Vásárhelyi Ellenzék, 1904. december (1. évfolyam, 229-254. szám)
1904-12-01 / 229. szám
2_____ gálati viszonyainak. Érdekes, hogy ebben a kérdésben két áramlat igyekszik érvényesülni. Míg ugyanis a kereskedelmi alkalmazottak kongresszusai sürgősen követelik a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak külön törvényben való rendezését, addig a magántisztviselők nem kívánnak közösséget tartani a kereskedelmi alkalmazottakkal általában, és egyebek közt követelik, hogy a magántisztviselők ne vonassanak a kereskedősegéd gyűjtőnév alá. Úgy látszik, a kereskedősegéd elnevezés nem igen tetszik az érdekelt köröknek, mert a budapesti kereskedőigak társulata ezen elnevezés helyett mást ajánl. A kereskedelmi iskolai tanárok országos egyesületének választmánya annyira megy a szeparációban, hogy teljesen külön akarja rendeztetni a kereskedelmi alkalmazottak és a magánhivatalnokok jogviszonyait. Mint speciális kívánságai a kereskedelmi alkalmazottaknak, fölemlítendők, hogy az üzletek nyitási és zárási idejét egységesen törvényhozás útján akarják megállapítani, hogy ugyanígy óhajtják szabályozni a nekik évenként nyújtandó szünidőt és, hogy az állásközvetítés országos szervezését is követelik. Az ipari és kereskedelmi vállalatoknál alkalmazott tisztviselők és kereske-dősegédek szolgálati viszonyainak szabályozásáról egyébiránt még 1901-től egy törvénytervezet, is van, amelyre vonatkozólag az érdekelt egyesületek és testületek nyilatkoztak. A munkaidőre nézve különösen a munkások szakegyesületei nyilatkoztak részletesebben, ugyancsak ez érdekeltségnek a véleménye domborodik ki legerőssebben a munka ama részében, amely a munkások egészségének és testi épségének védelméről szól. A magántisztviselők országos szövetsége megokolt fölterjesztésben bizonyítja annak a szükségét, hogy az 1893. évi XXVIII. törvénycikk, mely a baleset elleni védelemről szól, kiterjeszthessék a kereskedelmi alkalmazottakra is. Természetesen, hogy a munka megszüntetések és kizárások tárgyában merően ellentétes a munkások s a munkaadók álláspontja, így a magyarországi sütőmunkásoknak 1902. évi kongresszusa törvénybe kivánja iktatni a munkásoknak sztrájkra való jogát, míg a székesfővárosi asztalos iparosok terjedelmes okfejtéssel érvelnek ama kívánságuk mellett, hogy a munkásszakegyesületeknek a sztrájkok rendezése körüli tevékenysége lehetetlenné tétessék. A gyakori munkaszünetelésekre való tekintettel azt kívánja az országos iparegyesület, hogy a sztrájk a bojkott, és a munkakizárás, mint a vis major, a szerződésekben elismertessék. * Az ipari szervezetre és az ipari bíráskodásra vonatkozó kívánságok ismertetésével zárul a kereskedelmi minisztérium eme legújabb kiadványának tartalma, amely az érdekes és gyakorlatilag fontos anyagnak oly nagy tömegét foglalja magában, hogy körülbelül ítéletet alkothatunk magunknak arról, hogy mily alapokra kívánják fektetni az új ipartörvényt. Az anyag- és adatgyűjtésben nyilvánuló hangyaszorgalom, a körültekintés és mindent latolgató óvatosság, amelylyel ez Vásárhelyi Ellenzék az alapozás történik, remélni engedi, hogy maga a mű — az új ipartörvény — olyan lesz, hogy nemcsak ki fogja elégíteni az érdekelteket, de egyúttal a magyar törvényalkotásnak is becsületére fog válni. Felleft télen . . . Fellegtelen, holdvilágos éjszakán Bekopogtam a kedvesem ablakán. Hamvadozó gyertya égett odabenn. Ilyen későn nem égett még sohasem! És az ajtón bekopogtat valaki, S kéregeli, hogy az ajtót nyissa ki. A szép leány félretolja a reteszt És az ajtón szőke legényt beereszt. A legény öt keblére öleli, Én meg nézem keseregve ideki.. . A legény csak öleli a csalfa lányt, Erre aztán kialszik a gyertyaláng . . . Nagy JBéla: ÚJDONSÁGOK. Zuáv II. Richárd a világűrben. András estélyére mentünk épen. Együtt volt a szerkesztőség összes tagja. Tekintettel a névünnepre és a magas dátumra, az Andrássy utcán ballagott csendben kisded, de el- szánt csapatunk. Egyszerre csak süvités hallatszik, egyet lobban fejünk fölött a borús égbolt s egy hatalmas meteor kőfejbe találja mce-keramit admirálisunkat. Mindannyian meteorkővé meredtünk a rémülettől s lábunk az aszfaltba gyökeredzett. Újra egy meteor. És néhány pillanat múlva ismét egy. Majd hatalmas szárnycsattogás és a földre szállt egy sötét tömeg. Viharágyuként bömbölt a rém. Kezében az „Ellenzék“ foszlányai. — Vihar ágyú a képviselőházban! Orditá, majd mint óriáskígyó sziszegni kezdett s elénk ugrott. — Zuáv! Lebbent el ajkunkról a néma borzalom. Tehát ő verte fejünkhöz a meteorköveket. — Itt vagyok! Hörögte. Kilőttetek a viharágyából, de én megmaradtam viharban, részben. — Rossz pénz nem vész el! Lebbent el Abellino ajkáról a szó. Zuáv rátekintett. Viharos ábrázata kisimult s enyhe mosolylyal csicsergő: — Hol van? Hol a pénz? — Nálam nincs! Rebegő megrebbenve Abellino s körülnézett. — Nálam sincs! Nálam sincs ! Tiltakozott a szerkesztőség népgyülése. Tényleg nem is volt egyiknél sem. Zuáv megvető mosolylyal nyalta végig szemeivel a gyűlést s gunyorosan röfögte: — Sok smucán! A kinek nincs pénze, ne lövöldözzön . . . Különben sebaj. Sziszegő tovább s büszke daccal folytatta: — A Holdban jártam, az ezüst hegyeken. Beszéltem Szent Dáviddal, éppen az előlegemet hegedülte el! . . . Itt megállt s szünetet tartott. A szünetet kiütöttük a kezéből, mire újra sziszegni kezdett. — Éterrel kínált. Brúdert is ittunk ! — Hát hogy került vissza e sárgolyóra Zuáv? Kérdé Abelline. Zuáv keserűen felszisszent. Úgy látszik, hogy a kérdés fájt neki. Szinte megszántuk. Zuáv fájdalmas sóhajjal folytatta : — Miután brúdert ittunk, megveregettem a Dávid vállát. Jó dolgod lehet neked Dávidom. Mondom. Csak ki kell nyújtani a kezedet, itt a kaszás csillag s kaszálhatsz a réten. — Mit? Üvöltő ő. Azt hiszed te, hogy én a más szénáját rángatom ! Láttam, hogy féltékeny az öreg a jó nevére. Nem bolygattam a kérdést, hanem másra tereltem a szót. Ez a te kocsid? Mondám a göncölre mutatva. — Az. Zokogta ő. — Lefelé áll a rudja! Mondám én. Ő elpirurult. — Én önt megvetem! Mondá. •— Ki mint vet — úgy arat. Szellemeskedtem én. Hol a becses nejed! — Ott van! Mondta a fiastyukra mutatva. — Jó lyuk! Jegyeztem meg én. Ő rám nézett. Arca krétafehér s lett s reá fagyott a mosoly. — Mars! Dörögtem-durrban. — Én azt hittem, hogy a Mars bolygót mutatja, ebben a percben lóditást éreztem magamon s újra röpülni kezdtem. 24 óráig fúrt estem. Hogy szinte özönvízzel fenyegettem e sárgolyót s most itt vagyok! . . . — Kár! Hangzott sóhajunk. — Kár? Sziszegte Zuáv. Lerántotta Abellino haverokkját s ajtóstul a zálogházba rohant. Pont. — november 10. — Egyházkereti közgyűlés. Ma vette kezdetét a tiszántúli ev. ref. egyházkerület őszi közgyűlése Debrecenben.A közgyűlés előreláthatólag több napig fog tartani, mert a tárgysorozatnak 300 pontja van. — Szemledijak befizetése. Az üzleti célokra levágott jószágok állatorvosi szemledíjait, az eddig érvényben volt szabályrendelet értelmében a vágók közvetlenül a vizsgáló orvosnak fizették. Minthogy azonban ez a körülmény, a mellett, hogy az idevonatkozó törvényes intézkedésekkel sem volt összhangban, az illető orvosokra is lealázó volt, a törvényhatóság új szabályrendeletet regmódosította s miután a módosítást a földművelésügyi miniszter jóváhagyta, az most már végrehajtható. A módosítás értelmében a szemledíjakat ezentúl nem az illető orvosnak, hanem a fogyasztási adópénztárnak tartoznak befizetni a vágóiparosok. A módosított szabályrendelet 1905. év január 1-én lép életbe. — Belügyminiszteri rendeletek. A belügyminiszter egy konkrét eset kapcsán hozott elvi jelentőségű határozatában kimondotta hogy hiteles okmánymásolatok közhivatalok részére bélyegmentesen adandók ki. Egy második rendeletben arról tájékoztatja a törvényhatóságokat, hogy okiratok postai szállításánál tüntessék föl az okiratok értékét, hogy az okirat elveszése esetében a kártérítési igény a postai kincstárral szemben foganatosítható legyen. Harmadik rendelete az árvaszéknek szól, a fönn nem álló árvaszéki követeléseknek telekkönyvi törlése tárgyában. — A gyógyszerek ára. A belügyminiszter számos gyógyszer árát 1905. január 1-től kezdve újból megállapította. Ezen rendeletét, valamint a gyógyszerek nevének hosszú tisztáját, az uj árak feltüntetésével együtt, a hivatalos lap vasárnapi száma közli. A belügyminiszter utasítja az összes törvényhatóságokat, hogy az új árszabályt azonnal közöljék a területükön levő orvosokkal, állatorvosokkal, gyógyszerészekkel miheztartás végett. — Katonai hír. A hivatalos lap jelenti, hogy f. évi december hó 1-ével a szolgálati, illetve védkötelezettség teljesítése után, tiszti rangfokozata megtartása nélkül, Darvasy Gyula tartalékos hadnagy, vásárhelyi rendőrfogalmazó, a honvédség kötelékéből saját kérelmére elbocsájtatott. — Az új állami anyakönyv. Nevezetes újítás lép életbe 1905. évi január 1-ével. Az állami anyakönyvi reformról alkotott 1904. évi XXXV. törvénycikket életbeléptetik. Mint értesülünk, a végrehajtási utasítás elkészült, a belügyi és az igazságügyi minisztériumokban és erre vonatkozólag szűkebb értekezlet lesz a napokban a két minisztérium szakférfiúinak bevonásával. Az új anyakönyvek többé nem jegyzőkönyv alakjában lesznek vezetve, hanem a bejegyzések mind a három, (születési, halálozási, házasságkötési), anyakönyvbe a régi egyházi anyakönyvek mintájára, rovatosan, folyószámok alatt történnek. Az anyakönyvek és nyomtatványok készülőben vannak és újévre minden anyakönyvi hivatal meg fogja kapni. Az utasítás körülbelül 210 szakaszra terjed és részletesen intézkedik minden újításra nézve. — Udvari vadászatok Csanádmegyében. Kisjenőről jelentik, hogy az idén csak kisebb udvari vadászatokat tartottak Kisjenőn. A nagyobb udvari vadászatokat Mezőhegyesen rendezik, ahol — mint ismeretes — József Ágost királyi herceg a nyáron nagy kiterjedésű vadászterületet bérelt. — Kiveszett. Egy teljes vég (25 méter) fekete zsinór elveszett. A becsületes megtaláló kéretik, hogy e lap kiadóhivatalába hozza. — Anyakönyvi útkek. Házasságot kötöttek: Sziver Pál Szabó Piroskával, Koncz Bálint Imre Jusztinával, Gölléni Károly Vörös Juliannával, Széles Sándor Bodrogi Lídiával, Szűcs Sándor Takács Erzsébettel, Radics János Borsos Juliannával, Olasz Máté Olasz Lídiával, Kis Lajos Mónus Juliánnával, Molnár János Németh Juliánnával, Bodrogi Bálint Gál Juliannával, Szénási Sándor Tóth Deák Eszterrel. Elhaltak : Galyás S. 12 hónapos, Balogh Ferenc 58 éves, özv. Patkós Péterné Szűcs Juliánna 74 éves és Garai Szabó Sándor 4 éves. A puszták réme, vagyis Rózsa Sándor regénye 1 frt bolti ár helyett 25 krért kapható az Ellenzék elárusítóinál. Tessék kérni tőlük. /\ népáti viz. A legpompásabb ásványvizek egyike a népáti víz. Ez a kellemes savanyú víz, akár borral elegyítve, akár természetben, a legkitűnőbb üdítő és gyógyító italok közé tartozik. A légző vagy emésztő szervek hurutos, vagy krónikus megbetegedéseinél csoda hatást mivel, olcsósága páratlan. A legolcsóbb az összes ásványvizek között. Ez a kiváló ásványvíz 1904. december 1.