Vásárhely Népe, 1946. július-szeptember (3. évfolyam, 143-218. szám)

1946-08-20 / 184. szám

legerélyesebben fel fogunk lépni. Külföldről is veszély fenyeget. Riasztó hírek érkeztek arról, hogy Párizsban, a békeértekezleten Anglia és Amerika követeli, hogy fizessünk a külföldi állampolgároknak Magyarországon a háború folyamán elszenvedett veszteségeiért kártérítést és mondjunk le a Németországgal szemben fennálló minden követelésünkről, elhurcolt javaink visszakozásáról. Ha ezeket a gazdasági békefeltételeket ránk kényszerítenék, Magyarországnak 6 milliárd arattypengőnyi külföldi adóssága lenne, ennek évi törlesztésére 4—500 millió forint szükséges. A magyar költségvetésnek több mint felét, félmillió magyar dolgozó egész évi fizetését kellene törlesztés címén kifizetnünk. ^Nem (udnBk' li®«f**nt<< — Ha ez valóban megtörténne, meggátolna bennünket abban, hogy az országot felépítsük, nyomorba gazdasági szolgaságba taszítaná a magyar dolgozó népőt. A mi álláspontunk az — és ebben a kérdésben becsületes magyar embernek nem is lehet más álláspontja, — nincs miből fizetnünk, nem tudunk fizetni, tehát nem fizetünk. (Óriási taps.) Szerencsére ebben a kérdésben nem állunk egyedül. A Szovjetunió (Nagy taps és éljenzés) nem akarja, hogy Magyarország újból gyarmati sorba süllyedjen. Ezeket a követeléseket csak Anglia és Amerika támasztotta velünk szemben, a Szovjetunió ellenzi ezek teljesítését. Reméljük, hogy az íő segítségével sikerülelhárítani ezt a veszedelmet Révai elvtárs ezután arról beszélt, hogy a békeszerződés túl kemény és túl szigorú feltételeket akar kiszabni Magyarországra.Bár a múlt rendszer urainak és a jelenlegi jobboldalnak demokratikus fejlődést gátló törekvései nagyon megrontották békeesélyeinket, legalább azt el kell érnünk Párizsban, hogyó hárommillió erdélyi és n 6oo ezer csehszlovákiai magyar vérünknek biztosítsák az állampolgári, nemzeti ésemberi jogait. Ez a magyar demokrácia szent kötelessége. Tiltakozunk a csehszlovákok követelése ellen is, amely a trianoni határokon túlmenően területeket akar elszakítani Magyarországtól. Rámutatott arra, hogy voltak, akik csak a szájukkal vállalták a szovjet-magyar barátság egyedül helyes politikáját, megkísérelték felvenni a Horthy-rend- szer rosszemlékű, kétszínű »hintapolitikáját», amelynek az lett az eredménye ,hogy sem Keleten nem bíztak már meg bernünk eléggé, s sem Nyugatról nem kaptunk segítséget. De akármilyen legyen is a béke ,nekünk mégis élnünk kell. Sőt fel kell virágoztatni az országot. Esernyőjavítást ■sakszerűen és pontosan készít Vásárhelyi Istvánná ernyőkészítő III. ker. Töltő-utca 10 VÁSÁRHELY NÉPE 1946 auguszus 20., kedd. A kisgazdapárt hatalmi politikája A belpolitikai helyzetről szólva Révai elvtárs hangsúlyozta, hogy gyanakvással tölti el az MKP, hogy a Kisgazdapárt a látszólagos politikai szélcsendben a demokratikus, baloldali elemektől kezd »megtisztítani« a pártot. Több je mutat arra, hogy a Kisgazdapárt hadat akar üzenni a Baloldali Blokknak. A mezőgazdasági érdekképviselet törvény kérdésében, amelyet a Kommunista Párt is helyesel abban a formában, hogy a többségben lévő szegény parasztság és a nincstelen földmunkásság kezében legyen az érdekképviseltei irányítása,ne a nagygazdák törpe kisebbségénél, a Kisgazdapárt nem a koalíció szallsmében akar megegyezni, hanm többségénél, hatalmi súlyánál fogva akarja elfogadtatni saját álláspontját. Különösen súlyos ellentét van ezen a téren, mert a Kisgazdapárt a mezőgazdasági munkaközvetítést el akarja ragadni a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségétől, hogy azt a munkaadókra, a nagygazdákra bízza. »A munkaközvetítés joga megvan az ipari munkások szakszervezeteinél, ezt a jogot nem engedhetjük elvenni a földmunkások szakszervezetétől sem. — mondotta Révai elvtárs. — A földmunkások mellett ott állnak ebben a harcban az egymillió ipari munkást magukba foglaló szakszervezetek és a munkáspártok. Ez elvi kérdés számunkra, ebből nem engedhetünk. Ez az egész szervezett munkásság ügye. Ha a Kisgazdapárt amunkáspártok nélkül akar ebből törvényt csinálni, az a koalíció felrúgását jelentené. A mi véleményünk szerint ilyen kérdésen, ha még olyan fontos is, nem szabad felborulnia a koalíciónak. Úgy látszik azonban, hogy a Kisgazdapárt itt most nem is a parasztság érdekképviseletéért, hanem hatalmi célokért harcol. Azt akarja megmutatni, hogy övé a döntő szó, mi hatalom, mert nála van a többség. Veszélyes játék ez. Azt jelenti, hogy a Baloldali Blokk pártjait, a dolgozó osztályokat ki akarják szorítani a hatalomból. Az országnak békére és nyugalomra van szüksége. Mi ezt akarjuk. De ha ők erre az útra térnek,a polgárháború útjára léptek, mert a dolgozó osztályok nem adhatják fel nehezen szerzett biztonságukat és demokratikus vívmányaikat. Arra a vádra, hogy a beszolgáltatás ellen egyedül a Kommunista Párt nem tiltakozott, csak azt feleljük, hogy a mi pártunk volt az, amely legelőször követelte az el hurcolt javak visszahozatalát, de nemzeti kötelességünket teljesíteni kell. Vájjon van-e olyan agyalárgyűlt , mondta Oláh elvtárs, aki azt akarná, hogy mennél nagyobb terheket rakjunk a magyar nép nyakára. Amit a magyar nemzet kíván, azt kívánja a Magyar Kommunista Párt is Tapasztaljuk, hogy a Kisgazdapárt néha úgy tünteti fel magát, mintha ellenzék volna, de csak ott, ahol fogni lehet rajta. Ezután a forint szűk voltáról beszélt amely enyhébb munkanélküliséget idéz elő. Ki kell előre dolgozni egy olyan tervet, amellyel a munkanélküliséget enyhíteni lehet Beszédét azzal fejezte be, hogy az országfelvirágzása csak akkor lehetséges, ha a munkásság és parasztság összefog és egyesült erővel harcol a dolgozók Magyarországának a felépítésén. Oláh elvtárs beszéde után a hányászenekar eljátszotta a Himnuszt és az Internacionálét s az elvtársak a zenekar hangjai mellett zárt sorokban levonultak a pártház elé. Népi demokrácia vagy polgári koalíció ? — Vannak néhányan a Kisgazdapártban, akik még ennél is tovább mennek. Nemcsak játszanak a tűzzel, de fel akarják gyújtani az ország mind a négy sarkát. A Sulyokékkal való összefogásról, polpolgári koalícióról álmodoznak. Nem a munkásokkal akarnak összefogni ezek a »kisgazdák«, hanem a nagytőkés fermerrel és Ulmarm báróval, f ha a Kisgazdapárt ezt megteszi, akkor átalakul a nagytőke pártjává. A Kisgazdapárt paraszttömegei maguk is rá fognak jönni, hogy rossz úton jár a pártjuk, ha ezt az utat követi. Rá fognak jönni arra, hogy a dolgozó parasztság ,helye a mi oldalunkon van. A mi feladatunk, hogy megkönnyítsük ezt a felismerést és választást a Kisgazdapárt paraszti tömegeinek. Végül hangsúlyozta Révai elvtárs, hogy az országnak a termelés fokozására, ennek érdekében békére és nyugalomra van szüksége. Ha mégis vannak, akik ezt meg akarják zavarni, a termelést és az ország felvirágoztatását akadályozzák, azokkal felvesszük a harcot az ország és a nép, a nemzet és a haza jövőjének védelmében.Ma nem az van napirenden Magyarországon, hogy a munkásságot és a dolgozó parasztságot kiszorítsák a hatalomból, hanem az, hogy minél nagyobb befolyást engedjenek számára a nemzet ügyeinek intézésében. Ezért várjuk sorainkba nemcsak az ipari munkásságot, hanem a falvak dolgozó népét is, hogy elinduljunk velük azon az úton, amely az ország felvirágoztatásának, a nemzet boldogulásának az egyetlen igaz, járható sútjai. Oláh Mihály: ha mit a magyar nemzet kíván, azt kívánja a Magyar Kommunista Párt Révai elvtárs nagyhatású beszéde után percekig zengett az éljezés és a taps, majd újabb éljenzés közben Oláh Mihály nemzetgyűlési képviselő elvtársunk lépett a mikrofon elé. Beszédében vázolta a munkásság kemény harcát a jó forintért, melyben a dolgozók lerongyolódva, éhesen maradtak, a spekulánsok pedig meggozdultak az infláción. Azok szedték le a parasztság és munkásság munkájának a gyümölcsét. Felemlítette, hogy a Kisgazdapárt helyi szervezete végigházalta a várost azzal, hogy a kommunisták a B-listánál a szemét helyett az értéket söpörték ki. Mindent elkövetnek, hogy a közvéleményt ellenünk hangolják, mert tudják azt, hogy a reakció ereje ott van. Attól sem riadnak vissza, hogy az ország keménykezű belügyminiszterét, Rrik elvtársat állandóan támadják a sajtójukban. Mi egy emberként állunk Rajk elvtárs mellett. — mondta Oláh elvtárs — és ha valaki meri bántani, az egész munkássággal találja szembe magát. (Hatalmas éljenzés és taps.) Hangsúlyozta, hogy a B-listázást nem a gyűlölet irányította, hanem, mert az államháztartás nem bír el akkora apparátust. -Hrui-nrfTi-H wnwnnrrtwi mifinmum ÖS 2. A TÁNCZENÉT A SALGÓTARJÁNI 12 TAGÚ JAZZ SZOLGÁLTATJA. Garantáljuk kellemes estéjét a MaDISz f. hó 20-án a Fekete Sasban tartandó műsoros estélyén! Leváltottak új főispánt A magyar köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére felmentette Millassin Kornél hevesmegyei, dr. Andrássy Dániel szabolcsmegyei, dr. Zeőke Pál esztergom komárommegyei, Pongrácz Aladár pestmegyei és Vidovics Ferenc somogymegyei főispánt. Egyidejűleg kinevezte Tomasovszky Mihály nemzetgyűlési képviselőt Szabolcs megye, dr. Fekete Tibor nemzetgyűlési képviselőt Somogy megye és Zsarnai Kálmán vezérőrnagyot Pest megye főispánjává. ........... ......UM—I—— Leszállították a kenyér árát A pénteki minisztertanács egyéb folyóügyek mellett az új kenyéri ár megállapításával is foglalkozott és szemben a pékek követelésével, akik azt kívánták, hogy a kenyér ára 1 forint 6 fillér legyen, a minisztertanács a kenyér fogyasztói árát 96 fillérről 92 fillérre szállította le. Elkészült a Szabadság-híd — a magyar demokrácia új diadalíve Kedden, István király napján, — ahogy Gerő Ernő, a kommunista közlekedésügyi miniszter célul tűzte ki, — készen lesz a Szabadság híd. A Ferenc József híd lebontását 1946. január 10-én kezdték meg és augusztus 2- án már átadják a forgalomnak a híd roncsaiból készült Szabadság-hidat. Az új híd olyan, mint volt, békebeli minőség. A vasszerkezet a MÁVAGban, a Ganz hajógyárban és néhány kisebb üzemben készült. A korlátok, az útburkolat és néhány apróbb részletben van csak különbség a régi Ferenc József-híd és az új Szabadság-híd között. Hiányzik természetesen az új hídról az idegen királyok uralmának, a koronának a jelképe. A mérnökök és a munkások fejenkénti teljesítménye 25 százalékkal magasabb volt, mint békében, bár fizetésük és ellátásuk sokkal alacsonyabb volt a békebelinél. Nincs erre más magyarázat, mint a szabad emberek lelkesedése. Augusztus 20-án egész napra terjedő ünnepély keretében nyitják mg a köztársasági elnök jelenlétében a Szabadság-hidat.