Vásárhely és Vidéke, 1992. június (2. évfolyam, 380-405. szám)
1992-06-01 / 380. szám
2 Vásárhely orgonái Hallom a rádió egyik műsorában, hogy fölmérik a magyarországi orgonák állapotát. Mozart által találóan a „hangszerek királynőjének” nevezett instrumentumokból meg sem lehet találomra mondani, hány is lehet hazánkban; bizonyos, hogy ezrekre tehető a számuk. Van belőlük vagy tucatnyi Vásárhelyen is. Ezek a hangszerek mifelénk egytől-egyig templomokban találhatók, s valaha a legtermészetesebb volt, hogy az egyházközségek rendben tartassák őket. Mert egy orgona hatalmas szerkezet, tökéletes hangzásához állandó karbantartásra, időről időre pedig komolyabb javításra van szükség. Az elmúlt évtizedekben pedig — sok más egyéb karbantartás és javítás mellett — az egyházaknak erre sem igen volt pénzük. És nincs ma sem. Városunk orgonái az egyházi szertartásokon kívül időnként hangversenyeken is megszólalnak. Tudnunk kell az orgonáról, hogy a templomtér méretéhez, akusztikájához igazodva tervezik meg felépítésüket, így nincs két egyforma hangszer közöttük. Épp ezért karakterük is különböző, és különböző művek, sőt zenei korok jellegének kifejezésére alkalmasak. Emlékezhetünk például a kitűnő Lehotka Gábor Ótemplomunkban tartott hangversenyére, ahol az egyik műnek csak az első részét adta elő azzal, hogy sajnos, az orgona nem alkalmas a második rész méltó megszólaltatására. A Belvárosi Katolikus Templomnak a pécsi Angster cég által épített orgonájáról valószínűleg kevesen tudják, hogy egyedülálló hangzású az országban! A három hajós nagy templomtér miatt különösen lágy hangzásúra kellett tervezni, mert a szövevényes belső térben „bujkáló” hangok nem kívánatos visszhangokat eredményeznének. Az orgona így a romantikus művek megszólaltatására kiváló elsősorban, s Rózmann Ákos, a Svédországban élő magyar orgonista-zeneszerző szerint óriási lehetőségek rejlenek benne ezen a téren. Ideje lenne magunknak is felmérnünk, hány orgonánk van a környéken, s hogy milyen hangzásúak. Meg kellene vizsgálni továbbá, milyen állapotban vannak, és mennyibe kerülne felújításuk, rendbehozataluk. A zeneszerető közönség boldogan fedezné fel az eddig még nem hallott hangszereket, az orgonisták pedig hozzájuk illő műsorokat állíthatnának össze. Ezzel jelentősen színesedne, bővülne a helyi hangversenyélet. Az iskolai énektanárok pedig intézményük közelében, „élőben” mutathatnák be tanítványaiknak a hangszerek legnagyobbikát. Lelkes István Következik az éhezés? Képviselői fogadóóra a Hódtóban Választói fogadóórát tartott pénteken délután a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában dr. Horváth László és Kiss László települési képviselő. A találkozóra a szokásosnál kevesebben jöttek el. Ennek oka nagy valószínűséggel az lehetett, hogy ugyanebben az időben városunkban — más témában — még két érdeklődésre számot tartó rendezvény zajlott. A megjelent választópolgárok köszöntése után Kiss László képviselő röviden beszélt a mai közgyűlésen megtárgyalásra kerülő előterjesztésekről. Bizonyára az önkormányzat költségvetésének módosítása kerül majd az érdeklődés homlokterébe, hiszen a költségek átcsoportosítása nem minden területen okoz osztatlan örömöt. Egyes területeken kisebb-nagyobb elvonással számolni kell, a fontos feladatok azonban támogatást kapnak — mondotta a képviselő. E rövid bevezető után a választópolgárok kaptak szót, elmondva problémáikat, észrevételeiket. Az várható volt, hogy elsősorban olyanok jönnek el, akiknek ilyen vagy olyan sérelme, panasza van. Nos, ez így is történt. Az első felszólaló a volt Városgazdálkodási Vállalat, Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt.-vé alakulását sérelmezte. Szerinte az a város lakossága ellen van. Javasolta a hőérzékelő vízórák felszerelését, a mért fogyasztás utáni díjfizetést. Ő akkor is 9 köbméter vízért fizet, amikor csak 6 köbmétert használ. Többször hallotta, hogy városunkban a víz sokkal olcsóbb lehetne. Akkor miért nem az? — tette fel a kérdést. Válaszában dr. Horváth László elmondta, hogy a mostani helyzet a szervezeti és tartalmi, átalakulás következménye. Véleménye szerint a vagyonkezelő rt.-nek nem profittermelőnek kellene lennie, de ha képződik nyereség, azt mindenképpen vissza kell forgatni a város működésére. Kiss László kiegészítette az elhangzottakat azzal, hogy ha megvalósul a geotermál energiára épülő beruházás, sokat javul majd a helyzet városunkban. A beruházás 400 millió forintba kerül, a visszafizetésre 10 év türelmi idő áll rendelkezésre. Örvendetes — jegyezte meg —, hogy e programba anyagi eszközökkel (tehát pénzzel) bekapcsolódik a honvédség és a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola is. Lázár Istvánná kérdése a Hódtóban lévő kiskertekre vonatkozott. Ezek a területek építési tilalom alatt vannak, így sem építkezni nem lehet rá, sem pedig eladni. Másik kérdése az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakásokra vonatkozott, ő is ilyenben lakik és szeretné megvásárolni azt. Dr. Horváth László írásos választ ígért. Több felszólaló igazságtalannak tartja a kommunális adót és annak mértékét. Erre a válasz: a közgyűlés így szavazott. Az utolsó felszólaló helyzete lesújtó. Egy kilencéves gyermeket nevelő anyuka (akinek férje mozgáskorlátozott rokkantnyugdíjas, ő maga szintén rokkantnyugdíjas) a következőket mondta: 32 éves munkaviszony után nem éri el a kettőjük rokkantnyugdíja a 14 ezer forintot. A kamatadót egyösszegben nem tudták kifizetni, így most a havi 1200 forinttal szemben havi 4 ezer 100 forint OTP-részletet kell fizetniük. Az elmúlt évben kaptak rendszeres szociális támogatást, de újra meg újra szégyelli kérni. Sírva monta: egyelőre nincsenek lerongyolódva (mert kényszerből a burkálóban vásárol), lakás van a fejük fölött, tartozásait még éppen fizeti, de a szó szoros értelmében az éhezés következik. A képviselők ígéretet tettek a segítségre, mondván, hogy a rászorulóknak nem szégyen kérni. Kiss László elmondta még, hogy 50 milliót szavazott meg a közgyűlés különböző segélyekre, de ha a megszavazott összeg kevésnek bizonyul, úgy kénytelenek lesznek más tételekből átcsoportosítani pénzt a rászorulók megsegítésére. Lehet, hogy eljön az az idő, amikor a város kénytelen lesz a beruházások egy részét leállítani, hogy a működőképességet biztosítani tudja — mondotta befejezésül a képviselő. Héjjá VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE r Ásó, kapa, nagyharang — vagy tárgyalóterem Segítség, válunk! „Az ember, amikor házasságot köt, sohasem gondol arra, hogy annak vége lesz” — mondotta Venczel Vera színművésznő szombat esti tévéinterjújában. Bizonyosan igaz az, hogy amikor a „holtomiglan-holtodiglan" elhangzik, mindenki komolyan veszi azt. Miért van az mégis, hogy hivatalos becslések szerint ma Magyarországon a házasságok 40 százaléka az első 10 évben felbomlik? A vásárhelyi anyakönyvi hivatal tájékoztatása szerint 1992 első öt hónapjában 77 házasságkötést és 43 válást vettek nyilvántartásba. Ezek a számok nem fedik ugyan teljesen a reális statisztikai arányokat, azonban szerfölött sokatmondóak. Dr. Nagy Lajos bírót, a városi törvényszék elnökét kérdezzük a válások problémájáról. — Bíró úr, tudna-e néhány adatot mondani azzal kapcsolatban, hogy milyen magas a válások számaránya Vásárhelyen az utóbbi 3 évben? Nőtt-e ez az arány az elmúlt évekhez képest? — Nem lehet pontosan meghatározni, hiszen nem minden itt felbontott házasságot kötöttek itt, és az itt kötötteket nem itt bontják fel. A gyakorlatban azonban, úgy vélem, nem nőtt a válások száma az utóbbi három évben. Ugyanolyan sokan válnak, mint régebben. — Tudjuk, hogy létezik egy úgynevezett békítő tárgyalás a válóperes felek számára. Ez eredményre vezet-e általában? — Sajnos, többnyire nem vezet eredményre. Mégis megpróbáljuk minden esetben. Csak ennek sikertelensége esetén indul meg a bontóper. — A válóperek általában kellemetlen dolgok. Egymás szenynyesét teregetik a felek, vádaskodás, osztozkodás jár együtt ezzel. — Két kategória létezik. Az egyik csoport olyan, akik közös megegyezéssel kérik a házasság felbontását. Ez az esetek 50—60 százaléka. Ezekben az esetekben nem tudjuk, hogy mi a házasság felbontásának oka, mert ilyen esetben a bíróság nem vizsgálhatja azt. A feleknek a jogszabály szerint előírt feltételekben meg kell egyezniük, közösen kell kérniük a házasság felbontását, dönteniük kell egybehangzóan a kiskorú gyerekek sorsa felől, a láthatási jog felől, a gyerek tartásdíja, és ha annak feltételei fennállnak, a házastársi tartásdíj felől, a lakás használata felől, végül a közös vagyon megosztásáról, amelynek foganatba is kell mennie. A törvény értelmében fel kell bontani a házasságot, ha helyrehozhatatlanul és végérvényesen megromlott, és nincs remény arra, hogy a felek között az életközösség helyreálljon. Ha a felek a fenti feltételekben mind megegyeztek, ebből erre lehet következtetni. Az esetek kisebb százaléka, amikor nem tudnak megegyezni a felek, ilyenkor fel kell tárni az okokat. — Ez a válóperek kellemetlenebb fajtája. Bíró úr, melyek — az ön tapasztalatai szerint — a leggyakoribb válóokok? — Nem lehet mindet felsorolni. De néhányat talán megemlíthetünk, amelyek a leggyakoribbak: primér ok az alkohol. Zömmel a férfiak, de mostanában mindkét nem körében előfordul. Gyakori a harmadik személlyel való kapcsolat, ez mindkét nembelieknél gyakori. Körülbelül fele-fele százalékarányban. Nem ritka a tettlegesség, féltékenység (a „zöld szemű szörny”), aztán vannak szexuális okok is, de a feltárásnál nagyon ritkán hivatkoznak erre, ilyen esetben inkább megegyeznek a felek. Gyakori válóok az anyagi helyzeten való vita, és van még sok más egyéb is. — Milyen korosztály körében leggyakoribb a válás? — Rontottam olyan házasságot, hogy kijöttek az anyakönyvvezetőtől és egyik erre ment, a másik arra, s bontottam olyat is, hogy harminc év után, felnőtt gyerekekkel majd’ megölték egymást. Sajnos azonban, zömében a fiatalok válnak. A leggyakoribb a 4-5 éven belüli házasságok felbomlása. De nem ritka a 15—20 év utáni válás sem. Az esetek legnagyobb részében az a fő gond, hogy nem valósul meg az életvitel azonossága, amelyhez hozzátartoznak az élet legapróbb dolgai is. — A válópereknek vannak lelki, gazdasági, társadalmi következményei a felekre nézve, s ezek bizonyára nem pozitívak, ön szerint mik a legkárosabbak ezek közül? — A válóperek elsősorban és leginkább a gyerekeket érintik. Ha kiskorú gyerekek vannak a felbomlott házasságban, azok fészekből kihullott fiókákhoz lesznek hasonlóvá. Sokan azt mondják: jobb elválni, mint hogy a gyerekek lássák a szülők civakodását. Ám a gyereknek joga, de főleg szüksége van mindkét szülőre. A csonka családban felnőtt gyerekek sokkal gyakrabban tévednek rossz útra. Talán készíthetnénk egy statisztikát, s megdöbbenve tapasztalnánk, hogy a bűnözőknek az életrajza gyakran kezdődik így: „Szüleim elváltak”. A társadalomba való beilleszkedésnél sokat számít a családi háttér. A gyerek első mintája a szülő. Ha megfosztják ettől a modelltől vagy rossz példát lát, talán végül nincs miért szemrehányást tenni neki. — Hogy távoznak a felek a tárgyalóteremből a válás kimondása után? — Van, aki felszabadult és boldog. Ezek azok, akiknek már van más perspektívájuk. De van, aki a válás után teljesen egyedül marad, reménytelen helyzetben. Ez is látszik rajta. És ez sem elhanyagolható szempont a gyerekek további sorsára nézve. Porzsolt R. Emese (Folytatjuk) Az MKM bírálja a kormányt A mozgalom elnöke elsődlegesen az ország súlyos gazdasági helyzetéről fejtette ki meglátásait. Elmondta, a kormány gazdaságpolitikája két alapvetően téves elv függvénye: fizetni kell a bukott rendszer által hátrahagyott kolosszális államadósságot. A másik az, hogy az elmúlt rendszer nemzeti vagyonban véghezvitt felosztását nem szabad gyökeresen megbolygatni. Ha ezekben nem következik be valamilyen átfogó változás, addig a magyar népre évtizedekig tartó nyomorgás vár. Dr. Endrey Antal a továbbiakban úgy nyilatkozott: az államadósság alkotmányellenesen jött létre, eképpen tehát nemzetközi jogilag érvénytelennek számít. A felszabaduló évi négy és félmilliárd dollárt a gazdaság infrastruktúrájának javítására, a magánvállalkozások ösztönzésére, a nép életszínvonalának javítására, emelésére kell fordítani. Vissza kell adni a lopott „jószágokat” is. Ha mindez megtörténik — mutatott rá a Magyar Keresztény Mozgalom elnöke —, hazánk ki tud lépni a jelenlegi válságból; a talpraállás csak így lehetséges. A tanácskozáson, ahol többek között ott voltak a kisgazdapárt szentesi, illetve szegvári szervezetének küldöttei, valamint Marzsinai Zoltán, a város közgyűlésének független képviselője is, egyhangú határozatot fogadtak el, amely felszólítja a kormányt: törülje el a külső államadósság 79 százalékának visszafizetését; haladéktalanul hajtsa végre a mezőgazdaság reprivatizálását, a tulajdonlási jog elismerését; biztosítson hoszszú lejáratú, alacsony kamatú hiteleket az új, családi alapon szerveződő mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalkozók számára. A határozat a további fejezetekben így folytatódik: a kormány akadályozza meg minden olyan ipari és mezőgazdasági termék behozatalát, melyet a magyar nemzetgazdaság eredményesen, gazdaságosan képes előállítani, módosítsa az adó- és közterheket. Befejezésül a dokumentum azt szögezi le: ha a kormány ezeket a követeléseket nem teljesíti, a szervezet polgári engedetlenségi mozgalmat kíván kezdeményezni. Nagy Attila Némi adminisztratív jellegű és egyeztetésbeli nehézségek miatt, a Magyar Keresztény Mozgalom csak bizonyos késéssel tudta megkezdeni pénteken 17 óra 30-ra meghirdetett ülését. A megbeszélésen így viszonylag kevesen voltak jelen, de dr. Endrey Antal véleménye szerint eredményes munkát tudtak végezni. Még nem késő! NYEREMÉNYAKCIÓ! NYEREMÉNYAKCIÓ! 1992. június 6-án, a Városi Ifjúsági Parkban kerül megrendezésre a Vásárhely és Vidéke juniális ’92 Az egésznapos rendezvénysorozaton kerül sor délelőtt a Vásárhely és Vidéke előfizetői között történő sorsolásra. Ha ön a napilapot augusztus 31-ig előfizette, már részt vesz a sorsoláson. Ha az ön előfizetése december 31-ig szól kétszeresen vesz részt, ugyanis kétszer kerül neve és címe sorsolási kerékbe. A nyereményakción fődíjként kisorsolásra kerül egy 7 napos párizsi utazás a Nirva Relaxációs Nyelvstúdió felajánlásában. Megnyerheti még az Alfa Videostúdió 5000 forintos ajándékcsomagját, városunk egyik legreprezentatívabb étterme, a Phoenix 2 személyes vacsoráját, az Adri üzlet elegáns ruhadarabját, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékeit, 2 db 300 forintos ajándékutalványt, 3 db V. és V. negyedéves előfizetést. Mindez lehet az öné is, ha előfizette a Vásárhely és Vidékét! Előfizethet a Futár BT.-nél, a Szántó Kovács J. u. 3. sz. alatt, szerkesztőségünkben, Andrássy út 32. sz. alatt, vagy ha telefonon kívánja jelezni előfizetési szándékát, mi házhoz küldjük a terjesztőnket. Telefon: 45-499.