instrumentumokból meg sem lehet találomra mondani, hány is lehet ha­zánkban; bizonyos, hogy ez­rekre tehető a számuk. Van belőlük vagy tucatnyi Vásár­helyen is. Ezek a hangszerek mifelénk egytől-egyig templomokban találhatók, s valaha a legter­mészetesebb volt, hogy az egyházközségek rendben tar­tassák őket. Mert egy orgona hatalmas szerkezet, tökéletes hangzásához állandó karban­tartásra, időről időre pedig komolyabb javításra van szükség. Az elmúlt évtizedek­ben pedig — sok más egyéb karbantartás és javítás mel­lett — az egyházaknak erre sem igen volt pénzük. És nincs ma sem. Városunk orgonái az egy­házi szertartásokon kívül időnként hangversenyeken is megszólalnak. Tudnunk kell az orgonáról, hogy a temp­lomtér méretéhez, akusztiká­jához igazodva tervezik meg felépítésüket, így nincs két egyforma hangszer közöttük. Épp ezért karakterük is kü­lönböző, és különböző művek, sőt zenei korok jellegének ki­fejezésére alkalmasak. Emlé­kezhetünk például a kitűnő Lehotka Gábor Ótemplo­munkban tartott hangverse­nyére, ahol az egyik műnek csak az első részét adta elő azzal, hogy sajnos, az orgona nem alkalmas a második rész méltó megszólaltatására. A Belvárosi Katolikus Templomnak a pécsi Angster cég által épített orgonájáról valószínűleg kevesen tudják, hogy egyedülálló hangzású az országban! A három hajós nagy templomtér miatt külö­nösen lágy hangzásúra kellett tervezni, mert a szövevényes belső térben „bujkáló” han­gok nem kívánatos visszhan­gokat eredményeznének. Az orgona így a romantikus mű­vek megszólaltatására kiváló elsősorban, s Rózmann Ákos, a Svédországban élő magyar orgonista-zeneszerző szerint óriási lehetőségek rejlenek benne ezen a téren. Ideje lenne magunknak is felmérnünk, hány orgonánk van a környéken, s hogy mi­lyen hangzásúak. Meg kellene vizsgálni továbbá, milyen ál­lapotban vannak, és mennyi­be kerülne felújításuk, rend­­behozataluk. A zeneszerető közönség boldogan fedezné fel az eddig még nem hallott hangszereket, az orgonisták pedig hozzájuk illő műsoro­kat állíthatnának össze. Ezzel jelentősen színesedne, bővül­ne a helyi hangversenyélet. Az iskolai énektanárok pedig intézményük közelében, „élő­ben” mutathatnák be tanítvá­nyaiknak a hangszerek legna­gyobbikát. Lelkes István Következik az éhezés? Képviselői fogadóóra a Hódtóban Választói fogadóórát tartott pénteken délután a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában dr. Horváth László és Kiss László települési képviselő. A találkozóra a szokásosnál keve­sebben jöttek el. Ennek oka nagy valószínűséggel az lehetett, hogy ugyanebben az időben városunkban — más témában — még két érdeklődésre számot tartó rendezvény zajlott. A megjelent választópolgárok köszöntése után Kiss László kép­viselő röviden beszélt a mai közgyűlésen megtárgyalásra ke­rülő előterjesztésekről. Bizonyá­ra az önkormányzat költségve­tésének módosítása kerül majd az érdeklődés homlokterébe, hi­szen a költségek átcsoportosítá­sa nem minden területen okoz osztatlan örömöt. Egyes terüle­teken kisebb-nagyobb elvonás­sal számolni kell, a fontos fel­adatok azonban támogatást kap­nak — mondotta a képviselő. E rövid bevezető után a vá­lasztópolgárok kaptak szót, el­mondva problémáikat, észrevéte­leiket. Az várható volt, hogy elsősorban olyanok jönnek el, akiknek ilyen vagy olyan sérel­me, panasza van. Nos, ez így is történt. Az első felszólaló a volt Vá­rosgazdálkodási Vállalat, Va­gyonkezelő és Szolgáltató Rt.-vé alakulását sérelmezte. Szerinte az a város lakossága ellen van. Javasolta a hőérzékelő vízórák felszerelését, a mért fogyasztás utáni díjfizetést. Ő akkor is 9 köbméter vízért­­ fizet, amikor csak 6 köbmétert használ. Több­ször hallotta, hogy városunkban a víz sokkal olcsóbb lehetne. Akkor miért nem az? — tette fel a kérdést. Válaszában dr. Horváth László elmondta, hogy a mostani hely­zet a szervezeti és tartalmi, át­alakulás következménye. Véle­ménye szerint a vagyonkezelő rt.-nek nem profittermelőnek kellene lennie, de ha képződik nyereség, azt mindenképpen vissza kell forgatni a város mű­ködésére. Kiss László kiegészí­tette az elhangzottakat azzal, hogy ha megvalósul a geoter­­mál energiára épülő beruházás, sokat javul majd a helyzet vá­rosunkban. A beruházás 400 millió forintba kerül, a vissza­fizetésre 10 év türelmi idő áll rendelkezésre. Örvendetes — je­gyezte meg —, hogy e program­ba anyagi eszközökkel (tehát pénzzel) bekapcsolódik a hon­védség és a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola is. Lázár Istvánná kérdése a Hód­tóban lévő kiskertekre vonatko­zott. Ezek a területek építési ti­lalom alatt vannak, így sem építkezni nem lehet rá, sem pe­dig eladni. Másik kérdése az állami tulajdonból önkormány­zati tulajdonba került lakások­ra vonatkozott, ő is ilyenben la­kik és szeretné megvásárolni azt. Dr. Horváth László írásos választ ígért. Több felszólaló igazságtalan­nak tartja a kommunális adót és annak mértékét. Erre a vá­lasz: a közgyűlés így szavazott. Az utolsó felszólaló helyzete lesújtó. Egy kilencéves gyerme­ket nevelő anyuka (akinek férje mozgáskorlátozott rokkantnyug­díjas, ő maga szintén rokkant­­nyugdíjas) a következőket mond­ta: 32 éves munkaviszony után nem éri el a kettőjük rokkant­­nyugdíja a 14 ezer forintot. A kamatadót egyösszegben nem tudták kifizetni, így most a ha­vi 1200 forinttal szemben havi 4 ezer 100 forint OTP-részletet kell fizetniük. Az elmúlt évben kaptak rendszeres szociális tá­mogatást, de újra meg újra szé­­gyelli kérni. Sírva monta: egye­lőre nincsenek lerongyolódva (mert kényszerből a burkálóban vásárol), lakás van a fejük fö­lött, tartozásait még éppen fi­zeti, de a szó szoros értelmében az éhezés következik. A képviselők ígéretet tettek a segítségre, mondván, hogy a rá­szorulóknak nem szégyen kérni. Kiss László elmondta még, hogy 50 milliót szavazott meg a köz­gyűlés különböző segélyekre, de ha a megszavazott összeg kevés­nek bizonyul, úgy kénytelenek lesznek más tételekből átcsopor­tosítani pénzt a rászorulók meg­segítésére. Lehet, hogy eljön az az idő, amikor a város kényte­len lesz a beruházások egy ré­szét leállítani, hogy a működő­­képességet biztosítani tudja — mondotta befejezésül a képvi­selő. Héjjá VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE r Ásó, kapa, nagyharang — vagy tárgyalóterem Segítség, válunk! „Az ember, amikor házasságot köt, sohasem gondol arra, hogy annak vége lesz” — mondotta Venczel Vera színművész­­nő szombat esti tévéinterjújában. Bizonyosan igaz az, hogy ami­kor a „holtomiglan-holtodiglan" elhangzik, mindenki komo­lyan veszi azt. Miért van az mégis, hogy hivatalos becslések szerint ma Magyarországon a házasságok 40 százaléka az első 10 évben felbomlik? A vásárhelyi anyakönyvi hivatal tájékoztatása szerint 1992 első öt hónapjában 77 házasságkötést és 43 válást vettek nyil­vántartásba. Ezek a számok nem fedik ugyan teljesen a reális statisztikai arányokat, azonban szerfölött sokatmondóak. Dr. Nagy Lajos bírót, a városi törvényszék elnökét kérdezzük a válások problémájáról. — Bíró úr, tudna-e néhány adatot mondani azzal kapcsolat­ban, hogy milyen magas a válá­sok számaránya Vásárhelyen az utóbbi 3 évben? Nőtt-e ez az arány az elmúlt évekhez képest? — Nem lehet pontosan meg­határozni, hiszen nem minden itt felbontott házasságot kötöt­tek itt, és az itt kötötteket nem itt bontják fel. A gyakorlatban azonban, úgy vélem, nem nőtt a válások száma az utóbbi há­rom évben. Ugyanolyan sokan válnak, mint régebben. — Tudjuk, hogy létezik egy úgynevezett békítő tárgyalás a válóperes felek számára. Ez eredményre vezet-e általában? — Sajnos, többnyire nem vezet eredményre. Mégis megpróbáljuk minden esetben. Csak ennek si­kertelensége esetén indul meg a bontóper. — A válóperek általában kel­lemetlen dolgok. Egymás szeny­­nyesét teregetik a felek, vádas­kodás, osztozkodás jár együtt ez­zel. — Két kategória létezik. Az egyik csoport olyan, akik közös megegyezéssel kérik a házasság felbontását. Ez az esetek 50—60 százaléka. Ezekben az esetekben nem tudjuk, hogy mi a házasság felbontásának oka, mert ilyen esetben a bíróság nem vizsgál­hatja azt. A feleknek a jogsza­bály szerint előírt feltételekben meg kell egyezniük, közösen kell kérniük a házasság felbontását, dönteniük kell egybehangzóan a kiskorú gyerekek sorsa felől, a láthatási jog felől, a gyerek tar­tásdíja, és ha annak feltételei fennállnak, a házastársi tartás­díj felől, a lakás használata fe­lől, végül a közös vagyon meg­osztásáról, amelynek foganatba is kell mennie. A törvény értelmében fel kell bontani a házasságot, ha helyre­hozhatatlanul és végérvényesen megromlott, és nincs remény ar­ra, hogy a felek között az élet­­közösség helyreálljon. Ha a fe­lek a fenti feltételekben mind megegyeztek, ebből erre lehet következtetni. Az esetek kisebb százaléka, amikor nem tudnak megegyezni a felek, ilyenkor fel kell tárni az okokat. — Ez a válóperek kellemetle­nebb fajtája. Bíró úr, melyek — az ön tapasztalatai szerint — a leggyakoribb válóokok? — Nem lehet mindet felsorol­ni. De néhányat talán megemlít­hetünk, amelyek a leggyakorib­bak: primér ok az alkohol. Zöm­mel a férfiak, de mostanában mindkét nem körében előfordul. Gyakori a harmadik személlyel való kapcsolat, ez mindkét nem­belieknél gyakori. Körülbelül fele-fele százalékarányban. Nem ritka a tettlegesség, féltékeny­ség (a „zöld szemű szörny”), az­tán vannak szexuális okok is, de a feltárásnál nagyon ritkán hi­vatkoznak erre, ilyen esetben in­kább megegyeznek a felek. Gya­kori válóok az anyagi helyze­ten való vita, és van még sok más egyéb is. — Milyen korosztály körében leggyakoribb a válás? — Rontottam olyan házassá­got, hogy kijöttek az anyakönyv­vezetőtől és egyik erre ment, a másik arra, s bontottam olyat is, hogy harminc év után, felnőtt gyerekekkel majd’ megölték egy­mást. Sajnos azonban, zömében a fiatalok válnak. A leggyako­ribb a 4-5 éven belüli házassá­gok felbomlása. De nem ritka a 15—20 év utáni válás sem. Az esetek legnagyobb részében az a fő gond, hogy nem valósul meg az életvitel azonossága, amelyhez hozzátartoznak az élet legapróbb dolgai is. — A válópereknek vannak lel­ki, gazdasági, társadalmi követ­kezményei a felekre nézve, s ezek bizonyára nem pozitívak, ön szerint mik a legkárosabbak ezek közül? — A válóperek elsősorban és leginkább a gyerekeket érintik. Ha kiskorú gyerekek vannak a felbomlott házasságban, azok fé­szekből kihullott fiókákhoz lesz­nek hasonlóvá. Sokan azt mond­ják: jobb elválni, mint hogy a gyerekek lássák a szülők civa­­kodását. Ám a gyereknek joga, de főleg szüksége van mindkét szülőre. A csonka családban fel­nőtt gyerekek sokkal gyakrabban tévednek rossz útra. Talán ké­szíthetnénk egy statisztikát, s megdöbbenve tapasztalnánk, hogy a bűnözőknek az életrajza gyakran kezdődik így: „Szüleim elváltak”. A társadalomba való beilleszkedésnél sokat számít a családi háttér. A gyerek első mintája a szülő. Ha megfosztják ettől a modelltől vagy rossz pél­dát lát, talán végül nincs miért szemrehányást tenni neki. — Hogy távoznak a felek a tárgyalóteremből a válás kimon­dása után? — Van, aki felszabadult és boldog. Ezek azok, akiknek már van más perspektívájuk. De van, aki a válás után teljesen egye­dül marad, reménytelen helyzet­ben. Ez is látszik rajta. És ez sem elhanyagolható szempont a gyerekek további sorsára nézve. Porzsolt R. Eme­se (Folytatjuk) Az MKM bírálja a kormányt A mozgalom elnöke elsődle­gesen az ország súlyos gazdasági helyzetéről fejtette ki meglátá­sait. Elmondta, a kormány gaz­daságpolitikája két alapvetően téves elv függvénye: fizetni kell a bukott rendszer által hátra­hagyott kolosszális államadóssá­got. A másik az, hogy az el­múlt rendszer nemzeti vagyon­ban véghezvitt felosztását nem szabad gyökeresen megbolygat­ni. Ha ezekben nem követke­zik be valamilyen átfogó válto­zás, addig a magyar népre év­tizedekig tartó nyomorgás vár. Dr. Endrey Antal a továbbiak­ban úgy nyilatkozott: az állam­­adósság alkotmányellenesen jött létre, eképpen tehát nemzetközi jogilag érvénytelennek számít. A felszabaduló évi négy és fél­­milliárd dollárt a gazdaság inf­rastruktúrájának javítására, a magánvállalkozások ösztönzésé­re, a nép életszínvonalának ja­vítására, emelésére kell fordíta­ni. Vissza kell adni a lopott „jószágokat” is. Ha mindez meg­történik — mutatott rá a Magyar Keresztény Mozgalom elnöke —, hazánk ki tud lépni a jelenlegi válságból; a talpraállás csak így lehetséges. A tanácskozáson, ahol többek között ott voltak a kisgazdapárt szentesi, illetve szegvári szerve­zetének küldöttei, valamint Marzsinai Zoltán, a város köz­gyűlésének független képviselő­je is, egyhangú határozatot fo­gadtak el, amely felszólítja a kormányt: törülje el a külső ál­lamadósság 79 százalékának visszafizetését; haladéktalanul hajtsa végre a mezőgazdaság reprivatizálását, a tulajdonlási jog elismerését; biztosítson hosz­­szú lejáratú, alacsony kamatú hiteleket az új, családi alapon szerveződő mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalkozók szá­mára. A határozat a további fejeze­tekben így folytatódik: a kor­mány akadályozza meg minden olyan ipari és mezőgazdasági termék behozatalát, melyet a magyar nemzetgazdaság eredmé­nyesen, gazdaságosan képes elő­állítani, módosítsa az adó- és közterheket. Befejezésül a dokumentum azt szögezi le: ha a kormány ezeket a követeléseket nem teljesíti, a szervezet polgári engedetlenségi mozgalmat kíván kezdeményez­ni. Nagy Attila Némi adminisztratív jellegű és egyeztetésbeli nehézségek miatt,­ a Magyar Keresztény Mozgalom csak bizonyos késéssel tudta megkezdeni pénteken 17 óra 30-ra meghirdetett ülését. A megbeszélésen így viszonylag kevesen voltak jelen, de dr. Endrey Antal véleménye szerint eredményes munkát tudtak végezni. Még nem késő! NYEREMÉNYAKCIÓ! NYEREMÉNYAKCIÓ! 1992. június 6-án, a Városi Ifjúsági Parkban kerül megrendezésre a Vásárhely és Vidéke juniális ’92 Az egésznapos rendezvénysorozaton kerül sor délelőtt a Vásárhely és Vidéke előfizetői között történő sorsolásra. Ha ön a napilapot augusztus 31-ig előfizette, már részt vesz a sorsoláson. Ha az ön előfizetése december 31-ig szól kétszeresen vesz részt, ugyanis kétszer kerül neve és címe sorsolási kerékbe. A nyereményakción fődíjként kisorsolásra kerül egy 7 napos párizsi utazás a Nirva Relaxációs Nyelvstúdió felajánlásában. Megnyerheti még az Alfa Videostúdió 5000 forintos ajándékcsomagját, városunk egyik legreprezentatívabb étterme, a Phoenix 2 személyes vacsoráját, az Adri üzlet elegáns ruhadarabját, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékeit, 2 db 300 forintos ajándékutalványt, 3 db V. és V. negyedéves előfizetést. Mindez lehet az öné is, ha előfizette a Vásárhely és Vidékét! Előfizethet a Futár BT.-nél, a Szántó Kovács J. u. 3. sz. alatt, szerkesztőségünkben, Andrássy út 32. sz. alatt, vagy ha telefonon kívánja jelezni előfizetési szándékát, mi házhoz küldjük a terjesztőnket. Telefon: 45-499.

Next