Vásárhelyi Hiradó, 1904. október (5. évfolyam, 237-262. szám)

1904-10-01 / 237. szám

ő­ dések szánalma, a legnemesebb altruizmus váltotta azokat ki szi­vünkből! A Jeskó Ariadne művészete. Annuska. Futnak . . . Futnak gyors futással Évek, hónapok. Sok akartam lenni, Semmi sem vagyok! Nem tehetek róla Te vagy az oka, Miattad nem tudtam Haladni soha. Csókjaid elűzték Munkakedvemet, Karod lekötötte Dolgos kezemet. Csókoltam, öleltem S teltek a napok, S azt hittem, hogy napom Örökre ragyog. S­em vége a nyárnak, Jön az ősz, a tél — A szivemre rászáll A ború, a dér. Érzem, elhibáztam Egész éltemet S átkozni nem tudlak Mégse tégedet. Vértessy Gyula. HÍREK. — szeptember 30. — Október 6. A sötét gyász­nak, a nemzeti fájdalomnak, a hazafias bánatnak és kegyeletnek napja. Az aradi tizenhárom hős tábornokot ezen a napon hurcol­ták bitóra, lövették agyon, az osztrák lelketlenség hóhérai. Mi­ként szerte az országban, váro­sun lakossága is megünnepli szi­vében e gyászos nap emlékezetét. A helybeli ev. ref. főgimnázium kebelében fenálló Petőfi-önképző­­kör október 6 án, délután 3 óra­kor, az aradi vértanuk emlékére, a főgimnázium tornacsarnokában, gyászünnepélyt rendez, melyre vá­rosunk hazafias közönségét tiszte­lettel meghívja. Az ünnepség mű­sora a következő: 1. Gyászinduló Berhoventől, előadja a főgimn. zenekar. 2. Megnyitó beszéd, tartja dr. Ernyei István felügyelő tanár. 3. Óda, irta és szavalja Földesy József VIII. oszt. tan. 4 Szózat, előadja a főgimn. éenekar. 5. E­mlékbeszéd, irta Halmi Béla Vill. oszt. tan., felolvassa Vekerdy Géza Vll. o. tan. 6. Október 6 án, köz­temény, irta Várady Antal, sza­vallja Vekerdy Géza Vil. oszt. tan. 7. Gyászinduló Chopintől, előadja a főgimn. zenekar. — Kruspér Pál kitüntetése. A kereskedelemügyi miniszter Kruspér Pál kit főmérnököt mű­szaki tanácsossá nevezte ki. A kitüntetett főmérnök, — mint a csongrád megyei államépítészeti hi­vatal főmérnöke, a vásárhelyi köz­­igazgatási bizottságnak is tagja. — Iskolagondnoksági ülés A helybeli állami polgári leány iskola gondnoksága holnap, okt. hó 1 én ülést tart. A gondnok­sági ülés tárgyai: Az iskola költ­ségvetéséinek tárgyalása. Az iskola előtti járda és vegytani szertár be­rendezésének kérdése. — A tabáni templom ha­rangjai. A múltkor, épen a ha­rangok feltétele előtti napon om­lott be a tabáni templom me­nyezete, így a harangok feltevése elmaradt. Most már a torony munkálatai teljesen befejezést nyer­tek. Pár nap óta a fényes gomb is feldiszlik a torony csúcsán. Holnap, s­ombaton reggel 9 óra­kor pedig végre a harangokat is felhúzzák és elhelyik a toronyban. — Telefonösszeköttetés Bé­kés megyével. A Békés megye há­rom legnagyobb helyét, Gyulát, Csabát és Orosházát városunkkal összekapcsoló telefon hálózat vo­nal kiépítése munkálatai immár befejezést nyertek. Most még a keresztezési szakaszokat álfitják le itt ott s aztán a műszaki szemle megtartása után, talán már pár nap múlva, átadják az új telefon vezetéket rendeltetésének. — Lókötés a pusztán. Meg­írtuk, hogy f. hó 26-án reggelre Cseh Györgynek a pusztai tanyá­ról ismeretlen tettesek négy lovát, négy kocsiját ellopták. A csend­őrség egy kocsit megtalált az Apáca felé menő földvári útón. A­mint most kitűnik, a furfangos tolvajok félrevezető és hamis nyomra terelő jelnek hagyták ott a kocsit, míg maguk más irányba vették utjukat. A mezőtúri csend­őrség ugyanis ma táviratilag je­lenti, hogy a Cseh György négy lovát és három kocsiját Mezőtúr határában megtalálták. Kóbor ci­gány karaván ütött sátort a ko­csikon s úgy látszik, a lovakat is megkedvelték. Legalá­bb eddig egyen sem adtak fül. Ők voltak a Cseh György tolvajai, akinek igy szerencsére megkerültek az elvesztett jószágai. — A regale bizottság ülése. A regale bizottság ma délután ülést tartott. Az ülésen a szám­vevőség ama kérését, illetőleg javaslatát tárgyalták, hogy a fo­gyasztási- és italadó tiszta jöve­delméből bizonyos jutalomban ré­­szesíttessék a számvevőség is. Érdemleges határozatot a mai ülésen nem hoztak. — A katholikus nőegylet mai estélye. A kath. nőegylet tánc­vigalommal egybekötött ma esteli hal vacsorájára rendkívül szép szám­ban történtek aláírások. A vacso­rán társadalmunk színe java kép­viselve lesz. A nőegylet kiváló gondot fordít arra, hogy első tár­sas összejövetelén és mulatságán mindenki megtalálja a kívánt szóra­kozást. A kitűnő vacsora után, amelynek jóságáért a Kiss Lajos ven­déglősné elismert szakács tu­dománya kezeskedik, a Bála zene­kara mellett táncmulatság lesz, s bizonyára kivilágos kivirradtig. A­­­kik aláírási ívén nem jegyezték­­ elő magukat, este válthatnak je­gyet a Vigadóban. Egy jegy ára, amely a vacsorához és a tánchoz is érvényes 3 K — Az attkai birtok bérbe adása. A tanács határozata sze­rint az atkai hullámtéri birtoko­­kat a város évenként okt. - től dec.­­ ig úgy értékesíti, hogy nyilvános árlejtésen legelőnek bérbeadja, a megtartott árlejtésen Vogán Máté a legtöbbet ígérő is csak 125 koronát ígért az egész birtok legelőjéért dec. 1 ig. Az árlejtést intéző bizottság nem találta kielégítően megfelelőnek ezt a bérösszeget s a mai tanács­ülés elé azt a véleményt terjesz­tette be, hogy a tanács ne erő­sítse meg az árlejtés eredményét, hanem hirdettessen új árlejtést a birtok értékesítésére. A tanács ilyen értelemben határozottan. Az árlejtést legközelebb újra meg­hirdetik. — Sántdorfalva ünnepe. Je­lentettük már, hogy Sándorfalva község közönsége a község 25 éves fennállásának emlékére ok­tóber 16-án jubileumi emlékün­nepélyt rendez. Mint most sán­­dorfalvai tudósítónk telefonálja, a község elöljárósága az ünnepély sorrendjét a következőkben álla­pította meg: Délelőtt fél 9 óra­kor gyülekezés a községházánál, délelőtt 9 órakor istentisztelet, délelőtt 10 órakor diszközgyűlés, délelőtt 11 órakor emléktáblale­­leplezés, déli 12 órakor diszebéd. Délután a templomterén népün­nepély. Este kivilágítás. A jubi­leumi ünnepségre hatóságunkat is meghívták. — Tem­plomrablás. Az éjjel betörés történt a helybeli ág. ev. egyház templomába. Reggel,hogy a harangozó a templomba indult, meglepetve látta, hogy a templom főbejárati ajtaja tárva nyitva áll. Figyelmesen körülnézett a tem­plomban és arra a kellemetlen felfedezésre bukkant, hogy ott valaki járt az éjjel. Három per­sely nyitott fedéllel meredt felé, üresen, kifosztva. Nyilvánvalóan álkulcscsal nyitotta fel a betörő gazember, aki összesen 20—25 h-át lopott el a templomból. Mi­vel a főajtót is csak álkulcscsal nyithatta ki, rendőrség valószínű­nek tartja, hogy valami hivatásos betörő, vagy pedig valami elvete­medett lakatos, vagy kovács le­gény lophatta meg a templom­perselyét. — Tromf a német császár­nak. A németek energikus csá­szárja is kénytelen néha elhall­gatni, őt is letromfolják néha, igaz, hogy csak intim családi kör­ben. Angol lapok írják, hogy a császár leánya, a 12 éves kis Lujza Viktória hercegnő, a minap játszótársai egyikét, aki valamikép bepiszkította ruháját, így vigasz­talta : — Hisz ez nem tesz semmit, vehetsz rád egy másik ruhát, én is mindennap más ruhát kapok. — Én nem, — felelte sze­­pegve a kis leány. Anyám csak akkor adja rám ezt a szép ru­hát, ha hozzád jövök játszani. Lujza hercegnőt nagyon meg­lepte ez a kijelentés s még az­nap elbeszélte az esetet az aty­jának, a császárnak. — Ilyesmiről nem szokás be­szélni — válaszolta neki röviden Vilmos császár. Két nappal ezután az történt, hogy maga Lujza hercegnő is bepiszkolta véletlenül a ruháját. A császár látva ezt, figyelmeztette rá. A kis hercegnő ekkor így válaszolt : — De papa, ilyesmiről nem szokás beszélni. — Orosz katonaorvos a ja­pán táborban. Mikor az orosz csapatok Dasicsino alól a japáni hadak elől elvonultak, egyik ez­redorvosuk, aki mámoros kedvé­ben volt, nem követte a vissza­vonuló oroszokat, ehelyett egymű­­lefeküdt egy prncsre és elaludt á­gában megindult a japáni tábor felé. A japánok, mikor a gyalog közeledő orosz katonatisztet meg­pillantották, módfelett elcsodál­koztak a váratlan látogatás felett, mikor azonban észrevették, hogy vendégük kedélyét a rózsás felhők borítják, jót mulattak az eset fe­lett, rögtön körülfogták, bevitték a tiszti étkezőbe és derekasan megpezsgőztették, úgy, hogy egy szónak sem volt már ura, hanem Nem aludt azonban egy jó órá­nál tovább, félig józan állapotá­ban azonban kötekedni, lármázni kezdett, mire a japán tisztek igen udvariasan ugyan, de a leghatá­rozottabban felkérték, hogy távoz­zék és vonuljon hadteste után. Miután azonban a jó doktornak egyeben árva kopekája sem volt, a japáni tisztek gyűjtöttek szá­mára útiköltséget maguk közt és úgy küldték tovább Mukden felé. A vakmerő férfiú szerencsésen meg is érkezett Mukdenbe s most nagyon restelli nyaktörő katonai csinyjét, am­elylyel az ellenség tá­borát megjárta. — Ki vesztett el egy férfi ka­bátot ? A zsebében két kulcs van. Jogos tulajdonosa átveheti a rend­őrségen. 1904 szombat, október 1. A közönség köréből. — Az árvizszabályozó társulat figyelmébe. — Tekintetes Szerkesztéség! A Kőrös—Tisza—Marosi ár­­mentesitő és belvizszabályozó tár­sulat a csatornái által a belvi­zektől mentesített területek újra osztályozását befejezvén, ezen föld­osztályozási munkálatokat a tár­sulat székhelyén, Szentesen teszi ki 30 napi közszemlére, hogy az érdekeltek megtekinthessék s az ellen panaszaikat megtehessék. Több érdektársam nevében is szólalok fel. Nem tehetné-e meg az igazga­tóság, hogy a hódmezővásárhelyi ártérbirtokosokra és érdekeltekre vonatkozókat itt, Vásárhelyen is kifüggesztetné ? Elvégre is nem mindenki rándulhat át csak azért Szentesre, hogy a kitett tábláza­tokat megtekintse s a föntebbi óhajunk teljesítése különösebb áldozatot sem kíván az igazga­tóságtól. Egy ártéri birtokos. SZÍNÉSZET. Heti műsor: Szombaton Hajduk hadnagya. Pillangó kisasszony, Csete­paté. A tegnapi előadásokról szóló referádának ezt a címet adtam, mert valóban színpadi diadal volt, az melyet Jeskó Ariadne, ez a bájos és Istentől megáldott, tehet­séges művésznőnk tegnap aratott. Két szerepet játszott: a Pillangó kisasszonyt, és a Csetepaté Éva szerepét. A pillangó kisasszony nem tar­tozik azon darabok közé, melyek különösebb érdeklődést keltenek, hanem, amint azt tegnap Jeskó megjátszotta, úgy már nem kö­zönséges műélvezet volt végig nézni. Közönségünk már sokszor látta e darabot, sőt legutóbb Pál­­may Ilka vendégszerepeit vele s merem állítani, hogy Jeskó sok­szorosan felülmúlta Pálmayt is a

Next