Vásárhelyi Független Ujság, 1947. június (2. évfolyam, 116-127. szám)

1947-06-01 / 116. szám

-2. A magyar könyv ü­nnapp írta* Mihályfi Ernő tájékoztatási miniszter Lassan harmadik éve már, hogy a magyar író szabadon, hangfogó nélkül szólhat s har­madszor köszönt ránk a de­mokratikus magyar könyv Ünnepe. Az idei könyvnap még más alkalomból is neve­zetes mindnyájunk számára. Ezekben a napokban lesz száz esztendeje, hogy Arany János remekműve, a «Toldi» napvi­lágot látott. A költőt siettek akkoriban üdvözölni, a­­ leg­­szebb köszöntés Petőfi részé­ről érte a Toldi szerzőjét. Pe­tőfi külön versben azt írta­­Aranynak, hogy az az igazi költő, aki a népnek alkot. Nagy fáradalmait ha nem enyhíti más, enyhítsük mi, költők, daloljunk számára, legyen minden dalunk egy-egy vígasztalás, egy édes álom a kemény nyoszolyára. Még tanulságosabb idézni napjainkban a vershez csa­tolt levelet, amelyben Petőfi azt üzeni a Toldi írójának:­­«A népköltészet az igazi­ köl­tészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá!- Ha a nép uralkodni fog a költészet­ben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt ki­vívni célja minden nemes ke­belnek, ki megsokallta már látni, mint mártírkodnak mil­liók, hogy egy pár ezren he­nyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát! » Jól jegyezzük meg: alig egy esztendő vá­lasztotta el Petőfiéket az 1848-as eseményektől. Ezek az írók már pontosan tudták, mi a feladatuk, mi a köteles­ségük a nép iránt. Az eszme, amiért akkor síkra szálltak, a következő esztendő r­árci­­us idusán kézzelfoghatóan megvalósult, a gondolat- és a sajtószabadság kivívásában. Ez a jelentős évforduló rendkívül tanulságossá avat­ja az idei magyar könyvna­pot. Arany János és Petőfi ma is útmutatója irodalmunk­nak s ezt senki se felejtse el, amikor június első napjaiban Budapesten és a vidéki váro­sokban a kiadók kivonulnak az írók új könyveivel az ut­cára. író, olvasó és kiadó csak akkor ünnepli meg méltón a könyvnapot, ha Petőfiék szel­lemében­­ értelmezi az iroda­lom igazi hivatását, népnevelő szerepét. Még nem mondhatjuk azt, hogy a magyar könyv hiány­talanul teljesítette volna fel­adatát. Ez akkor következik be, ha majd­ a könyvnap ün­neppé válik nemcsak a váro­sok főterein és üzleteiben, ha­nem a legkisebb magyar fa­luban és tanyai központok­ban is. Sok mulasztást, ren­geteg hibát kell ezen a téren jóvátenni és kipótolni. Az el­múlt diktatórikus rendszerek nem szerették a gondolkodó embereket, nem igen szeret­lék a jó könyveket sem. Azt akarjuk, hogy a demokráciá­­ban a könyv minél több gon­dolkodó embert szoktasson rá a jó irodalom és az ember­séges kultúra élvezetére. Ne­velje a könyv a dolgozókat, az egész magyarságot minden té­ren igényességre, önérzetre, ébressze fel bennük a tudás és a szépség iránti vágyat is s hozza közel számukra a töb­bi nemzet kultúrájának igazi értékeit. Ennek a nevelőmun­kának meg beláthatatlan a jö­vője s még csak a kezdet­­kezdetén vagyunk. A magyar irodalom egy ki­csit sorsirodalom is volt: a nép sorsát vállaló lelkiisme­­ret-ébresztés. De mit ért ez az irodalom, ha magához a néphez, a falvak és gyárak világában ,csak elvétve tudott eljutni? Másképpen legyen ez­után ! A k­önyv mindenkié, aki elolvassa, de — olvashassa is, ez a lényeges! Akkor tud majd a világ bonyolult kér­dései között helyesen tájéko­zódni is a magyar, ha minél műveltebb lesz. Ha megtanul olvasni. Ha egyre több jó könyvet adunk a falvak és városok dolgozóinak kezébe. Erre ösztönözzön mindnyá­junkat a magyar könyv idei ünnepe, küszöbén a szabad­ságharc centenáriumának. Fo Hívás Csókás, Kardosfeát, Rákásszák Kútvár év, Mártély lekBteksiom olvasóköreihez A Szabadművelődési Fel­ügyelőség felkéri ezen olvasó­körök kulturális vezetőit, hogy a június 5-én, Áldoző­­©sülörlökön induló szegedi különvonatra jelentkezőktől az 5 forintos részvételi díjat szedjék­, be. E díjakban a vo­­natköltség és a vásári belépő­jegy­ben is foglaltatik. Akik a Nemzeti Színház előadását is meg akarják tekinteni, még 3 forintot fizetnek. A vonat reggel 7 órakor in­dul a Nagyállomásról s este 11 órakor érkezik vissza. Azok az olvasókörök, me­lyek még nem szerveztek ki­rándulást, de most már szán­dékukban van, keddig jelent­sék be a Felügyelőségnél. Hálynvonat a szegedi vauira A szegedig ipari vásárra jú­­nius 5-én, Űrnapján Hódme­­zővásárhelyről különvonat ve­­szi át a kiállítás és vásár lá­­togatóit. A vonat reggel 7 órakor fog indulni a nagyál­­lomásról és este 23 30 perckor érkezik vissza. Az útiköltség vásári belépővel eggyütt 5 fo­­rint lesz. Az átrándulók közös ebéden vehetnek részt, amely mindössze 2,70 forintba kerül. Ha elég jelentkező lesz, a szín­­házi előadást is meg lehet nézni 50 százalékos kedvezménnyel. Ez alkalommal a szegedi Nem­­zeti Színház a Sevillai borbély című operájét fogja előadni. Jelentkezni lehet a menetjegy- irodában, amely a Közgazda­­sági Bankban van. ■ELIT MOHBAN Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor V Az új komikuspárnak, a neveltetés világbajnokainak legmulatségosabb vígjátékai A jég hátán is megélünk Főszereptől. ABBOTT és COSTELLO Bevezetőül■ Amerikai híradó. ■KSKtKULXi EUItOKTLEM IMSkm 1947 június 1., vasárnap­ ] Három villám­­­ósnő kizsarolt egy leh­ét hadifogságból hazaváró gazdaasszonyt Az utóbbi hetek legkima­gaslóbb eseménye az orosz­­országi hadifoglyok hazaindu­lása volt. Évek óta várjuk már szeretett hozzátartozóin­kat, é­s esőstől akadnak olyanok, akik ezt a kérdést saját zsebükre kihasználják. Az eddigi bizonytalanságban sokan fordultak jósokhoz, kuruzslókhoz, várva tőlük va­lami biztatást, m­egnyugtatást. Semmi anyagi áldozatot nem sajnáltak, csakhogy tudjanak valamit, elhitessék magukkal, hogy a férj, apa vagy testvér jól van s hamarosan hazain­dul. Hittek mindenkinek, é­s rútul becsapták­, megzsarol­ták őket . Ilyen eset történt két hét­tel ezelőtt Miklós Pálné Ta­nya 675. szám alatti gazda­­asszonnyal is, akinek férje fogságban van még. Egy na­pon megjelent nála Kolompár Pálné és Atyimó Györgyné vásárhelyi cigányasszony és azt mondták: meg tudják jó­solni, mikor jön haza a férje fogságból. Természetesen a jósláshoz kellett nekik egy egész kenyér, amiből egy «­«színlelt» tengeri csiga segít­ségével megmondják a szent igazat. A «munkadíjat» nem kötötték ki, rábízták az asz­­szonyra, hogy mennyit ad. Miklósné engedett a huncut cigányasszonyoknak, akik azonnal megkezdtél­ a jöven­dőmondást. Kértek egy férfi­inget és abban összetörtek két­ nyerstojást. S ezután követke­zett a nagy hókusz-pókusz, amit nehéz volna leírni. Bű­bájos mosolygás, lehunyt vagy forgó nagy szemek, hajlongás, s megállapították, hogy ha­zajön a férj, nem lesz és nin­csen semmi baja... Ezután kezdődött az alku. A jóhiszemű asszony engedett a zsarolásnak s kicsaltak tőle 1 tarka nyári ruhát, 1 fekete ruhát, 1 lepedőt, 9 kiló sza­lonnát, 1 sorrt, kolbászt, 5 kg lisztet, 1 kg zsírt, 1 kg lek­várt, 1 db sajtot (5 kg), 1 por­­­cellán tányért, 20 forintot és azt az inget, amiben a tojást összetörték. De ezzel még­ nem volt vé­ge a nótának. A két cigány­asszony kárörvendve eltávo­zott, de gondoskodtak arról, hogy még egy társuk is jól megszedhesse magát Miklós­­nétól, így május 21-én egy másik jós­nő-cigány asszony tért be a tanyába s előállott az anyós­ mesével. Ferkovics Sáildorné­­jósnő , Almási­ u. 26. szám alatti ismert nép­­bolondító elhitette a gazda­­asszonnyal, hogy anyósa, — férjének» anyja­­— haragszik rá s ezért, ha férje hazajön, nem­ fog vele élni." Ha ezt el akarja kerülni, akkor adjon neki pénzt, meg miegymást s el lesz intézve a dolog" Az asszony ebbe is bele­egyezett s hozzákezdett Fer­­kovicsné is a nagy kuruzs­­láshoz. A végén kicsalt tőle 460 forintot, 2 darab 5,5 ki­­lós sajtot, 4 m 30 cm ruha­anyagot, 1 zöld selyemruhát, valamint 1 literes üveget. A «nagy fogás» után béké­sen eltávozott a jósnő, de a gazdasszony feljelentené őket csalásért és zsarolásért. A rendőrség letartóztatta a ci­gányasszonyokat, akik min­dent bevallottak s valószínű­leg méltó büntetést kapnak, amit meg is érdemelnek. A mezőgazdasági munkátokat be kell jelenteni a munkák kivetítím­ei Be kell mutilni a szerződést! Felhívjuk a hódmezővásár­­helyi földműves termelő gaz­­dákat, hogy szabályszerű szer­­ződtetés nélkül nyári időszaki mezőgazdasági taunkára, ara­­tásra, cséplésre munkásokat alkalmazni nem szabad. A ren­­delet szerint a munkaadó köteles a munkaközvetítő iro­­dánál munkáját bejelenteni, illetve annak hozzájárulását kérni. A rendelet szerint a földmunkások munkaközvetítő irodájából kell minden eset­­ben igényelni munkást. A munkaközvetítő iroda a gaz­­dák név szerinti munkásigény­­lését figyelembe veszi. Ter­­mészetesen a munkaközvetítő iroda azon van, hogy elsősor­­ban helybeli munkásokat szer­­ződtessenek le a hódmezővá­­sárhelyi gazdák. Amennyiben a munkáltató nem a munka­­közvetítő iroda megkötésével szerződteti le a munkásokat és a bejelentési kötelezettsé­ gének nem tesz eleget, az­ esetben kihágást követ el és ellene a feljelentést minden­­képpen meg kell tenni. Nyo­­matékosan felhívjuk azért a munkaadó figyelmét, hogy a büntetések elkerülése végett sürgősen kössék meg munká­­saikkal a szerződést, annál is inkább, mert az aratási­­és cséplési munkák idején na­­gyobb mérvű ellenőrzésre le­­het számítani. Az ellenőrzést a gazdasági felügyelőség kis­küldöttje végzi. Jelentkezzenek a volt északerdélyi alkalmazottak elhagyott és lefoglalt vagyonuk érdekében A magyar belügyminisztéri­um leiratban fordult a helyi hatósághoz, melyben az Észak-Erdélyben szolgálatot teljesített vármegyei, városi, községi volt alkalmazottak el­hagyott és a román­­Casbi (Elhagyott Javak Kormány­biztossága) által lefoglalt in­góságairól kíván tájékozódni. Ugyanis a Romániával való tárgyalások alapján lehetőség nyílt arra, hogy a «Casbi» ál­tal lefoglalt ingó és ingatlan javakat a Magyarországra költözött volt tisztviselők, al­kalmazottak visszakaphassák, így a helyi népjóléti hiva­tal felszólítja mindazokat, akik most Vásárhelyen tar­tózkodnak, de a felszabadu­lás előtt Észak-Erdélyben mint vármegyei, városi vagy községi alkalmazottak teljesí­tettek szolgálatot, hogy rövid időn belül jelentkezzenek h­ivatalnál összeírás végett, — de csak azok, akiknek biztos tudomása van arról, hogy" ja­vaikat a «Cashi» foglalta le. A hivatalban a következő részletes bejelentést kell ten­ni: 1. A vagyon tulajdonosának neve, foglalkozása, jelenlegi pontos lakhelye. . 2. Romániában (Észak-Er­délyben) mettől meddig és hol­­tartózkodott; állampol­gársága. 3. A «Casbi» által lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyon leírása. Az ingatlannál, an­nak pontos fekvési helye (me- gye, járás, város) község), mi­­­­nősége: ház, telek, mezőgaz­dasági ingatlan, az ingatlan Vagyon hozzávetőleges értéke forintban, leuban. Ingó vagyonnál: a tárolási­­ hely megjelölése (megye, vá­­­­ros, község), minősége és mennyisége (pl. két szobabú­tor, gazdasági felszerelés, ál­latok), érték forintban és leu­ban. I 4. A vagyon mikor, mely, hatóság által, milyen címen lett igénybevéve. 1 5. Tett-e a tulajdonos lefog­lalt vagyonának felszabadítá­sa­ iráni intézkedéseket,­­-ha igen, hol, mikor, melyik ható­ságnál.­­ Az érdekeltek ezekkel a­­ fontos adatokkal jelentkezze­­­­nek a népjóléti hivatalban,Ú­j városháza földszint 33. számú­­ szoba. ELADÓK - VEVŐK keressék fel bizalommal . REZES SÁNDOR ingatlanirodáját, ahol földek, házak adás-vételét a legmeg­­bízhatóbban intézik. Hangzatos hirdetésekkel ne­mi fog­lalkozik, a hozzáforduló ügyfele­ket pedig a legnagyobb megelé­gedéssel szolgálja fel. Irodai Ref. Templombazár. (Kossuth-tér.­ Amerikai ellenőrig! Londonból jelentik * Gö­­­rögországban fokozatosan ame­ rikai tanácsadók veszik át a­­ brit tanácsadók helyét. Az ame­ rikai tanácsadók nagyszabású­­ gazdasági változtatásokat ki k­­vánnak életbeléptetni a brit tapasztalatok figyelembevéte­­lével és azon a nézeten van­­nak, hogy a jövőben sokkal szigorúbban kell ellenőrizni a köz pénzét, elsősorban az amerikai kölcsön felhasználá­­sát. ELIT MOZI Hétfőn, kedden és szerdán H­a este 8 és 8 órakor Érdekes történet egy amerikai városról, ahol a nők csinálnak rendet i­lletnil.Miést LORETTA YOUNG, R­OBERT PRESTON Bevezetőül angol híradó.

Next