Vásárhelyi Napló, 1924. július (1. évfolyam, 121-147. szám)
1924-07-01 / 121. szám
Com pány ira RT ).000 5.000 1.000 0.000 10-től 0-től 0 tői nagy trón, amelyek, női mönkek. 74. sir etök e 11. táj bereaikhez a rzat is. megtedrissya és az YULA in. Ei- i szolidar iIT ló tü, szats tér. latok, a hoz. kát utca. ÖT ében 1.000 1.000 1.000 7.000 r.poo 10-től)‘ tö,000 1.000 1.000 1.000 1.000 3.000 1.000 1.000 1.000 1.000 30 töl 1.000 1.000 1.000 1.000 5.000 * 1.000 Ki-töl Holdmező-Vásárhely, 1924. Ára 1060 bor. Szerkesztőség: Szent Antal ucc 7. Telefon 209. Kiadóhivatal: a Kultúra RT. könyvnyomdájában. Telefon 22. I. évfolyam 121. szám. Kedd Julius Felelős szerkesztő: Fejérváry József Kiadja: a Kultúra Részvénytársaság. POLITIKAI NAPILAP Politikai illemszabályt kellene írni egynémely bölcs honatya számára, mert ahhoz a bölcsességhez, amelytől szinte dagad a mellük, sokaknál egy kicsit több jónevelés is elférne. Ismét kiugrott az ellenzék sorából egy fékezhetetlen politikus, teliszájjal ontotta a rágalmat és inficiálta a közvéleményt, a gyanúsítások pusztító bacilusait szórva szét a társadalomban, csak azért, mert haragszik a kormányra s ez éppen elég jogcím volt az ő számára, hogy a rágalmak özönében szinte toporzékoljon. Ez a bölcs honatya Szilágyi Lajos volt. Talán a leghelyesebb álláspont volna, ha a kormány rá se hederítene azokra a badarságokra, amelyeket ez a képviselő jónak látott összezagyválni a parlamentben, de mégis foglalkoznunk kell ezzel a felszólalással, mint politikai tünettel, amelyik egyre divatosabbá válik abban a szép csúcsíves palotában. A rágalom olyan, mint a legsúlyosabb lelki betegség, amelyik ellen egyetlen gyógyszer, annak kézzel fogható megcáfolása. Van azonban a rágalomnak egy visszamaradt nyavalyája, mint ahogy a nagy betegségekből is mindig visszamarad valami, a lelkek mélyére elrejtett gyanú. A mai politikai éra különösen telitett a rágalom bacilusaival s egyenesen rágalomjárványról lehet beszélni. Szilágyi Lajos felszólalása semmi egyebet nem kívánhatott szolgálni, minthogy a társadalmat még inkább izolálja s benne a gyanút felkeltse, hogy a hatalmon levők, akik ma az ország ügyeit intézik, tág lelkiismerettel, meggondolatlanul s talán tudatosan bűnösen intézik feladatukat. Szilágyi Lajos nagyon rossz szolgálatot tett hazájának, amikor ezt a beszédet elmondotta. Bethlen István miniszterelnök jól ismert higgadtságát megtartva ugyan, mégis szokatlan energiával cáfolt,rá Szilágyi rágalmaira s ez a közvéleménynek éppen elég, hogy tisztán lásson a kérdésben. Ajánlatos azonban levonni ennek az esetnek a tanulságait is, mert Szilágyi felszólalása intő példája volt annak: mikép nem szabad beszélni egy higgadt politikusnak a dolog lényegét illetőleg, de példája volt a beszéd annak is, milyen modorbannem szabad beszélni egy képviselőnek az ország házában, ahol a legkomolyabb ügyek fekszenek terítéken. Az ilyen képviselők számára kellene kiadni már egyszer a politikai illemszabályokat, de ha ez semmiképpen sem sikerül, most már nemcsak kérjük, de követeljük a kormánytól, hogy vigye a parlament elé a házszabályrevízió kérdését s ha máskép nem lehet, hát ezen az úton maga a parlament akadályozza meg, hogy ez a visszataszító destruálás továbbra is zavartalanul folyhasson. Mi úgy látjuk, hogy erről a magas helyről — az ország házából — kiinduló rágalomhadjáratnak a mgreformált házszabály az egyetlen ellenszere. Igen. Van ennek az országnak éppen elég baja politikai akarnokok nélkül is. Azt mondják a szokás nagyur. Hétfőn tudtuk meg azután, hogy ez az eddig igazságnak hitt mondás csak felerészben állhat meg. Meggyőződésünket a törvényhatósági bizottság júliusi közgyűlésén szerzett tapasztalatainkból merülök. Ezelőtt úgy volt szokás, hogy a nyári közgyűlés részvétlerség jegyében, csendesen történt tmeg. Ezzel szemben tegnap a régi szokásból csak az egyik felét tartották meg a nemes város hivatott atyái. Nevezetesen, mint máskor is tették ha nyár volt, kevesen gyülekeztek össze, de azok a kevesek, akik eljöttek intézni Vásárhely ügyes bajos dolgait, olyan zajos viharokat kerekítettek egy egy napirendre került ügynek, hogy akármelyik téli közi gyűlés elbújhatna szégyenletében a város parlamentjének júniusi ülése mellett. A kilenc órakor kezdődő közgyűlésen Aigner Károly dr főispán más irányú elfoglaltsága miatt Soós István dr polgármester elnökölt. Medvetzky Imre dr főjegyző olvasta fel a polgármesteri jelentést, amely többek között megemlékezik az utak járhatatlanságáról. A jelentéshez elsőnek Banga Sándor szólalt fel a maga szokott módja szerint és az unalomig terjedő hosszadalmassággal beszélt valami utcaszélesítési ügyről. Utánna Bodrogi Bálint következett. Arról panaszkodott, amit a polgármesteri jelentés is felpanaszolt: az utak járhatatlanok. Azt mondta, hogy csak a madarak közlekedhetnek egyes útszakaszokon, de élő emberfia nem. A bizottsági tagok kórusban kiáltották a wiudjuk*-ot és tudomásul vették a polgármesteri referádát. Interpelláció és indítvány hiányában Debrecen törvényhatóságának nagypéntek megünneplése dolgában megküldött átiratát tárgyalta a közgyűlés és elhatározta, hogy a kereskedelmi minisztertől Krisztus halálának emléknapjára a teljes munkaszünet elrendelését kéri. Hasonlóan támogatja a törvényhatóság Győr városnak a pénzügyminiszterhez intézett és az állatforgalmi adó készpénzben való lerovására vonatkozó feliratát. A tanácsi előterjesztések során a közgyűlés a Keresztény Nemzeti Liga kérelmére elhatározta, hogy felér a kormányhoz a háborús jövedelemből szerzett házaknak a lakásépítés érdekében való megadóztatása céljából. Majd a tanács javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a magyar atléták párisi kiküldetésére egy millió koronát szavaz meg, annál is inkább, mert ezzel fontos külpolitikai célokat vél szolgálni. A kutasi katolikus templom felépítéséhez felajánlott egy hold föld helyett az egyház kérésére húszezer elsőrendű fsiltéglát utalványozott ki a közgyűlés ,maig abba is beleegyezett, hogy az uj templom körül házhelyek legyenek és házak épüljenek. Kitölöle azonban a törvényhotóság, hogy egy egy házhely 254 négyszögölnél kisebb nem lehet és a házaknak pedig feltétlenül tűzárlóaknak, egészségügyi szempontból kifogástalannak, szemre tetszetősnek kell lenniök. A házak építésére az építkezés megkezdése előtt épen ezért a tanácstól engedélyt kell kérni. Hosszú és zajos vita keletkezett ezután Kovács József indítványa körül, amely mint ismeretes azt célozza, hogy a város létesítsen tűzbiztosi alapot és a megkötött biztosításait felbontva, maga gondoskodjon az esetleges tűzkárok fedezéséről. A tanácsnak ezzel szemben, mint Juhász Mihály dr tanácsnok kifejtette, az az álláspontja, hogy a tűzbiztosítást nem lehet megszüntetni, miután a város javaiban előfordulható legkisebb kár is nagyobb lehet a biztosítási összegnél. Kovács József a tanács javaslatával szemben erőteljesen védelmébe veszi a maga álláspontját és eközben többször szenvedélyesen kifakad indítványának mostoha sorsa miatt. Halmi János csatlakozását jelenti ba Kovács József indítványához, Kun Béla és Balog Sándor pedig azt javasolják, hogy a város egyelőre tartsa fent a biztosítást, de azért létesítsen egy tűzbiztosítási alapot, amelynek révén, ha a korona ismét érték lesz, nélkülözhetni lehet majd a biztosító intézetek gyámkodását. A kérdést végül is szavazással dönti el a közgyűlés amely 32 szavazattal 18 ellenében a tanács javaslatát teszi magáévá. Ezután a Futura kishomoki földje körül kerekedett parázsvita. A tanács ugyanis azt javasolta, hogy a város vegye meg 12 vagon búzáért a Futurának Kishomokon lévő ötven kisholdnyi földjét, ahol azután közlegelőt létesítenének. Lázár Dezső gazdasági főtanácsos azt javasolja, hogy ne vegyék meg a szóban lévő földet, amelyre a Legeltetési Társulat tart jogos igényt. Csárdy Lajos főügyész felszólalásában azt fejtegette, hogy a város most megszerezhetné a Futura földjét, amely a szerinte osztályérdekeket szolgáló Legeltetési Társulat részére nem lesz eladó. Hasonló értelemben szólal fel László Jenő úr is, aki a közérdekre hivatkozva járul hozzá a tanács javaslatához. Kun Béla és Balog Sándor Lázár Dezső érveit támogatják. Lázár Dezső újabb felszólalásában arról szól, hogy a 396 tagot számláló Legeltetési Társult nem áll osztályérdekek szolgálatában, hanem arra törekszik, hogy a váron tehéntartó gazdák — legyenek földmivesekő, vagy iparosok, legelőre tudják hajdani jószágaikat. Ezután névszerinti szavazással a közgyűlés 28 szavazattal 18 ellenében elvetette a tanács javaslatát. Eután a Munkás Otthon ügye kerül ismételten szőnyegre. A tanács javaslata az volt, hogy a város alkalmas teles hiányában 300 millió koronával járujon hozzá a Munkás Otthon felépítéséhez. A javaslathoz elsőnek Balog Sándor szólott hozzá és a cuk a véleményének adott kifejezést, hogy a munkások csak azért nem fogadták el a felajánlott lelkeket, mert pénzt akarnak, amelyet azután nemcsak az Otthon felépítésére fordítanának, hanem más, ha nem vallott célokra is juttatnának belőle. László Jenő úr a tanács javaslatát fogadja el, Rózsa András pedig azt ajánlja, hogy a Munkás Otthonnak a Damjanich utca végén, jelenleg a rokkantak által veteményes kertnek használt telken jelöljön ki helyet a város. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő azt ajánlja, hogy a tövényhatósági bizottság vegyen telket vagy házat a Munkás Otthon céljaira és ha kell a munkásság otthon alapítására irányuló tervét anyagiakkal is támogassa. Soós István dr polgármester a társadalmi osztályok harmóniájának szükségességét hangoztatva kérte a közgyűlést, hogy a tanács javaslatát fogadja el A törvényhatósági bizottság végül is úgy határozott, hogy 300 milliót ad a Munkás Otthon céljára, de az összeg mikénti felhasználásának ellenőrzésével megbízza a tanácsot. Következő pontként elfogadták a keramit védelméről szóló szabályrendeletet, majd a közgyűlés legkiemelkedőbb pontjaként következett az a kérelem, amelyben Faragó Sándor tanácsnok nyugdíjazását kéri. Egy mindenki megbecsülését és tiszteletét negyven évi hűséges, pontos, becsületes, mindig a város javát szolgáló tisztviselő kérelme ez, amelyet Berede Pál dr tanácsnok terjesztett elő azzal az általános helyeslést keltő javaslattal, hogy a törvényhatósági bizottság a nyugdíjba vonuló Faragó tanácsnok érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg. A tanácsnok előterjesztése után Soós István dr polgármester majd Kun Béla képviselő emlékeztek meg szép szavakkal azokról a hervadhatatlan érdemekről, amelyek Faragó Sándor tanácsnok áldásos munkássága révén fakadtak. A megkapó beszédek alatt a közgyűlés több ízben tüntetett a távozó tanácsnok mellett. Még több kisebb ügyet tárgyaltak le a városatyák félig, amikor is a közgyűlés véget ért. Nyári közgyűlés időnkénti viharokkal. A győri választás t Győrből jelentik: Hétfőn reggel 8 órakor kezdődött Matesics Géza és Bernosák Nándor közötti pótválasztás. A pótválasztás a legteljesebb rendben folyik. Itteni körökben úgy vélik, hogy úgy a szociáldemokratapárt, mint a keresztény szocialista párt jelöltjei kb. egyenlő szavazatot fgnak kapni éz a választás eredménye 20—40 szavazaton fog eldőlni. Ma este 8 órára tűzik ki a zárórát, az urnákat 9 órakor lepecsételik és még az éj folyamán őszszeszámítják a városházán a szavazatok eredményét. Az eredményt szerdán reggel hirdetik ki. Végleg megszűnt az árvizsgáló bizottság. Egy legutóbbi miniszterelnöki rendelet az árvizsgáló bizottságok megszüntetéséről intézkedik. A rendelet július 5 ével végleg megszünteti az árvisgáló bizottságok működését. Uj búzáért olcsón vásárolhat szövetgrenadint, pouplint, libertit, gyapjúdéjért, zefirt, vásznat, kartont, festőt, divatharisnyát, keztyüt smsi nagy utca C'muinKUXmTnl/nt no narbótfal/at gyermek és férfi trikóingeket, jambósapkákat, női divatharisnyákat,gyermek mUOOllQUjU&tiltű UdUld(Undl) és férfi zoknikat, női és férfi keztyüket, gyapjú zsempereket, női kötöttkabátokat, női divatmellényeket a legnagyobb választékban és legolcsóbban kötöttáru különlegességi lerakatunkban (KOSSUTH-TÉR) szerezhető be KOiÍRON KÖTSZÖGÖTTÁHU.OYÁH.