Vásárhelyi Hiradó, 1903. szeptember (4. évfolyam, 208-233. szám)
1903-09-01 / 208. szám
2208. szám. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 1903. szeptember 1. többször megszakított beszéd elhangzása után a Rákóczi induló hangjaira a tömeg szétoszlott. Az egyetemi ifjúság a közönség egy részével Endrey Gyula országgyűlési képviselő és az ünnepély egyik védnökének háza elé vonult, ahol az egybegyűltekhez az ovációra megjelent képviselő szép beszédet tartott. Körülbelül éjfélig tartott a mozgolódás, amikor azután a lakosság pihenőre tért, hogy másnap a tulajdonképpeni Rákóczi ünnepen ünnepi lelkesedéssel részt vegyen. Az istentiszteletek. Vasárnap reggel már korán tömve voltak a főtérre vezető utcák. Nagy volt a készülődés. Kilenc órakor kezdődött a róm. kath. templomban az ünnepi szent mise s mely Juhász Mihály kir. tanácsos, polgármester vezetése alatt a tanács és tisztviselői kar, legtöbbje magyar díszben felvonultak. Az ünnepi szentmisét Bernátsky Ferenc apátplébános celebrálta fényes segédlettel. Az evangélium felolvasása előtt a Himnuszt énekelték a hívők a templomban, a mise végeztével pedig a Szózatot. Ugyancsak 9 órakor a zsidó templomban és az unitárius templomban is ünnepi istentiszteleteket tartottak. Az ünnepi mise végeztével a városi tanács tagjai visszamentek a városházára, ahol tiz órakor kezdetét vette a díszközgyűlés. A díszközgyűlés. A város székház már telve volt a törvényhatósági bizottság tagjaival és fényes ünneplő közönséggel. Kevéssel tíz óra után Juhász Mihály polgármester, a főispán kimentett távolléte miatt mint elnök szép és hazafias szellemtől áthatott beszédben üdvözölvén az egybegyűlteket a díszközgyűlést megnyitotta. A szépen megfogalmazott ünnepi beszédet Kmetykó József főjegyző olvasta fel, mely a Rákóczi felkelés főbb eseményeit tárgyalta. Ezután következett a diszközgyűlés legszebb momentuma. Dr. Gonda József városi tanácsnok hazafias tűztől lángoló, magasan szárnyaló, lelkes hangú és hatéses beszéddel nyújtotta be a tanács határozati javaslatát, mely a Rákóczi gyalázó 1715-iki törvény eltörlését követeli az országgyűléstől és Rákóczi hamvainak hazahozatalára törvényhozása intézkedést kér. Az általános tetszéssel és hoszszasan tartó tapsokkal fogadott határozati javaslatot Endrey Gyula hozzászólása után a díszközgyűlés egyhangúlag elfogadta s az ő indítványára elhatároztatott az összes elhangzott beszédek a díszközgyűlés jegyzőkönyvében — megörökíttessenek. Ezzel a díszközgyűlés véget ért. Elmaradt nyilvános ünnepély. A díszközgyűlés tartama alatt a Kossuth-téren az egyletek felvonulása már kezdetét vette és ezernyi néptömeg hullámzott a téren, azonban az eső esni kezdett s a rendező bizottság jobbnak látta nyilvános népgyűlés elhalasztását, amit az egybegyűlteknek ki is hirdettek. Az elmaradt nyilvános ünnepély 1. évi szeptember 6-án vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Kossuth téren megtartva. A díszelőadás. Délután három és fél órakor II. Rákóczi Ferenc fogsága került színre félhelyárakkal. Este fél nyolc órakor vette kezdetét a díszelőadás. A színház színültig megtelt közönséggel. Minden hely meg volt töltve. A díszelőadás a zenekar által eljátszott Rákóczi-indulóval vette kezdetét, melynek elhangzása után Pataki József szavalta el dr. Gonda József költői ihlettel megírt prológusát, melyből a következő részt közöljük: S a vérvirágból ifjú pálma fejlett, Sudara délceg, lombja buja zöld . . . Táplálta könynyel, martiri vérrel Vad zivatarban eleget a föld ! Sudara, törzse: a magyar szabadság, Virágja az ige, gyümölcse a jog; Fegyvere, kardja, hírneve fénye Ragyogni, égni, tündökölni fog ! S ha vészharang kong s harcba hív a végzet,] Rákóczi népe riadóra kel S ki száll a harcba ifjú, büszke nemzet Rajongó, forró honszerelmivel ? Rákóczi álma: az örök szabadság, Rákóczi kardja: villám, égi láng. Rákóczi kürtje: lant, a lelke máglya, Rákóczi hitünk, marasztunk, imánk! Kiről dalt zeng, szárnyaiét a költő, Ki volt az élet, igazság s az út, Kinek a harca, emléke, kardja Malaszttá, üdvvé, dallá finomult . . . Kit Árpád népe hő imába foglal, Kit glóriával von be s pálmalombbal, Ki a szabadság örök sziklavára, Rákóczi az, a magyar illessáása ! A prológus nagy tetszést aratott s szerzőjét kitapsolta a közönség. A prológus után Cs. Almássy Júlia szavalt nagy hatással. Azután Bánk bán II. felvonása került színre. Majd Székely Irén énekelt, azután Hettyey Aranka szavalt. A toborzót járta el aztán a balletszemélyzet. Nagy hatást keltett Bihari Ákos, az Ócskai Lászlóról szóló ének elszavalásával. Nógrádi Albert kuruc nótái szintén zajos hatást keltettek. Rákóczi bevonulása Tokajba következett. A díszelőadás a Hymnus eléneklésével ért véget. A Hymnust az egész közönség állva együtt énekelte a színház személyzetével. A díszelőadással ért véget Rákóczi napja. Az emléünnep méltó volt városunkhoz s annak a nagy fejedelemnek emlékezetéhez melyet a tegnapi napon megünnepeltünk. Dicső nagyjaink emlékezetét mindig kellő gonddal ápolja városunk hazafias lakossága. Eladó ház. Egészben vagy részben családi ügyek miatt kedvező fizetési feltételek mellett eladó. 11. ker. Kigyó utca 21. sz. 887 Eladó két darab 3 éves heréti disznó Juhász Imre tanyáján, a szikáncsi állomás mellett. 888 HIRE k. — aug. 31. Múlt és jövő. A puszta véletlen játéka, hogy — mig e város hazafias lakossága a múltak dicstelies emlékein lelkesedve méltó fénynyel ünnepli II. Rákóczi Ferenc zászlóbontásának 200-ik évfordulóját, addig ugyanazon időben lelkes honleány vezetése alatt messze idegenből érkezett, kisded csapat vonul be egész csöndben a város falai közé, új otthont keresni. Szombat este 8 székely fiúcska érkezett Bukarestből, Meskó Gizella magasztos lelkű honleány vezetése alatt, ki bár maga is idegenben, román földön látott először napvilágot, mégis lelkében ég a hazaszeretet és ennek sugallatától vezérelve nem kimért anyagi áldozatot, nem tekintette az út fáradalmait, hanem nemes buzgósággal összetoborza és elkísérte ide e gyermeksereget, hogy adja bennök a honnak néhány elveszett fiát. A legnagyobb magyar szavai szerint: „Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosoknak is meg kellene kegyelmezni.“ Mily boldog érzés tölti el minden igazi magyar szívét akkor, amikor elveszett vérének cseppjeit nyeri vissza?! E lap főszerkesztője, dr. Kenéz Sándor lelkében fogamzott meg a visszatelepítés ezen módjának eszméje, látva legutóbbi bukaresti utazása alkalmával, mint idegenednek elidegenbe sodort honfitársaink mindjobban az édes magyar hazától, holm oly kevesen vagyunk, a románchauvinizmus befolyása alatt. Hogy a megvalósítás már is kezdetét vehette, azért elsősorban ama lelkes honleányt illeti a dicsőség, ki az eszme megpendítésétől kezdve ernyedetlen szorgalommal működött annak szolgálatában; másodsorban megilleti e dicsőség a város azon néhány derék iparosát, kik a megvalósításhoz szükséges anyagi erőt nyújtották. E nemes lelkű honfitársainknak magasztos célú fáradozásaikért és áldozatkészségükért magyar fajunk forró szeretetének teljes melegével köszönetet mondunk s egyben óhajtjuk, hogy a magyarok istene világosítsa fel e gyermekifjak munkaadó gazdáiknak lelkét, hogy meg tudják értetni védenceikkel e szent igéket. A földön e kivül nincsen számodra hely. — Szabadság. Beredek Pál városi tanácsnok négy heti és Kmetykó József főjegyző hat heti szabadságát a holnapi napon kezdi meg. — Berger Ferenc búcsúja. Dr. Berger Ferenc tiszti főorvos a holnapi napon nyugalomba vonul és elköltözik Budapestre. A mai napon volt tiszttársaitól, a barátoktól, ismerősöktől búcsút vett. Eltávozása felett mi is őszinte sajnálatunknak adunk kifejezést és kívánjuk, hogy a megérdemelt nyugalmat még hosszú időkig egészségben élvezhesse. — Halálozás. Janovics Mór magánzó hosszas betegség után meghalt Budapesten hetvenötéves korában. Az elhunyt öreg urat széles körökben tisztelték és szerették jóságos lelkületéért. Janovics Pál hírlapírókollégánk, dr. Janovics Jenő, a szegedi színház igazgatója és dr. Janovics Sándor székesfővárosi kerületi tiszti orvos édesatyjukat gyászolják a megboldogultban. — A gyászoló család hétfőn reggel kilenc órakor kisérte örök nyugalomra drága halottját. — Kalós Pál ügye. Kalós Pál volt szemkórházi orvos gyakornok ismeretes kriminális ügyében a vizsgálatot dr. Gonda József városi tanácsnok befejezte. Az ügy összes iratait beterjesztette a tanácshoz. Érdeklődéssel várjuk a további fejleményeket. — Pályázó. A főorvosi állásra ma járt le a pályázati határidő. Az állásra összesen öten nyújtották be kérvényeiket. Legújabban dr. Koszorús István külterületi orvos adta be folyamodványát. — Hivatal elfoglalás. A mai napon Juhász Mihály kir. tanácsos polgármester és Szikszay Dénes árvaszéki elnök, szabadságidejük letelvén, elfoglalták hivatalos állásukat. — A király nem megy a délvidékre. A magyar politikai válság elhúzódása miatt Ő felsége elhatározta, hogy a lippai hadgyakorlatokon nem vesz részt, hanem pár napi bécsi tartózkodása után egyenesen visszatér Budapestre. Aradra már utasítások érkeztek melyek szerint az az udvari vonat, mely Ő felségét a hadgyakorlat szinterére szállította volna, elmaradt és hogy a podgyászt és az Ő felsége számára szóló fölszereléseket küldjék vissza. Ezzel egyidejűleg egy kőnyomatos tudósító azt jelenti, hogy a királyt a lippai hadgyakorlatokon Ferencz Ferdinánd trónörökös fogja helyettesíteni. — A színház világítása. A tegnapi díszelőadás közönsége méltán megbotránkozással tapasztalta, hogy a színház világítása tekintettel az ünnepi estre nagyon szegényes és hiányos volt. A színház előtt felállított ívlámpákat előadás előtt fel sem gyújtották, a színház belső világítása is hiányos volt és az előadás után még a közönség a színházat el sem hagyta s a szinház előtt levő ívlámpákat máris eloltották. A direktor részéről egy kis méltányosabb körültekintést kérünk, a mikor a szinház világításáról van szó. — A szerb tövis irtása. A rendőrkapitányi hivatal jelentette a polgármesternek, miszerint a külterületen a szerb tövis nagyon elszaporodott, mert irtásával dacára annak, hogy ezt a törvény rendeli, senki sem gondol. A polgármester e jelentés alapján, most egy szigorú rendeletben a szerb tövis irtását a külterületen meghagyja. Az ellene vétók szigorúan meg fognak bírságoltatni.