Vásárhely és Vidéke, 1994. április (4. évfolyam, 930-954. szám)

1994-04-01 / 930. szám

2 Előkészületek a TV3 beindítására A TV3 ügyében a Hírközlési Főfelügyelethez ezidáig sem a Magyar Televízió, sem pedig a műsorszórást végző Antenna Hun­gária nem fordult megkereséssel — tájékoztatta az MTI-t Nem­­csics Elek, a hivatal vezetője. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban az MTI érdeklődésére megerősítették: a TV3 beindítása érdekében egy nemzetközi pályázat kiírásán dol­goznak, ám az előkészítettség je­lenlegi szakaszában még korai részletesebb információval szol­gálni. A tárca vezetőjének egy a saj­tóban napvilágot látott friss nyi­latkozata szerint az MTV egy tőkeerős külföldi tévétársasággal vállalkozást hozna létre a harma­dik csatorna működtetésére. A tervek szerint a TV3 délelőtt köz­­szolgálati, délután pedig kereske­delmi adóként működne. Emelik a köztisztviselői illetményt? Az állami és az önkormányzati szer­veknél foglalkoztatott köztisztviselők ez évi illetményemelésére vonatkozó szakmai javaslatot a Belügyminiszté­rium szakemberei előkészítették. A belügyminiszter a Köztisztvise­lői érdekegyeztető Fórum véleményé­nek kikérése után a jövő héten tesz javaslatot a kormánynak a köztisztvi­selők illetményének 1994. január 1 - jei hatállyal — visszamenőleg — tör­ténő emelésére. (MTI) Szűnjön meg Kedden este tartotta fogadóó­ráját Nagy György János alpol­gármester a Batidai Olvasókör­ben. Vendégei voltak: dr. Hor­váth László, Kiss László és Vár­hegyi Sándor települési képvise­lőtársai. Az alpolgármester röviden szólt a múlt évi sikeres útépítési akcióról, a tejház átadásáról, s reményét fejezte ki, hogy még ebben a ciklusban si­kerül az elkészült úthoz a kőzúzalé­kos útpadkát megépíteni. Szeretné, ha a város és a városkörnyéki települé­sek közötti még meglévő különbségek mind jobban eltűnnének. Szólt tejter­melők — Batidán is vannak néhányan nehéz helyzetéről. A néhány állatot tartó gazdák nehezen tudnak verseny­­képesek lenni nagyobb tehenészetek­kel. Elmondta: részt vett a tej termék­­tanács ülésén, ahol a nagyüzemek még egy forintot szerettek volna kérni az extra minőségű tej literjéért, éppen a kistermelők rovására, mire - dicsé­retes módon - a tejüzem vezérigazga­tója állt a kistermelők mellé, s a javaslatot visszautasította. Hangsú­lyozta: a kistermelők saját erőből nem tudnak olyan minőséget produkálni, mint a nagyok, ezért legalább néhány évig állami támogatásra lenne szük­ség, különben még nagyobb baj lesz a szarvasmarha állománnyal. Kiss László hozzászólásában beje­lentette, az SZDSZ színeiben indul az országgyűlési képviselőjelöltségért, majd röviden felvázolta pártja agrár­­politikáját. Elmondta, pártja agrársza­kértője dr. Bálint György, a min­dannyiunk által ismert Bálint gazda. Mindenekelőtt fontosnak tartják az érdekegyeztetést. Jól működő kamarai rendszer kialakítását. Összhangba kell hozni a termelő, a felvásárló, a feldol­gozó és a fogyasztó érdekeit. Ezek úgy épüljenek egymásra, hogy min­denki megtalálja a számítását. Mi kell ehhez? Egységes támogatási rendszer, megbízható hitelrendszer, a tulajdon­­viszonyok rendezésének mielőbbi kor­rekt befejezése. Szűnjön meg a tulaj­donosi bizonytalanság. Ki kell alakí­tani a hitelszövetkezeti rendszert, ahol a gazdák egymásért is felelősséget vállalnak. A mezőgazdaság léte az egész ország számára fontos kérdés. A következő négy évben ne az ideoló­giáé legyen fő szerep, hanem a gazda­ságé. Minél előbb be kell vezetni a földjelzálog-hitelt mondta többek között Kiss László. Rácz József, az olvasókör elnöke hozzászólásában elmondta: Batida szí­vesen látott vendégei az önkormány­zati képviselők. Úgy véli a városkör­nyéki települések gondjával többet kel­lene törődni, de az is igaz, hogy csak összefogással, közös akarattal lehet előbbre jutni. Ebben viszont az itt élők akaratára is szükség van. Meg­említette Szikáncsot, mondván míg a tsz és az állami gazdaság „ istápolta” a falut, addig nőtte ki magát olyanná amilyen, s furcsállva olvasta, hogy most jutottak el az olvasókör alapítá­sának gondolatáig. Bat­dán már régó­ta működik az olvasókör. Mi sem várjuk a sült galambot, itt a nép tart össze — hallottuk. Ezután kötetlen beszélgetéssel folytatódott a fórum, többnyire mezőgazdasági kérdésekről. -héjjá- a tulajdonosi bizonytalanság! Négy pályázatból három nyert • ““ Fejlődik (Folytatás az 1. oldalról) A sebesség fokozása részben a há­lózat cseréjével oldódik meg, részben pedig nagyobb sebességű eszközök mun­kába állítása szükséges ez évben. Az új hálózat kiépítését már az 1993. évi költségvetési javaslatunkban előter­jesztettük, de az az egyéb kiadások miatt a végső költségvetési változat­ból kimaradt, csak az adathálózat csö­veinek elhelyezésére kerülhetett sor. Az új nagysebességű adathálózat kiépítése ez évi feladat, amelyre a fe­dezetet részben az OMFB pályázat biztosít, részben pedig saját erőből készül. A hivatali informatikai háló­zat alakíthatósága és az adatátviteli sebessége révén a ma ismert legmaga­sabb igényeknek is megfelel. A belső hálózat és a tervezett városi informa­tikai hálózat optikai gerincvezetéké­nek összekapcsolása révén válik lehe­tővé a városirányításnak a polgármes­teri koncepcióban meghatározott szín­vonala. — Úgy értesültem a közelmúlt­ban két pályázaton is nyertek pénzt a további fejlesztésekhez. Igaz ez? — Igaz, az OMFB-től megnyert pályázati pénzösszeg elérhető közel­ségbe hozta a témával való behatóbb foglalkozást.­­ A projekt első részében digitális térkép készül, mely a legalsó szint abban az integrátumban, amit önkor­mányzati térinformatikai alkalmazás­nak nevezünk. Második vonulatban elkészül az első digitális térképre ré­tegezett információs rendszer, az épí­tésrendészeti hatósági munkát támo­gató rendszer. Talán ennek az alrend­szernek van a legközvetlenebb kap­csolata a pontos, mindenki által azo­nos módon kezelhető digitális térkép­pel. Eredményeképp a várostervezés minden meghatározó paramétere azo­nos módon kezelhetően áll rendelke­zésre. Az általános és részletes rende­zési tervek kölcsönös egymásrahatása során közelíthetővé válik az az opti­mális folyamat, amiről csak hagyo­mányos eszközök igénybevételével csak álmodni lehet. Ezt a feladatot 1995 közepéig kell elvégezni. A projekt harmadik része a digitális térképre alapozott szociális igazgatási rendszer, amit a Népjóléti Iroda har­madik éve használ. A rendszer jelen­legi állapotában az egész segélyezési folyamatot lefedi ugyan, de igazán magasszintű elemzésekre csak a térin­formatikai eszközök alkalmazásával nyílik lehetőség. Ha elkészül a szoci­ális térkép, annak elemzésével a mai­akhoz nem hasonlítható újabb infor­mációk birtokába juthatunk, melyek segítségével a levont következtetések nem csak a tünetek kezelése, hanem a megelőzés is lehetővé válhat. — Milyen a belső információs rendszer, mi lett a sorsa a legutóbbi pályázatoknak? — Az informatikai Iroda az önkor­mányzat információs csatornáit folya­matosan vizsgálva, elemezve kíséri figyelemmel az egyes intézkedések hatékonyságát, informatikai problémá­it. Megállapítottuk, hogy a fejlesztés következő területe a felhasználói prog­ramok fejlesztését kell szolgálja, ez is egy nagy feladat. A hivatal nagy pályázatot adott be a BM Nemzetközi Segélykoordinációs Titkárságára. A négy pályázatból három nyert, és eb­ből kettő információs fejlesztési téma. E két témára­ kapott közel 4 millió forintból új, minden igényt kielégítő ügykezelési, iktatási gyakorlatot való­sítunk meg, valamint új alapokra he­lyezzük a humánpolitikai regisztráci­ós, munkaügyi és bérszámfejtési tevé­kenységet. A fejlesztés a költségveté jelenlegi állapotában e pályázat­ nélkül nem lett volna elvégezhet, ezért ezek jelentősége most különben nagy. A rendszerek év végére késel­nek el, s ezzel 1995-től újabb m­ér­­földkővel jutunk előre fejlesztési el­képzeléseink megvalósításában, vég­eredményben a hivatali munka ja­ulá­­sa révén a város polgárainak szogála­­tában — mondta Sillye Béla. Héjjá J. Gyula a város informatikai hálózata Csatlós már nem „ kopogtat’ A tisztességes emberek becsületéért Tegnap délelőtt az Agrárszövetség tartott sajtótájékoztatót a Phoenix ét­teremben, melyen részt vett Nagy Tamás elnök, valamint a Csongrád megyei országgyűlési képviselőjelöl­tek. Előbb Nagy Tamás ismertette a párt választási és azon túli elképzelé­seit, majd Csatlós János, a hatos számú választókerület jelöltje vázolta röviden elképzeléseit. Elmondta: már megszerezte a „ valódi" jelöltséghez szükséges 750 kopogtatócédulát. Azok közül való vagyok — mutatkozott be röviden —, akik egész életüket a földnek szentelték. Kijelentette: parlamenti munkájá­val egy erős ország alapjait szeretné megteremteni, amely mindenki szá­mára biztos megélhetést jelent. Olyan kereskedelmi hálózatot kell létrehoz­ni, amely megfelelő piacot nyújt a megtermelt áruknak. Csatlós szerint a bankrendszert is a mezőgazdaság függvényében kell átalakítani. Olyan országot szeretnék — fejezte be beszédét —, ahol a dolgos embert megbecsülik szorgalmáért, tisztessé­géért, jó szomszédságáért. Vásárhely és Vidéke 1994 április 1., péntek (P­) Az Állami Vagyonügynökség az idén 113 fennhatósága alá tartozó cég, együtesen 346 milliárd forint könyv szerű­­ értékű tulajdonrészét kínálják fel azígvételre, s ez mind az ajánlatté­telei száma, mind pedig az értékét tekitve meghaladja az eddigieket. A vagonügynökség idei kínálatáról ké­szélt összefoglalóból, az előbbiek miett, az is kiderül, hogy a felkínált vgyonért fizetett tényleges vételár - a igénybevehető árkedvezmények, il­­leve a társaságok elmúlt évi veszte­­sge miatt - várhatóan jelentősen el­­marad majd a könyv szerinti értéktől. A cégek többsége a feldolgozó­ipar­­ban, megközelítően 20 százaléka a kereskedelemben, illetve 9 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. A listán szereplő társaságok több­sége - 60 százaléka - 100 millió és egymilliárd forint közötti értékű. A 100 millió forintnál kisebb, illetve az egymilliárd forintnál nagyobb könyv szerinti értékkel bíró társaságok ará­nya megközelítően 20-20 százalék. A cégek háromnegyedénél az ÁVÜ több­ségi részesedését értékesíti, és a társa­ságok több mint felénél száz százalé­kos tulajdonrész szerepel a kínálati listán. A felkínált vagyontömeg felét 80 nagyvállalat képviseli, amelyek el­sősorban a szállodaipar, a feldolgozó­­ipar és a kereskedelem területén mű­ködnek. Az egységes keretekbe foglalt kíná­lati struktúra várhatóan nem jelenti azt, hogy valamennyi, a listán szerep­lő vállalat értékesítése még 1994-ben lezárulhat. Közművelődési konferencia Tegnap az Ifjúsági Parban tartot­ták soros konferenciájukat a megye közművelődési szakemberi. A Csong­rád Megyei Közművelőstési Egyesület megjelent tagjait Kruzlicz Pál, tíz egyesület elnöke és Kdősné Urgyán Mária, a vendéglátó inézmény veze­tője köszöntötte. A résztvevők Hegedűsné Dékány Magdolna beszámolóin keresztül is­merkedtek városunk kulturális életé­vel. Az Ifjúsági Part vezetője ismer­tette az intézmény történetét, vázolta az elmúlt évek történetét. A vendéglá­tó népművelők részetesen beszámol­tak az ott folyó közművelődési mun­káról, az informácós iroda tevékeny­ségéről és az Ifjúsági Park által szer­vezett rendezvényekről. Földvári Lász­ló igazgató a PME-val ismertette meg a jelenlévőket. A konferencia észtvevői megszem­lélték az „ Ifipark” létesítményeit, majd ellátogattak a tájházba, a Petőfi Sándor Művelődési Központba és az Alföldi Galériába. A délutáni prog­ramban kötetlen szakmai eszmecsere szerepelt. ______________________________ dr. 40 milliót raboltak Szerdán este nem sokkal 20 óra után Budapesten a III. kerület Folyamőr utca 20. szám alatt lévő Gamesz irodahelyisé­gébe több személy fegyverrel behatolt. Az eddigi adatok sze­rint az ott lévő három biztonsá­gi őr közül egyiküket comblö­véssel megsebesítették. A rab­lók 40 millió forinttal távoztak. Vásárhely Fizessen elő a­­ vidéke Vásárhely és Vidékére! 1 hónapra CSAK 250 Ft, negyedévre CSAK 750 Ft! Előfizethető szerkesztőségünkben, az Andrássy út 32. szám alatt. Számoljon velünk!

Next